Hirdetés
Kezdőlap Fókuszban Hámori Réka: bankszektor nélkül a zöld fordulat nem lehetséges

Hámori Réka: bankszektor nélkül a zöld fordulat nem lehetséges

A Magyar Bankszövetség vezető közgazdászával a green deal pénzügyi hatásairól beszélgettünk. Arról kérdeztük Hámori Rékát, milyen változásokat sejtet, mire számíthatunk, hogy itthon az MNB-t, a világ nagy bankjait, nemrégiben pedig az egyik legnagyobb befektetési bankot is utolérte a “zöldítés”. Interjú.

– Ha már egy olyan jelentős globális pénzügyi birodalom, mint a Goldman Sachs is fenntartható pénzügyekkel foglalkozó szervezeti egységet hoz létre, mi várható a zöld, fenntartható banki üzletágak térnyerése kapcsán a nagyvilágban? – kérdeztük

– Ahogy a globális tudatosság a klímaváltozással kapcsolatban nő, úgy lépnek hatályba újabb és újabb jogszabályi követelmények az energiatermeléssel és felhasználással kapcsolatosan. Az ezzel kapcsolatos egyik első élő, a hétköznapi emberek számára is érezhető jogszabályi változás a légi közlekedést érintő, az Európa Parlament és Tanács 2008. november 19-én elfogadott irányelve – amely címe a “2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének a légi közlekedésre történő kiterjesztése céljából történő módosításáról”. Ennek eredményeként a légitársaságok az utasokra eső szén-dioxid-mennyiséget már a foglaláskor „semlegesíthetik” egy pluszdíj, a carbon offset megfizetésével. Az ENSZ Környezetvédelmi Program Pénzügyi Kezdeményezése (UNEP FI) -tanulmánya a szabályozó szerep meghatározását is boncolgatta (többek között a Basel III kezdeményezés kapcsán is), és a tanulmány alapján az látszik, hogy a pénzügyi stabilitás és a környezeti és szociológiai kockázatok közötti összefüggések tovább bonyolódnak.

Hámori Réka

A kérdés kapcsán látni kell, hogy a bankszektor tevékenysége a gazdasági és társadalmi szükségletek szerint alakult és alakul. Ez követhető, ha a bankok tevékenységének változásait áttekintjük: a kereskedők és céhek korától az iparosodás és a gőzgép korszakán, a nehézipari forradalom igényeinek kielégítésén túl tekintünk, akkor az ipar 4.0, és a zöldfinanszírozás a bankszektori evolúció következő logikus fázisa.

A bankok társadalmi felelősségvállalásuk keretében számos zöldprogramot finanszíroznak, és mivel a klímavédelmi célok hatalmas anyagi erőforrást igényelnek. Ennek a rendszerében a bankszektor korábbi vállalásának megfelelően vesz részt.

Mivel az EU-megállapodás és a korábbi klímavédelmi egyezmények alapján 2030-ra az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását az 1990-es szint 50%-ára tervezik csökkenteni, 2050-re pedig a karbonsemlegesség elérése a cél, várhatóan egyre több, ezt a célt szolgáló vállalkozás finanszírozásában közreműködik a jövőben a bankszektor.

A karbonsemlegesség elérése alapvetően a teljes ellátási lánc „zöldítésével” lehetséges, szükséges hozzá a termék-előállítás, a szállítás, az újrafelhasználás, valamint a termék felhasználása során keletkezett szén-dioxid-felhasználás csökkentése, nem beszélve az épületek energiafogyasztásának csökkentéséről. Ez a hatalmas terület pénzügyi szempontból is igen nagy jelentőséggel bír mind az adott szektor szereplői, mind pedig a pénzügyi intézmények szempontjából. A jelenlegi klímacélok elérése érdekében évi 260 milliárd eurónyi többletberuházásra van szükség 2030-ig – ez a 2018-as Uniós GDP 1,5 százaléka. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, és mindenki számára elérhető legyen, alkalmazni kell a „senkit nem hagyunk hátra”-elvet – egy igazságos átmeneti mechanizmus (Just Transition Mechanism) kialakítása szükséges azon régiók, szektorok átmenetének megkönnyítésére, amelyek leginkább függnek a fosszilis energiahordozóktól. Az EU 100 milliárd eurót kíván erre költeni, azonban az átállás a bankszektor támogatása nélkül nem lehetséges. Így várhatóan a bankszektor szerepe és a zöld finanszírozással foglalkozó banki termékek mennyisége növekedni fog. Már említettem, hogy a bankszektor tevékenysége mindig is a gazdasági és társadalmi szükségletek szerinti alakulására reflektálva alakult; újra szeretném kiemelni, hogy a bankszektor a klímaváltozással kapcsolatos problémák megoldásának segítője – de nem megoldója.

– Milyen hatása lehet annak, hogy a közelmúltban úttörő módon három európai nagybank több mint kétmilliárd dollárnyi, fenntarthatósághoz kötött szindikált hitelt nyújtott egy meghatározó kínai nyersanyag-kereskedőnek?

– Várhatóan az EU által meghatározott klímacélt szolgáló egyre több vállalkozás finanszírozásában jut közreműködő szerep  a bankrendszernek. Tekintettel arra, hogy a klímacél kizárólag globálisan értelmezhető (a klímavédelem tekintetében nincsenek országhatárok, hiszen a szennyezés nem áll meg a határon), a klímacél elérése érdekében tevékenykedő vagy tevékenységüket a klímacéllal összhangban átalakító vállalkozások a pénzügyi források bevonásában nem feltétlen korlátozódnak a bejegyzett vállalkozás országaira, így a kínai cégnek lehetősége volt európai bankoktól forrást bevonni. Ennek a hosszú távú hatása lehet az, hogy a bankszektor működése és a bankszektor által kihelyezett hitelek kevésbé korlátozódnak a jövőben arra az országra, ahol az adott pénzintézet működik.

– A nemzetközi zöld pénzügyi, green finance szegmens egyre sikeresebb azzal, hogy a kisebb cégek, startupok mellett ma már a multik is kezdik felismerni a klímaváltozás elleni harcban rejlő hatalmas beruházási és ügyféligényt. Miben és mennyire változtathatja meg ez a pénzügyi szolgáltatók szemléletmódját, üzleti stratégiáját?

 – A globális ökoszisztéma része az emberiség is, sorsunk az élővilág jövőjétől függ, ezért azt védeni kell, és fenntartani megújulási képességét. A kérdés két dimenzióban is értelmezhető: egyfelől a pénzügyi szolgáltatók, mint vállalkozások, maguk is részei a gazdaságnak, így a saját működésük körében is beszélhetünk hátrahagyott karbonlábnyomról, másfelől pedig az ügyfeleknek nyújtott, a karbonsemlegességet lehetővé tévő szolgáltatással  kapcsolatban is. Az első esetben a cég például az épületének energiahatékonyságával tud hozzájárulni a klímaváltozás elleni harchoz, és üzleti stratégiájának részévé teheti például a karbonsemleges működést. A második eset a klímacélokkal összhangban lévő fejlesztések és beruházások támogatásában rejlik, ahol például a pénzügyi szolgáltató az üzleti stratégiáját kialakíthatja oly módon, hogy a rendelkezésre álló források kihelyezését nagyobb százalékban fordítja a klímacélokat támogató hiteligénylésekre, illetve a hiteligénylésben pozitívumként értékeli az ezen hitelcélú beruházásokat. Ezt a gondolatmenetet továbbgörgetve, a zöldfinanszírozás térnyerését követően a jövőben elképzelhető, hogy a tendencia következő lépéseként a nem zöldfinanszírozásra vonatkozó hiteleket kötik majd szigorúbb feltételekhez, azok drágulnak a zöld finanszírozású hitelekhez képest. Hozzá kell tenni mindazonáltal, hogy a hitelezési politika minden esetben a pénzintézet és pénzügyi szolgáltató sajátja, annak kialakítása és módosítása teljes egészében az adott bank kompetenciája és felelőssége.

– A magyar pénzügyi szolgáltatók mennyire fogékonyak erre a témára, és milyen termékinnovációval reagálnak erre?

 – Az MNB jegybanki körökben elsőként hozott létre egy elkülönített zöldkötvény-portfóliót a devizatartalékban, így megállapítható, hogy Magyarország az élmezőnybe tartozik ebben az értelemben. Az MNB által létrehozott és támogatott zöld program szintén ezt segíti elő, azonban a hazai zöld pénzügyi szegmens beindítása egy hosszú távú, komplex és soklépéses fejlesztési programot igényel. A hazai piaci szereplők egy része nyitott a zöld jelzáloglevelek kibocsátására is,  és már most is folyósítanak illetve közvetítenek zöld célokat szolgáló hiteleket. Ez utóbbira példa a Széchenyi 2020 keretében megjelent „Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel”, melynek keretében az igénylők nyílászárócsere vagy megújuló erőforrások használatával kapcsolatos beruházásokhoz kapcsolódó hitelhez juthattak. Hasonló további termékek kidolgozása vélhetőleg folyamatban van a pénzintézetek saját üzleti tervei alapján.

Fontos kérdés persze, hogy mit is tekintsünk zöldnek? Ehhez figyelembe kell majd venni a 2019 júniusában közzétett, uniós Taxonómia szakjelentést, mely tartalmazza azon gazdasági tevékenységek listáját, amelyek jelentősen hozzájárulnak az éghajlatváltozás és hatásainak enyhítéséhez, miközben nem sértik érdemlegesen az EU négy egyéb környezeti célkitűzését sem. Ahogy korábban említettük, a bankszektor tevékenysége mindig a gazdasági és társadalmi szükségletek szerint alakult és alakul. Ez a zöldkérdés kapcsán sincs másként, a keretrendszer megszilárdulásának folyamata során a bankszektor kidolgozta és kidolgozza azokat a termékeket, amelyek a gazdasági és társadalmi igényeket, a jogszabályi követelményeket is megfelelően ki tudják elégíteni.

 – Nálunk mennyire elterjedtek a korábban leginkább felfutó zöld kötvények, és mennyire az úgynevezett átállási (transmission) kötvények és a társadalmilag felelős (ESG-alapú) vagyonkezelés, és a környezeti teljesítménymutatók elérése esetén nyújtott kamatkedvezmény?

– A zöldkötvények a hagyományos kötvényektől elsősorban abban különböznek, hogy kizárólag olyan beruházásokat finanszíroznak, amelyeknek van valamilyen közvetlen vagy közvetett környezet- vagy éghajlatvédelmi előnye. A zöldkötvények célja, hogy bizonyos tekintetben internalizálják a környezeti externáliákat, és növeljék a környezetbarát beruházásokat. Ezzel lehetővé válik, hogy egy új, a direkt üzleti célon túlmutató, de hosszabb távon üzletileg fenntartható és társadalmilag rendkívül előnyös aspektus jelenhessen meg egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírban. Lényegében elősegíti a tőke környezetbarát beruházásokba csatornázását, és ezzel a hosszú távú faktorokat figyelembe vevő hatékony tőkeallokációt, várhatóan csökkenti a forráshoz jutás költségét, és felhívja a figyelmet a környezetromboláshoz kapcsolódó pénzügyi kockázatokra.

Magyarországon még nem bocsátottak ki zöld jelzáloglevelet, és Európában állományukat tekintve egyelőre még szintén kis mennyiséget tesznek ki, volumenük azonban gyors ütemben növekszik. Az euróban kibocsátott fenntartható, zöld vagy társadalmi fenntarthatóságot szolgáló fedezett kötvények, jelzáloglevelek állománya 2019 első fél évének végén csupán 10 milliárd eurót tett ki, ami a teljes euróövezet fenntarthatókötvény-piacának 5 százalékát, illetve a fennálló euróban kibocsátott benchmark fedezett kötvényállomány 1 százalékát tette ki. A zöld kötvények tehát a jelentős növekedés ellenére még csak töredékét képviselik ennek a piacnak, így jelentős tere lehet a további fejlődésnek. A zöld pénzügyi szegmens bővítése nem megvalósítható kellő ügyfélbázis, fogyasztói kereslet nélkül, még akkor sem, ha a zöldfinanszírozási bővülésnek jelentős mértékben a vállalati, nagyvállalati szegmensben kell megvalósulnia. A háztartások és a vállalkozók, kkv-k mind megtakarítóként, mind pedig hitelfelvevőként érdemben hozzá tudnak járulni a zöld pénzügyi szegmens kialakulásához. A hazai lakosság klímaváltozással, környezeti problémákkal kapcsolatos tájékozottságában, attitűdjében még bőven van tér a javulásra. Ez utóbbi kormányzati, oktatási és civil szervek, szervezetek kompetenciája.

Ugyanakkor az MNB jogszabályi feladata a pénzügyi kultúra erősítése, terjesztése, a pénzügyi tudatosság fejlesztése. Éppen ezért döntött úgy az MNB, hogy a hazai lakossági (és részben a kkv-) szegmensben különböző intézkedésekkel hozzájáruljon, hogy ezen ügyfélkör egyre inkább tudatosan keresse azokat a pénzügyi megoldásokat, mely a környezetileg is előnyös célok megvalósítását segíti.

Zöld betéti termékkel – bár e termék külföldön is ritkább – jelenleg egyetlen magyar hitelintézet rendelkezik. Ennek keretében a betétes – több más opció mellett – úgy is rendelkezhet, hogy a környezetvédelem vagy a „zöld energia” kategóriába sorolható hitelfelvevő ügyfelek kamatkedvezményt kapjanak. A többi (nem banki) megtakarítási terméknél már némileg bővebb a hazai zöld kínálat. A befektetési alapok piacán több zöldnek tekinthető (noha zöld tanúsítvánnyal nem rendelkező) alap is elérhető, de ezek jelenléte a teljes alapkínálathoz képest a számosság és a volumen tekintetében is elhanyagolható.

Ahogyan a lakáshitelek esetében mára már bevett, és a lakosság által keresett védjegy lett a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel címke, kívánatos lenne, hogy a hosszabb távon remélhetőleg pénzügyeikben is egyre inkább felelőssé váló ügyfelek a zöld pénzügyi termékeket is könnyen elérhessék, ráadásul akár kedvezményes kondíciókkal, azonban ez egy hosszabb folyamat eredménye lesz, egyik napról a másikra nem számíthatunk zöld pénzügyi áttörésre.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Itália tárt karokkal vár! Utazhatnak az olaszok, várják a külföldieket

Június 3-án újraindul a turizmus Itáliában. Az ország megnyitja határait az uniós tagállamok polgárai előtt is. Ismét lehet strandolni és múzeumba menni. Kinyitnak a hotelek, éttermek és fagyizók is! Nem minden tartomány örül. Toscana is aggódik.

Tőzsde – Vegyes kezdés New Yorkban

Vegyes indexekkel indult a kereskedés pénteken az amerikai értékpapírpiacokon az előző napi veszteségek után.

Amerikai pénzosztás: rekordmértékben nőttek a keresetek

A krízishelyzetben nyújtott állami támogatásoknak köszönhetően áprilisban a valaha regisztrált legnagyobb mértékben nőttek a személyi jövedelmek az Egyesült Államokban - közölte a washingtoni kereskedelmi minisztérium statisztikai intézete.

Tömegével érkezik a hamis játék – a legtöbb csak a határig jut

Az ITM a vámhatósággal együttműködve tavaly óta csaknem 170 ezer játékot vizsgált meg a határokon, túlnyomó részüket pedig megsemmisítette. A hatóságok a járványveszély idején fokozták a belső ellenőrzéseket is - közölte a fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár.

Hírek

Balaton. Több tucatnyi gyógyszer maradványát mutatták ki

Hatvankilenc gyógyszermaradványt mutattak ki vizsgálatok a Balatonban. Mivel csekély mennyiségben vannak jelen a vízben, nem jelentenek egészségügyi kockázatot - közölte Maász Gábor, a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársa.

Jövő júliustól tilos az egyszer használatos műanyag

2021. július 1-jével tiltják be Magyarországon az egyszer használatos műanyagokat - közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Lemondott az MNB alelnöke

A Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős alelnöke, Nagy Márton - más fontos vezetői megbízatása miatt - lemondott alelnöki tisztségéről.

Pécs. Félmilliárdos áfacsalás – brazil szójával

Három férfit tartóztattak le Pécsen, mert az általuk irányított cégláncolat áfa megfizetése nélkül kereskedett szójával. A kár mintegy félmilliárd forint - közölte a NAV Dél-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága.

Rezsiutalvány – hosszabb beváltási határidő

A pünkösdi ünnepi hétvégére való tekintettel május 31. helyett június 2-ig fogadja el a rezsiutalványokat a Magyar Posta.

Kudarcba fulladt Richard Branson rakétakilövése

Sikertelen volt a Virgin Orbit első rakétafellövési kísérlete. A brit milliárdos, Richard Branson cége újabb indítást tervez, hosszú távon pedig az a célja, hogy fizetős utasokat repít a földi légkör fölé.

KSH: negyedével csökkent a természetes fogyás

Csökkent a természetes fogyás Magyarországon az első negyedévben, miközben kétszer annyi házasságot kötöttek, mint az előző év azonos időszakában - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

E-matrica nélkül: több a külföldi bliccelő

A személygépjárművekre márciusban nyolcvanezer, áprilisban csaknem ötvenezer esetben szabott ki pótdíjat díjfizetés nélküli úthasználat miatt a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt.

A SpaceX embert küld az űrbe, Musk mindenre gondolt

Stílusosan indulnak az űrbe a SpaceX Crew Dragon űrhajójának első asztronautái: az egyrészes, fekete-fehér színű, elegáns szkafandert viselő űrhajósok egy elektromos Teslával érkeznek szerdán a kilövőpadhoz.

Új nevet kap Csongrád megye

Trianon századik évfordulójától, június 4-étől Csongrád megye neve Csongrád-Csanád megye lesz - jelentette be Juhász Tünde kormánymegbízott Szegeden.

Szerdán tovább drágulnak az üzemanyagok

Tovább emelkedik a hét közepén az üzemanyagok ára: a benzin bruttó 7 forinttal kerül majd többe, a gázolaj pedig bruttó 6 forinttal drágul.

Lakónegyedre zuhant egy utasszállító Pakisztánban

Nem sokkal a landolás előtt lakónegyedre zuhant egy utasszállító repülőgép a pakisztáni Karacsiban. A fedélzeten legalább százan voltak, valamennyien életüket vesztették.

Gazdaság

Lemondott az MNB alelnöke

A Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős alelnöke, Nagy Márton - más fontos vezetői megbízatása miatt - lemondott alelnöki tisztségéről.

Szuperbank alakul: a Budapest Bank is csatlakozik

A Budapest Bank Zrt. (BB) csatlakozik az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (MTB) és az MKB Bank Nyrt. (MKB) stratégiai együttműködéséhez, amelyben egy hazai tulajdonú bankcsoport létrehozásának keretrendszerét vizsgálják meg és készítik elő.

Monetáris tanács: marad az alapkamat és a kamatfolyosó

Nem változtatott a jegybanki alapkamat 0,90 százalékos szintjén és a kamatfolyosón sem a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kamatdöntő ülésén.

A Bankszövetség új elnöke: elkerülhető a 2008-ashoz hasonló krízis

A bankszektor elemi érdeke, hogy maximálisan támogassa ügyfeleit, valamint a Magyar Nemzeti Bankot és a kormányt annak érdekében, hogy a gazdaság működése mielőbb visszatérjen a normál kerékvágásba - mondta Jelasity Radován.

Jelasity Radován a Magyar Bankszövetség új elnöke

Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját választotta meg a Magyar Bankszövetség elnökének a szervezet tisztújító testületi ülésén.

MNB: ennél nagyobb sokkot is túlélne a bankrendszer

A mostaninál súlyosabb makrogazdasági pálya esetén is kezelhető a bakrendszer tőkeigénye, azaz a bankok többsége akkor sem szorulna tőkepótlásra - állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) májusi stabilitási jelentése.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom