Hirdetés
Kezdőlap Autó Határérték. Drága az e-autó, sokan kocsi nélkül maradhatnak
No menu items!

Határérték. Drága az e-autó, sokan kocsi nélkül maradhatnak

VW Polo és Up, Opel Adam és Corsa, Renault Twingo és Fiat 500 – a környezetet legkevésbé károsító autók. Mégis a klímavédelem áldozatai lehetnek. A hagyományos meghajtású kisautók nem felelnek meg a határétékeknek, az azokat teljesítők pedig túl drágák lesznek?

Praktikusak, népszerűek

A városok túlzsúfoltak, egymást érik a dugók, kevés a parkolóhely, drága az üzemanyag. Érdemes kisautóra váltani. Kisebb parkolóhelyre is befér, kevesebbet fogyaszt, viszonylag olcsó, kényelmesen elfér benne 2-3 ember és a hétvégi bevásárlás, ha nem is a legkényelmesebben, de még a négytagú családot is elviszi nyaralni. A kocsit egyre inkább csak közlekedési eszköznek és nem státusszimbólumnak tekintő fiatal nyugati vásárlók ezt a kategóriát preferálják. Piaci részesedése folyamatosan nő. Tavaly az új autó eladásoknál 6-ról 7%-ra. Európa legnagyobb autóparkjában, a németben 26% a kisautók aránya. A gyártók kényszerű elektroautó offenzívája azonban véget vethet az előretörésüknek.

Elektro offenzíva – olcsón nem megy

Herbert Diess

Európában a VW mindenki másnál jobban épít a villanymeghajtásra. A konszern elnöke, Herbert Diess minden alkalmat kihasznál az elektroautók népszerűsítésére. Nincs olyan gyártó a világon, amely többet invesztálna a technológiába: 30 milliárd euró új modellek és motorok fejlesztésére, 100 milliárd külföldi, elsősorban akkumulátorgyártási know-how vásárlására.

Az ok az egyre szigorodó uniós jogalkotás. A 2021-től érvényes Euro-6 norma maximum 95 g/km szénmonoxid kibocsátást enged meg. A következő, Euro-7 szerint 60-ra csökken a határérték. A gyártóknak egész modellpalettájuk átlagában kell megfelelniük az értéknek. Az elektroautók nulla kibocsátásúként vehetők figyelembe. Nem csoda, hogy sokat költenek a fejlesztésükre. A Daimler és a VW 2025-ra szeretné, ha új autói 25 száazaléka elektromos lenne. 2030-ra  ötven a cél. Ez a kisautók végét jelentheti.

Technikai, pénzügyi és környezeti problémák

A kisautók alkonyának első oka fizikai. A tapasztalatok szerint, ha az elektroautó hatótávolsága 300 km-nél kisebb, a vásárlók a hagyományos meghajtás mellett döntenek. Teszik ezt annak ellenére, hogy átlagosan még a legtöbbet közlekedők közé tartozó németek is csak 37 km-t tesznek meg naponta. Kevés az olyan nap, amikor egy autós 300 km-t menne. Ugyan vannak már ilyen hatótávolságra is elegendő akkuk, de méretük, súlyuk és áruk miatt nem teszik őket kisautókba. Ezek gazdaságosan csak 100-200 km-t bíró akkuval szerelhetők fel. A VW Up villanyváltozata laboratóriumi körülmények között sem tesz meg 160 km-nél többet.

A második gond anyagi. Az akku az elektroautó legdrágább része. Lítium és kobalt kell hozzá. Leginkább Kínában fellelhető ritka fémek. Bányászatuk költséges, ráadásul a kíniak mesterségesen is felverik az árat. Ezért egy akku bekerülési költsége 4000-6000 euró. A hagyományos meghajtású kisautók átlagos vételárának fele.

Tesla ára 30 millió HUF (TESLA MODEL S 85D,700PS) – A BMW i3 120 Ah tisztán elektromos Solar Edition modell 5 év/60 ezer km garanciával az igénybe vehető a bruttó 1 500 000 Ft állami támogatással az “összeg akár 13 600 000 Ft-ra is csökkenhet”- írja a kereskedő.

Az elektromotor tehát 50%-os drágulást hoz! A hagyományos VW Up listaára 10 ezer euró. Egy tankkal 550 km képes megtenni. A maximum 160-at teljesítő villanymotoros 26 ezerbe kerül. A BMW i3-ért 37, az elektromos Smartért 20 ezer eurót kell fizetni. Nem csoda, hogy szinte eladhatatlanok. A jelentős áremelkedést a sok országban fizetett állami támogatás sem ellensúlyozza (Magyarországon 1,5 millió forint, Németországban 4000 euró).

Még versenyben – az EU környezetvédelmi rendelete ellehetetleníti a gyártást?                                                                                      Kép/Forrása: whatcar.com

„Egy réteg nem engedheti meg magának az elektromobilitást” – mondta ki a fájó igazságot a Davosi Világgazdasági Fórumon a VW-vezér. A tipikus kisautó vásárló nem tekinti a kocsit státusszimbólumnak, az ár-érték arányt nézi. A nagyszériás gyártással csökkenne ugyan a gyártási költség, de az alsó szegmensben vásárlók a várható 30%-os emelkedést sem fizetnék meg. A prémium kategóriát választók készek többet adni egy autóért. Ráadásul ebben a kategóriában arányaiban kisebb, 15% körüli az akku miatti drágulás.

Aki hosszú távon gondolkodik, azt is figyelembe veszi, hogy az elektroautónak olcsóbb a fenntartása. Az áramért kevesebbet kell fizetnie, mint a benzinért vagy a gázolajért. Különösen otthoni töltésnél. Kútnál tölteni sokszor nagyon drága, cserébe sok az ingyenes önkormányzati töltőállomás és egyre több szupermarket is kínál ilyet a vásárlóinak. Az elektroautó technikailag egyszerűbb, ritkábban romlik el, olcsóbb a szervizelése. Olajcserére pedig egyáltalán nincs szükség.

A kisautók harmadik problémája a meglehetősen rossz környezetvédelmi besorolásúak. Ma technikailag a hagyományos kisautók számítanak a legklímabarátabbnak. Ezt azonban nem tükrözi az uniós jog szerinti környezetvédelmi besorolásuk. A Corsa 100 g/km szénmonoxidot bocsát ki. Olyan alacsony érték, hogy további csökkentésének a fizika törvényei szabnak határt. Ezért a gyártók inkább a nagyobb motorok környezetbarátabbá tételére koncentrálnak. A kicsiket alig fejlesztik. A VW ugyan már kikutatta, hogy az Up teljesíthetné a 60 g/km-es határértéket, de ehhez olyan költségintenzív megoldásokat kellene alkalmazni, amelyek húsz százalékkal emelnék a gyártási költséget. A vételár tehát ugyan olyan magas lenne, mint az elektromos változatnál. Ennyiért viszont alig van vevő.

A Volkwagen UP is sokkal drágább, ha kevéssé szennyez

Európa a méretre és az áramra tesz

A német gyártók tehát arra készülnek, hogy a kisautók nem fognak megfelelni a határétékeknek, az azokat teljesítők pedig túl drágák lesznek. Ezért már most több modell gyártásának leállítása mellett döntöttek. Az Adam sokat tett az Opel imázsa fiatalításáért és a válságból kivezetéséért. A márka új tulajdonosa, a Peugeot mégis a gyártás leállításáról döntött. Villanyváltozat csak a valamivel nagyobb Corsából lesz. Ára még nem ismert, de biztos, hogy többe fog kerülni, mint a hagyományos modellek. A benzines Up végéről még nincs hivatalos döntött. De az biztos, hogy a VW-nek lesz jobb alternatívája: A jövőre piacra kerül elektroautó, az ID annyiba fog kerülni, mint a Golf, annyi hely lesz benne, mint a Passátban és 500 km megtételére is képes lesz.

Az Adam a gyártásának leállításáról döntöttek

Ahogy arról korábban Az Üzlet is beszámolt, a Smart hagyományos változata szintén megszűnik. 2022-től a kínai Geelyvel kooperálva csak villanymotorral fog készülni. A Daimler-konszern viszont – a VW-el ellentétben – nem csak a villanymotorra tesz. Jövőt lát Az Üzletben már szintén bemutatott hidrogénmeghajtásban is.

Ázsia más utakon jár 

Az elektroautók primátusa európai jelenség. A japánok már bizonyították, hogy a környezetvédelemnek nem kell a kisautók, illetve a hagyományos meghajtás végét jelentenie. A ’90-es években az európai gyártók még megmosolyogták a hagyományos és az elektromos meghajtást egyesítő hibrid technológiát. Ma már 77 millió fut belőlük a világ útjain. A legtöbb a Toyota modelljéből, a Priusból. A világ legnagyobb autógyártójának tavaly minden második újonnan eladott kocsija – az európai határértékeket is teljesítő – hibrid volt!

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Matolcsy György: az infláció legyőzése a legfontosabb

Az infláció a jegybankok legnagyobb ellensége, annak legyőzése a legfontosabb lépés a fenntarthatóság felé a pénz területén - írta a Magyar Nemzeti Bank elnöke legújabb írásában.

KSH: gyorsult az agrárárak emelkedése novemberben

Tavaly novemberben tovább gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedése, átlagosan 27,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat az októberi 26,1 százalékos drágulás után - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Immár letilthatja az MNB a csaló pénzügyi szolgáltatók honlapjait

A Magyar Nemzeti Bank a befektetők érdekeinek védelmében január közepétől ideiglenesen elrendelheti a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatók honlapjainak elérhetetlenné tételét.

A globális piacra segíti a startupokat a Startup Campus

A nemzetközi piacra lépés tudáshátterét és piaci kapcsolatrendszerét biztosítva támogatja az innovatív ötletekkel, megoldásokkal rendelkező vállalkozásokat a Startup Campus. Kovács Zsolt ügyvezető igazgató szerint manapság az egészségügyi projektek iránt mutatkozik a legnagyobb nemzetközi igény, de minden ígéretes innováció eséllyel pályázik a befektetők érdeklődésére.

Hírek

A szupergazdagok megduplázták vagyonukat a járvány alatt

Kétszeresénél is nagyobbra növelte vagyonát a világ 10 leggazdagabb embere a pandémia kezdete óta - írta a The Guardian online kiadása.

Idén is meghirdeti az UNICEO a Live Communication díjat

Az UNICEO idén is meghirdeti a Live Communication díjat, hogy a vállalatok, szakmai szervezetek stratégiájába illeszkedő, "élő kommunikációs" megoldásokat, rendezvényeket elismerje, hiszen minden rendezvénynek komoly szerepe van a cégek stratégiai, marketing és HR céljainak elérésében.

Csalás. Felfüggesztett börtönt kapott Szakoly volt polgármestere

Költségvetési csalás miatt egy év hat hónap, két évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Nyíregyházi Törvényszék Szűcs Gabriellát, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szakoly korábbi független polgármesterét.

Életveszélyes a Balaton jege – a rálépőket büntetik

Életveszélyes jelenleg a Balaton jegén tartózkodni, ezért tilos rálépni. A szabályszegőket 50 ezer forintig terjedő helyszíni bírsággal vagy szabálysértési eljárás indítása mellett akár 150 ezer forint pénzbírsággal is sújthatják - figyelmeztetett a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság.

Oltási igazolvánnyá alakul a védettségi igazolvány – rövidül a karantén

Február 15-étől oltási igazolvánnyá alakul át az oltási igazolvány - jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón. A kormány azt javasolja, hogy mindenki oltassa be magát a koronavírus ellen.

Sztrájkra készülnek a mozdonyvezetők

A mozdonyvezetők nem fogadják el, hogy tavaly jelentősen csökkent a reálkeresetük a 2021. évi nulla százalékos béremelés, és az "elszabadult" infláció miatt. A veszteség kompenzálására fejenként 546 ezer forint kifizetését követelik, és mivel eddig a munkáltatóval nem tudtak megegyezni, sztrájkra készülnek - közölte a Mozdonyvezetők Szakszervezetének elnöke.

Hatvan autóst fogtak a buszsávokban – két nap alatt

Hétfőn és kedden folytatódott a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közös akciója, amelyben a buszsávok használatát ellenőrzik. Az ellenőrzés során a rendőrök az autóbuszsáv jogosulatlan használata miatt 60, buszöbölben való megállás miatt 3 helyszíni bírságot szabtak ki, egy sofőrt pedig, akinek az autója is ki volt vonva a forgalomból, feljelentettek.

Tíz százalékkal nőnek a bérek a MÁV-Volán-csoportnál

A hároméves bérmegállapodásnak megfelelően január 1-jétől 10 százalékkal nőnek az alapbérek a MÁV-Volán-csoport társaságainál. A munkáltatói járulékterhek csökkentéséből származó megtakarítást a csoport a bérminimumok növekedése miatt felmerülő bértorlódások kezelésére használja fel - közölte a MÁV.

Gazdaság

Matolcsy György: az infláció legyőzése a legfontosabb

Az infláció a jegybankok legnagyobb ellensége, annak legyőzése a legfontosabb lépés a fenntarthatóság felé a pénz területén - írta a Magyar Nemzeti Bank elnöke legújabb írásában.

Immár letilthatja az MNB a csaló pénzügyi szolgáltatók honlapjait

A Magyar Nemzeti Bank a befektetők érdekeinek védelmében január közepétől ideiglenesen elrendelheti a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatók honlapjainak elérhetetlenné tételét.
Támogatott tartalom

Profi segítség nélkül könnyű elvérezni a pénzpiacokon

Olyan időszakon vagyunk túl, amit még senki nem tapasztalt meg korábban. Az azonban világosan kiderült, hogy aki bizonytalan helyzetben hirtelen, vagy megalapozatlan döntést hozott, sokat veszíthetett – meséli Simon Péter, a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, akit a zöld befektetésekről is kérdeztünk.

MAKISZ: uniós direktíva értékelheti fel a követeléskezelői tevékenységet

Magyarországon is a követeléskezelői tevékenység felértékelődéséhez vezethet, hogy az Európai Parlament és a Tanács, felismerve, hogy a nemteljesítő hitelek magas aránya milyen súlyos veszélyeket rejt a bankszektor és a teljes gazdaság számára, 2021 végén elfogadta azt a hitelgondozókra és a hitelfelvásárlókra vonatkozó irányelvet, amit a tagállamoknak 2023. december 29-ig kell a nemzeti jogukba átültetniük. A Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ), üdvözli az irányelv elfogadását, és javasolja a direktívában foglaltak kiterjesztését a nem hitelmegállapodásból eredő egyéb követelésekre is.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom