Hirdetés
Kezdőlap Fókuszban Hitel és/vagy segély - az EU 1.850 milliárd eurós terve

Hitel és/vagy segély – az EU 1.850 milliárd eurós terve

Melyik tagállam mire, mennyit kapjon? Hogy nézzen ki a segélycsomag? Hitelt vagy vissza nem térítendő támogatást? És milyen számokat tartalmazzon a 2021-27-es EU költségvetés bevételi és kiadási oldala? Egyik kérdésben sem jutottak egyezségre az európai vezetők legutóbbi videó tanácskozójukon. Gigantikus összegről, 1.850 milliárd euróról folyik a vita.

Nagy tervek és nagy viták

Angela Merkel és Emmanuel Macron – ők már megegyeztek a csomagról Kép/Forrás: DW

Angela Merkel és Emmanuel Macron egy hónappal ezelőtt történelmi megállapodásra jutott: Az EU kötvényeket fog kibocsátani a covid-válság kezelésének finanszírozására. A tagországok egyetemlegesen, közösen vesznek fel hitelt, bármelyikük fizetésképtelensége esetén a többieknek kell helytállniuk az adósságért.

Ezzel megvalósul az államadósságok szocializálása, amit Berlin sokáig határozottan elutasított. Elsőként 500 milliárd euró értékű adósságjegy kibocsátást tervezik. A pénz a járvány és a gazdasági következményei által leginkább sújtott tagállamokhoz, régiókhoz és az ott működő cégekhez kerülne.

Next Generation EU

Az Európai Bizottság (EB) elnöke, Ursula von der Leyen nem sokkal később prezentálta az EU konjunktúra programjának tervét. A ’Next Generation EUösszvolumene 750 milliárd euró, amelyből 500 milliárd vissza nem térítendő támogatás, 250 milliárd pedig kamatmentes hitelként kerülne a tagállamokhoz, helyhatóságokhoz és vállalkozásokhoz.

Next Generation EU’ elnevezésű tervet összefoglaló kiadvány

A 2021-27-es  EU költségvetés tervét már tavaly előterjesztette az EB. Minden eddiginél nagyobb, 1.100 milliárd euró lenne a kiadási főösszege. Nem csak a büdzsé volumene egyedülálló. Ez lenne az első eset, hogy a tagállami hozzájárulások nem fedezik a kiadásokat. A különbözet és részben a ’Next Generation EU’ finanszírozását is hitelből tervezi az EB. Összesen 750 milliárd eurót venne fel.

Az euró-kötvényekről, az élénkítőcsomagról és a költségvetésről is egyhangúlag kell dönteniük a tagállami vezetőknek. Ez a legutóbbi videókonferencián nem sikerült. A legnagyobb vita a vissza nem térítendő támogatások és a hitelek arányáról van. Franciaország, Itália, a spanyolok, a portugálok, a görögök, Ciprus és Málta csak támogatásokat akar. A ’takarékos négyek’ névre keresztelt, immár öt országból, Ausztriából, Dániából, Finnországból, Hollandiából és Svédországból álló csoport a 750 milliárdból 500-at hitelként adna.

Az Európai Parlament (EP) többségi támogatása szintén szükséges. A legnagyobb frakciók, a konzervatívok, a szociáldemokraták, a liberálisok és a zöldek támogatják von der Leyen terveit.

Mit is jelent az, hogy szolidaritás?

Sebastian Kurz

Miért folyjon egy osztrák fodrász adója Olaszországba?” – tette fel a kérdést Sebastian Kurz a közszolgálati tévének adott interjúban (ORF).

Sven Simon

Egyrészt, mert ezt kívánja meg az európai szolidaritás. Másrészt az exportorientált tagországoknak, mint Ausztria, elemi érdeke, hogy talpra álljon a mediterrán országok gazdasága és az olaszoknak legyen pénzük osztrák termékeket vásárolni” – válaszolt a német közszolgálati rádión (DLF) keresztül Sven Simon, az EP konzervatív frakciójának német képviselője.

Kurz számára a szolidaritásnak vannak határa: „Az államadósság szocializálása és a túlnyomó részt vissza nem térítendő támogatásként adott pénz túlmennek ezen.” Szerinte a szolidaritáshoz az is hozzá tartozik, hogy a déli államok mellett a kelet-európaiak és a nyugat-európai vállalkozások is kapjanak a keretből.

Sok pénzt, de gyorsan!

Ursula von der Leyen az olasz elnök, Giuseppe Conte képernyőjén Kép/Forrás: il riformista

Itália önzéssel és szűklátókörűséggel vádolja a ’takarékos négyest’. Hitelekkel tovább nőne a gazdasági szakadék észak és dél között – érvel Róma. A déliek közül az olaszoknak kellene a leginkább a lehető leghamarabb minél több támogatás. A kormány 14 százalékos GDP csökkenéssel számol az idei évre. A korona által leginkább sújtott turizmus az olasz GDP 13 és a munkahelyek 15 százalékát adja. Bevételei 70 százalékkal csökkentek 2020 első 6 hónapjában.

Rossza a helyzet más szektorokban is, hisz hónapokig zárva voltak a termelő üzemek és az üzletek többsége. Róma két csomagot is elfogadott a gazdaság újraindítására, a vállalkozások, a lakosság és az önkormányzatok megsegítésére. Elsősorban vásárlási utalványok és adócsökkentéseket tartalmaznak. Direkt financiális segítségre kevés forrás van.

Itáliának az elmúlt években sikerült megállítania a rekorder, 2.470 milliárdos, a GDP 130 százalékának megfelelő államadóssága növekedését. Ezért is nagy csapás a korona. A csomagok miatt az év végére a GDP 160 százalékra fog nőni az adóssághegy. A nagy hitelminősítők máris rontottak az olasz kötvények besorolásán. A Fitch-nél egy szintre vannak a ’bóvli’ kategóriától.

Vita a feltételekről

A hitel-támogatás aránya mellett a feltétele is kérdéses. Az EB elengedhetetlennek tartja, hogy a források segítsék az EU a válság előtt megfogalmazott két fő céljának elérését: a 2050-ig klímasemleges és a digitális területen erősebb európai gazdaságot.

A ’takarékos négyek’ strukturális reformokat is elvárnak. A délieknek rossz emlékeik vannak erről. A 2008-as euró-válság idején az Európai Központi Bank (EKB), a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EB ’Trojka’ néven elhíresült hármasa reformokhoz, megszorításaikhoz kötötte a kölcsönöket és szigorúan felügyeli a feltételek betartását.

Parlamenti kontroll nélkül?

Damian von Boeselager: ellenőrizzen a parlament is

Vitatott az is, ki felügyelje a pénzosztást. Von der Leyen az EB-nek szánja a feladatot. A tagállamokat – nyomásukra – még részben bevonná az ellenőrzésbe, az EP-t azonban már nem. Ez a ’Next Generation EU’ egyetlen eleme, amely ellen a képviselők pártállástól függetlenül tiltakoznak.

Elképzelhetetlen, hogy az EU története legnagyobb gazdasági csomagjának végrehajtása felett, amelyet ráadásul részben hitelből finanszírozunk az egyetlen közvetlenül a választott uniós szerve, az EP ne őrködjen” – mondta a DLF-nek Damian von Boeselager, egy német EP-képviselő.

Ami biztos: a németek többet fizetnek

A tagállami vezetőknek a következő hét éves költségvetésről is megállapodásra kell jutniuk. Az EB javaslata szerint a tagállami hozzájárulás a nemzeti GDP 1 százalékáról 1,075-re emelkedne. A minimális százalékbeli növekedés közel 100 milliárd eurót takar. Vitatott ez is, ahogy abban sincs egyezség, hogy a néhány tagállam által korábban kiharcolt befizetési kedvezmények fennmaradjanak-e és miként osszák el a forrásokat.

Németország, amely eddig is a legnagyobb befizető volt, a szolidaritás jeleként hajlandó tovább növelni hozzájárulását. A konzervatív napilap, a Welt által kiszivárogtatott brüsszeli tervek szerint Berlinnek 42 százalékkal többet, évi 44 milliárd eurót kellene utalnia.

„Mint mindig, most is lesz kompromisszum”

Elemzők, így például a berlini, európa-politikára specializálódott agytröszt, a Jacques Delors Intézet szakértője sem tart attól, hogy „végül, mint mindig, ne lenne kompromisszum”.

Lucas Guttenberg – Jacques Delors Intézet

Félelme, hogy az alapvető probléma nem fog változni: „Közel 20 éve van egy közös fizetőeszközünk, de még mindig nincs európai gazdaság- és költségvetései politika. Lucas Guttenberg a DLF-nek nyilatkozva hozzátette, hogy e mellett több hatáskör és egy kidolgozott mechanizmus is kellene az EU-nak, hogy a következő, elkerülhetetlenül érkező krízisre ne csak ad-hoc módon tudjon reagálni, mint most a járvány, vagy mint a 2008-as euró-válság idején.

A V4-ek egyeztettek a mentőcsomagról júniusban a csehországi Lednicében.

Orbán Viktor. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benkõ Vivien Cher

Magyarország álláspontját Orbán Viktor így foglalta össze: Morális problémát jelent, hogy összességében a gazdag országok több pénzt kapnának, mint a szegényebbek, ez nem maradhat így – jelentette ki.

… a pénzt először meg kell keresni, és utána kell elkölteni, és hogyha valaki meg akarja fordítani a sorrendet, vagyis hitelt akar, és azt akarja elkölteni, és utána akar érte megdolgozni, ennek a kockázatát mindenki viselje saját maga.

– Magyarország azt szeretné, hogy fair uniós újraindítási csomag álljon össze, meg kell fosztani a diszkriminatív elemektől a jelenlegi javaslatot – mondta egyebek mellett a miniszterelnök.

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Nő az utazási hajlandóság – Erdély is a célpontok köztött

Jelentősen visszavetette a járvány az idegenforgalmat, de az elmúlt hetekben már nőtt az utazási hajlandóság - közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség.

A diaszpóra a távolságtartás idején is összetart

Az, hogy a magyarság, az elmúlt évszázadok tragédiái ellenére is megmaradt, az összetartozás erejét mutatja – fejtette ki Szilágyi Péter a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa, aki szerint ezért is kiemelten fontos, hogy a diaszpórában élő honfitársainkért is felelősek vagyunk.

Bírósági eljárás. Carlos Ghosn volt Nissan-vezért szöktették

A Carlos Ghosn hajdani Nissan vezér Libanonba szöktetésében szerepet játszó személyeket állítottak bíróság elé Törökországban. A magántulajdonban lévő MNG Jet török légitársaság azt közölte, hogy törvényellenesen használták eszközeiket.

BÉT – Elromlott a befektetői hangulat, esett a tőzsde

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 291,06 pontos, 0,80 százalékos csökkenéssel, 35 931,52 ponton zárt pénteken.

Hírek

Bírósági eljárás. Carlos Ghosn volt Nissan-vezért szöktették

A Carlos Ghosn hajdani Nissan vezér Libanonba szöktetésében szerepet játszó személyeket állítottak bíróság elé Törökországban. A magántulajdonban lévő MNG Jet török légitársaság azt közölte, hogy törvényellenesen használták eszközeiket.

Áfacsalás. Milliárdokat utaltak egy szingapúri bűnbandának

Jogerősen nyolc év fegyházbüntetést kapott az a magyar férfi, aki hét év börtönre ítélt bolgár társával egy Távol-Keletről számítástechnikai eszközöket importáló bűnszervezet tagjaként több mint 3 milliárd forintos adócsalásban vett részt.

Pelyhes spirálgalaxist fotózott a Hubble

Egy pelyhes spirálgalaxisról készített lenyűgöző felvételt az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az Európai Űrügynökség (ESA) Hubble űrtávcsöve.

Segítséget kérnek a kutatók – veszélyes tigrisszúnyogok

A hazai tigrisszúnyog-populáció feltérképezéséhez kérnek segítséget a kutatók. Veszélyes kórokozók terjesztését idézheti elő az Ázsiából behurcolt tigrisszúnyog tömeges megjelenése. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz (ELKH) tartozó Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézete ennek felmérésében kéri a lakosság segítségét.

Koronavírus – Orbán: a nem uniós polgárok csak átutazhatnak az országon

Az EU felszólítása ellenére nem enged be unión kívüli országokból érkező polgárokat Magyarország - Szerbia kivételével-, mert az ellentétes a magyar emberek egészséghez fűződő érdekével - közölte Orbán Viktor.

Szigorodott a homeopátiás szerek forgalmazása

Július 1-jétől csak terápiás javallat nélkül forgalmazhatók homeopátiás készítmények Magyarországon, mivel a forgalomban lévő készítmények esetében klinikai vizsgálattal nem igazolták a hatásosságukat.

Virtuális ügyfélszolgálatot indított a Nébih

Július 1-jével elstartolt a Nébih chat alkalmazása: Nébo, a chatbot, amely a hét minden napján, non-stop válaszol a hivatalt a Facebook Messenger felületén felkereső ügyfelek kérdéseire és fogadja az élelmiszerlánc-biztonsági bejelentéseket.

Felbukkant a pestis Mongóliában

Bubópestis miatt került kórházba két ember Mongólia nyugati részén - közölte az ázsiai ország egészségügyi minisztériuma.

Tízmillió eurós adócsalás – magyarországi őrizetbe vételek

Magyarországon állították elő annak a bűnözői csoportnak a két vezetőjét, amely cukor és étkezési olaj határokon átnyúló értékesítése során 9,7 millió eurós áfacsalást követett el. Az akcióban négy további ország hatóságai is részt vettek - közölte az Eurojust.

Gyömrő. Ápoltakat fosztott ki a szociális otthon vezetője

A Monori Járásbíróság 6 év 2 hónapos börtönbüntetésre ítélt egy férfit, aki egy gyömrői szociális otthon vezetőjeként kifosztotta a gondozottak bankszámláit - közölte a Budapest Környéki Törvényszék.

Péntektől olcsóbban tankolhatunk benzint

Péntektől bruttó 2 forinttal csökken a 95-ös benzin literenkénti átlagára, a gázolajé viszont ezúttal nem változik.

Nigériai műkincsek – a lopott szobrok árverése Párizsban?

Szakértő: „a művet Biafra gyermekeinek vérével festették”. A nigériai tiltakozás ellenére a Christie's Párizsban árverésre bocsátott két, állítólag lopott nigériai szakrális műkincset, amelyek 195 ezer eurórért keltek el. 

Gazdaság

Utód nélkül. Három jelölt az EBRD elnöki posztjára

Távozott tisztségéből második négyéves mandátumának lejártával az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke, Sir Suma Chakrabarti. Utódját a koronavírus-járvány miatt májusról októberre halasztott EBRD-közgyűlésen választják meg.

BÉT – Júniusban csak az OTP emelkedett

Júniusban a Budapesti Értéktőzsde indexe, a BUX értéke 35 876 pontról 35 818 pontra csökkent, az OTP árfolyama emelkedett, a többi vezető részvényé kismértékben mérséklődött.

A veszélyhelyzetnek vége – a moratórium marad

Az év végéig él a hiteltörlesztési moratórium, és a veszélyhelyzet feloldásától függetlenül is ki-, illetve be lehet lépni a rendszerbe.

Kihívót kapott az OTP: megalakult a Magyar Bankholding

A Fővárosi Törvényszék Cégbíróságának cégnyilvántartási bejegyezésével létrejött a Magyar Bankholding Zrt. - közölte a társaságot létrehozó három pénzintézet.

Az OTP netbankján immár QR-kóddal is fizethetünk

Az OTP internetbankján keresztül mától a kártyaadatok megadása nélkül, a QR-kód lefotózásával is lehet fizetni - jelentette be Csányi Péter, az OTP Bank ügyvezető igazgatója.

MNB: a tőkepiac a járványban is stabil maradt

Növekedés és jövedelmezőség jellemezte a biztosítók, tőkepiaci szereplők, pénzügyi vállalkozások piacait tavaly, és a koronavírus-járvány sem rendítette meg a szektort - áll az MNB friss biztosítási, pénztári és tőkepiaci kockázati jelentésében.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom