Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág Az olasz büszkeség egy darabja is a sztrádaomlás áldozata lett. Mit tegyen...

Az olasz büszkeség egy darabja is a sztrádaomlás áldozata lett. Mit tegyen az állam?

Hídkatasztrófa halottakkal: nem csak az autópályák állapotáról, a profitról és a felelősségről folyik a vita. Az olasz büszkeség egy darabját is maga alá temette a genovai átkelő törmeléke. Huszonnégy magántársaság kezében van az olasz sztrádabiznisz. Mit tegyen az állam?

A belügyminiszter hamar megtalálta a genovai katasztrófa felelősét: az EU kikényszerítette takarékossági intézkedések emberéleteket követeltek! – jelentette ki Matteo Silvini, aki egyben az euszkeptikus Északi-Liga elnöke is. Danilo Toninelli, az „5 Csillag Mozgalom“ (M5S) közlekedésért felelős minisztere az autópályákat üzemeltető „Autostrade per l’Italia“ vezetőinek felelősségre vonását helyezte kilátásba. “A társaság Európa legmagasabb útdíjait szedi be, miközben alig fizet a koncesszióért. Milliárdos a nyeresége, de csak pár millió eurót adózik.

Ráadásul az utak és hidak karbantartásáról sem gondoskodik.” Konklúziója a koncessziós szerződések felmondásának és az autópályákat államosításának szükségességét vonta le. 

Végül a miniszterelnök, Giuseppe Conte bejelentette a hivatalos döntés: az állam felmondja az Autostrade per l’Italiával kötött szerződéseket. Bármilyen népszerű a kijelentés, kérdés, hogy az államosítás mennyibe kerül az adófizetőknek, és változtat-e az infrastruktúra állapotán.

Az olaszok többszörösen nemzeti katasztrófaként élik meg a Morandi-híd összeomlását. Sok a halálos áldozat és a sérült, és hidak omlottak már össze Olaszországban, például nemrég a szicíliai Agrigentoban.

A genovai átkelő azonban szimbólum. Az olaszok büszkék autópályáikra. A világ első sztrádája Itáliában épült 1924-ben Milánó és a közeli Varese között. Az ‘50-es, ’60-as évek infrastruktúra fejlesztési láza pedig a háború utáni gazdasági csoda szimbóluma volt.

A korábban Nyugat-Európa szegényházának számító ország ebben az időben lett a világ 10 legnagyobb gazdaságának egyike. Ugyanakkor a híd a ligúr tengerparton végigfutó A10-es autópálya része volt, amely megépülésekor, a ‘60-as években számos műtárgyával mérnöki csúcsteljesítménynek számított.

Az autópályák nagy része az ‘50-es és ‘70-es évek között épültek, elsősorban a mai használok nagyszüleinek adójából. Kis mértékben azonban már ekkor is, később pedig fokozottan sor került a magántőke bevonására. A legnagyobb projekt az ’56 és ’62 között épült, Milánót Nápollyal összekötő, közel 800 km-es „L’Autostrada della Sole“ volt.

Napjainkra 7000 km-es autópályahálózattal büszkélkedhet Itália. Bár az utat tulajdonló társaságot már ‘87-ben tőzsdére vitték, ‘99-ig az állam volt a többségi tulajdonos. Jelenleg csak 1000 km sztrádát üzemeltet az állam, főleg dél-itáliai területen; használatuk ingyenes. Huszonnégy magántársaság kezében pedig 6000 km van.

Bármilyen kiváló minőségben is épültek a pályák, így a Monradi-híd is 50 évvel ezelőtt, nem napi 40 ezer autóra és túlsúlyos kamionokra tervezték.

Utóbbiak elszaporodásáért nagyban felelősek a horribilis olasz autópályadíjak; a szállítmányozók a teherautók agyonrakodásával próbálnak spórolni.

Az útdíj mértéke a megtett szakasz hosszától és a jármű méretétől függ. Az említett Milánó-Nápoly egyszeri megtétele személyautóknak 50, kamionoknak pedig 140 euróba kerül! A kilométerdíjak nem egységesek. A sok műtárgyat tartalmazó sztrádák, amilyen a genovai A10-es is, még drágábbak.

Nem csoda, hogy az autópályák, amelyekre egykor oly büszkék voltak az olaszok, évek óta bosszúságot jelentenek. Használatuk egyre drágább, az üzemeltetőknek mégis egyre kevesebbet áldoznak fenntartásukra (tavaly -7%) és fejlesztésükre (tavaly -2%). A növekvő bevételből nyereségüket gyarapítják. Pedig minden szakember tudja, hogy a sztrádák, különösen a feszített vasbetonból épült hidak élettartama véges, ill. karbantartásuk idővel egyre drágább.

7000 km-es hálózatából 1000 km sztrádát üzemeltet az állam. /A képre klikkelve a honlapra jut/

Habár a problémák közismertek, az olasz kormányok mégsem gyakorolnak évtizedek óta se politikai, se jogi nyomást a pályákat üzemeltető 24 cégre. Közülük messze legnagyobb a 3500 kilométert üzemeltető „Autostrade per l’Italia“. Ennek tulajdonosa az Atlantia S.p.A., amely mögött a Benetton-csoport áll!

A laikusokat ez bizonyára meglepi, pedig a venetoi cég sok éve jóval többet keres autópálya üzemeltetéssel, mint pulóverekkel. Az Atlantia Itáliában, Brazíliában, Chilében, Lengyelországban és Indiában összesen 5000 km utat üzemeltet a 2000-es évek eleje óta.  Ezek, a szintén az Atlantia által működtetett római repülőterek, valamint a Csalagút, melyben a cég 15%-os részesedéssel rendelkezik tavaly 6 milliárd euró bevételt termelt, amelyből 1,2 milliárd nyereség képződött! A cég tőzsdei értéke 22 milliárd euró. Kérdés, hogy a katasztrófa véget vet-e az Atlantia szárnyalásának, amely a spanyol Abartis megvásárlásával az előtt állt, hogy a világ legnagyobb sztrádaüzemeltetője legyen.

Hiába fenyeget a politika a koncessziók elvételével és kártérítési perekkel, az helyzet közel sem olyan egyszerű, mint elsőre látszik. Egyfelől a szakértők biztosra veszik, hogy a koncessziós szerződés idő előtti felmondása miatt az államnak és így az adófizetőknek 15-20 milliárd eurós kártérítést kellene fizetniük. Másfelől a kártérítéshez az üzemeltető súlyos mulasztását kellene az államnak bizonyítania. Nem lesz könnyű.

A hidat az utóbbi időben többször, részben külföldi szakértők bevonásával is ellenőrizték. Ráadásul a Benettonnál hivatkozhatnak arra is, hogy az elmúlt 5 évben összesen 1 milliárd eurót költöttek a kezelésükben lévő autópályák biztonságosabbá tételéért. A baleset az mutatja, hogy ez nem volt elég.

Egy régóta hangoztatott követelés szerint jogszabállyal kellene az üzemeltetőket kötelezni, hogy bevételük meghatározott részét karbantartásra, illetve invesztícióra fordítsák. Most a kormányzó M5S-től is e mellett van, holott a párt korábban következetesen – vezető politikusai szóhasználatával – “az adófizetők pénzének betonba öntése” ellen volt.

A magánkézben lévő autópályák ellenőrzése állami szervek által történik.

A párt önkormányzati képviselői Genovában is hangosan fellépték a Monradi-híd felújítása ellen. A kellemetlen szituációból úgy próbálnak kikeveredni, hogy mindenkinél hangosabban követelik az autópálya-üzemeltetők extraprofitjának korlátozását.

A szakértők az elkapkodott reprivatizációtól nem csak a magas költségek miatt óvnak. Az állam, ha ez lehetséges, még a magántársaságoknál is hanyagabb közútfenntartó – hívják fel a figyelmet. A magánkézben lévő autópályák ellenőrzése állami szervek által történik. A köztulajdonban lévő utakat, alagutakat, hidakat viszont ugyan azok a helyi, városi, regionális hatóságok kontrollálják, amelyek a fenntartásukról is gondoskodnak. Ergo, ha feszített egy helyhatóság költségvetési helyzete, szakhatósága egyszerűen lazábban ellenőriz.

Friss

Tőzsde – Emelkedéssel nyitott New York

Enyhe emelkedéssel nyitottak a New York-i tőzsde irányadó indexei pénteken.

Túlzott húsfogyasztás. Amikor az antibiotikum is csődöt mond

Különösen azokban a fejlődő és gyorsan fejlődő országokban növekszik a haszonállatok gyógyszerekkel szembeni ellenálló-képessége, ahol robbanásszerűen nőtt a húsfogyasztás mértéke - állapították meg zürichi kutatók.

Exportra termel a kisvárdai éticsiga üzem

Megnyitotta élő éticsiga feldolgozó üzemét a francia tulajdonú Bourgogne Gastronomie Kft. Kisvárdán. A kizárólag exportra termelő gyár 6,5 milliárd forintból épült fel.

Ezreknél kopogtat a KSH – megkérdezik, mit eszünk

Öt év elteltével újra felmérik a magyarok táplálkozási szokásait az európai lakossági egészségfelmérés részeként - közölte az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) főosztályvezetője.

Hírek

Túlzott húsfogyasztás. Amikor az antibiotikum is csődöt mond

Különösen azokban a fejlődő és gyorsan fejlődő országokban növekszik a haszonállatok gyógyszerekkel szembeni ellenálló-képessége, ahol robbanásszerűen nőtt a húsfogyasztás mértéke - állapították meg zürichi kutatók.

Ezreknél kopogtat a KSH – megkérdezik, mit eszünk

Öt év elteltével újra felmérik a magyarok táplálkozási szokásait az európai lakossági egészségfelmérés részeként - közölte az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) főosztályvezetője.

Országos sztrájkot tartanak a közszolgák

Október 10-én folytatja a márciusban felfüggesztett országos sztrájkot a köztisztviselők és a szociális dolgozók szakszervezete, mondván a kormány nem tartotta be ígéreteit és becsapta a szociális ágazatban dolgozókat.

Az internetről tárgyalt Trump és Zuckerberg

Donald Trump amerikai elnök és a Facebook első embere, Mark Zuckerberg a Fehér Házban találkozott. Megbeszélésük egyik fő témája az internet szabályozása volt.

Horrorkaravánok. A bírság sem visszatartó erő

Átlagosan havonta száz horrorkaravánt, vagyis szabálytalan járműszerelvényt fogtak el idén az utakon. A szabálytalan sofőrökre kiszabható helyszíni bírság legmagasabb összege 150 ezer forint.

Kanyaró – hét megbetegedés Horvátországban

Két hét alatt hét kanyarós megbetegedést regisztráltak Zágrábban. Szakemberek szerint aggasztó, hogy a betegek nem voltak semmilyen kapcsolatban egymással.

Felfegyverzik az űrhajósokat Oroszországban

Űrhajósoknak szánt fegyvert tesztelnek Oroszországban: az asztronauták vadállattámadások kivédésére használhatják, ha eldugott térségben érnek földet.

Fukusima. Felmentették az atomerőmű üzemeltetőit

Felmentették a fukusimai atomerőművet működtető vállalat, a TEPCO három volt igazgatóját. Azzal vádolták őket, hogy nem tettek meg mindent a nukleáris katasztrófa elkerüléséért.

Hőség Japánban – ezrek kerültek kórházba

Japánban négyezer ember került kórházba a nagy hőség miatt, többségük idős - közölte a katasztrófavédelem és a mentők feladatait is ellátó tűzoltóság.

Új-Zélandon forog a Gyűrűk Ura-sorozat

Akárcsak a filmtrilógiában, az Amazon új Gyűrűk Ura-sorozatában is Új-Zéland lesz Középfölde - erősítette meg a filmstúdió a produkcióról, amely a valaha készült legdrágább tévészéria lesz.

Pécs. Másfél milliárdot csaltak el munkaerő-közvetítéssel

Több száz dolgozó után nem fizette be a közterheket és a forgalmi adóval is trükközött egy pécsi központú munkaerő-kölcsönző cégháló. A költségvetésnek okozott kár meghaladja a másfél milliárd forintot.

A mentolos e-cigaretta a legrákkeltőbb

Nagy mennyiségű rákkeltő anyagot tartalmaznak a mentolos és a mentás ízesítésű elektromos cigaretták - derült ki egy amerikai kutatásból.
Hirdetés

Gazdaság

Lagarde: a politikai beavatkozás káros a jegybankokra

A globális gazdaság törékeny és veszélyben van - jelentette ki egy interjúban az Európai Központi Bank soron következő elnöke, aki szerint káros, ha a politikusok beavatkoznak a jegybankok működésébe.

Tiltott széfezés miatt fizet a Hársfa Gold

Engedély nélküli széfszolgáltatás miatt újabb, 15 millió forintos bírságot szabott ki a fővárosi Hársfa Gold Szolgáltató Kft.-re a Magyar Nemzeti Bank.

Folyó fizetési mérleg – deficit a második negyedévben

Az idei második negyedévben 121,5 millió euró hiányt mutatott a folyó fizetési mérleg, ezzel az elmúlt egy évben harmadszor zárt deficittel. Az idei első negyedévben 56 millió euró, a tavalyi második negyedévben 298,7 millió euró volt a folyó fizetési mérleg többlete.

Cseh vita az NBB-ről: orosz érdekeket szolgál?

A cseh parlamenti felsőház külügyi bizottsága azt javasolja, Csehország lépjen ki a Nemzetközi Beruházási Bankból (NBB), amelyet 1970-ben hoztak létre Moszkvában. A testület zárt ülésen foglalkozott az NBB Budapestre települését ismertető kormányjelentéssel.

Növekedési kötvényprogram – elkezdte a vásárlást az MNB

A Magyar Nemzeti Bank megvásárolta az első vállalati kötvényt a növekedési kötvényprogramban (nkp), amelybe eddig közel százötven hazai székhellyel rendelkező vállalat regisztrált.

Történelmi mélypont. 334 forint fölé szökött az euró

Történelmi mélypontra gyengült a forint az euróval szemben, röviddel 13 óra után az euró 334,28 forintot ért, miután 331,66 forinton indította a napot.
Hirdetés
Hirdetés
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom