Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág Az olasz büszkeség egy darabja is a sztrádaomlás áldozata lett. Mit tegyen...

Az olasz büszkeség egy darabja is a sztrádaomlás áldozata lett. Mit tegyen az állam?

Hídkatasztrófa halottakkal: nem csak az autópályák állapotáról, a profitról és a felelősségről folyik a vita. Az olasz büszkeség egy darabját is maga alá temette a genovai átkelő törmeléke. Huszonnégy magántársaság kezében van az olasz sztrádabiznisz. Mit tegyen az állam?

A belügyminiszter hamar megtalálta a genovai katasztrófa felelősét: az EU kikényszerítette takarékossági intézkedések emberéleteket követeltek! – jelentette ki Matteo Silvini, aki egyben az euszkeptikus Északi-Liga elnöke is. Danilo Toninelli, az „5 Csillag Mozgalom“ (M5S) közlekedésért felelős minisztere az autópályákat üzemeltető „Autostrade per l’Italia“ vezetőinek felelősségre vonását helyezte kilátásba. “A társaság Európa legmagasabb útdíjait szedi be, miközben alig fizet a koncesszióért. Milliárdos a nyeresége, de csak pár millió eurót adózik.

Ráadásul az utak és hidak karbantartásáról sem gondoskodik.” Konklúziója a koncessziós szerződések felmondásának és az autópályákat államosításának szükségességét vonta le. 

Végül a miniszterelnök, Giuseppe Conte bejelentette a hivatalos döntés: az állam felmondja az Autostrade per l’Italiával kötött szerződéseket. Bármilyen népszerű a kijelentés, kérdés, hogy az államosítás mennyibe kerül az adófizetőknek, és változtat-e az infrastruktúra állapotán.

Az olaszok többszörösen nemzeti katasztrófaként élik meg a Morandi-híd összeomlását. Sok a halálos áldozat és a sérült, és hidak omlottak már össze Olaszországban, például nemrég a szicíliai Agrigentoban.

A genovai átkelő azonban szimbólum. Az olaszok büszkék autópályáikra. A világ első sztrádája Itáliában épült 1924-ben Milánó és a közeli Varese között. Az ‘50-es, ’60-as évek infrastruktúra fejlesztési láza pedig a háború utáni gazdasági csoda szimbóluma volt.

A korábban Nyugat-Európa szegényházának számító ország ebben az időben lett a világ 10 legnagyobb gazdaságának egyike. Ugyanakkor a híd a ligúr tengerparton végigfutó A10-es autópálya része volt, amely megépülésekor, a ‘60-as években számos műtárgyával mérnöki csúcsteljesítménynek számított.

Az autópályák nagy része az ‘50-es és ‘70-es évek között épültek, elsősorban a mai használok nagyszüleinek adójából. Kis mértékben azonban már ekkor is, később pedig fokozottan sor került a magántőke bevonására. A legnagyobb projekt az ’56 és ’62 között épült, Milánót Nápollyal összekötő, közel 800 km-es „L’Autostrada della Sole“ volt.

Napjainkra 7000 km-es autópályahálózattal büszkélkedhet Itália. Bár az utat tulajdonló társaságot már ‘87-ben tőzsdére vitték, ‘99-ig az állam volt a többségi tulajdonos. Jelenleg csak 1000 km sztrádát üzemeltet az állam, főleg dél-itáliai területen; használatuk ingyenes. Huszonnégy magántársaság kezében pedig 6000 km van.

Bármilyen kiváló minőségben is épültek a pályák, így a Monradi-híd is 50 évvel ezelőtt, nem napi 40 ezer autóra és túlsúlyos kamionokra tervezték.

Utóbbiak elszaporodásáért nagyban felelősek a horribilis olasz autópályadíjak; a szállítmányozók a teherautók agyonrakodásával próbálnak spórolni.

Az útdíj mértéke a megtett szakasz hosszától és a jármű méretétől függ. Az említett Milánó-Nápoly egyszeri megtétele személyautóknak 50, kamionoknak pedig 140 euróba kerül! A kilométerdíjak nem egységesek. A sok műtárgyat tartalmazó sztrádák, amilyen a genovai A10-es is, még drágábbak.

Nem csoda, hogy az autópályák, amelyekre egykor oly büszkék voltak az olaszok, évek óta bosszúságot jelentenek. Használatuk egyre drágább, az üzemeltetőknek mégis egyre kevesebbet áldoznak fenntartásukra (tavaly -7%) és fejlesztésükre (tavaly -2%). A növekvő bevételből nyereségüket gyarapítják. Pedig minden szakember tudja, hogy a sztrádák, különösen a feszített vasbetonból épült hidak élettartama véges, ill. karbantartásuk idővel egyre drágább.

7000 km-es hálózatából 1000 km sztrádát üzemeltet az állam. /A képre klikkelve a honlapra jut/

Habár a problémák közismertek, az olasz kormányok mégsem gyakorolnak évtizedek óta se politikai, se jogi nyomást a pályákat üzemeltető 24 cégre. Közülük messze legnagyobb a 3500 kilométert üzemeltető „Autostrade per l’Italia“. Ennek tulajdonosa az Atlantia S.p.A., amely mögött a Benetton-csoport áll!

A laikusokat ez bizonyára meglepi, pedig a venetoi cég sok éve jóval többet keres autópálya üzemeltetéssel, mint pulóverekkel. Az Atlantia Itáliában, Brazíliában, Chilében, Lengyelországban és Indiában összesen 5000 km utat üzemeltet a 2000-es évek eleje óta.  Ezek, a szintén az Atlantia által működtetett római repülőterek, valamint a Csalagút, melyben a cég 15%-os részesedéssel rendelkezik tavaly 6 milliárd euró bevételt termelt, amelyből 1,2 milliárd nyereség képződött! A cég tőzsdei értéke 22 milliárd euró. Kérdés, hogy a katasztrófa véget vet-e az Atlantia szárnyalásának, amely a spanyol Abartis megvásárlásával az előtt állt, hogy a világ legnagyobb sztrádaüzemeltetője legyen.

Hiába fenyeget a politika a koncessziók elvételével és kártérítési perekkel, az helyzet közel sem olyan egyszerű, mint elsőre látszik. Egyfelől a szakértők biztosra veszik, hogy a koncessziós szerződés idő előtti felmondása miatt az államnak és így az adófizetőknek 15-20 milliárd eurós kártérítést kellene fizetniük. Másfelől a kártérítéshez az üzemeltető súlyos mulasztását kellene az államnak bizonyítania. Nem lesz könnyű.

A hidat az utóbbi időben többször, részben külföldi szakértők bevonásával is ellenőrizték. Ráadásul a Benettonnál hivatkozhatnak arra is, hogy az elmúlt 5 évben összesen 1 milliárd eurót költöttek a kezelésükben lévő autópályák biztonságosabbá tételéért. A baleset az mutatja, hogy ez nem volt elég.

Egy régóta hangoztatott követelés szerint jogszabállyal kellene az üzemeltetőket kötelezni, hogy bevételük meghatározott részét karbantartásra, illetve invesztícióra fordítsák. Most a kormányzó M5S-től is e mellett van, holott a párt korábban következetesen – vezető politikusai szóhasználatával – “az adófizetők pénzének betonba öntése” ellen volt.

A magánkézben lévő autópályák ellenőrzése állami szervek által történik.

A párt önkormányzati képviselői Genovában is hangosan fellépték a Monradi-híd felújítása ellen. A kellemetlen szituációból úgy próbálnak kikeveredni, hogy mindenkinél hangosabban követelik az autópálya-üzemeltetők extraprofitjának korlátozását.

A szakértők az elkapkodott reprivatizációtól nem csak a magas költségek miatt óvnak. Az állam, ha ez lehetséges, még a magántársaságoknál is hanyagabb közútfenntartó – hívják fel a figyelmet. A magánkézben lévő autópályák ellenőrzése állami szervek által történik. A köztulajdonban lévő utakat, alagutakat, hidakat viszont ugyan azok a helyi, városi, regionális hatóságok kontrollálják, amelyek a fenntartásukról is gondoskodnak. Ergo, ha feszített egy helyhatóság költségvetési helyzete, szakhatósága egyszerűen lazábban ellenőriz.

Friss

Ideiglenes vezérigazgató az NN Biztosító élén

Szabályozói jóváhagyás esetén Baranyai Dávidot nevezhetik ki az NN Biztosító megbízott vezérigazgatójának - közölte a társaság.

Szijjártó: azeri gáz is érkezhet Magyarországra

Azerbajdzsánból is érkezhet földgáz Magyarországra 2023-tól, évente 1-2 milliárd köbméternyi - jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter.

Uniós első a magyar negyedéves növekedés

Előző becsléséhez képest lefelé, hatéves mélypontra módosította az euróövezet negyedik negyedévi éves GDP-növekedési ütemét az Eurostat. Az EU-ban - a rendelkezésre álló adatok alapján - a magyar gazdaság nőtt a legnagyobb éves ütemben a negyedik negyedévben.

Légi utasok kártérítése: küszöbön a szigorítás

Jelentősen szigorítaná az Európai Unió a légi utasok kártérítéséről szóló irányelvet. A javaslat szerint az utasoknak nehezebb lesz kompenzációt kérni a légitársaságoktól járatkésés vagy -törlés esetén.

Hírek

Lottóláz. Több mint ötmillió szelvény van versenyben

Csaknem ötmilliárd forint az ötöslottó fődíja, ami miatt jelentősen nőtt a játékosok száma - mondta Bánhegyi Zsófia, a Szerencsejáték Zrt. marketing és kommunikációs igazgatója.

Olvad az Antarktisz – 20 fok fölötti meleget mértek

Az időjárási feljegyzések kezdete óta először mértek 20 Celsius-fok fölötti hőmérsékletet az Antarktiszon. A Seymour-szigeten jegyzett 20,75 Celsius-fokot a kutatók hihetetlennek és abnormálisnak nevezték.

Elárverezik Gagarin ZIL-jét – Hruscsov is ült benne

Elárverezik azt a ZIL-111V típusú limuzint, amelyen Jurij Gagarin történelmi űrutazása után bevonult a szovjet fővárosba 1961. április 14-én felesége és a szovjet vezető, Nyikita Hruscsov társaságában.

Influenza – lassabban terjed a járvány

Lassan, de terjed az influenza az országban: az előző héten 35 ezer ember, az előző hetinél 16,3 százalékkal több beteg fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK).

Kutatás: így változtatta meg az ember a természetet

A véltnél jóval korábban, legalább háromezer évvel ezelőtt is jelentős változtatásokat hajtott végre természeti környezetén az ember - állapították meg kutatók.

Japán nyugdíjas a világ legidősebb férfija

A nevetésben látja a hosszú élet titkát a 112 éves japán férfi, akit a világ legidősebb élő férfijaként ismertek el.

Olcsóbban tankolhatunk benzint péntektől

Pénteken literenként bruttó 2 forinttal csökken a benzin ára, a gázolajé viszont változatlan marad.

Erős marad a szél, jég is esett

A vihar-riasztást megújította kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat; a viharos szél veszélye miatt adták ki ismét a másodfokú riasztást: 65-90 kilométer/órás szelet prognosztizáltak, egyes területeken jég is esett. Jelentős károkat okozott a hétfői vihar.

A Ciara megbillentette a Balatont

Elérte a Balaton térségét is a Ciara nevű ciklon. A helyenként óránkénti 100 kilométeres szél megbillentette a tó víztükrét: a legmagasabb, 154 centiméteres vízszintet Balatonfűzfőn mérték, a legalacsonyabb, 63 centimétereset Keszthelyen.

Zalaegerszeg. Ingyenes wifi és okospadok a belvárosban

A Smart City program első elemeként ingyenesen használható wifi-hálózatot alakítottak ki Zalaegerszeg belvárosában. Később telefontöltésre alkalmas okospadokat és digitális infótornyokat is kihelyeznek.

Közúti ellenőrzés: fókuszban a buszok és a teherautók

Elsősorban a teherautók és a buszok műszaki állapotát és tachográfjait vizsgálják az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) munkatársai az év első, kedden kezdődő háromnapos akciójában.

Megtolta a Ciara – 80 perccel előbb célba ért a repülő

A Ciara névre keresztelt téli viharnak köszönhetően rekordidő alatt, a menetrendben szereplőnél nyolcvan perccel gyorsabban tette meg a New York és London közötti utat egy Boeing 747-436-os utasszállító repülőgép.

Gazdaság

A Tesla részvénye többet ér, mint a német autógyártóké

Az amerikai e-autó gyártó története első nyereséges negyedévét zárta. A hírre a részvény árfolyama egy nap alatt 20 százalékkal emelkedett, drágább lett egyetlen papírja, mint  a német autógyártóké együtt! Miért lehetséges ez? Csak tőzsdei spekuláció eredménye lenne a részvény hirtelen szökkenése? 

Az MNB a kriptovalutákról – nem mind arany, ami fénylik

Kockázatos lehet kriptovalutákba fektetni, ugyanis árfolyamuk kiszámíthatatlan, bűncselekmények elkövetésére is felhasználhatják ezeket, ráadásul a hozzájuk kötődő kereskedelmi ügyleteket a Magyar Nemzeti Bank sem felügyeli - hívta fel a figyelmet a jegybank.

Megszólalt a jegybank alelnöke – erősödött a forint

Erősödött a forint délelőtt. Szakemberek szerint ebben nagy szerepet játszanak az MNB-alelnök Nagy Márton egy háttérbeszélgetésen elhangzott mondatai.

Marad az alapkamat. Egyhangúlag döntött a monetáris tanács

A monetáris tanács tagjai ellenszavazat nélkül döntöttek januárban arról, hogy 0,9 százalék maradjon az alapkamat, és mínusz 0,05 százalék az egynapos jegybanki betéti kamat - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a január 28-i kamatdöntő ülésről kiadott rövidített jegyzőkönyvében.

Csökkent a devizatartalék, adósságot fizetett ki az MNB

Mintegy kétmilliárd euró értékű kötvénytartozás visszafizetése nyomán 1,545 milliárd euróval 26,840 milliárd euróra csökkentek januárban Magyarország nemzetközi tartalékai.

Az MNB zöldebb magyar bankokat akar

A Magyar Nemzeti Bank támogatóként aláírja az ENSZ felelős banki működést előmozdító irányelveit, hogy ösztönözze: a hazai hitelintézetek tegyenek konkrét, nyilvános és számonkérhető vállalásokat a fenntartható, zöld gazdaság finanszírozásában.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom