Hirdetés
Kezdőlap Mozaik Így dolgoznak ők. Túlóra és munkaidő - körkép
No menu items!

Így dolgoznak ők. Túlóra és munkaidő – körkép

Az alapvető munkaidő szabályokat az uniós jog tartalmazza, de sok eltérést enged a tagállamoknak. Ezért jelentősek a különbségek, változó a munkaidő hossza és a megengedett túlmunka mértéke. Az is országonként különbözik, mennyire térhetnek el a kollektív és az egyéni munkaszerződések a jogszabályoktól. Európai körkép.

Számos politikus és közgazdász számára a versenyképesség kulcskérdése a munkaidő flexibilis szabályozása. Európa szerte egyre kevesebb az előírás. A munkáltatók egyre többet tehetnek meg. Különösen sok lazítás volt az elmúlt években a világgazdasági válság által leginkább sújtott Dél- és Közép-Kelet-Európában. Az északi államok általában munkavállaló barátabbak, de vannak érdekes kivételek.

Az európai keretek

A munkaidő alapvető szabályait a 97/80-as uniós irányelve tartalmazza. Lefekteti azt is, miben és mennyiben térhetnek el a tagállami jogszabályok, az ágazati és vállalati kollektív-, valamint az egyéni munkaszerződések.
Az irányelv szerint:
A munkaidő - Az európai keretek - az irányelv Azüzlet.hu– 7 nap alatt – 4 havi átlagban – 48 óra a munkaidő maximuma;

– 24 óránként 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani;

– 7 naponként legalább 11+24 órás pihenődő, tehát szabadnap jár, amely 14 napos időszakokon belül összevonható;

– ha nyomós ok nem szól ellene a pihenőnap vasárnap.

A munkaidő

Minden országban törvény rögzíti a munkaidőt és a túlmunka maximális mértékét. Ettől a kollektív-, illetve a munkaszerződés a munkavállaló javára eltérhet. Ez a tipikus Észak- és Nyugat-Európában.

Norvégiában, Olaszországban, Spanyolországban és Svédországban nem számít túlórának, ha valaki a szerződésben meghatározottnál többet, de a jogszabályi maximumnál kevesebbet dolgozik. A jogszabály csak a törvényi munkaidőn felüli túlmunkát korlátozza.

Minden országban törvény rögzíti a munkaidőt és a túlmunka maximális mértékét. AzÜzlet.hu
Minden országban törvény rögzíti a munkaidőt és a túlmunka maximális mértékét.

A normál munkaidőt a legtöbb országban napi 8, heti 40 óra. Valamelyest eltér Dánia a 37, Belgium a 38, Írország a 39 és Franciaország az Európában legrövidebb, 35 órás munkahéttel.

Görögországban és Portugáliában viszont többet, 43, illetve 44 órát kell dolgozni. Ausztriában, Hollandiában, Nagy-Britanniában és Németországban ágazattól függően 38-40 órás a munkahét.

Norvégiában és Szlovákiában rugalmas a szabályozás: a normál munkanap lehet 9 órás is, a hét végére viszont ki kell jönnie a 40 órának.

Nagy-Britanniában az európai irányelv hatálybalépéséig a munkaidő is szabad megállapodás tárgya volt.

Az erős szakszervezeteiről híres Franciaországban sokáig csak ágazati kollektív szerződések szabályozták a munkaidőt és a túlmunkát. Az utóbbi időben ezeket a megállapodásokat emelték törvényi szintre.

 A  túlóra – túlmunka – időkorlát

A maximális munkaidő a legtöbb országban az uniós irányelv által megszabott felső határ, 48 óra (Dánia, Németország, Franciaország, Írország, Norvégia, Nagy-Britannia).

Ahol tehát 40 órás a normál munkahét, heti 8 túlóra engedélyezett, ami éves szinten 416 órát jelent.

Azokban a tagállamokban, ahol rövidebb a normál munkahét többet lehet túlórázni.

A legszélsőségesebb eset Franciaország: a heti munkaidő 35 óra, ezért heti 13 túlóra is belefér az irányelv által meghatározott 48 órás maximumba, ami éves szinten 676 túlórát is jelenthet.

Az éves munkaidő irányelv szerinti abszolút felső határa 2496 óra (48*52).

Hollandiában nem a maximális munkaidőt, hanem a minimális pihenőidőt tartalmazza a jogszabály.

Különbség: a túlóra a törvény szerinti rendes munkaidő túllépése, a túlmunka pedig a munkaszerződésben meghatározott alacsonyabb, normál munkaidő túllépés időtartama. AzÜzlet.hu
Különbség: a túlóra a törvény szerinti rendes munkaidő túllépése, a túlmunka pedig a munkaszerződésben meghatározott alacsonyabb, normál munkaidő túllépés időtartama.

Az osztrákok megkülönböztetik a túlórát, ami a törvény szerinti rendes munkaidő túllépése, és túlmunkát, ami a kollektív, illetve a munkaszerződésben meghatározott alacsonyabb, normál munkaidő túllépése.

Plusz javadalmazás akkor is jár, ha már túlmunkáról, de még nem túlóráról van szó.

Tagállamonként változik: vagy csak a napi rendes munkaidőt lehet túllépni, de a munkahét már nem lehet hosszabb a törvényben meghatározott normálnál, vagy a munkahetet is meg lehet toldani.

Előbbi csoportban kevesebben tartoznak: Ausztria (max. 9 óra/nap) és Lengyelország (max. 10 óra/nap). Utóbbiba többen: Dánia 11/48, Franciaország 10/48, Írország 11/48, Hollandia 12/60, Nagy-Britannia 11/48, Németország 10/60, Norvégia 9/48, Portugália 10/50.

A túlóra elrendelése

Fontos kérdés, mikor köteles a munkavállaló túlórázni. Vannak országok, ahol a munkavállaló (Spanyolország), vagy a szakszervezet (Dánia, Itália, Németország) hozzájárulásával bármikor. Máshol csak a jogszabályban meghatározott, rendkívüli esetekben, ekkor viszont a munkavállaló hozzájárulása nélkül rendelhető el. Eltérő, hogy a törvény valóban csak vis maior eseteket rögzít (Belgium, Svédország), vagy a munkáltató gazdasági, ill. munkaszervezési érdekeit is fontos oknak tekinti (Lengyelország, Portugália).

A túlóra elrendelése - körkép AzÜzlet.huNéhány országban a munkáltató szabadon elrendelheti a túlmunkát (Ausztria, Írország, Nagy-Britannia, Szlovákia). Van, ahol bizonyos mértékig szabadon, utána viszont csak munkavállalói, szakszervezeti (Finnország, 40 órától), vagy hatósági (Franciaország, 43 órától) hozzájárulással kötelező a túlmunka.

Néhány országban külön fórum felügyeli a túlmunka szabályainak betartását: Hollandiában az üzemi tanács, Svédországban a regionális szakszervezeti szövetség, Görögországban és Lengyelországban a munkaügyi minisztérium.

Sok országban vasárnap és ünnepnapon csak a jogszabályban meghatározott különleges esetekben lehet munkára kötelezni.

Így van ez Németországban, ahol viszont a szombat munkanapnak számít, ezért a munkavállalók minden korlátozás nélkül beosztható. A törvény csak a heti két szabadnap kiadására kötelez, amelyből az egyiknek vasárnapra kell esnie.

A túlmunka ellentételezése

A túlmunka javadalmazásnak szabályait rögzítheti törvény (Görögország, Portugália), kollektív szerződés (Hollandia, Nagy-Britannia), vagy mindkettő. Utóbbi a leggyakoribb.

Az ellentételezés néhol csak pénzzel (Görögország), a legtöbb országban szabadidő és pénz kombinációjával történik. A szabályozás azonban lehet ennél bonyolultabb is. Németországban mindkét forma lehetséges, de a szabadidős ellentételezéshez a kollektív, vagy munkaszerződés ezt megengedő passzusa, vagy a munkavállaló eseti hozzájárulása szükséges.

A túlóráért magasabb bér jár - rendszerint - körkép AzÜzlet.hu
A túlóráért magasabb bér jár – rendszerint

Sok országban a túlórákért járó bér mértékét is előírja a jogszabály:
Ausztriában napi 1,5 illetve heti 7,5 órától +50%, ünnepnapokon +100%;  Belgiumban +50%, ünnepnapokon +100%; Finnországban 2 óráig +50%, majd +100%; Franciaországban 34 óráig semmi, 35-től +10%, 44-től +50%; Írországban +25%; Itáliában +10%; Norvégiában +40%, este 21 órától +100%; Szlovákiában +25%.

Németországban ágazati kollektív szerződések alapján általában +25%.

Vannak országok, ahol a túlmunka idejére is csak az alapbér arányos része jár (Nagy-Britannia, Spanyolország).

Ausztriában a túlmunka pénzbeli ellentételezése kedvezőbben adózik, mint a normál munkabér.

Németország a munkajog nem tartalmaz szabályozást a túlmunka pénzbeli ellentételezésre. Ezt kollektív vagy egyéni munkaszerződés szabályozhatja, sőt, a jóerkölcsöt nem sértő mértékig ki is zárhatja. Ha a szerződés nem rendelkezett a túlmunka ellentételezéséről, akkor a polgári törvénykönyv egyik általános szabályát kell alkalmazni: A szerződések főszabály szerint visszterhesek, szolgáltatásért tehát ellenszolgáltatás jár. Viszont az évi 76 ezer eurónál (havi átlag 6300) többet keresőknek automatikusan kötetlen a munkaidejük. Így a túlóra fogalmilag kizárt.

Flexibilis munkaidő

Így és ennyit dolgoznak ők - körkép AzÜzlet.huSzinte valamennyi tagállam lehetőséget ad flexibilis, a fent leírt normál esettől eltérő munkaidő beosztásra. A legtöbb országban ennek kereteit szabja meg a törvény. Azonban van, ahol a jogszabály fix modelleket tartalmaz az alapesettől eltérő munkaidő beosztásra. A munkavállalók és a munkáltatók csak ezek közül választhatnak.

Eltérő, hogy a törvényi előírást kollektív szerződéssel fel lehet-e lazítani (igen: Itália, nem: Ausztria, Hollandia). Németországban az olyan munkahelyeket, ahol üzemi tanács működik, csak ennek jóváhagyásával lehet flexibilis munkaidő-modellt bevezetni.

Nagyon különböző, milyen hosszú az időszak, amelynek a végén stimmelnie kell a jogszabályilag előírt pihenő és munkaidő átlagának. Ez lehet néhány, tipikusan 4 hét vagy néhány hónap (Németország 6, Portugália 4), de akár 1 év is (Franciaország, Finnország). A túlmunka jogszabályi maximumát flexibilis munkaidő esetén is be kell tartani.

Túlóra-számok

A statisztikák szerint a túlmunka nagyon elterjedt. Szinte minden országban többet dolgozik az átlagos munkavállaló a törvényben meghatározott normál munkaidőnél (Itáliában +5%, Finnországban +8%, Svédországban +3%). Dániában a munkavállalók 13, Norvégiában 21, Ausztriában és Nagy-Britanniában 26, Franciaországban 48%-a túlórázik rendszeresen!

A német munkavállalók évente összesen 1,8 milliárd túlórát teljesítenek. Ennek kevesebb, mint fele, 800 milliárd fizetett. 900 milliárd órát, tehát havonta és munkavállalónként átlagban három órát önszántukból dolgoznak, a nélkül, hogy a munkaáltató, illetve a kollektív szerződés erre kötelezte volna őket. Az ilyen munkavégzésért nem jár ellentételezés!

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A Bükk-vidék Geopark elnyerte az UNESCO Globális Geopark címet

A geoparkok fontos szerepet töltenek be a vidéki térségek fejlesztésében a földtudományi értékekre alapuló, a helyi szolgáltatókat helyzetbe hozó fenntartható geoturizmus által

Baj van: több büntetést szabott ki a Nébih

Egy kicsivel rosszabbak lettek a számok, mint korábban, ez valószínűleg annak a kereskedői viselkedésnek köszönhető, amivel megpróbálják a fogyasztás visszaesése miatt kiesett nyereséget visszapótolni

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.

A kíberbűnözők mindig a könnyebb utat választják: az ügyfeleket veszik célba

A Magyar Államkincstár aktív részt vállal a KiberPajzs együttműködésben, amely a Bankszövetség és a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére jött létre.

Hírek

Enyhe emelkedéssel nyithat a tőzsde az elemző szerint

Enyhe emelkedéssel nyithat szerdán a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint.

Elemző: iránykereséssel nyithat a tőzsde

Hétfőn a BÉT részvényindexe, a BUX 141,21 pontos, 0,22 százalékos csökkenéssel, 65 095,72 ponton zárt.

A héten várható: Az MNB kamatdöntő ülést tart, államháztartási adatok

Tavaly decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 655 600, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 451 300 forint volt.

Devizapiac – Gyengült a forint reggel

Gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek reggel.

Elemző: átlag feletti forgalomban emelkedett a tőzsde

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 462 pontos, 0,71 százalékos emelkedéssel, 65 450,33 ponton zárt hétfőn.

BÉT – Emelkedő forgalomban csökkent a BUX a héten

Emelkedő forgalom mellett csökkent a héten a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe,

NAV: már elérhetők az adóbevallási tervezetek

A bevallási tervezet ugyanis csak azokat a bevételi, jövedelmi adatokat tartalmazza, amelyek a NAV rendelkezésére állnak a munkáltatók és kifizetők bevallásai, adatszolgáltatása révén.

Elemző: a Richter húzta le a BUX-ot

A részvénypiac forgalma 28,7 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével gyengültek az előző napi záráshoz képest.

Gazdaság

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.

Stabil kilátással megerősítette az OTP-bankok besorolásait a Moody’s

A hitelminősítő kiemeli, hogy az OTP finanszírozása stabil, és mindenekelőtt a betétállományra épül.

Az MBH Bank lett a Fundamenta többségi tulajdonosa

A Fundamenta ezentúl az MBH Bank konszolidált leányvállalataként, de önállóan működik tovább

A költségvetés biztosította a forrásokat a nyugdíjak és a családtámogatások védelméhez

A költségvetés a válságokban is helytállt, a rendkívüli kiadások mellett is biztosította a forrásokat a nyugdíjak és a családtámogatások védelméhez, valamint a rezsicsökkentés fenntartásához.