A Magyar Nemzeti Bank (MNB) feladata a kormányzati gazdaságpolitika és a fenntarthatósági célok támogatása anélkül, hogy sérülne az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás – mondta Kurali Zoltán, a jegybank alelnöke az MNB podcast műsorában.
Az infláció év eleji felfutása mögött több tényező állt, köztük a globális élelmiszerpiaci árciklus, a forint tavalyi, a negyedik negyedévben megindult gyengülése, valamint a keresleti sokkok. Ezek összessége okozott egy átárazási hajlamot a gazdasági szereplőknél, ami mögött természetes és kockázatkezelési tényezők, illetve opportunizmus egyaránt megtalálható volt – fogalmazott.
A jegybank az inflációs nyomás kezelésére olyan reálkamat elérésére törekszik, amely ösztönzi a megtakarításokat és mérsékli a keresleti nyomást – húzta alá.
Kurali Zoltán szerint következetes kommunikációra és ennek megfelelő intézkedésekre van szükség, hogy a piaci szereplők megértsék, nincsenek egyedül a kockázatkezelésben, mérséklődjenek az inflációs várakozások, a jegybank ezért tartja 2024 szeptembere óta 6,5 százalékon az alapkamatot.
Úgy vélte, hogy a kormányzati intézkedések – árréstoppok illetve az árfigyelő rendszer – javítják a háztartások inflációs érzetét és növelik az átláthatóságot, miközben élénkítik a versenyt és ezzel pozitívan befolyásolják az inflációs várakozásokat.
Így most már a piac számára egyértelmű, hogy a jegybank és a kormány is elkötelezett az infláció letörése mellett. Ez segíti az inflációs várakozások horgonyzását – szögezte le a jegybank alelnöke.
Az alelnök felhívta a figyelmet arra is, hogy a globalizáció visszafordulása az inflációs kockázatok növekedésével jár, mivel a nemzetközi kapcsolatokból származó hatékonyságjavulás csökkenése kevésbé optimális erőforrás-elosztást eredményez.
Kurali Zoltán kitért arra, hogy a magyar államadósság a GDP 75 százalékával az eurózóna 80 százalék feletti átlaga alatt áll. A régiós országokhoz – Lengyelország, Románia – képest a magyar költségvetés elsődleges egyenlege és a folyó fizetési mérleg (flow mutatók) alapján jobb, az állományi (stock) mutatók szempontjából azonban kevésbé jó a helyzet.
Innovációval és hatékonyságjavulással kell elmozdulni az összeszerelő üzem örökségétől, de időre van szükség ahhoz, hogy az erős magyar brandek felvegyék a versenyt régiós versenytársaikkal – jegyezte meg.
A jegybanki tartalékokra kitérve elmondta, ennek célja, hogy biztosítsa az ország gazdaságának devizaigényét jelentős mozgástérrel és többlettel, az optimális tartalékszint elérésére kell törekedni.
