Hirdetés
Kezdőlap Fókuszban Károlyi László - A Home Office kényszer tanulságai

Károlyi László – A Home Office kényszer tanulságai

A home office kényszer, azonban számtalan tanulsággal jár, amit ha megértünk és beépítünk a folyamatainkban, versenyelőnyt is jelenthet a későbbiekben – állítja Károlyi László a Legrand Zrt. vezérigazgatója.

Károlyi László

– Én azt tapasztalom, hogy még a megszokottnál is intenzívebb munkavégzéssel telnek a napjaim, mert elmaradnak azok a közösségi pillanatok, személyes beszélgetések, amelyek például egy közös kávézáshoz, vagy folyosói beszélgetéshez kötődnek. Ezek ugyan eseti jellegűek, mégis nagyon hasznosak egy cég napi életében. Az otthoni munkavégzéshez viszont – rövid ebédszünettel -, még a megszokottnál is feszesebb munkarend társul nálam, folyamatos telefonos megbeszélésekkel, online meetingekkel és az új helyzetre reagálva, talán még a megszokottnál is több olyan kérdéssel, amit záros határidővel meg kell válaszolni. A jelenlegi helyzetben ráadásul még arra sincs lehetőség, hogy az ember legalább este, a munka után olyan programot válasszon, ami segít a kikapcsolódásban. A munkahelyi és a privát élet összemosódása nem szerencsés és még ennél is nehezebb azoknak a munkatársaimnak, akiknél iskolás gyerekek is vannak otthon. Náluk az is elkerülhetetlen, hogy napközben „megjelenjenek” a gyerekek az iskolai feladathoz kötődő kérdéseikkel.

– Vezetőként miként tudja feldolgozni a személyes érintkezések minimalizálódását?

– Az elég kemény, hogy most munka ügyben, olykor még a korábbinál is többet, napi 8, vagy 10 órát is eltöltök a számítógép előtt, de emellett a szellemi és fizikai rekreációra is igyekszem figyelmet fordítani. Sokat olvasok és a szakirodalomból is igyekszem minél több ötletet meríteni. A szociális érintkezések hiánya ugyan egy rövid időszakra megszokható, de hosszabb távon mindenképpen zavaró a hiány. Ez a helyzet nekem csak azért nem új, mert a Legrand 1997-’98 között állította fel azt az első nagy termékfejlesztési csapatot, amelyben én is szerepet kaptam. Öt ország képviselői vettek részt benne Európából, és ez volt az első olyan nemzetközi termékfejlesztés, ami egy egészen új terméksor kialakítását célozta és egyben a teljes gyártási és logisztikai folyamatot is újragondoltuk.

Akkor a vezetők virtuális csapat formában szerették volna megvalósítani a projektet, úgy hogy mindenki továbbra is munkahelyén, az országában dolgozik és hetente egy napon, telefonkonferencia keretében egyeztetünk. Ez annyiban különbözött a mai home office-tól, hogy nem otthonról, hanem a munkahelyről dolgoztunk, de még így sem működött.

–  Miként zárult így a projekt?

– Alapvetően az volt a baj, hogy nem ismertük egymást. A résztvevőknek nem volt azonos platformon gondolkodásban, működésben és szóhasználatban sem (a közös nyelv az angol volt) Végül egy közös egy hónapig tartó kick -off kitelepüléssel oldottuk meg a helyzetet ami segített abban, hogy megismerjük egymást és kialakítsunk egy közös működési szabályrendszert. A tulajdonosok elfogadták, hogy az egész csapat, nagyjából 40 ember két hétig Párizsban egy közös irodában dolgozott és egy szállodában lakott, ahol este és a reggelinél már oldott körülmények között is tudott beszélgetni. Így végül a helyére rázódott a projekt és sikeres lett a termékfejlesztés. Bebizonyosodott, hogy a távoli kapcsolattartással ugyan lehet hatékonyan dolgozni, de csak akkor, ha az emberek ismerik egymást. Vagyis a home office is egy működőképes dolog, de csak ott, ahol az emberek már tudják milyen teljesítményre, emberi megnyilvánulásokra számíthatnak a másiktól. Nem kényelmes, nem kellemes, de működőképes.

– Mennyiben hozott változást az, hogy jelentősen fejlődtek a virtuális kapcsolattartást segítő technológiák?

– Különösen a 2001-es amerikai ikertornyok elleni támadás után nagyon sokan megpróbálkoztak a videó konferenciákkal, de hamar kiderült, hogy a személyes jelenlétet ez nehezen tudja helyettesíteni. Most persze ez a személyes jelenlét nem lehetséges. Igaz azóta nagyon sokat fejlődött a technológia, de például nekem, a Legrand vezetőjeként, Budapestről a szentesi kollégákkal és a párizsi központtal is napi szinten kell tartanom a kapcsolatot. Azt tapasztaljuk, hogy a videóhívás – talán a túlterhelt sávszélesség miatt – még mindig komoly zökkenőkkel jár és emiatt nem elég hatékony. Ezért miközben minden eszközünkben megvan a mikrofon és a kamera, az én környezetemben a videómegosztás még mindig nem annyira nyert teret. Inkább a hagyományos megoldást választjuk: net alapú telefonon tartjuk a kapcsolatot, vagy telefon konferenciát(skype, microsoft teams, stb.) tartunk és bár nem látjuk a másikat, meg tudjuk osztani a képernyőt, meg tudjuk mutatni a szükséges prezentációkat. Természetesen ez nem ugyanaz, mintha ott lennénk egy helyen, a metakommunikációra figyelni szinte lehetetlen, de azért – tekintetbe véve a jelenlegi járványveszélyt is -, minimális költséggel, nagyjából ugyanazt a hatékonyságot el lehet érni most is, hiszen mi ismerjük egymást. Ez egy ismeretlen egyedekből álló virtuális csapat esetében még a jelenlegi IT eszközökkel is kérdéses.

– Mit tart a mostani időszakban a legfontosabbnak?

– Vezetőként két témára fókuszálok. Az egyik, a napi ügymenet fenntartása, ami a válsággal járó termelési és piaci kihívásokra adott gyors és sikeres válaszokat jelenti. Ezek rövid távú, pár napos- hetes döntések, itt nincs idő elemezgetni, dönteni kell. A másik, amivel már most kell foglalkozni, hogy miben változik és hogyan tud működni a gazdaság a járvány után. Ennek kapcsán nagyon komolyan át kell gondolni, hogy mi fog történni: például növekszik, vagy csökken a kereslet és itt hosszú távról beszélek, mert ez leghamarabb a nyártól kezdődik el. Vagy ha rosszabb helyzetben leszünk, akkor ősztől. Ennek a kettős megközelítésnek jelentős szerepe van abban, hogy milyen sikeresen tudjuk kezelni a COVID-19 helyzetet.

Miközben a jövő tendenciáit próbáljuk feltérképezni és ehhez a stratégiáit megalkotni, a mostani kényszerhelyzet tanulságait is le kell vonni és amit érdemes, be kell építeni a jövőbeni működésünkbe. Mondok egy példát. A Legrand Zrt. elsősorban az építőiparhoz kötődik és kereskedőink értékesítése alig csökkent hál’ Istennek, április végéig. Ugyanakkor, ha részleteiben nézzük akkor azt tapasztaljuk a webshopos értékesítés forgalma 30 – 60 százalékkal emelkedett, ami egy felerősödő értékesítési csatorna átalakítást vetít előre. Ezek ugyan apróságnak tűnhetnek, de szerintem, amikor majd a nyáron, vagy ősszel visszatérünk a normál működésbe az ilyen apró nüanszok kincset fognak érni az olyan cégeknek, akik ezt végig gondolják és beépítik a folyamataikba. Ezért a következő 2-3 hónapot most mi is a tanulásra, a működési folyamatok-áttervezésre használjuk, hogy amikor majd fölpattan a gazdaság, ebből bőségesen tudjunk profitálni. Aki ezt most nem teszi meg, az később már hiába érzékeli a jeleket, lépéshátrányba kerül a többi vetélytárssal szemben.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Biztosítás – MNB: alacsonyabb kamatplafonok jönnek

A forintalapú hagyományos élet-, nyugdíj-, egészség- és járadékbiztosítások technikai kamata 2,3 százalékról 1,8 százalékra, az euróalapú konstrukcióké 1,1-ről 0,6 százalékra csökken januártól - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Beszerzésimenedzser-index: emelkedés júliusban

A beszerzési menedzser index (BMI) júliusi értéke 50,8 pont, vagyis a válaszadók az előző hónaphoz képest kedvezőbb folyamatokról számoltak be, négy hónapos szűkülés után - közölte a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT).

Fesztiváltilalom. Kormányzati segítséget kér a szövetség

A fesztiválok elmaradása idén legalább 80 milliárd forint bevételkiesést okoz az államkasszának - nyilatkozta Márta István, a Magyar Fesztivál Szövetség (MFSZ) elnöke, aki szerint kormányzati segítséggel túlélhetnék a tilalmat a magyar fesztiválok.

Budapesti fürdők – Leállnak a beruházások

Folyamatos bevételi rekordok után a koronavírus-járvány miatt mélyponton vannak a budapesti fürdők. Az előző évi forgalom 40 százaléka lehet csak az idei, ami 3-4 milliárdos veszteséget jelent - mondta Szűts Ildikó, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. új vezérigazgatója.

Hírek

Koronavírus – Szlávik: amíg nincs vakcina, az eddigi módon kell védekezni

A vakcina kifejlesztéséig csak a már megszokott módon lehet védekezni a koronavírus-fertőzés ellen: maszkhasználat, kézfertőtlenítés, távolságtartás és a külföldről hazatérők ellenőrzése - mondta Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának főorvosa.

Szerdától újra olcsóbban tankolhatunk

Tovább csökken az üzemanyagok ára: a hét közepétől a benzin és a gázolaj literje is 4 forinttal kerül majd kevesebbe.

Tokió. Jövőre sem lesz nyári olimpia?!

A 2020-as Nyári Olimpia 2021-re halasztott megrendezése egyre bizonytalanabb. Milliók a világ minden tájáról, zsúfolt stadionok és tömegközlekedés – virulógiai veszélyek sokasága. COVID-védőoltás nélkül egyre bizonytalanabb, hogy Tokió megrendezheti-e a világ legrangosabb sorteseményét.

Tűzgyújtási tilalom három megyében

A szárazság miatt tűzgyújtási tilalom lesz érvényben szombattól Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Augusztustól vámmentes a kereskedelem Vietnammal

Augusztus elsején lép életbe az Európai Unió és Vietnam között létrejött kereskedelmi megállapodás, amely szinte valamennyi vámot eltörli a felek közötti áruforgalomban - közölte az Európai Bizottság.

Túlzott GVH-bírság? A Digi bírósághoz fordul

A Digi szerint a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által kiszabott bírság, illetve annak mértéke nem áll arányban a társaság eljárási, adminisztratív mulasztásának súlyával, ezért kezdeményezi a végzés bírósági felülvizsgálatát - közölte a távközlési szolgáltató.

Dietetikus: rákot okozhat a sok sült étel

Rosszindulatú daganatok kialakulásához vezethet a sütéskor keletkező akrilamid nagy dózisú, tartós fogyasztása - hívta fel a figyelmet a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének főtitkára.

Túl sok élelmiszert dobunk a kukába – szigorítás jön

Évente átlagosan 68 kilogrammnyi élelmiszert dobnak ki fejenként az emberek Magyarországon, az uniós átlag ennél jóval magasabb - mondta Keleti Marcell, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszeripari igazgatója.

A járvány óta jóval többet költünk a neten

A második negyedévben 34 százalékkal nőtt a tavalyi azonos időszakhoz képest, és elérte a 188 milliárd forintot az online vásárlások összege Magyarországon - derült ki a Jófogás kereskedelmi portál és a GKI Digital tanácsadó cég összesítéséből.

Mérgező ólom. A gyerekek harmada veszélyben

Minden harmadik, azaz globálisan körülbelül 800 millió gyerek vérének ólomszintje éri el vagy haladja meg azt a deciliterenkénti öt mikrogrammot, ami már beavatkozást igényelne a súlyosabb idegrendszeri károk elkerülése érdekében - derült ki az UNICEF tanulmányából.

Koronavírus – Romániában az 1200-at közelíti a napi esetszám

Romániában az 1200-at közelíti az egy nap alatt diagnosztizált koronavírus-fertőzések száma, a fertőzési gócok túlterhelt kórházaiban kialakult személyzethiány pótlása érdekében a szaktárca a héten megkezdi orvosok és ápolók ideiglenes áthelyezését.

Légiforgalmi irányítás – Az Eurocontrol káros intézkedései

Hátrányos, káros intézkedéseket hozott a nemzeti légiforgalmi irányító szolgálatok számára a koronavírus-járvány idején az Eurocontrol, rosszabb helyzetbe sodorta őket - derült ki a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. vezérigazgató szavaiból.

Gazdaság

Biztosítás – MNB: alacsonyabb kamatplafonok jönnek

A forintalapú hagyományos élet-, nyugdíj-, egészség- és járadékbiztosítások technikai kamata 2,3 százalékról 1,8 százalékra, az euróalapú konstrukcióké 1,1-ről 0,6 százalékra csökken januártól - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Az oroszok betiltották a kriptopénzes fizetést

Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a törvényt, amely megtiltja a belföldi fizetést kriptovalutával.

MNB – 25 millió forint bírság a KÖBE biztosítónak

Számos területen feltárt jogsértések miatt a Magyar Nemzeti Bank 25 millió forint bírságot szabott ki a KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesületre (KÖBE).

Megtévesztette egyes ügyfeleit – bírság a K&H Biztosítónak

Több biztosítási terület problémás állománykezelése, valamint az informatikai biztonsági és a vállalatirányítási területet érintő hiányosságok miatt a Magyar Nemzeti Bank 50 millió forint bírságot szabott ki a K&H Biztosítóra.

Újabb nyugdíjpénztárt bírságolt meg az MNB

Informatikai biztonsági, kiszervezési, számviteli és vállalatirányítási hiányosságok miatt a Magyar Nemzeti Bank 9,5 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki az MKB Nyugdíjpénztárra.

Összeghatár nélkül – Januártól a közértben is elég a kártya

Januártól akár egyetlen forintot is ki lehet majd fizetni bankkártyával, nem lesz szükség készpénzre - közölte a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom