Hirdetés
Kezdőlap Fókuszban Károlyi László - A Home Office kényszer tanulságai

Károlyi László – A Home Office kényszer tanulságai

A home office kényszer, azonban számtalan tanulsággal jár, amit ha megértünk és beépítünk a folyamatainkban, versenyelőnyt is jelenthet a későbbiekben – állítja Károlyi László a Legrand Zrt. vezérigazgatója.

Károlyi László

– Én azt tapasztalom, hogy még a megszokottnál is intenzívebb munkavégzéssel telnek a napjaim, mert elmaradnak azok a közösségi pillanatok, személyes beszélgetések, amelyek például egy közös kávézáshoz, vagy folyosói beszélgetéshez kötődnek. Ezek ugyan eseti jellegűek, mégis nagyon hasznosak egy cég napi életében. Az otthoni munkavégzéshez viszont – rövid ebédszünettel -, még a megszokottnál is feszesebb munkarend társul nálam, folyamatos telefonos megbeszélésekkel, online meetingekkel és az új helyzetre reagálva, talán még a megszokottnál is több olyan kérdéssel, amit záros határidővel meg kell válaszolni. A jelenlegi helyzetben ráadásul még arra sincs lehetőség, hogy az ember legalább este, a munka után olyan programot válasszon, ami segít a kikapcsolódásban. A munkahelyi és a privát élet összemosódása nem szerencsés és még ennél is nehezebb azoknak a munkatársaimnak, akiknél iskolás gyerekek is vannak otthon. Náluk az is elkerülhetetlen, hogy napközben „megjelenjenek” a gyerekek az iskolai feladathoz kötődő kérdéseikkel.

– Vezetőként miként tudja feldolgozni a személyes érintkezések minimalizálódását?

– Az elég kemény, hogy most munka ügyben, olykor még a korábbinál is többet, napi 8, vagy 10 órát is eltöltök a számítógép előtt, de emellett a szellemi és fizikai rekreációra is igyekszem figyelmet fordítani. Sokat olvasok és a szakirodalomból is igyekszem minél több ötletet meríteni. A szociális érintkezések hiánya ugyan egy rövid időszakra megszokható, de hosszabb távon mindenképpen zavaró a hiány. Ez a helyzet nekem csak azért nem új, mert a Legrand 1997-’98 között állította fel azt az első nagy termékfejlesztési csapatot, amelyben én is szerepet kaptam. Öt ország képviselői vettek részt benne Európából, és ez volt az első olyan nemzetközi termékfejlesztés, ami egy egészen új terméksor kialakítását célozta és egyben a teljes gyártási és logisztikai folyamatot is újragondoltuk.

Akkor a vezetők virtuális csapat formában szerették volna megvalósítani a projektet, úgy hogy mindenki továbbra is munkahelyén, az országában dolgozik és hetente egy napon, telefonkonferencia keretében egyeztetünk. Ez annyiban különbözött a mai home office-tól, hogy nem otthonról, hanem a munkahelyről dolgoztunk, de még így sem működött.

–  Miként zárult így a projekt?

– Alapvetően az volt a baj, hogy nem ismertük egymást. A résztvevőknek nem volt azonos platformon gondolkodásban, működésben és szóhasználatban sem (a közös nyelv az angol volt) Végül egy közös egy hónapig tartó kick -off kitelepüléssel oldottuk meg a helyzetet ami segített abban, hogy megismerjük egymást és kialakítsunk egy közös működési szabályrendszert. A tulajdonosok elfogadták, hogy az egész csapat, nagyjából 40 ember két hétig Párizsban egy közös irodában dolgozott és egy szállodában lakott, ahol este és a reggelinél már oldott körülmények között is tudott beszélgetni. Így végül a helyére rázódott a projekt és sikeres lett a termékfejlesztés. Bebizonyosodott, hogy a távoli kapcsolattartással ugyan lehet hatékonyan dolgozni, de csak akkor, ha az emberek ismerik egymást. Vagyis a home office is egy működőképes dolog, de csak ott, ahol az emberek már tudják milyen teljesítményre, emberi megnyilvánulásokra számíthatnak a másiktól. Nem kényelmes, nem kellemes, de működőképes.

– Mennyiben hozott változást az, hogy jelentősen fejlődtek a virtuális kapcsolattartást segítő technológiák?

– Különösen a 2001-es amerikai ikertornyok elleni támadás után nagyon sokan megpróbálkoztak a videó konferenciákkal, de hamar kiderült, hogy a személyes jelenlétet ez nehezen tudja helyettesíteni. Most persze ez a személyes jelenlét nem lehetséges. Igaz azóta nagyon sokat fejlődött a technológia, de például nekem, a Legrand vezetőjeként, Budapestről a szentesi kollégákkal és a párizsi központtal is napi szinten kell tartanom a kapcsolatot. Azt tapasztaljuk, hogy a videóhívás – talán a túlterhelt sávszélesség miatt – még mindig komoly zökkenőkkel jár és emiatt nem elég hatékony. Ezért miközben minden eszközünkben megvan a mikrofon és a kamera, az én környezetemben a videómegosztás még mindig nem annyira nyert teret. Inkább a hagyományos megoldást választjuk: net alapú telefonon tartjuk a kapcsolatot, vagy telefon konferenciát(skype, microsoft teams, stb.) tartunk és bár nem látjuk a másikat, meg tudjuk osztani a képernyőt, meg tudjuk mutatni a szükséges prezentációkat. Természetesen ez nem ugyanaz, mintha ott lennénk egy helyen, a metakommunikációra figyelni szinte lehetetlen, de azért – tekintetbe véve a jelenlegi járványveszélyt is -, minimális költséggel, nagyjából ugyanazt a hatékonyságot el lehet érni most is, hiszen mi ismerjük egymást. Ez egy ismeretlen egyedekből álló virtuális csapat esetében még a jelenlegi IT eszközökkel is kérdéses.

– Mit tart a mostani időszakban a legfontosabbnak?

– Vezetőként két témára fókuszálok. Az egyik, a napi ügymenet fenntartása, ami a válsággal járó termelési és piaci kihívásokra adott gyors és sikeres válaszokat jelenti. Ezek rövid távú, pár napos- hetes döntések, itt nincs idő elemezgetni, dönteni kell. A másik, amivel már most kell foglalkozni, hogy miben változik és hogyan tud működni a gazdaság a járvány után. Ennek kapcsán nagyon komolyan át kell gondolni, hogy mi fog történni: például növekszik, vagy csökken a kereslet és itt hosszú távról beszélek, mert ez leghamarabb a nyártól kezdődik el. Vagy ha rosszabb helyzetben leszünk, akkor ősztől. Ennek a kettős megközelítésnek jelentős szerepe van abban, hogy milyen sikeresen tudjuk kezelni a COVID-19 helyzetet.

Miközben a jövő tendenciáit próbáljuk feltérképezni és ehhez a stratégiáit megalkotni, a mostani kényszerhelyzet tanulságait is le kell vonni és amit érdemes, be kell építeni a jövőbeni működésünkbe. Mondok egy példát. A Legrand Zrt. elsősorban az építőiparhoz kötődik és kereskedőink értékesítése alig csökkent hál’ Istennek, április végéig. Ugyanakkor, ha részleteiben nézzük akkor azt tapasztaljuk a webshopos értékesítés forgalma 30 – 60 százalékkal emelkedett, ami egy felerősödő értékesítési csatorna átalakítást vetít előre. Ezek ugyan apróságnak tűnhetnek, de szerintem, amikor majd a nyáron, vagy ősszel visszatérünk a normál működésbe az ilyen apró nüanszok kincset fognak érni az olyan cégeknek, akik ezt végig gondolják és beépítik a folyamataikba. Ezért a következő 2-3 hónapot most mi is a tanulásra, a működési folyamatok-áttervezésre használjuk, hogy amikor majd fölpattan a gazdaság, ebből bőségesen tudjunk profitálni. Aki ezt most nem teszi meg, az később már hiába érzékeli a jeleket, lépéshátrányba kerül a többi vetélytárssal szemben.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

BÉT – Emelkedéssel zárt a magyar részvénypiac

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 159,68 pontos, 0,46 százalékos emelkedéssel, 35 210,60 ponton zárt hétfőn.

E-matrica nélkül: több a külföldi bliccelő

A személygépjárművekre márciusban nyolcvanezer, áprilisban csaknem ötvenezer esetben szabott ki pótdíjat díjfizetés nélküli úthasználat miatt a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt.

A SpaceX embert küld az űrbe, Musk mindenre gondolt

Stílusosan indulnak az űrbe a SpaceX Crew Dragon űrhajójának első asztronautái: az egyrészes, fekete-fehér színű, elegáns szkafandert viselő űrhajósok egy elektromos Teslával érkeznek szerdán a kilövőpadhoz.

Német hangulatindex – Várakozásokon felüli javulás

Májusban az elemzők által vártnál jobban javult az üzleti hangulat Németországban - derült ki a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének felméréséből.

Hírek

E-matrica nélkül: több a külföldi bliccelő

A személygépjárművekre márciusban nyolcvanezer, áprilisban csaknem ötvenezer esetben szabott ki pótdíjat díjfizetés nélküli úthasználat miatt a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt.

A SpaceX embert küld az űrbe, Musk mindenre gondolt

Stílusosan indulnak az űrbe a SpaceX Crew Dragon űrhajójának első asztronautái: az egyrészes, fekete-fehér színű, elegáns szkafandert viselő űrhajósok egy elektromos Teslával érkeznek szerdán a kilövőpadhoz.

Új nevet kap Csongrád megye

Trianon századik évfordulójától, június 4-étől Csongrád megye neve Csongrád-Csanád megye lesz - jelentette be Juhász Tünde kormánymegbízott Szegeden.

Szerdán tovább drágulnak az üzemanyagok

Tovább emelkedik a hét közepén az üzemanyagok ára: a benzin bruttó 7 forinttal kerül majd többe, a gázolaj pedig bruttó 6 forinttal drágul.

Lakónegyedre zuhant egy utasszállító Pakisztánban

Nem sokkal a landolás előtt lakónegyedre zuhant egy utasszállító repülőgép a pakisztáni Karacsiban. A fedélzeten legalább százan voltak, valamennyien életüket vesztették.

Az alacsony fogyasztás miatt esett az üzemanyagok ára

A járvány idején jelentősen visszaesett az olajfogyasztás, ami az üzemanyagok árának csökkenését okozta. Az elmúlt hetekben azonban gyorsan visszarendeződtek az árak - mondta Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára.

Járvány – tárlat. Maszkok a cseh Nemzeti Múzeumban

A koronavírus-járvány elleni védekezés jelképének tekintett arcmaszkokból rendez kiállítást a prágai cseh Nemzeti Múzeum. Május 24-én megszűnik az általános és kötelező köztéri maszkviselés az országban.

Hungarikum lett a csíksomlyói búcsú és a tiszavirágzás

A csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely, a klasszikus magyar szablyavívás, a szőregi rózsatő és a tiszavirágzás is bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe, míg a Magyar Értéktár hét tétellel bővült.

Versenyhivatali eljárás gyógyhatást ígérő kozmetikai termékek miatt

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárást indított a Max-Immun Kft.-vel szemben, mert a vállalkozás megalapozatlanul tulajdonít  gyógyhatást a proinzulin C-peptidet tartalmazó termékeinek, ezzel - úgy véli - sértve a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát.

“Fénykép” készült két galaxis ütközéséről

Először készült felvétel galaxisok ütközéséből eredő, nagy erejű anyagsugárról, úgynevezett relativisztikus jetről.

Szélvédő nélküli ronccsal hajtott az M5-ösön

Nem volt szélvédője, rendszáma, műszaki vizsgája, forgalmi engedélye, és a benzin is kifogyott egy autóból, amelyet gazdája az M5-ös autópálya mentén hagyott.

Gyámügyesek fosztogattak időseket – letartóztatások

Időskorú gondozottak vagyonának megszerzésében működtek együtt gyámügyi szakügyintézők hivatásos gondnokokkal és idősotthonok vezetőivel. A Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével és más bűncselekményekkel gyanúsítja őket.

Gazdaság

Jelasity Radován a Magyar Bankszövetség új elnöke

Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját választotta meg a Magyar Bankszövetség elnökének a szervezet tisztújító testületi ülésén.

MNB: ennél nagyobb sokkot is túlélne a bankrendszer

A mostaninál súlyosabb makrogazdasági pálya esetén is kezelhető a bakrendszer tőkeigénye, azaz a bankok többsége akkor sem szorulna tőkepótlásra - állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) májusi stabilitási jelentése.

Sorozatos jogszabálysértések – 65 milliós bírság az UniCreditnek

Pénzforgalmi jogszabálysértések miatt hatvanöt millió forintra bírságolta az UniCredit Bank Zrt.-t a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A hitelintézetnek legkésőbb október végéig orvosolnia kell a problémákat.

Moratórium – MNB: csak a futamidő nőhet meg

A hiteltörlesztési moratórium miatt nem nő az ügyfelek törlesztőrészlete a moratórium lezárulta után sem, azonban ha hitelszerződésük egyéb feltételei miatt módosul a törlesztőrészlet, azt nem gátolják a moratórium szabályai - erősítette meg a jegybank.

Gazdagodtak a háztartások – nőtt a készpénzállomány

A háztartások pénzügyi vagyona 514 milliárd forinttal nőtt az idei első negyedévben, ami a 2013 harmadik negyedévi 418 milliárd óta a legszerényebb összeg. Egy év alatt 5060 milliárddal gazdagodtak a háztartások - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adataiból.

Nőtt a magyar államadósság

Az államháztartás névértéken számított maastrichti adóssága 551 milliárd forinttal, 30 838 milliárd forintra nőtt az első negyedévben - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adataiból.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom