Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Karoshi - avagy a japán közalkalmazott a halálba dolgozza magát
No menu items!

Karoshi – avagy a japán közalkalmazott a halálba dolgozza magát

Karoshi, a túlhajszolt munkások a metróban. Kép/AzÜzlet.hu/Forrás: business-humanrights

A magángazdaságban már felismerték, hogy az agyonhajszoltság csökkenti a teljesítményt. Az állami szektorban (is) gyakoriak az öngyilkosságok és a túlhajszoltság miatti halálesetek, a “karoshi”-k. A pandémia tovább rontott a helyzeten. Az új kormány reformokat ígér.

Korlátlan rendelkezésre állás a közjó érdekében

Taxira váró sorok hajnali fél kettőkor a tokiói kormányzati negyedben. Az utolsó metrót lekésett köztisztviselők esnek be holt fáradtan a kocsikba. Hazavitetik magukat. Alszanak pár órát, majd reggel nyolc körül ismét az irodáikban vannak. Így néz ki egy japán kormányzati alkalmazott átlagos munkanapja.

A japán köztisztviselők jól fizetettek, széleskörű felmondási védelmet élveznek és magas nyugdíjra jogosultak. Ennek ellenére alig akad pályakezdő, aki a kormányzat alkalmazásába szeretne lépni. Ugyanis annak, aki a köz szolgálatában áll, korlátlanul rendelkezésre kell állnia a közjó érdekében. Ezért a közalkalmazottakra nem vonatkozik a túlmunka törvényileg lefektetett havi 45 órás felső határa.

A japán köztisztviselő, a ’kanryo’ a tokiói Keio Egyetem tanulmánya szerint havi 100 óra túlmunkát teljesít, hétszer annyit, mint a magánszektorban dolgozók, és jóval többet, mint amennyi az Egészségügyi Minisztérium által meghatározott 80 óra, ami felett jelentősen nő a megbetegedések kockázata.

A túlmunkából anyagilag sem profitálnak a japán kormányzati alkalmazottak. Az állami szervezetek költségvetésének ismétlődő megnyirbálása miatt pénz helyett plusz szabadság jár a túlóráért, amit persze a rengeteg munka miatt nem tudnak igénybe venni a közalkalmazottak.

Köztisztviselőnek lenni életveszélyes

Nem ritka a havonta 200 túlórát teljesítő közalkalmazott és a túlzásba vitt munkavégzés miatti haláleset sem! Utóbbi közismert jelenség a japán munkavállalók körében, azért kifejezés is van rá: ’karoshi’.

Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetetének tanulmánya ide KLIKK-elve elérhető 

A köztisztviselő szakszervezet felmérése szerint az állami alkalmazottak 34 százalékának vannak állandó egészségügyi problémái a túlzott munkavégzés miatt. 28 százalékuk pedig komolyan fél attól, hogy halálra fogja dolgozni magát. 2019-ben 60 japán köztisztviselő lett a ’karoshi’ áldozata. A nagyságrendekkel több embert foglalkoztató magánszektorban 187-en voltak. Sok túlhajszolt ’kanryo’, közalkalmazott önkezével vet véget az életének (karojisatsu). 100 ezer főre 16,7 öngyilkosság jut az állami alkalmazottak között. Kétszer annyi, mint az országos átlag.

Az ellenzék felelőssége

A köztisztviselők túlhajszoltságában nagy felelősségük van a japán politikusoknak, mindenekelőtt az ellenzékieknek. A japán jogalkotási törvény szerint minden törvényjavaslat, amelyet nem sikerül a kormányzati ciklus végéig elfogadni, automatikusan megbukik, nem lehet a választások után felálló új összetételű törvényhozás elé terjeszteni. Ezért az ellenzék obstrukcióval igyekszik megakadályozni a jogszabályok elfogadását.

A törvényjavaslatokat előkészítő parlamenti bizottságokban az ellenzéki képviselők csak az utolsó percben, az ülés előtti nap estéjén terjesztik elő a módosító indítványaikat. A kormánynak kötelezettsége ezekre érdemben reagálni. Ezért, ha el akarja kerülni az ülés elnapolását, a minisztériumi alkalmazottaknak az éjszaka leforgása alatt kell elkészíteniük az állásfoglalásokat, amit a kormánypárti politikusok a másnapi bizottsági üléseken előadnak. Ráadásul a legtöbb jogszabály több minisztériumot is érint. Ezért a módosító javaslatra adott válasz elkészítéséhez tárcaközi egyeztetésre is szükség van, ami szükségszerűen az éjszakába nyúlik. Gyakori, hogy a módosító indítvány csak este 10 körül érkezik, a reakciónak pedig készen kell lennie a másnap délelőtt 9-kor kezdődő ülésig.

Kőkorszaki viszonyok

A köztisztviselők helyzetét tovább nehezíti, hogy a GDP 250 százalékára rúgó, világelső japán államadósság miatt a közszférában folyamatosan spórolni kell. 2004 és 2010 között 10 százalékkal csökkent a kormányzati alkalmazottak száma. A munka viszont egyre több.

A csúcstechnológiájáról ismert Japán közszektorában elmaradt a digitalizáció is. Nincsenek elektronikus akták. A sokszor több száz oldalas dokumentumokat fax készülékkel küldözgetik egymás között a minisztériumok. Ismeretlenek a video- és telefonkonferenciák is. Ha konzultáció szükséges, a köztisztviselőknek időpontot kell egyeztetniük és fel kell keresniük egymást. Ezért a tokiói kormányzati negyed utcaképéhez hozzátartoznak a sok száz oldalas akták súlya alatt görnyedve rohanó köztisztviselők.

Kényszermunkaügyi Minisztérium

Az Egészségügyi, Munkaügyi és Szociális Minisztériumban különösen rosszak az állapotok. Minthogy Japáné a világ leggyorsabban öregedő társadalma, folyamatosan nőnek a minisztérium feladatai. A ’80-as évek óta négyszeresükre emelkedtek a szociális kiadások, amelyek tervezése és elosztása a mamutminisztérium feladata. Az ott dolgozók akasztófahumorral a ’kosei-rodo-sho’ névre hallgató minisztériumot ’kysei-rodo-sho’ néven emlegetik: Egészségügyi, Szociális és Munkaügyi Minisztérium helyett Kényszermunkaügyi Minisztérium.

Szégyen felmondani, noha fenyegető, félnek a karoshi -tól                                        Kép/Forrás: bitgab.com

Az intézmény a COVID-krízis hatására a japánok legendás munkabírású ellenére az összeomlás szélére került. Nem volt olyan részleg, ahonnan ne csoportosítottak volna át dolgozókat “corona-harci különítményekbe” (corona-taskforce-okba). Így a megszokott közigazgatási munkával még kevesebb minisztériumi alkalmazottnak kellett megbirkóznia. A szakszervezet felmérése szerint a havi 200 túlóra átalagossá vált és nem volt ritka a havi 300 óra se. Tehát sok minisztériumi alkalmazott a havi 160 órás normál munkaidejének több, mint háromszorosát dolgozta!

Meneküljön, ki merre lát!

Nem meglepő, hogy egyre kevesebb pályakezdő dönt a közszolgálat mellett. 1996-ban 45 ezren jelentkeztek állásra, 2019-ben már csak 22 ezren. A minisztériumok fiatal alkalmazottai pedig menekülnek. 2019-ben a 20 és 29 év közötti korosztályból 90 köztisztviselő döntött a japán mentalitással összeegyeztethetetlen, ezért társadalmilag megvetett felmondás mellett. 2018-ban még csak 20-an voltak.

A közszférát elhagyók száma a következő években minden bizonnyal tovább fog emelkedni. A magánszektorban ugyanis sokat javultak a munkafeltételek. Jogszabályokat fogadtak el a túlmunka korlátozására és a munkáltatók többsége felismerte, hogy az alkalmazottai agyondolgoztatása kontraproduktív. A munka nyolcadik órája után a hatékonyság óráról-órára csökken.

A hatékonyság csökkenésére a köztisztviselői szakszervezet is rendszeresen figyelmeztet: a kormányzati alkalmazottak száma csökken, a munka mennyisége nő, a maradók nagy nehézségek árán egyre lassabban és egyre több hibával végzik a munkájukat.

„Véget vetünk a köztisztviselők agyonhajszoltságának!”

A köztisztviselők agyonhajszoltsága alig téma japánban. A ’90-es évek korrupciós botrányai óta, amelybe politikusok mellett szép számmal belekeveredtek köztisztviselők is, nagyon rossz a japánok véleménye a minisztériumi dolgozókról. Egy 2019-es közvéleménykutatásban a megkérdezettek az 1-5 skálán mindössze 2,6-ra értékelték a munkájukat. Csak a politikusok kapta rosszabb osztályzatot.

A hatalmat 2020-ban hatalomba került kormányzat azonban eltökélt, hogy javít a köztisztviselők helyzetén. Tárcanélküli miniszter feladata a közigazgatás reformjának kidolgozása. El akarják terjeszteni a minisztériumokban, ami a pandémia alatt a magánszektorban bevált: homeoffice, digitális akták, telefon- és videókonferenciák. Az első lépés a hanko, a bürokrácia lassúságát jelképező érkeztetőpecsét eltörlése volt. Ezt kellett ráütni minden aktára, amikor az egyik minisztériumot elhagyta, és amikor egy másikba megérkezett.

Elrendelték a túlórák korlátozását és a létszámbővítést is. Elsőként az Egészségügyi, Szociális és Munkaügyi Minisztériumban hoztak létre 582 új posztot. A mindössze 2 százalékos létszámnövelés forradalmi döntés: a japán közigazgatásban az elmúlt 20 évben csak létszámcsökkentés történt. „A közigazgatás kritikus állapotban van. Elérte, sőt, helyenként túl is lépte a teljesítőképessége határát. A köztisztviselők agyonhajszoltak. Mindennek véget vetünk!” – mondta a megbízott tárca nélküli miniszter kinevezése után, a parlament előtt tartott beszédében.

Petrus Szabolcs

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Leminősítette Magyarországot a Standard & Poor’s

Egy fokozattal, az eddigi "BBB/A-2"-ről a továbbra is befektetési ajánlású "BBB mínusz/A-3"-ra lefelé módosította a devizában és a helyi valutában fennálló hosszú és rövid futamidejű magyar államadós-kötelezettségek besorolását az S&P Global Ratings nemzetközi hitelminősítő. A magyar osztályzatot a másik két globális hitelminősítő, a Fitch Ratings és a Moody's Investors Service is befektetési kategóriában, az S&P új besorolásánál eggyel jobb fokozaton tartja nyilván.

Az EU meghosszabbította az Oroszország elleni szankciókat

Az uniós tagországok kormányait tömörítő tanács fél évvel, 2023. július 31-ig meghosszabbította az Oroszország egyes gazdasági ágazataira vonatkozó korlátozó intézkedéseket.

A TEK kommandósai fogták el a milliárdos áfacsalókat – videó

Több mint 5 milliárd forint áfát csalt el egy sajtkereskedelemmel foglalkozó bűnszervezet, a 15 emberből álló bandával és az azt segítő 14 emberrel szemben vádat emelt a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

Szijjártó: hatalmas lehetőséget jelent a Türk Befektetési Alap

Magyarország számára hatalmas lehetőséget jelent a Türk Befektetési Alap, ez nagyban hozzájárulhat a résztvevő országok közötti gazdasági és kereskedelmi együttműködés erősítéséhez, új beruházásokat indukálhat - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Hírek

A TEK kommandósai fogták el a milliárdos áfacsalókat – videó

Több mint 5 milliárd forint áfát csalt el egy sajtkereskedelemmel foglalkozó bűnszervezet, a 15 emberből álló bandával és az azt segítő 14 emberrel szemben vádat emelt a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

Soha nem látott közelségben suhan el a Föld mellett egy aszteroida pénteken

Egy teherautó-méretű aszteroida fog elhaladni a Föld mellett pénteken kora hajnalban. A 2023 BU várhatóan olyan közel kerül a Földhöz, hogy ez lesz a valaha észlelt legszorosabb találkozás, azonban az égitest becsapódásától a szakemberek szerint nem kell tartani.

Hatósági áras marad a taxis személyszállítás

A taxis szakma kérését összefogó kamarai javaslatra a kormány rendeletben rögzítette a fix tarifa megtartását, a személytaxi-szolgáltatás hatósági ára nem vezethető ki - hívta fel a figyelmet a Budapesti Kereskedelemi és Iparkamara (BKIK).

Duplájára emelik a munkába járás kedvezményes költségtérítését

Duplájára emeli a kormány a munkába járás kedvezményes költségtérítését, ez több százezer munkavállalónak komoly anyagi támogatás, és megkönnyíti a munkába járást - mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke az M1 aktuális csatornán.

Fix béremelést kapnak az Auchan teljes munkaidős dolgozói

Az Auchan Magyarország januártól valamennyi teljes munkaidőben foglalkoztatott munkatársának bruttó 32 000 forintos béremelést ad - jelentette be az áruházlánc.

Új gázszállítási szerződést kötött Lengyelország

Lengyelország húsz évre és összesen 20 millió tonna cseppfolyósított földgáz (LNG) szállításáról szóló szerződést kötött az amerikai Sempra Infrastructure vállalattal - közölte Daniel Obajtek, a PKN Orlen lengyel állami energetikai nagyvállalat vezérigazgatója.

Újra drágul a taxizás Budapesten

Március 6-ától tíz százalékkal emelkednek a budapesti taxis tarifák: az alapdíj 1000-ről 1100 forintra, a kilométerdíj 400-ról 440-re, a percdíj pedig 100 forintról 110 forintra nő - döntött a Fővárosi Közgyűlés.

Hamarosan nem kell Bécsbe menni az ír ruhaáruház megrohamozására

A Primark nemzetközi divatáruházlánc bejelentette, hogy hamarosan megnyitja az első üzletét Budapesten. A tervek szerint az üzlet az Arena Mallban lesz, és várhatóan az áruházlánc következő pénzügyi évében nyitja meg kapuit.

Gazdaság

Februártól jelentősen emelkedik a Babakötvény éves kamata

Jó hír a gyermeket nevelő családoknak: február 1-től 17,5 százalékra emeljük a Babakötvény éves kamatát - jelentette be a pénzügyminiszter a Facebook oldalán.

MNB: csak szigorú törvényi keretek közt változtathatják a számladíjakat a bankok

Az MNB kiemelt figyelmet fordít a hitelintézetek számladíj-módosításaira, és jogsértés esetén azonnal intézkedik - figyelmeztetett a Magyart Nemzeti Bank azzal összefüggésben, hogy január végéig valamennyi lakossági folyószámlával rendelkező ügyfelet tájékoztatja bankja a tavalyi bankszámla- és kártyaköltségeiről.

Tömeges díjemelés a nyugdíj- és egészségpénztáraknál

Sorozatban kapják a felszólításokat a nyugdíjpénztárak és egészségpénztárak tagjai, hogy 2023-tól magasabb minimális havi tagdíjat várnak az intézmények. Az így megtakarítók örülhetnek, ha az inflációval megússzák a tagdíjemelést, mert vannak annál jóval nagyobbak is – derül ki a Bank360.hu elemzéséből. 

Mától indulhat a roham az új szuperállampapírokért

Indul az akár 16 százalékos kamatot fizető új Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) jegyzése. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) két új lakossági sorozatot bocsát ki 500-500 milliárd forint értékben, ezeket január 19-től lehet jegyezni – írja a Bank360.hu. 
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom