Kezdőlap Világgazdaság Karoshi - avagy a japán közalkalmazott a halálba dolgozza magát
No menu items!

Karoshi – avagy a japán közalkalmazott a halálba dolgozza magát

Karoshi, a túlhajszolt munkások a metróban. Kép/AzÜzlet.hu/Forrás: business-humanrights

A magángazdaságban már felismerték, hogy az agyonhajszoltság csökkenti a teljesítményt. Az állami szektorban (is) gyakoriak az öngyilkosságok és a túlhajszoltság miatti halálesetek, a “karoshi”-k. A pandémia tovább rontott a helyzeten. Az új kormány reformokat ígér.

Korlátlan rendelkezésre állás a közjó érdekében

Taxira váró sorok hajnali fél kettőkor a tokiói kormányzati negyedben. Az utolsó metrót lekésett köztisztviselők esnek be holt fáradtan a kocsikba. Hazavitetik magukat. Alszanak pár órát, majd reggel nyolc körül ismét az irodáikban vannak. Így néz ki egy japán kormányzati alkalmazott átlagos munkanapja.

A japán köztisztviselők jól fizetettek, széleskörű felmondási védelmet élveznek és magas nyugdíjra jogosultak. Ennek ellenére alig akad pályakezdő, aki a kormányzat alkalmazásába szeretne lépni. Ugyanis annak, aki a köz szolgálatában áll, korlátlanul rendelkezésre kell állnia a közjó érdekében. Ezért a közalkalmazottakra nem vonatkozik a túlmunka törvényileg lefektetett havi 45 órás felső határa.

A japán köztisztviselő, a ’kanryo’ a tokiói Keio Egyetem tanulmánya szerint havi 100 óra túlmunkát teljesít, hétszer annyit, mint a magánszektorban dolgozók, és jóval többet, mint amennyi az Egészségügyi Minisztérium által meghatározott 80 óra, ami felett jelentősen nő a megbetegedések kockázata.

A túlmunkából anyagilag sem profitálnak a japán kormányzati alkalmazottak. Az állami szervezetek költségvetésének ismétlődő megnyirbálása miatt pénz helyett plusz szabadság jár a túlóráért, amit persze a rengeteg munka miatt nem tudnak igénybe venni a közalkalmazottak.

Köztisztviselőnek lenni életveszélyes

Nem ritka a havonta 200 túlórát teljesítő közalkalmazott és a túlzásba vitt munkavégzés miatti haláleset sem! Utóbbi közismert jelenség a japán munkavállalók körében, azért kifejezés is van rá: ’karoshi’.

Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetetének tanulmánya ide KLIKK-elve elérhető 

A köztisztviselő szakszervezet felmérése szerint az állami alkalmazottak 34 százalékának vannak állandó egészségügyi problémái a túlzott munkavégzés miatt. 28 százalékuk pedig komolyan fél attól, hogy halálra fogja dolgozni magát. 2019-ben 60 japán köztisztviselő lett a ’karoshi’ áldozata. A nagyságrendekkel több embert foglalkoztató magánszektorban 187-en voltak. Sok túlhajszolt ’kanryo’, közalkalmazott önkezével vet véget az életének (karojisatsu). 100 ezer főre 16,7 öngyilkosság jut az állami alkalmazottak között. Kétszer annyi, mint az országos átlag.

Az ellenzék felelőssége

A köztisztviselők túlhajszoltságában nagy felelősségük van a japán politikusoknak, mindenekelőtt az ellenzékieknek. A japán jogalkotási törvény szerint minden törvényjavaslat, amelyet nem sikerül a kormányzati ciklus végéig elfogadni, automatikusan megbukik, nem lehet a választások után felálló új összetételű törvényhozás elé terjeszteni. Ezért az ellenzék obstrukcióval igyekszik megakadályozni a jogszabályok elfogadását.

A törvényjavaslatokat előkészítő parlamenti bizottságokban az ellenzéki képviselők csak az utolsó percben, az ülés előtti nap estéjén terjesztik elő a módosító indítványaikat. A kormánynak kötelezettsége ezekre érdemben reagálni. Ezért, ha el akarja kerülni az ülés elnapolását, a minisztériumi alkalmazottaknak az éjszaka leforgása alatt kell elkészíteniük az állásfoglalásokat, amit a kormánypárti politikusok a másnapi bizottsági üléseken előadnak. Ráadásul a legtöbb jogszabály több minisztériumot is érint. Ezért a módosító javaslatra adott válasz elkészítéséhez tárcaközi egyeztetésre is szükség van, ami szükségszerűen az éjszakába nyúlik. Gyakori, hogy a módosító indítvány csak este 10 körül érkezik, a reakciónak pedig készen kell lennie a másnap délelőtt 9-kor kezdődő ülésig.

Kőkorszaki viszonyok

A köztisztviselők helyzetét tovább nehezíti, hogy a GDP 250 százalékára rúgó, világelső japán államadósság miatt a közszférában folyamatosan spórolni kell. 2004 és 2010 között 10 százalékkal csökkent a kormányzati alkalmazottak száma. A munka viszont egyre több.

A csúcstechnológiájáról ismert Japán közszektorában elmaradt a digitalizáció is. Nincsenek elektronikus akták. A sokszor több száz oldalas dokumentumokat fax készülékkel küldözgetik egymás között a minisztériumok. Ismeretlenek a video- és telefonkonferenciák is. Ha konzultáció szükséges, a köztisztviselőknek időpontot kell egyeztetniük és fel kell keresniük egymást. Ezért a tokiói kormányzati negyed utcaképéhez hozzátartoznak a sok száz oldalas akták súlya alatt görnyedve rohanó köztisztviselők.

Kényszermunkaügyi Minisztérium

Az Egészségügyi, Munkaügyi és Szociális Minisztériumban különösen rosszak az állapotok. Minthogy Japáné a világ leggyorsabban öregedő társadalma, folyamatosan nőnek a minisztérium feladatai. A ’80-as évek óta négyszeresükre emelkedtek a szociális kiadások, amelyek tervezése és elosztása a mamutminisztérium feladata. Az ott dolgozók akasztófahumorral a ’kosei-rodo-sho’ névre hallgató minisztériumot ’kysei-rodo-sho’ néven emlegetik: Egészségügyi, Szociális és Munkaügyi Minisztérium helyett Kényszermunkaügyi Minisztérium.

Szégyen felmondani, noha fenyegető, félnek a karoshi -tól                                        Kép/Forrás: bitgab.com

Az intézmény a COVID-krízis hatására a japánok legendás munkabírású ellenére az összeomlás szélére került. Nem volt olyan részleg, ahonnan ne csoportosítottak volna át dolgozókat “corona-harci különítményekbe” (corona-taskforce-okba). Így a megszokott közigazgatási munkával még kevesebb minisztériumi alkalmazottnak kellett megbirkóznia. A szakszervezet felmérése szerint a havi 200 túlóra átalagossá vált és nem volt ritka a havi 300 óra se. Tehát sok minisztériumi alkalmazott a havi 160 órás normál munkaidejének több, mint háromszorosát dolgozta!

Meneküljön, ki merre lát!

Nem meglepő, hogy egyre kevesebb pályakezdő dönt a közszolgálat mellett. 1996-ban 45 ezren jelentkeztek állásra, 2019-ben már csak 22 ezren. A minisztériumok fiatal alkalmazottai pedig menekülnek. 2019-ben a 20 és 29 év közötti korosztályból 90 köztisztviselő döntött a japán mentalitással összeegyeztethetetlen, ezért társadalmilag megvetett felmondás mellett. 2018-ban még csak 20-an voltak.

A közszférát elhagyók száma a következő években minden bizonnyal tovább fog emelkedni. A magánszektorban ugyanis sokat javultak a munkafeltételek. Jogszabályokat fogadtak el a túlmunka korlátozására és a munkáltatók többsége felismerte, hogy az alkalmazottai agyondolgoztatása kontraproduktív. A munka nyolcadik órája után a hatékonyság óráról-órára csökken.

A hatékonyság csökkenésére a köztisztviselői szakszervezet is rendszeresen figyelmeztet: a kormányzati alkalmazottak száma csökken, a munka mennyisége nő, a maradók nagy nehézségek árán egyre lassabban és egyre több hibával végzik a munkájukat.

„Véget vetünk a köztisztviselők agyonhajszoltságának!”

A köztisztviselők agyonhajszoltsága alig téma japánban. A ’90-es évek korrupciós botrányai óta, amelybe politikusok mellett szép számmal belekeveredtek köztisztviselők is, nagyon rossz a japánok véleménye a minisztériumi dolgozókról. Egy 2019-es közvéleménykutatásban a megkérdezettek az 1-5 skálán mindössze 2,6-ra értékelték a munkájukat. Csak a politikusok kapta rosszabb osztályzatot.

A hatalmat 2020-ban hatalomba került kormányzat azonban eltökélt, hogy javít a köztisztviselők helyzetén. Tárcanélküli miniszter feladata a közigazgatás reformjának kidolgozása. El akarják terjeszteni a minisztériumokban, ami a pandémia alatt a magánszektorban bevált: homeoffice, digitális akták, telefon- és videókonferenciák. Az első lépés a hanko, a bürokrácia lassúságát jelképező érkeztetőpecsét eltörlése volt. Ezt kellett ráütni minden aktára, amikor az egyik minisztériumot elhagyta, és amikor egy másikba megérkezett.

Elrendelték a túlórák korlátozását és a létszámbővítést is. Elsőként az Egészségügyi, Szociális és Munkaügyi Minisztériumban hoztak létre 582 új posztot. A mindössze 2 százalékos létszámnövelés forradalmi döntés: a japán közigazgatásban az elmúlt 20 évben csak létszámcsökkentés történt. „A közigazgatás kritikus állapotban van. Elérte, sőt, helyenként túl is lépte a teljesítőképessége határát. A köztisztviselők agyonhajszoltak. Mindennek véget vetünk!” – mondta a megbízott tárca nélküli miniszter kinevezése után, a parlament előtt tartott beszédében.

Petrus Szabolcs

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Európáért versengő ‘áramlatok’ – Délről is kerülik a vezetékek Ukrajnát

Az energiahordozók ára az egekbe ugrott. A Gazprom, az orosz állami energiaórás új vezetékekkel és hosszú távú szállítási szerződésekkel kerül helyzetbe Európában. A gáz egyre nagyobb része Ukrajna megkerülésével érkezik 'Nyugatra'.  A Balkánon még nem dölt el hogyan osztozhatnak a tranzitbevételeken. Több aspiráns is vállalná a régi ukrajnai szerepet - gáz ügyben.

BKK: változik a reptéri buszjárat menetrendje

Sűrűbben és hosszabb üzemidőben jár hétfőtől a 100E reptéri gyorsjárat - közölte a Budapesti Közlekedési Központ.

Kartell a műtrágyapiacon – gigabírságot kapott a Nitrogénművek

A Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportja éveken keresztül jogsértően törekedett a verseny és az import korlátozására - állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal, amely összesen 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki a kartellezőkre.

IHS Markit: féléves mélypontra lassult az euróövezeti növekedés

A szűk ellátási keresztmetszetek és a koronavírus-járvány újabb fellángolása miatt hathavi mélypontra lassult az euróövezet magánszektorának növekedése októberben - derült ki az IHS Markit beszerzésimenedzser-indexeinek előzetes adataiból.

Hírek

Kartell a műtrágyapiacon – gigabírságot kapott a Nitrogénművek

A Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportja éveken keresztül jogsértően törekedett a verseny és az import korlátozására - állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal, amely összesen 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki a kartellezőkre.

Őszi szünet. Kajla útlevéllel ingyen utazhatnak a kisdiákok

Ismét díjmentesen utazhatnak a MÁV-Start, a Volánbusz és a GYSEV belföldi járatain október 23. és november 1. között azok a gyerekek, akik a jegyvásárláskor felmutatják Kajla-útlevelüket és személyazonosításra alkalmas igazolványukat.

Elindult a fűtési szezon – a legtöbb helyen távfelügyelettel

Elkezdődött a fűtési időszak Budapesten, mintegy 240 ezer lakossági és 7 ezer egyéb fogyasztónál kapcsolták be a távfűtést.

Tragikus filmforgatás. Alec Baldwin véletlenül agyonlőtt egy operatőrt

Halálos baleset történt Alec Baldwin amerikai színész filmjének új-mexikói forgatásán - közölte Santa Fe rendőrsége.

Bocuse d’Or – Dalnoki Bence nyerte a magyar döntőt

Dalnoki Bence, a Michelin-csillagos Stand Étterem sous chefje és commis-ja (segédje), Nyikos Patrik nyerte a Bocuse d'Or nemzetközi szakácsverseny magyar döntőjét. Jövő márciusban ők képviselhetik az országot az európai döntőn, amelyet szintén Budapesten rendeznek meg.

A 2019-es utasforgalom 42 százaléka tért vissza a budapesti repülőtérre

Szeptemberben 639 051 utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, ami a tavalyi azonos időszakhoz képest több mint hatszoros növekedés, a 2019-es rekordévvel összehasonlítva pedig azt mutatja, hogy visszatért az utasforgalom 42 százaléka

Látogatási tilalom a Semmelweis Egyetem öt klinikáján

A koronavírus-járvány és a szezonális fertőzések elkerülése érdekében látogatási tilalmat vezetett be öt klinikáján a Semmelweis Egyetem.

Uniós árkörkép. Budapesten a legolcsóbb a lakossági földgáz

A földgáz átlagára az uniós fővárosok közül Budapesten volt a legolcsóbb, míg a villamos energiáért a magyar háztartások a második legkedvezőbb árat fizették szeptemberben - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi árösszehasonlító vizsgálatából.

Gazdaság

Moratórium – MNB: sokan kényelmi okból nem törlesztettek

A moratóriumban lévő ügyfelek legnagyobb hányada képes lenne fizetni tovább a hitelét, ők más okokból, például kényelmi szempontból vették igénybe a lehetőséget - mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

Jövőre 260 ezer forint lesz a garantált bérminimum

Januártól a minimálbér 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig várhatóan 260 ezer forintra emelkedik - mondta Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója csütörtökön Szegeden.

Románia. Növelte piaci részesedését az OTP

Az OTP Bank romániai leányvállalata elérte a 4 százalékos részesedést a román bankpiacon. Ezzel jó irányba halad afelé, hogy teljesítse a célul kitűzött 5 százalékos részesedés megszerzését - jelentette ki az OTP Bank Románia vezérigazgatója.

MNB: nőhetnek a kockázatok a moratórium lejárta után

A bankrendszer a pandémia okozta gazdasági sokk alatt is stabilan töltötte be gazdaságfinanszírozó szerepét. Ugyanakkor a törlesztési moratórium lejárta után a kockázatok várhatóan növekednek majd - olvasható a Magyar Nemzeti Bank friss Makroprudenciális jelentésében.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom