Kezdőlap Világgazdaság Karoshi - avagy a japán közalkalmazott a halálba dolgozza magát
No menu items!

Karoshi – avagy a japán közalkalmazott a halálba dolgozza magát

Karoshi, a túlhajszolt munkások a metróban. Kép/AzÜzlet.hu/Forrás: business-humanrights

A magángazdaságban már felismerték, hogy az agyonhajszoltság csökkenti a teljesítményt. Az állami szektorban (is) gyakoriak az öngyilkosságok és a túlhajszoltság miatti halálesetek, a “karoshi”-k. A pandémia tovább rontott a helyzeten. Az új kormány reformokat ígér.

Korlátlan rendelkezésre állás a közjó érdekében

Taxira váró sorok hajnali fél kettőkor a tokiói kormányzati negyedben. Az utolsó metrót lekésett köztisztviselők esnek be holt fáradtan a kocsikba. Hazavitetik magukat. Alszanak pár órát, majd reggel nyolc körül ismét az irodáikban vannak. Így néz ki egy japán kormányzati alkalmazott átlagos munkanapja.

A japán köztisztviselők jól fizetettek, széleskörű felmondási védelmet élveznek és magas nyugdíjra jogosultak. Ennek ellenére alig akad pályakezdő, aki a kormányzat alkalmazásába szeretne lépni. Ugyanis annak, aki a köz szolgálatában áll, korlátlanul rendelkezésre kell állnia a közjó érdekében. Ezért a közalkalmazottakra nem vonatkozik a túlmunka törvényileg lefektetett havi 45 órás felső határa.

A japán köztisztviselő, a ’kanryo’ a tokiói Keio Egyetem tanulmánya szerint havi 100 óra túlmunkát teljesít, hétszer annyit, mint a magánszektorban dolgozók, és jóval többet, mint amennyi az Egészségügyi Minisztérium által meghatározott 80 óra, ami felett jelentősen nő a megbetegedések kockázata.

A túlmunkából anyagilag sem profitálnak a japán kormányzati alkalmazottak. Az állami szervezetek költségvetésének ismétlődő megnyirbálása miatt pénz helyett plusz szabadság jár a túlóráért, amit persze a rengeteg munka miatt nem tudnak igénybe venni a közalkalmazottak.

Köztisztviselőnek lenni életveszélyes

Nem ritka a havonta 200 túlórát teljesítő közalkalmazott és a túlzásba vitt munkavégzés miatti haláleset sem! Utóbbi közismert jelenség a japán munkavállalók körében, azért kifejezés is van rá: ’karoshi’.

Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetetének tanulmánya ide KLIKK-elve elérhető 

A köztisztviselő szakszervezet felmérése szerint az állami alkalmazottak 34 százalékának vannak állandó egészségügyi problémái a túlzott munkavégzés miatt. 28 százalékuk pedig komolyan fél attól, hogy halálra fogja dolgozni magát. 2019-ben 60 japán köztisztviselő lett a ’karoshi’ áldozata. A nagyságrendekkel több embert foglalkoztató magánszektorban 187-en voltak. Sok túlhajszolt ’kanryo’, közalkalmazott önkezével vet véget az életének (karojisatsu). 100 ezer főre 16,7 öngyilkosság jut az állami alkalmazottak között. Kétszer annyi, mint az országos átlag.

Az ellenzék felelőssége

A köztisztviselők túlhajszoltságában nagy felelősségük van a japán politikusoknak, mindenekelőtt az ellenzékieknek. A japán jogalkotási törvény szerint minden törvényjavaslat, amelyet nem sikerül a kormányzati ciklus végéig elfogadni, automatikusan megbukik, nem lehet a választások után felálló új összetételű törvényhozás elé terjeszteni. Ezért az ellenzék obstrukcióval igyekszik megakadályozni a jogszabályok elfogadását.

A törvényjavaslatokat előkészítő parlamenti bizottságokban az ellenzéki képviselők csak az utolsó percben, az ülés előtti nap estéjén terjesztik elő a módosító indítványaikat. A kormánynak kötelezettsége ezekre érdemben reagálni. Ezért, ha el akarja kerülni az ülés elnapolását, a minisztériumi alkalmazottaknak az éjszaka leforgása alatt kell elkészíteniük az állásfoglalásokat, amit a kormánypárti politikusok a másnapi bizottsági üléseken előadnak. Ráadásul a legtöbb jogszabály több minisztériumot is érint. Ezért a módosító javaslatra adott válasz elkészítéséhez tárcaközi egyeztetésre is szükség van, ami szükségszerűen az éjszakába nyúlik. Gyakori, hogy a módosító indítvány csak este 10 körül érkezik, a reakciónak pedig készen kell lennie a másnap délelőtt 9-kor kezdődő ülésig.

Kőkorszaki viszonyok

A köztisztviselők helyzetét tovább nehezíti, hogy a GDP 250 százalékára rúgó, világelső japán államadósság miatt a közszférában folyamatosan spórolni kell. 2004 és 2010 között 10 százalékkal csökkent a kormányzati alkalmazottak száma. A munka viszont egyre több.

A csúcstechnológiájáról ismert Japán közszektorában elmaradt a digitalizáció is. Nincsenek elektronikus akták. A sokszor több száz oldalas dokumentumokat fax készülékkel küldözgetik egymás között a minisztériumok. Ismeretlenek a video- és telefonkonferenciák is. Ha konzultáció szükséges, a köztisztviselőknek időpontot kell egyeztetniük és fel kell keresniük egymást. Ezért a tokiói kormányzati negyed utcaképéhez hozzátartoznak a sok száz oldalas akták súlya alatt görnyedve rohanó köztisztviselők.

Kényszermunkaügyi Minisztérium

Az Egészségügyi, Munkaügyi és Szociális Minisztériumban különösen rosszak az állapotok. Minthogy Japáné a világ leggyorsabban öregedő társadalma, folyamatosan nőnek a minisztérium feladatai. A ’80-as évek óta négyszeresükre emelkedtek a szociális kiadások, amelyek tervezése és elosztása a mamutminisztérium feladata. Az ott dolgozók akasztófahumorral a ’kosei-rodo-sho’ névre hallgató minisztériumot ’kysei-rodo-sho’ néven emlegetik: Egészségügyi, Szociális és Munkaügyi Minisztérium helyett Kényszermunkaügyi Minisztérium.

Szégyen felmondani, noha fenyegető, félnek a karoshi -tól                                        Kép/Forrás: bitgab.com

Az intézmény a COVID-krízis hatására a japánok legendás munkabírású ellenére az összeomlás szélére került. Nem volt olyan részleg, ahonnan ne csoportosítottak volna át dolgozókat “corona-harci különítményekbe” (corona-taskforce-okba). Így a megszokott közigazgatási munkával még kevesebb minisztériumi alkalmazottnak kellett megbirkóznia. A szakszervezet felmérése szerint a havi 200 túlóra átalagossá vált és nem volt ritka a havi 300 óra se. Tehát sok minisztériumi alkalmazott a havi 160 órás normál munkaidejének több, mint háromszorosát dolgozta!

Meneküljön, ki merre lát!

Nem meglepő, hogy egyre kevesebb pályakezdő dönt a közszolgálat mellett. 1996-ban 45 ezren jelentkeztek állásra, 2019-ben már csak 22 ezren. A minisztériumok fiatal alkalmazottai pedig menekülnek. 2019-ben a 20 és 29 év közötti korosztályból 90 köztisztviselő döntött a japán mentalitással összeegyeztethetetlen, ezért társadalmilag megvetett felmondás mellett. 2018-ban még csak 20-an voltak.

A közszférát elhagyók száma a következő években minden bizonnyal tovább fog emelkedni. A magánszektorban ugyanis sokat javultak a munkafeltételek. Jogszabályokat fogadtak el a túlmunka korlátozására és a munkáltatók többsége felismerte, hogy az alkalmazottai agyondolgoztatása kontraproduktív. A munka nyolcadik órája után a hatékonyság óráról-órára csökken.

A hatékonyság csökkenésére a köztisztviselői szakszervezet is rendszeresen figyelmeztet: a kormányzati alkalmazottak száma csökken, a munka mennyisége nő, a maradók nagy nehézségek árán egyre lassabban és egyre több hibával végzik a munkájukat.

„Véget vetünk a köztisztviselők agyonhajszoltságának!”

A köztisztviselők agyonhajszoltsága alig téma japánban. A ’90-es évek korrupciós botrányai óta, amelybe politikusok mellett szép számmal belekeveredtek köztisztviselők is, nagyon rossz a japánok véleménye a minisztériumi dolgozókról. Egy 2019-es közvéleménykutatásban a megkérdezettek az 1-5 skálán mindössze 2,6-ra értékelték a munkájukat. Csak a politikusok kapta rosszabb osztályzatot.

A hatalmat 2020-ban hatalomba került kormányzat azonban eltökélt, hogy javít a köztisztviselők helyzetén. Tárcanélküli miniszter feladata a közigazgatás reformjának kidolgozása. El akarják terjeszteni a minisztériumokban, ami a pandémia alatt a magánszektorban bevált: homeoffice, digitális akták, telefon- és videókonferenciák. Az első lépés a hanko, a bürokrácia lassúságát jelképező érkeztetőpecsét eltörlése volt. Ezt kellett ráütni minden aktára, amikor az egyik minisztériumot elhagyta, és amikor egy másikba megérkezett.

Elrendelték a túlórák korlátozását és a létszámbővítést is. Elsőként az Egészségügyi, Szociális és Munkaügyi Minisztériumban hoztak létre 582 új posztot. A mindössze 2 százalékos létszámnövelés forradalmi döntés: a japán közigazgatásban az elmúlt 20 évben csak létszámcsökkentés történt. „A közigazgatás kritikus állapotban van. Elérte, sőt, helyenként túl is lépte a teljesítőképessége határát. A köztisztviselők agyonhajszoltak. Mindennek véget vetünk!” – mondta a megbízott tárca nélküli miniszter kinevezése után, a parlament előtt tartott beszédében.

Petrus Szabolcs

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik
Hirdetés

Friss

Nyilvános kivégzést tartottak a jemeni fővárosban

Több százan gyűltek össze Szanaában, Jemen fővárosában, hogy végignézzék három, gyerekek elleni bűncselekmények miatt elítélt férfi nyilvános kivégzését.

Enyhe emelkedéssel nyitottak a New York-i indexek

Enyhe, pár pontos emelkedéssel nyitottak az irányadó New York-i tőzsdemutatók szerdán.

Budapestre jönnek Madame Tussauds viaszfigurái

Madame Tussauds múzeuma nyitja meg kapuit 2022 elején, Budapest...

Megtévesztő reklám. Nem volt antivírus hatása a szernek – 100 milliós bírság

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 100 millió forintos bírságot szabott...

Hírek

Nyilvános kivégzést tartottak a jemeni fővárosban

Több százan gyűltek össze Szanaában, Jemen fővárosában, hogy végignézzék három, gyerekek elleni bűncselekmények miatt elítélt férfi nyilvános kivégzését.

Pénzbüntetés – Kutyatartóra támadtak az állatvédők

Pénzbüntetéssel sújtott két állatvédőt, tíz további vádlottat pedig próbára bocsátott a Veszprémi Járásbíróság, mert egy akció résztvevőiként éjjel rárontottak egy kutyatartóra, mivel úgy vélték, hogy a férfi bántalmazta az állatot.

4000 kilométert utazott az Atlanti-óceánon egy palackposta

Egy portugál tizenéves talált rá arra a palackpostára, amit egy vermonti tinédzser dobott az Atlanti-óceánba 3800 kilométer távolságban, a túlsó parton.

Oroszországban megbolydult az ingatlanpiac – Múlt és jövő határán

Oroszországban a fiatalok többsége saját otthon nélkül van. Egy...

Ausztriában újra elérhető a vitatott “iszlámtérkép”

A nagy vitát kiváltó osztrák "iszlámtérkép" másfél hét szünet után újra elérhető az interneten.

Újkőkori település a tenger alatt. Világritkaságnak számító felfedezés

Hat és fél ezer éves újkőkori település maradványaira bukkantak horvát búvárok az Adriai-tenger legdélibb részén, Korcula sziget partjainál, a tengerszint alatt 4,5 méter mélyen

Elárverezik a világháló eredeti forráskódját

Nem helyettesíthető tokenként (NFT) viszik árverésre a világháló eredeti forráskódját, amelyre június 23-tól licitálhatnak az érdeklődők a Sotheby's internetes aukcióján.

Novák Katalin vezeti a közösségi élet újraindításáért felelős operatív törzset

Civil szervezetek is tagjai lesznek, a most létrejött 'a közösségi élet újraindításáért felelős operatív törzsnek', amely Novák Katalin vezetésével hetente ülésezik. Az első megbeszélésnek a témája a gyerekek nyári táboroztatása volt - közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter.

Izraelben zárt térben sem kell maszkot viselni

Izraelben már zárt térben sem kell maszkot viselni a koronavírus-járvány ellen, ezzel az utolsó jelentős korlátozást is megszüntették, köszönhetően annak, hogy továbbra is csökken az új megfertőződések száma.

Kamujegyeket árult a foci Eb-re – negyven embert verhetett át

Többeket becsaphatott egy budapesti férfi, aki a labdarúgó Európa-bajnokság budapesti meccseire árult nem létező belépőket a Facebookon. A zuglói rendőrök csalás miatt indítottak ellene eljárást - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

Az egereknek a sugárzás sem árt a szaporodásban

Egészséges utódok jöttek a világra csaknem hat éven át nagy mennyiségű kozmikus sugárzásnak kitett egérspermából - számoltak be eredményeikről japán kutatók a Science Advances című folyóiratban publikált tanulmányukban.

Piaci gázrobbanás Kínában – halálos áldozatokkal

Huszonöt halálos áldozatot követelt a legfrisseb adatok szerint a közép-kínai Hupej tartomány Sijen városában történt gázrobbanás. Félő, hogy további áldozatokat találnak - közölte a Global Times című, angol nyelvű kínai lap.

Gazdaság

MNB: idén először áprilisban lett deficites a fizetési mérleg

Áprilisban 201 millió euró deficittel zárt a folyó fizetési mérleg, az első három hónap előzetes adatok szerint 446 millió euró aktívumát követően, amiből 330 millió euró márciusban képződött - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adataiból.

A pénzpiaci alapokból egymilliárdnyi forint áramlott ki

Májusban 0,1 százalékkal, 11 milliárd forinttal csökkent a befektetési alapokban kezelt vagyon - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz).

MNB – 50 milliós bírság az Union Biztosítónak

Különböző jogsértések miatt a Magyar Nemzeti Bank 50 millió forintos felügyeleti és fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki az Union Biztosítóra. A feltárt hiányosságok nem veszélyeztetik a biztosító biztonságos működését - közölte a jegybank.

Tőzsde – Csúcsot döntöttek az elsődleges kibocsátások

Az elmúlt 20 év legjobb eredményét produkálta a tőzsdei bevezetések (IPO) nemzetközi piaca 2021 első negyedévében: 85 százalékkal 430-ra emelkedett az elsődleges tőzsdei részvénykibocsátások száma, összesített értékük pedig 271 százalékkal 105,6 milliárd dollárra nőtt - közölte az EY könyvvizsgáló.

EBRD: a járvány alatt is csökkentek a térségi bankrendszerek nem teljesítő kinnlevőségei

A koronavírus-járvány ellenére is csökkent tavaly a közép- és kelet-európai gazdaságokban a nem teljesítő banki kinnlevőségek (NPL) összege, elsősorban a masszív kormányzati beavatkozások miatt - közölte hétfőn Londonban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). A kimutatás szerint Magyarország azon térségi országok között van, amelyekben a legnagyobb mértékben csökkent a problémás követelésállomány.

A dupla sas érme a világ legdrágábbja lett – 19,5 millió dollárért cserélt gazdát

A világ legértékesebb numizmatikai ritkaságainak egyike, egy 1933-ban Amerikában vert "dupla sas" aranyérme 19,5 millió dolláros (5,58 milliárd forint) rekordáron kelt el egy keddi...
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom