Végre igazi tél van, nem is lehetne tökéletesebb szabadidő program, mint egy kirándulás a téli pompájában tündöklő természetbe. Akinek nincs ideje vagy lehetősége távolabbra utazni, a lehető legjobb választás a tömegközlekedéssel is percek alatt megközelíthető Normafa! A nevének eredete nagyon is valóságos. A „Normafa” eredetileg egy, a tisztáson álló terebélyes öreg bükk volt, mely alatt a mondák szerint még Mátyás király is megpihent, egy másik változat szerint a király születésekor sarjadt ki a fa. A fát többször is villámcsapás érte, és közel 100 éve egy villám végleg elpusztította.
A fa arról kapta nevét, hogy a Nemzeti Színház művészeinek kedvelt kirándulóhelye volt. A színészek, amikor nem volt előadás, ide jártak pihenni. Egyszer egy „Norma” című operából énekeltek itt szórakozásból, ennek az emlékét őrzi a Normafa elnevezés. Eredetileg Viharbükk volt a fa neve, de egy 1865-ben megjelent német nyelvű útikönyvben már Normafa néven említik.
De térjünk vissza a jelenbe, és nézzünk szét, mi is vár minket ebben a pompázatos mesevilágban! Mintha a „nagy hegyekben” járnánk, csak nem fenyők szegélyezik utunkat. Akik a kényelmes sétákat szeretik, a lehető legjobb választás a Libegőig, vagy ha kicsit kaptatóra is vállalkozunk, akkor az Erzsébet kilátóig való túra az egy szinten fekvő, széles úton. Ami egyből magával ragadó, az a Budapest fenséges panorámája, ilyen tiszta időben elénk tárul nem csak a belváros, hanem a környező hegyek képe is, ami egyszerűen mesebeli hátteret ad a gyönyörű télies tájnak.
Persze ha gyerekkel érkezünk, kötelező valamilyen csúszáshoz való eszközt magunkkal hozni, mivel nehéz megállni, a több részen is erre alkalmas rétek lehetőségeinek kihasználását. Nos, itt aztán az „eszköz” fogalma a nejlon zsáktól a spéci szánkókig ezernyi tárgyban ölt képet…Ha kicsit távolabb megyünk, akkor még egy komplett, télen is használható játszótér is rátesz erre egy lapáttal. Itt már hóágyuk is segítenének, ha nem lenne elegendő hó.
De van elég, és még további hóesést ígérnek, így aggodalomra semmi ok! Igaz a hétvégén valószínűleg sokkal többen lesznek, mint mai ottlétünkkor, de nem csak hó, hanem hely is van bőven! Viszont gondoljunk a síelőkre is! Igaz, a régi időkben, a síelőket kiszolgáló, rét melletti sífelvonó már nem létezik, így a „komoly” síelés kicsit meggondolandó sporttal jár, de a megszállottaknak semmi sem akadály. Viszont találunk itt síelési lehetőségeket, hiszen sí központ is működik.
A sífutóknak viszont valóságos mesevilág a nyári futópálya, ami tulajdonképpen az Erzsébet-kilátóig vezető főút, ami most tökéletes terep a sportág szerelmeseinek. Az 1930-ban épült Normafa síház épületében ma vendéglő működik, melyet jócskán kibővítettek hajdani méretéhez képest. Ez az utolsó emlék azokból a régi időkből, amikor itt az ország egyik legaktívabb síterepe működött.
Sajnos a hajdan oly híres „rétesező és lángosos” büfét elbontották, nehogy már valami hangulatos, tájba illő, és a régi időket őrző emlék megmaradjon, és helyette modern épületekbe költöztették, hogy még mindig olyan finom-e minden, nem tudjuk, ebbe az új épületbe ezt már nem volt kedvünk kipróbálni…
Viszont azért a nagyszabású felújítási munkálatoknak rengeteg gyümölcse is van, szép parkok, játszóterek, padok, kulturált parkolók, (amiket ugyan most érdemes a tömeg miatt nagy ívben elkerülni, úgy sem lesz helyünk…), és egyáltalán, egy fővároshoz méltó, XXI. századi kiránduló központ, de azért a múlt megmenthető értékeit sem ártott volna megőrizni az utókornak…
Mindenesetre a táj meseszép, a körülmények tökéletesek, a megközelítés tömegközlekedéssel hibátlan, csak ajánlani tudjuk mindenkinek, öltözzön be alaposan, (a Normafán általában fúj a szél, és jóval hidegebb van, mint a városban…), és irány a téli pompájában tündöklő Normafa! Az élmény garantált, ki tudja mikor lesz megint ekkora havunk és ilyen időjárásunk!
Fotó és szöveg: Zamody Gábor
