Az Unió országainak vezetői a legfontosabbakról nem, de számos fontos dologban állapodtak meg csütörtöki videokonferenciájukon – mondta Orbán Viktor miniszterelnök. Az Európai Tanács elnöke a pénzügyekről úgy fogalmazott: finanszírozza majd az uniós politikákat, és hitelgarancia lesz a tagállamok számára.
Az Európai Unió tagországainak vezetői azzal bízták meg az Európai Bizottságot, hogy május 6-ig terjesszen elő olyan költségvetési javaslatot a 2021-2027 közötti időszakra, amely megfelelő pénzügyi alapot biztosít a koronavírus-válság sújtotta gazdaság fellendítésére – közölte az Európai Tanács elnöke Brüsszelben.
Charles Michel az állam-, és kormányfők videokonferenciája utáni, a recessziót követő fellendülést segítő helyreállítási alapról beszélve azt hangsúlyozta, hogy annak igazságosnak kell lennie, egyebek mellett abban segítené a tagországokat, hogy ne alakuljon ki lényeges eltérés gazdaságuk helyzetét illetően. Elegendő méretűnek kell lennie, hogy arányos választ tudjon adni koronavírus okozta gazdasági kihívásokra.
Az unió 2021 utáni, hétéves költségvetésére épülő pénzügyi alap egyebek közt finanszírozná az uniós politikákat, valamint hitelgaranciaként szolgálna a tagállamok számára, és beruházásaikat is ösztönözné. Hozzátette, a költségvetés és a gazdasági kilábalást támogató alapok elfogadása nehéz feladat lesz, amelyhez erős politikai akaratra és szolidaritásra lesz szükség a tagállamok részéről.
A vezetők jóváhagyták az euróövezet pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport által április 9-én bemutatott, 540 milliárd euró összegű gazdasági mentőcsomagra tett javaslatot. A gazdasági mentőterv egy 240 milliárd euróig terjedő elővigyázatossági hitelkeretre, egy 100 milliárd eurós munkahelymegőrző programra, valamint az Európai Beruházási Bank 200 milliárd euróig igénybe vehető garanciaalapjára épül, amely a vállalatok likviditástámogatását szolgálja – közölte. Hozzátette, a tagországok azt szeretnék, ha az uniós eszköz június elsejétől elérhető lenne.
Tájékoztatása szerint a tagállami vezetők egyetértetek abban, hogy a rendkívüli intézkedések fokozatos és összehangolt feloldására van szükség, különös figyelemmel a közelgő nyári szünetre és üdülési szezonra. Az Európai Tanács elnöke azt is közölte, hogy a tagországok vezetői május 6-án videokonferenciát tartanak a Nyugat-Balkán országaival.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csúcsértekezletet követően a tanácsi tájékoztatóval összehangolt online sajtóértekezleten hangsúlyozta: a következő többéves pénzügyi keretnek alkalmazkodnia kell a koronavírus-járványt követő új körülményekhez.
Aláhúzta, a hétéves költségvetéshez kapcsolódó helyreállítási alap az egyetlen mód arra, hogy az unió kilábaljon a járvány okozta válságból. A cél elérése érdekében azonban “fokozni kell a tűzerőt“, hogy az unió képes legyen a beruházásokhoz szükséges pénzösszeg előteremtésére.
Az Európai Bizottság ezért a tagállami költségvetési befizetések növelését fogja javasolni.
Jelenlegi becslések alapján a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) mintegy 1,2 százalékos befizetése helyett a saját források felső korlátját körülbelül 2 százalékra kell emelni két vagy három éven keresztül. A törekvés az egységes piac és az unió egységének védelmére irányul – tette hozzá az uniós bizottság elnöke.
Orbán Viktor miniszterelnök az uniós csúcsról azt mondta, hogy eddig egyetlen plusz forrást sem kapott az ország, csak gyorsabban lehet lehívni a pénzeket.
Hozzátette: a legfontosabb dolgokról nem állapodtak meg, de számos fontos dologban megállapodás jött létre, a következő hétéves költségvetést módosítani fogják.
A miniszterelnök úgy látja, hogy rugalmasabbá teszik az uniós pénzfelhasználást.
Jóval nagyobb költségvetés jön létre a korábbiakhoz képest. Mindenki több pénzt, így Magyarország is többet fizet majd be.
A kormányfő szerint a legfőbb vita arról van, hogy hitelből, vagy pedig egyéb forrásból legyen pluszforrás az unióban a következő években a válságkezelésre, de erről nem született megállapodás.
