Hirdetés
Kezdőlap Hírek KSH: a kutatók és a kutatóhelyek száma is nőtt
No menu items!

KSH: a kutatók és a kutatóhelyek száma is nőtt

Tavaly megfordult a kutatóhelyek és a K+F-tevékenységet végzők tényleges létszámának 2014 óta tartó csökkenő tendenciája: 2017-ben az egy évvel korábbinál 14 százalékkal több, 3109 kutató-fejlesztő hely működött, közel 61 ezer kutatással foglalkozó részvételével – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal Kutatás-fejlesztés 2017 című összefoglaló kiadványából.

A kutatással foglalkozók száma egy év alatt 6,3 ezerrel, 12 százalékkal  nőtt, arányuk az összes foglalkoztatottból 0,91 százalék volt, ezzel újra elérte a 2014. évi szintet. Az év során a vállalkozásoknál működő kutatóhelyeken volt a legnagyobb létszámbővülés, közel 20 százalék, míg az államháztartási szektorban folytatódott a K+F létszám 2016 óta tartó csökkenése a kiadvány szerint.

A KSH adatai szerint 2008 és 2017 között a kutató-fejlesztő helyek számának éves átlagos növekedési üteme 1,1 százalék, a kutatók és a segédszemélyzet létszámáé 2,7 százalék volt. Ugyanebben az időszakban a nemzetgazdasági szintű ráfordítás folyó áron évente átlagosan 7,7 százalékkal bővült.

Tavaly nemzetgazdasági szinten a bruttó hazai termék (GDP) 1,35 százalékát, több mint 517 milliárd forintot fordítottak kutatás-fejlesztésre. Az uniós célkitűzés az, hogy minden tagállam legalább a GDP-je 3 százalékát fektesse kutatás-fejlesztésbe.

A K+F-ráfordítások összege folyó áron számítva 21 százalékkal bővült, a GDP-hez viszonyított aránya 0,14 százalékponttal javult a 2016. évi alacsony bázishoz képest. A jelentős bővülés hátterében döntően az állami költségvetésből 2016 végén kiutalt pályázati források 2017-ben történt felhasználása állt.

A ráfordítások 74 százalékát, 378 milliárd forintot a vállalkozási kutatóhelyek, további 13-13 százalékát a felsőoktatási (69 milliárd forint), valamint az államháztartási szektorba tartozó intézetek és egyéb kutatóhelyek (65 milliárd forint) használták fel. 2016-ról 2017-re a vállalkozási kutatóhelyek ráfordításai 19, a felsőoktatási kutatóhelyeké 44, az államháztartási szektorban tevékenykedőké 13 százalékkal emelkedtek.

A kiadvány szerint tavaly a K+F tevékenység ráfordításaiból a vállalkozások 272 milliárd forintot finanszíroztak, az állami  költségvetés 165 milliárd forintot biztosított, emellett közel 77 milliárd forint külföldi forrást használtak fel. A rendelkezésre álló állami forrás 32 százaléka az operatív programokból, további 18 százalék pedig a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból származott. A külföldről kapott 77 milliárd forint több mint háromnegyede vállalkozásoktól érkezett.

A tavalyi év során az állami költségvetésből érkező források összegében volt a legnagyobb, 47 százalékos növekedés, hasonló mértékű, 44 százalékos emelkedést utoljára 2001-ben regisztráltak – olvasható a KSH kiadványában.

Az összeállítás szerint 2017-ben országos szinten a K+F-ráfordítások 58 százalékát fordították kísérleti fejlesztésre, 23 százalékát alkalmazott és 19 százalékát alapkutatásra. Az államháztartási és a felsőoktatási szektorban az alapkutatás részesedése volt meghatározó (58, illetve 60 százalék), a vállalkozási szektorban pedig a kísérleti fejlesztésé (76 százalék).

A K+F-tevékenység 2017-ben is erősen a Közép-Magyarország nagyrégióban, ezen belül a fővárosban koncentrálódott: a 3109 kutatóhely fele, 1563 működött a nagyrégióban. /MTI/

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Csökkentik a gáz áfáját – Németországban

Az eddigi 19 százalék helyett a kedvezményes, 7 százalékos áfakulcs alá sorolják a földgázt Németországban - jelentette be Olaf Scholz kancellár.

Az oroszok nem akarnak atomkatasztrófát – leállíthatják a zaporizzsjai atomerőművet

Oroszország figyelmeztetett, hogy leállíthatja a zaporizzsjai atomerőművet, ha Ukrajna továbbra is bombázza a létesítményt, amelynek egy része már meg is sérült. Kijev tagadja a támadásokat.

Történelmi csúcson az infláció az eurózónában

Az euróövezet éves inflációs rátája júliusban új rekordra, 8,9 százalékra emelkedett a júniusi 8,6 százalékról. Az EU-ban 9,8 százalékot jegyeztek fel a júniusi 9,6 százalékot követően - derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat előzetes adatokon alapuló jelentéséből.

Ügyvédek indultak a szankcionált orosz vagyonok nyomába

Az orosz-ukrán háború közel fél éve tart, két nagynevű...

Hírek

Csökkentik a gáz áfáját – Németországban

Az eddigi 19 százalék helyett a kedvezményes, 7 százalékos áfakulcs alá sorolják a földgázt Németországban - jelentette be Olaf Scholz kancellár.

Az oroszok nem akarnak atomkatasztrófát – leállíthatják a zaporizzsjai atomerőművet

Oroszország figyelmeztetett, hogy leállíthatja a zaporizzsjai atomerőművet, ha Ukrajna továbbra is bombázza a létesítményt, amelynek egy része már meg is sérült. Kijev tagadja a támadásokat.

Ügyvédek indultak a szankcionált orosz vagyonok nyomába

Az orosz-ukrán háború közel fél éve tart, két nagynevű...

Az űrbe küldik Shaunt, a bárányt

Shaun, a bárány is részt vesz a Holdat megkerülő, legénység nélküli NASA-űrmisszióban - közölte a népszerű animációs tévésorozatot gyártó brit Aardman stúdió.

Pénteken újra emelkedik az üzemanyagok piaci ára

Pénteken tovább emelkedik a benzin és a gázolaj piaci ára is. Előbbi bruttó 5 forinttal kerül majd többe, a gázolaj literjéért pedig bruttó 15 forinttal kérnek majd többet a kutakon.

Ukrajnába látogat az ENSZ-főtitkár, az oroszok szerint nukleáris provokáció készül

Kijev nagy horderejű provokációra készül a zaporizzsjai atomerőműben augusztus 19-én, António Guterres ENSZ-főtitkár ukrajnai látogatása idején, amellyel kapcsolatban Moszkvát fogják megvádolni az erőműben bekövetkezett katasztrófa előidézésével - jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Jászai Gellért új pozícióból irányítja tovább a 4iG-t

A 4iG Nyrt.-nél szétválik a stratégiai és az operatív irányítás és ezzel az elnöki, valamint a vezérigazgatói pozíció: Jászai Gellért a csoport többségi részvényese, az igazgatóság elnökeként irányítja tovább a vállalatcsoport stratégiáját - közölte a társaság.

Hiába a kedvező GDP-adat, tovább gyengült a forint

Gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi devizapiacon szerda délig kora reggelhez képest.

Gazdaság

Augusztusban folyamatos volt a banki hitelkamat-emelés

Két hét alatt valamennyi nagybank drágított a hitelein azt követően, hogy az MNB 10 százalék fölé vitte az alapkamatát. Most főleg a személyi kölcsönök voltak soron, amelyekből már az olcsóbbakért is többet kell fizetni a jegybanki kamatnál. A lakáshiteleknél pedig általánossá vált a 8 százalék feletti THM - derül ki a Bank360.hu összeállításából.

Kéthetes mélyponton a forint – megvannak az okai

Kedden tovább növelte veszteségeit a magyar fizetőeszköz, amely ezzel kéthetes mélypontra zuhanva alulteljesítette régiós társait, amelyek mérsékeltebb esést mutattak.

Fizetési mérleg. 806 millió eurós hiány júniusban

A májusi csökkenés után júniusban a korábbi hónapok szintjére, 806 millió euróra nőtt a folyó fizetési mérleg havi hiánya - derül ki a Magyar Nemzeti Bank előzetes adataiból. Májusban 370 millió, áprilisban és márciusban egyformán 780 millió euró volt a folyó mérleg deficitje.

OTP: stabil a teljesítmény, bizonytalan az orosz leánybank sorsa

Az egyedi tételeket nem számítva, a háború hatásaival együtt a tavalyihoz hasonló lett az OTP csoport teljesítménye a második negyedévben, ami a bank stabilitását és erejét mutatja - mondta Bencsik László, az OTP Bank Nyrt. vezérigazgató-helyettese a bank eredményeit értékelő sajtótájékoztatón. Azt is közölte: vizsgálják az orosz leánybank értékesítésének lehetőségét.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom