Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Kuba: orvosexport, ellátási krízis, felkészült egészségügy - rögtönzéssel
No menu items!

Kuba: orvosexport, ellátási krízis, felkészült egészségügy – rögtönzéssel

Nem jönnek Kubába se a turisták, se venezuelai olaj és kölcsön. Az ország az összeomlás szélén áll. A jólképzett kubai orvosok viszont a korona-járvány miatt világszerte keresettebbek, mint valaha. 

Havanna máskor nyüzsgő óvárosa, az El Carmelo és a tengerparti promenád, a Malecon elhagyatott. A negyed köre a sok korona-fertőzött miatt karantént vontak. A 27 ezer lakót körbezáró kordont azonban néhány nap után lebontották.

Hivatalosan 726 fertőzött és 21 halott van. A többség külföldi. A hatóságok szerint ők hurcolták be a kórt. Néhány napja senki nem utazhat be az országba. A Kubában tartózkodó külföldiek pedig szállodai karanténban maradnak, amíg az állampolgárosuk szerinti kormányok nem gondoskodnak az elszállításukról.

Bert Hoffmann

A korona-vírus a kommunista ország büszkeségének, az egészségügyi ellátórendszernek az eddig legkomolyabb próbája lesz. „Kuba messze felkészültebb, mint más latin-amerikai országok. Nem csak a jól képzett orvosok és ápolók, de a katonai logika szerint működő ellátórendszer okán is” – véli a Kuba-kérdésekben mérvadónak számító hamburgi German Institute of Global and Area Studies (GIGA) szakértője, Bert Hoffmann.

Egy centralizált, diktatórikus országban a hatóságok gyorsabban és eredményesebben tudnak korlátozásokat alkalmazni. A lakossági ellenállás kicsi, és csírájában elfojtható – hangzik a német Spiegel hetilapnak adott magyarázata. Hoffman szerint ezt bizonyítja a hurrikánok következményeinek és a 2016-os zika-járványnak az eredményes kezelése.

Most rosszabb a helyzet. Több körülmény kedvez a vírusnak: a szűkös lakásviszonyok, a lakosság 20 százalékát kitevő 60 felettiek és a cukorbetegek nemzetközi összehasonlításban magas aránya.

Közellátási krízis

A vírus a legrosszabbkor, gazdasági és közellátási krízis közepette csap le. Hónapok óta élelmiszerhiány van, az üzletek előtt kígyóznak a sorok. Hiánycikk a szappan és sok helyen akadozik az ivóvízellátás – körülmények, amelyek kedveznek a járványnak.

A bajok Chávez rendszerének megingásával kezdődtek. Azóta akadoznak az olcsó venezuelai olajaszállítmányok és elmaradnak a kamatmentes hitelek. Ezt követte az ország legfontosabb devizaforrása, a turizmus válsága. A kubaiak Obama elnök nyitása után az amerikai turisták áradatára számítottak.

Sor a havannai állami üzlet előtt Fotó: ALEXANDRE MENEGHINI / REUTERS

Az évtizedek óta tiltott ország felkeresése rengeteg amerikai nagy vágya. Trump azonban újra gazdasági szankciókat vezetett be és ugyan nem tiltotta meg, de megnehezítette az utazást. A külföldiek továbbra is Európából és Kanadából érkeztek a karibi országba. Amikor jó pár héttel Kuba előtt elérte őket a korona-járvány, egyik napról a másikra elmaradtak a turisták. Összeomlott a kubai idegenforgalom.

Az elmúlt évek óvatos gazdasági liberalizációja után alapított egyéni, kis és mikrovállalkozások szinte kizárólag a külföldiekből élnek. Tartalékaik nincsenek. A csőd szélére kerültek. Az államnak sincs pénze segíteni. „A Raúl Castro által bevezetett korlátozott piacgazdaságot hadigazdálkodás válthatja” – idézi a geopolitikai kérdésekre specializálódott Oxford Analytica tanulmányát a Spiegel.

Az orvosexport válsága és újjászületése

A kubai kormány évtizedek óta orvosok tízezreit küldi külföldre dolgozni. A fogadó országok a kiválóan képzett egészségügyi dolgozók munkájáért a kubai államnak fizetnek. Az orvosexport fontos devizaforrás.

Jeanine Añez Chávez

Miután több latin-amerikai országban megbuktak a baloldali elnökök, jobboldali utódaik korlátozták vagy teljesen felfüggesztették az orvos-importot. Például az évekig 15 ezer kubait foglalkoztató Brazíliában a Dilma Rousseffet váltó Jair Bolsonaro és a 700 ezer szürkehályog műtétet megrendelő Bolíviában az Evo Morales elnöki székét elfoglaló Añez Chávez.

Már megbánták a döntést. A korona-krízisben gyenge egyészségügyi ellátórendszerüknek sosem látott szüksége lenne a kubai szakemberekre. Bolsonaro az 1500, még Brazíliában maradt orvost újra alkalmazta. Ebből már nem profitál a kommunista kormány. Illegálisan maradtak a dél-amerikai országban. Eddig tartózkodási- és munkavállalási engedély nélkül, feketén dolgoztak.

Más országokkal új üzletek jönnek létre. Itália, Argentína és Mexikó már szerződést kötöttek Kubával. Berlin is tapogatózik Havannában, erősítette meg a Kubai Német Kereskedelmi Kamara. „Sok kubai orvosnak van egészségügyi válsághelyzetben szervezz tapasztalata” – mondta a kirendeltség vezetője, Gunther Neubert német újságírói kérdésre. Példaként az afrikai országokat említett, ahol 260 kubai doktor a Nemzetközi Egészségügyi Szervezet (WHO) megbízásából az ebola-járvány kezelésében működtek közre az elmúlt években.

Havanna. Több mint ötven kubai orvos Olaszországba indulás előtt Fotó/forrás: spiegel/Ismael Francisco/AP/dpa

“A kubai egészségügyi rendszer a megelőzésen alapul, amely elősegíti a korona elleni küzdelmet” – mondja Neubert. Az orvosokat ugyanakkor propagandacélokra is felhasználja a kommunista vezetés. A kubai tévé napok óta mutatja ahogy a milánói reptéren tapssal fogadják a Havannából érkező doktorokat.

„Kuba jól fel van készülve”

Neubert szerint a prevencióra nagy hangsúlyt fektető Kuba meg fog birkózni a koronával. „A háziorvosok házról-házra járják Kubát, hogy idejében elkülönítsék a fertőzötteket” – számolt be a Spiegelnek. A jól működő családorvosi rendszer teszi ezt lehetővé. A hálózat olyan sűrű, hogy a doktorok jól ismerik a prakszisukhoz tartozókat. „Bizalmi viszony van a kubaiak és háziorvosaik között.

Az olaszországi rögtönzött kórházban a kubai orvosok fogják a koronás betegeket.  Kép/Forrás:
Matteo sarok / EPA-EFE

Több latin amerikai ország is megpróbált kubai szakemberek segítségével hasonló rendszert felépíteni. Az egészségügyi ellátórendszer és az orvosoktatás világszerte csak dicséretet kap. Kritikára az orvos-export ad okot. Trump rabszolga kereskedelemhez hasonlította. „A szerződések nem nyilvánosak. Az orvosok nem tudják mennyit fizetnek a munkájukért. Az biztos, hogy a pénz nagy része a kubai államhoz kerül” – mondja a GIGA már idézett szakértője, Hoffmann.

A kubai ellátórendszer azonban ellentmondásos. A kommunista vezetés többet költ az egészségügyre, mint bármelyik latin-amerikai ország és az egy főre jutó ágyak, orvosok, nővérek száma is jóval magasabb.

A technikai infrastruktúra viszont rossz. A járvány elharapódzása esetén biztos, hogy nem lesz például elég lélegeztetőgép. Viszont a kubaiak a hiánygazdaság évtizedeiben megtanultak improvizálni. Sok európai országgal ellentétben nincs például hiány maszkból. „Szinte mindenki vart otthon magának régi ingből vagy függönyből” – számol be a kereskedelmi kirendeltség vezetője telefonon a Spiegelnek.

Kuba, Havanna: Beszállás a taxiba, gumikesztyűben és otthon készített maszkban Kép/Forrás: Ramon Espinosa / dpa

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Pannonia fénye. Virtuális kiállításon a Seuso-kincs

Honlapot kapott a Seuso-kincs; a weboldal bemutatja Magyarországon fellelt és a modern korban krimibe illő tragédiák és események között világrészeket is megjárt kincseket, ismerteti a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum közös kutatási programjának tudományos eredményeit.

Mélyponton a brit autóipar – vírusra vámok?

Negyedszázada nem mért mélypontra süllyedt a Nagy-Britanniában gyártott személyautók száma szeptemberben. Az autógyártók a koronavírus újabb hulláma és a Brexitet követő átmeneti időszak megállapodás nélküli lezárása miatt is aggódnak. Utóbbi vámok megjelenésével járna.

Tőzsde – Veszteséges kezdés New Yorkban

A technológiai ágazat árfolyamait követve veszteségbe fordultak a pénteki nyitásra az előző napi pozitív zárásból a főbb amerikai tőzsdeindexek.

Elemzők: jövőre lassulhat a bérnövekedés

Az idén már nem, jövőre viszont mérséklődhet a bérek emelkedése, mivel a bizonytalan kilátások miatt a munkáltatóktól fokozott óvatosság várható a bértárgyalásokon - vélik elemzők, akik szerint az idei bérdinamika leginkább éppen a minimálbér és a bérminimum emeléséből táplálkozik.

Hírek

Pannonia fénye. Virtuális kiállításon a Seuso-kincs

Honlapot kapott a Seuso-kincs; a weboldal bemutatja Magyarországon fellelt és a modern korban krimibe illő tragédiák és események között világrészeket is megjárt kincseket, ismerteti a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum közös kutatási programjának tudományos eredményeit.

Egymilliárd forint útdíjat csalt el – letartóztatták

Jogerősen letartóztattak egy fuvarozó céget működtető férfit, mert vállalata egymilliárd forintot is meghaladó útdíjat és emiatt keletkező büntetést nem fizetett meg 2014 és 2019 között - közölte a fővárosi főügyész.

Lejtmenetben. A létminimum alatt Milánóban, élelmiszersegélyre várva

Sok tízezer milánóit a létminimum alá taszított a pandémia-válság. A lecsúszottak között egyre több a nő, az egyedülálló anya. Hála a milánóiak töretlen adakozási hajlandóságának még nincs éhínség az olasz nagyvárosban. A laRepubblica a kígyózó sorban állókat kérdezte meg.  Petrus Szabolcs összefoglalója.

Parragh Lászlót újraválasztották

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) küldöttgyűlésén a 127 küldött ellenszavazat nélkül, 19 tartózkodás mellett ismét Parragh Lászlót választotta meg a köztestület elnökének. Megbízatása a 2020-2024-es időszakra vonatkozik.

Tizenkét városban kifogásolt a levegő

Ismét többfelé romlott a levegőminőség a magas szállópor-tartalom miatt.

Kanadai lesz a Rubik-kocka

A Spin Master Corp. kanadai játékgyártó 50 millió dollárért (15,6 milliárd forint) megvásárolja a világhírű Rubik-kocka tulajdonjogait birtokló brit céget - jelentette be a torontói székhelyű vállalat.

Péterfalvi Attila marad a NAIH elnöke

Újabb kilenc évre nevezte ki Áder János köztársasági elnök Péterfalvi Attilát a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökének.

A Malévnál 2001-ig repült – az oroszok most nyugdíjazták

Kivonták a forgalomból az utolsó Tupoljev-154 típusú személyszállító repülőgépet - jelentette be az Alrosza orosz utasszállító légitársaság.

Lombardia az összeomlás közelében, teljes lezárást sürgetnek az orvosok – összecsapások

A lombardiai sürgősségi osztályok vezetője a tízmilliós tartomány azonnali lezárását sürgette a kórházak telítettsége miatt, miközben a kormány ötmilliárd eurót különített el a korlátozásoktól sújtott vendéglátás megsegítésére, számos városban tüntetnek a korlátozások miatt.

Péntektől csökken az üzemanyagok ára

Péntektől a gázolaj literenkénti átlagára bruttó 3 forinttal, a benziné pedig bruttó 4 forinttal csökken.

Cannabis – Afrika: A legális ‘fű’ gazdagsága

A kannabisz egészségügyi felhasználása egyre nagyobb üzlet. A legális piac tavaly 300 milliárd euró! Kanada és az USA több állama nagy mennyiségben importálja; több afrikai cég is rárajtolt a lehetőségre. A legnagyobb problémájuk a hazai jogi szabályozás.

Koronavírus – Légszennyezéssel párosulva halálosabb?

A légszennyezésnek való hosszú távú kitettség világszerte 15 százalékkal növelheti a koronavírus-fertőzés okozta Covid-19 halálozási kockázatát - áll egy nemzetközi kutatócsoport tanulmányában.

Gazdaság

Az MNB a Revolutról: baj esetén nincs magyar garancia

A Brexittel a Revolut Ltd. magyar ügyfeleinek szerződései átkerültek a továbbra is az EU-n belül működő Revolut Payments UAB-hoz. Ezeknek a társaságoknak az üzleti megbízhatósági, fogyasztóvédelmi felügyeletét a brit és a litván pénzügyi felügyeleti hatóság végzi, az MNB-nek csak korlátozott jogosítványai vannak - közölte a jegybank.

Munkahelyvédelmi EU-s papír. A SURE-kötvényt tizenháromszorosan túljegyezték Luxemburgban

A luxemburgi értéktőzsdén tartották az uniós SURE program keretében kibocsátott első, 17 milliárd euró (mintegy 6,1 ezer milliárd forint) összegű szociális beruházási kötvény jegyzését - közölte az Európai Bizottság.

NHP Hajrá – körkép. A beruházási hitel a favorit

Elsősorban beruházásokra kérik a Növekedési hitelprogram (NHP) Hajrá! hiteleit a cégek, a szerződött összegek október végéig meghaladták a 600 milliárd forintot - közölték a programban résztvevő bankok.

Adóslista – Közel kétezer milliárddal tartoznak a NAV-nak

Tavaly csaknem 540 milliárd forintot nem tudott behajtani a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, amelynek teljes követelésállománya ugyanakkor egy év alatt 6,3 százalékkal, 1828 milliárd forintról 1712 milliárd forintra mérséklődött.

Digitális pénzügyek – új védjeggyel a nagyobb bizalomért

Digitális Jólét Pénzügyi Védjegy Program indul, amelyben a magyarországi székhellyel vagy telephellyel rendelkező pénzügyi intézmények, hitelintézetek és biztosítók szerezhetnek minősítést - jelentette be Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) digitalizációért felelős helyettes államtitkára.

Maradt az egyhetes betéti kamat 0,75 százalék

Ötödik alkalommal is a 0,6 százalékos alapkamatnál 15 bázisponttal magasabb kamattal hirdette meg egyhetes betéti tenderét a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom