Sajátos tulajdonforma segítségével veszik fel a harcot az egyre dráguló lakásbérleti árakkal Németországban. Se nem magántulajdon, se nem szövetkezeti, még csak nem is állami épületekről van szó – de 10 éve változatlanok a bérleti díjak. És azok is maradnak. A BBC újságírója az egyik Müncheni épület bérlőivel beszélgetett erről az egyre terjedő megoldásról.
A müncheni Westend kerület bérleti díjai megugrottak. A növekvő árak tavaly 10 ezer embert ‘hagytak’ az utcán. Egy épületben azonban, amelyet Ligsalz8-nak neveznek, a bérleti díjak 10 éve változatlanok – és így is maradnak.
– 2008-ban 7,88 euró négyzetméterenkénti bérleti díjakkal kezdtünk, és 2018-ban még mindig ugyanennyi – mondta York Runte, az egyik bérlő. Münchenben ez az ár olcsónak számít. Az átlagos bérleti díj errefelé 13 euró négyzetméterenként, az új bérlőktől viszont akár 17 eurót is elkérhetnek.
A Ligsalz8 alacsonyan tartja az árait
Ez egy kommunális tulajdon, nem magán tulajdon, és nem is állami tulajdon, de nem is szövetkezeti. A Ligsalz8 egy bérlakás-szindikátus része, amelynek a célja a bérleti díjak megtörése, a spekulánsok kiszorítása.
A Ligsalz8 több mint 100 projektben vesz részt Németországban, Hollandiában és Ausztriában hasonló struktúrákkal rendelkezik, és annak tudatában, hogy az Egyesült Királyságban milyen magasak a költségek, a szervezők még tovább szeretnék terjeszteni az ötletet.
Mi a módszer lényege?
A bérlők csoportjai lakótelepeket hoznak létre, ezek csatlakoznak a szindikátushoz, mégpedig azért, hogy magánvállalatokat hozhassanak létre. Ezek a vállalatok vásárolják meg az épületeket. Közvetlen mikrohiteleket vesznek felé a bérlők, akik finanszírozzák a szindikátus támogatásával az épületvásárlásokat. A bérleti díjak így nem változnak a kölcsönök kifizetése után sem.
– Azért nem szövetkezeti a tulajdon, mert a bérlőknek ehhez szükségük lenne saját tőkére – mondja York – és fennáll annak is a veszélye, hogy többségi szavazással továbbadnák a bérlakásokat.
Ehelyett a bérlők maguk kezelik az épületeket, és meghozzák a kulcsfontosságú döntéseket a karbantartásról, a felújításról és a bérleti díjakról, a szindikátusnak pedig joga van vétót emelni az ingatlan eladási ajánlata esetén.
Olyan lakosok számára, mint Ramona Pielenhofer, aki fiatal szabadúszó tervező, ez a modell biztosítja a biztonságot.
– Münchenben különösen nehéz megtalálni a megfizethető lakóhelyeket, de a többi lakóhelyhez képest, ahol éltem, Ligsalz8 olcsó” – mondta. És ez sok mindent egyszerűbbé teszi számomra, beleértve a szabadúszó képességről szóló döntést. Nagyon szép is, hogy a város központjában állok, dolgozni tudok, és kihasználhatom az üzleteket, bárokat és éttermeket. – folytatta.
Ramona szerint a bérlők úgy élnek, mint “egyfajta család”.
Mindannyian nagyon különbözőek vagyunk, különböző munkánk van, különböző korúak vagyunk, beleértve egy 20 hónapos kisbabát is, de ez az épület összeköt minket.
