Hirdetés
Kezdőlap Ingatlan MNB: a fővárosi lakáspiacon nőtt túlértékeltség kockázata
No menu items!

MNB: a fővárosi lakáspiacon nőtt túlértékeltség kockázata

Az első fél évben erős kereslet mellett jelentősen emelkedtek a lakásárak, éves szinten országosan 16,2 százalékkal, Budapesten pedig 20,2 százalékkal, ezzel a fővárosban emelkedett a túlértékeltség kockázata, az árak ugyanis meghaladják a makrogazdasági fundamentumok által indokoltat – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) novemberi lakáspiaci jelentésében.

A lakáspiacon újra nyílik az árolló, a fővárosban és a nagyobb településeken gyorsult az áremelkedés, míg a községekben lassulás volt tapasztalható a június végi adatokat a 2017. év végiekkel összevetve. Budapesten 15,6 százalékról 20,2 százalékra, a városokban pedig 13,3 százalékról 16,3 százalékra nőtt a dinamika, míg a községekben 16,9 százalékról 11,8 százalékra mérséklődött éves szinten. A négyzetméterárak a községekben a budapesti átlag 20 százalékára estek a tavalyi 25 százalékhoz képest.

A fővárosi lakáspiaci folyamatokat még szorosabban figyelemmel kell kísérni az MNB szerint. Országos szinten a makrofundamentumokkal alátámasztott egyensúlyi árszinthez képest még 10 százalékos eltérés van lefelé, Budapesten viszont a növekvő árak 7 százalékos túlértékelést mutatnak. A főosztályvezető megjegyezte ugyanakkor, a hitelezés területén nem látnak Budapesten a kockázatosság felé való elmozdulást, nem vált kifeszítettebbé a lakáshitelezés.

Az új lakáshitelek volumene közel 40 százalékkal nőtt a második negyedévben, a fix kamatozású lakáshitelek aránya 82 százalék volt, a tranzakciók 46 százalékához kötődik már hitelfelvétel. Érezhető annak hatása, hogy az MNB az adósságfék szabályokkal a hosszú fix kamatozás felé tereli a lakosságot.

A hitelből történő vásárlás lehetősége ugyanakkor a jelentés szerint romlott 2018-ban, egy átlagos, két átlagkeresettel rendelkező háztartás számára kevésbé elérhetővé vált az átlagos ingatlan hitelből történő megvásárlása, mert az átlagkereset emelkedése nem tudta ellensúlyozni az ingatlanárak emelkedésének hatását.

A lakások árához képest egyre több évnyi átlagkereset szükséges a vásárláshoz: egy tipikus 65 négyzetméteres használt lakás teljes árának kifizetéséhez idén országosan 5,4 (2017-ben 5,2), Budapesten 8,9 (8,2) évnyi átlagkereset kell, míg az új lakáshoz országosan 9,4 (2017-ben 9), Budapesten 10,7 (10) évnyi.

A 4,3 milliós lakásállomány 0,36 százaléka újul meg éves szinten, ami nagyon alacsony (Ausztriában 1,4, Lengyelországban 1,3, Szlovákiában 0,9, Csehországban 0,6 százalék a megújulási arány). Az alacsony megújulás oka az építőipar relatíve alacsony hatékonysága, a kapacitáshiány és az üres lakások növekvő aránya lehet.

A lakáspiaci szereplők szerint a lakásépítések fellendülésének akadálya az építőipar alacsony termelékenysége: az építőipari dolgozók egy főre eső hozzáadott értéke nemzetközi összehasonlításban nagyon alacsony, nincsenek érdekeltté téve abban, hogy többet termeljenek, amin a teljesítménybérek és a bértarifa rendszer bevezetésével lehetne segíteni. Úgy vélik, a kivitelezési munkákat gyorsítaná, ha “házgyárakban” készült előregyártott elemekből építkeznének.

Az új lakások átadása 2019-ben tetőzhet, Budapesten – az áfadöntés előtti tervek szerint – jövőre közel 16 ezer új lakást adnak át, 2020-tól viszont visszaeshet az újlakás kínálat (Budapesten 3 ezerre). Idén az áfával kapcsolatos bizonytalanságok miatt csökkent a kiadott építési engedélyek száma, a második negyedévi 18 ezer új engedély 9 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál, a harmadik negyedévi 8600 pedig megegyezik az egy évvel korábbival.

A főosztályvezető felhívta a figyelmet: az új átadások felfutása nem emeli effektíve a kínálatot, mert mintegy 70 százalékukat előértékesítették. Kitért arra is, hogy a fővárosban építés alatt álló új lakások 60 százaléka csúszik időben, több átadás áttolódhat 2019-ről 2020-ra.

Az adásvételek száma bővült, június végén az egy évre visszatekintő egy éves tranzakciószám elérte a 168 ezret, ami éves szinten 5,8 százalékos bővülést jelent. A lakáspiaci szakértők szerint Budapesten korlátlan mennyiségű kereslet érzékelhető, a fővárosban nincs eladhatatlan lakás.

A jelentés szerint a folyamatos áremelkedés ellenére a megvalósult tranzakciókban az átlagos ár csökkent 2018 első fél évében, aminek magyarázata az, hogy egyre inkább az olcsóbb, sok esetben rosszabb minőségű lakások cserélnek gazdát.

A hirdetési adatok elemzése alapján megállapították, hogy míg korábban az el nem kelt lakások esetében az ár csökkentése volt jellemző, 2018 harmadik negyedévére az eladók 5 százaléka legalább 9 százalékkal emelte a hirdetés során az irányárat.

Korábban átlagosan 5-6 százalékos alkut lehetett elérni a piacon, az elmúlt negyedévekben folyamatosan szűkült a mértéke, most 2 százalék körül van. Megjelent a piacon a licit is, a tranzakciók 5 százalékánál a meghirdetettnél magasabb áron értékesítették az ingatlant.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Minden negyedik magyar online keres rá a tüneteire

A magyarok többsége betegség jeleit észlelve elsősorban a háziorvosával konzultál. Ugyanakkor gyakran több forrásból is gyűjtenek információt a betegek: minden negyedik páciens az interneten keres rá tüneteire – derül ki a Dokio egészségügyi platform aktív internetező, felnőtt lakosság körében végzett reprezentatív kutatásából.

MKIK: egyre több iskolás szeretne szakmát és érettségit szerezni

Egyre több nyolcadik osztályos iskolás szeretne szakmát és érettségit szerezni - derült ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) pályaorientációs felméréséből.

Lassult a szlovákiai magyarok fogyása

Mintegy 36 ezerrel csökkent Szlovákiában a magukat magyar nemzetiségűnek vallók száma az elmúlt tíz évben, ám a fogyatkozásuk üteme jelentősen lassult, számszerűen a felére esett vissza az előző évtizedhez képest - derült ki a szlovák statisztikai hivatal (SÚSR) adataiból.

Uniós infláció. A magyar már csak az ötödik legnagyobb

Rekordmagas éves fogyasztói árindex alakult ki az euróövezetben, az Európai Unió egészében pedig 5,3 százalékra emelkedett az infláció decemberben. A legnagyobb áremelkedést Észtországban regisztrálták - jelentette az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat.

Hírek

Filmstúdió épül a világűrben

Sportarénát és filmstúdiót akar az űrbe küldeni a Space Entertainment Enterprise (SEE). A tervek szerint az űrkapszulát 2024 decemberére építené meg a Tom Cruise készülő űrmozijának készítésében közreműködő cég - írja a Variety.

Hollandia 175 millió eurót fizet egy Rembrandtért

A holland szenátus jóváhagyásával elhárult az utolsó akadály is az elől, hogy Hollandia megvásárolja Rembrandt van Rijn (1606-1669) Zászlóvivő című festményét - közölte az NL Times című angol nyelvű holland hírportál.

Az állam beszáll a debreceni repülőtérbe

Kormánydöntés értelmében a magyar állam 51 százalék tulajdonrészt szerez a debreceni nemzetközi repülőteret üzemeltető társaságban - jelentette be a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és a város polgármestere.

Újra megjelent a madárinfluenza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Ismét megjelent a magas patogenitású madárinfluenza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A vírust ezúttal Csengerújfaluban, egy 37 ezer egyedet számláló pecsenyekacsa-tartó gazdaságban mutatta ki a Nébih laboratóriuma.

Amerikai repülőjáratokat töröltek az 5G miatt

Több nemzetközi légitársaság bejelentette, hogy szerdától törölte járatait egyes amerikai repülőterekre, mivel attól tartanak, hogy az ott kiépített 5G hálózatok megzavarhatják a repülőgépek kritikusan fontos berendezéseit.

Máltai elnököt választott az Európai Parlament

Roberta Metsolát, az Európai Néppárt (EPP) jelöltjét választották meg az Európai Parlament elnökének a testület strasbourgi plenáris ülésén.

Megújult a NAV honlapja

Néhány napja debütált a NAV új információs, illetve online ügyintézésre is alkalmas portálja, amely a magánszemélyek és a szakmabeliek számára is új megoldásokat kínál.

Horvátország újabb lépéssel készül az euró bevezetésére

Horvátországban szeptember elejétől már euróban is fel kell tüntetni a termékek árát - jeéentette be Andrej Plenkovic horvát kormányfő.

Gazdaság

MNB: változatlan az egyhetes betét kamata

A Magyar Nemzeti Bank - ahogy az előző három héten is - az előző hetivel megegyező 4,0 százalékon hirdette meg egyhetes betéti tenderét. Ezzel negyedik hete tarja ezen a szinten az effektív rátát, miután az első idei aukción megszakította a kamat emelésének november közepétől hat héten át tartó sorozatát. A jövő heti tenderre a monetáris tanács keddi ülése után kerül majd sor.

Fizetési mérleg. Csökkent a hiány novemberben

Tavaly novemberben 331 millió euróval 486 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya az októberi 817 millió euróról. Az ország külső finanszírozási helyzetének jellemzésére a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg összevont egyenlegéből számolt mutató az októberi 326 millió finanszírozási igényből novemberre 218 millió euró aktívumba fordult - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
Támogatott tartalom

Profi segítség nélkül könnyű elvérezni a pénzpiacokon

Olyan időszakon vagyunk túl, amit még senki nem tapasztalt meg korábban. Az azonban világosan kiderült, hogy aki bizonytalan helyzetben hirtelen, vagy megalapozatlan döntést hozott, sokat veszíthetett – meséli Simon Péter, a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, akit a zöld befektetésekről is kérdeztünk.

MNB: még mindig nem szerzett magyar banklicenszt a Revolut

A Revolut Bank Magyarországon továbbra is határon átnyúló intézményként működik, itthoni banklicenszt nem szerzett, noha ezt a jegybank folyamatosan szorgalmazza az ügyfelek biztonsága érdekében - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom