Az orosz-ukrán háború átírta a makrogazdaság és a bankrendszer kilátásait, rövid és középtávon is új kockázatok jelentek meg, érdemben megváltozott a működési környezet – mondta Dancsik Bálint, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője a Stabilitási jelentést ismertetve.
Kiemelte a stagflációt, azaz a stagnáló gazdaság és növekvő infláció kockázatát, az élesen emelkedő kamatkörnyezetet, a portfóliók minőségi romlását és a szabályozói kockázatokat.
Hangsúlyozta, hogy a magyar bankrendszer likviditási tartaléka magas, tőkemegfelelési mutatója stabil, a tavalyi év végére 18,6 százalékra nőtt, ami egy elhúzódó válság esetén is biztonságot nyújt.
A főosztályvezető elmondta, hogy a háború miatt a világgazdaság GDP-növekedése a korábban vártnál 0,8 százalékkal alacsonyabb, 3,6 százalék lehet az idén. Az európai gazdaságok ennél nagyobb mértékben lassulhatnak, azon belül is rosszabb a feltörekvő európai gazdaságok helyzete, amelyek a korábban előrejelzett 3 százalékot meghaladó növekedéssel szemben csaknem 3 százalékos csökkenésre számíthatnak.
A magyarországi hitelezési folyamatokat ismertetve elmondta, hogy a vállalati hitelezés mind 2021-ben, mind az idei első negyedévben dinamikusan növekedett. Idén márciusban összességében 11 százalékos, a kkv-k körében 14 százalékos, a kötvényekkel együtt 18,5 százalékos volt a növekedés tavaly ilyenkorhoz képest.
A vállalati hitelek dinamikájában az MNB továbbra is növekedést vár, de az eddigieknél “érdemben lassabb” mértékben.
A lakossági hiteleknél 2021-ben 15 százalékos, az idei év elején 13 százalékos volt a növekedés – ismertette. A növekedés visszaesésében szerinte az is szerepet játszhatott, hogy tavaly ősszel a hitelesek széles körében a moratóriumot követően újraindult a törlesztés.
A különböző támogatási programok, főképp a kedvező kamatozást biztosító Nhp Zöld otthon program miatt érdemben emelkedett a támogatott hitelek aránya: idén márciusban már 43 százalékon állt ez a mutató a lakáshiteleken belül – mutatott rá.
Tájékoztatott arról, hogy a lakáshitelek szerződéses összege átlagosan egy év alatt 1,1 millió forinttal 13 millió forintra nőtt. Ügyfélszinten nézve azok, akik többféle lakáshitelt – például csok-ot és piaci hitelt is – felvettek, az átlagos eladósodás mértéke 26 millió forint.
Az MNB aggodalommal figyeli a lakáspiac túlértékeltségét, növekedhetnek a lakóingatlanpiaccal és a hitelezéssel kapcsolatos pénzügyi kockázatok – figyelmeztetett.
A moratórium szűkítése miatt a nem teljesítő hitelek állományában lényeges változás nem volt tapasztalható, idén februárra a vállalatok esetében 4,2 százalékra nőtt a mutató 3,5 százalékról; a háztartások esetében 4,3 százalékra nőtt a ráta – jelezte.
Dancsik Bálint felhívta a figyelmet arra, hogy a lakossági hitelek portfólió minőségére nagymértékben hat a kamatstop jövője. A jegybank számításai szerint a medián 8000 forint, az adósok felének ennél nagyobb, felének ennél kisebb törlesztőrészlet-emelkedést okozna a kamatstop kivezetése. Az érintettek nagyjából negyedének nőnének meg jelentősebben a költségei, akár 30 ezer forinttal.
Amennyiben a kamatstop fennmarad, annak célzottnak kell lennie, valóban azoknak kell segítséget nyújtani, akik rászorulnak – jegyezte meg a főosztályvezető.
A bankrendszer profitja a hazai tevékenységből 2021-ben 553 milliárd forintra nőtt a 2020-as évi 204 milliárddal szemben – közölte, utalva arra, hogy a háború az idei kilátásokat jelentősen visszaveti.
Arról is beszélt, hogy a háztartások betéteinek kamata nem követte az alapkamat emelkedését; ha a bankszektor nem árazza át a kamatemeléseket a betétekbe, az később finanszírozási nehézségeket okozhat.
