Tavaly a vállalatok hitelállománya csaknem 11 százalékkal, míg a kkv-k hitelállománya közel 17 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A lakossági hitelállomány ugyancsak kétszámjegyű, 15 százalékos bővülést mutatott 2021-ben – ismertette Dancsik Bálint, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője.
A jegybank legfrissebb, a 2021 negyedik negyedévét összegző, Hitelezési folyamatok című jelentését bemutatva a szakember kiemelte: tavaly az utolsó negyedévben közel 400 milliárd forinttal, 4 százalékkal bővült a vállalati hitelállomány.
Ez a bővülés nagyrészt a forinthiteleknek, és a hosszú lejáratú hiteleknek köszönhető. A hazai vállalati hiteldinamika a harmadik legmagasabb lett uniós összevetésben – mondta.
A lakossági állománybővülés a lakáshitelek dinamikus növekedésének és a babaváró hitelek továbbra is jelentős folyósításának eredménye. Nemzetközi összevetésben tavaly Magyarországon volt a legmagasabb hiteldinamika a háztartási hiteleknél – mutatott rá.
Kitért arra: a negyedik negyedévben mind a teljes vállalati, mind a kkv hitelek kibocsátása rendre 51 és 32 százalékkal volt magasabb a járvány kitörése előtti, 2019-es szinteknél.
Kedvezőnek nevezte, hogy ebben a piaci alapú vállalati hitelek 78 százalékra emelkedő részaránya is szerepet játszott, míg a kkv-hiteleknek 71 százaléka piaci alapú. A kkv-hitelek kibocsátása 638 milliárd forint volt 2021 utolsó negyedévben, ez 2020-hoz képest 14 százalékos csökkenés, viszont a járvány előtti 2019-esnél 32 százalékkal magasabb.
Jelezte, hogy a jelentés a nem folyószámla-jellegű hitelekre vonatkozik. A járvány kitörése után a kkv hitelszerződések volumene magasabb volt, mint a koronavírus előtti években.
Az Nhp-hitelek hosszabb futamidővel és lassabb amortizációval rendelkeznek, mint a piaciak, így a keret kimerülése után átmenetileg visszaesnek majd az új szerződéskötések. Ez ugyanakkor technikai jellegű, a cégek finanszírozási igénye nem változik – fejtette ki.
A vállalati forint hitelkamatok nőttek a negyedévben: tavaly június és december között 2,8 százalékponttal, szeptember és december között pedig 1,9 százalékkal nőtt a havi medián beruházási hitelkamatláb, ami megfelelt a háromhavi BUBOR hasonló időszaki növekedésének.
A bankok nettó 3 százaléka enyhített a vállalati hitelfeltételeken tavaly az utolsó negyedévben, míg idén 1 százalékuk tervezett szigorítást januárban, vagyis az orosz-ukrán háború kitörése előtt. A Banki konjunktúrafelmérés alapján a válaszadó intézmények 70 százaléka növelni tervezi a kkv-nak nyújtott hiteleik állományát.
A háztartási hitelállományban adataik szerint a moratórium nélkül mintegy 10 százalékos éves növekedési ütem adódott volna – jelezte.
A moratórium novembertől indult harmadik szakaszában a lakossági hitelállomány 6 százaléka maradt, ami a várakozásoknak megfelelően mérsékelt. A kiugró lakossági hiteldinamika mellett még van tér az állomány növekedése előtt a következő években a jegybank szerint, mivel a hazai hitel/GDP arány alig 17 százalékos, az egyik legalacsonyabb, szemben az uniós 52 százalékos aránnyal. Ez a vállalatokra is igaz, ott 19 százalékos a GDP-arányos állomány, szemben az uniós 36 százalékkal.
A bankok az élénk fogyasztási és lakáshitel kereslet fennmaradására számítanak idén az első félévben – ismertette, jelezve: egyharmaduk szigorítást tervez a fogyasztási hitelfeltételeken.
A kamatkörnyezet emelkedése közlése szerint még nem gyűrűzött át teljes mértékben a hitelkamatokra, tavaly a lakáshitelek árazását befolyásoló hosszú hozamok és forrásköltségek súlyozott átlaga 2 százalékponttal nőtt, míg az átlagos THM mindössze fél százalékponttal. Valamennyi kamatfixálási kategóriában csökkent a lakáshitelek átlagos felára, a csökkenés átmeneti, néhány hónap elteltével emelkedni fog. Erre már vannak jelek az idei banki kondíciós listákban, a historikusan alacsony felár vissza fog fordulni – mondta.
