A Lukoil vis maior helyzetet hirdetett az iraki West Qurna–2 olajmezőn, miután az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság által bevezetett szankciók súlyosan akadályozzák a vállalat nemzetközi működését – közölték iparági források a Reuters hírügynökséggel. Az iraki állami olajcég, a SOMO a szankciók nyomán felfüggesztette a Lukoil felé irányuló készpénzes és nyersolaj-kifizetéseket, valamint törölte a cég részesedéséből származó több szállítmányt is.
A Reuters értesülései szerint a Lukoil múlt héten levelet küldött az iraki olajminisztériumnak, amelyben jelezte: a vis maior körülmények lehetetlenné teszik a normál termelési tevékenység folytatását a West Qurna–2 mezőn. A vállalat az intézkedéssel jogi védelmet kíván biztosítani magának a szerződéses kötelezettségek elmulasztása miatt. A döntés a legkomolyabb következmény eddig azután, hogy az amerikai kormány – Donald Trump elnök politikájának részeként – októberben új szankciókat hirdetett ki az orosz olajipari óriások, a Lukoil és a Rosznyefty ellen.
A West Qurna–2 Irak egyik legjelentősebb olajmezője, és a Lukoil legértékesebb külföldi projektje. A Basrától északnyugatra fekvő mező a becslések szerint az ország teljes olajtermelésének mintegy kilenc százalékát adja, jelenlegi kitermelése napi 480 ezer hordó körül mozog. A Reuters által idézett források szerint, ha a vis maior helyzetet okozó tényezők hat hónapon belül nem rendeződnek, a Lukoil kénytelen lesz leállítani a termelést és kilépni a projektből.
Az iraki SOMO már a múlt héten törölte három, a Lukoil részesedéséből származó kőolajszállítmány berakását, és mintegy négy millió hordó, természetbeni kifizetésre szánt novemberi olajmennyiséget is zárolt. A kifizetések addig maradnak felfüggesztve, amíg a felek olyan szerződésmódosítást nem hajtanak végre, amely lehetővé teszi a fizetést nem szankcionált entitásokon keresztül. A társaság ezzel párhuzamosan az összes nem orosz, külföldi munkatársát elbocsátotta az iraki telephelyről, így a működés jelenleg kizárólag orosz és iraki személyzetre támaszkodik.
A szankciók hatása nemcsak Irakban, hanem Európában is érezhető. Bulgária kormánya hétfőn közölte, hogy fokozott biztonsági és hatósági intézkedéseket vezetett be a Lukoil tulajdonában lévő burgaszi olajfinomítóban, és megkezdte az állami átvétel előkészítését. A bolgár kormányzati vizsgálat célja, hogy biztosítsa az ország energiaellátását és elkerülje a szankciós kockázatokból fakadó működési zavarokat.
A Lukoil különösen nagy nemzetközi kitettségű vállalat az orosz olajcégek között. Külföldi érdekeltségeinek eladására tett kísérletei eddig rendre elbuktak: legutóbb a svájci Gunvor kereskedőházzal tervezett tranzakciót akadályozta meg az amerikai pénzügyminisztérium, jelezve, hogy Washington ellenzi a megállapodást.
Szakértők szerint az iraki és bolgár fejlemények súlyos piaci következményekkel járhatnak. A West Qurna–2 leállása az iraki exportban okozhat kínálati szűkületet, ami közvetve a mediterrán finomítók ellátását és árképzését is érintheti. Ugyanakkor a burgaszi finomító sorsáról szóló döntés kulcsfontosságú lehet a délkelet-európai üzemanyag-ellátás szempontjából, hiszen a létesítmény Bulgária legnagyobb finomítója, amely jelentős mennyiségű dízelt és benzint exportál a régióba.
A Lukoil számára mindez nemcsak gazdasági, hanem stratégiai kihívást is jelent: a szankciók miatt a vállalat egyre több piacról szorul ki, miközben a nemzetközi partnerek elbizonytalanodnak. Amennyiben a helyzet Irakban nem rendeződik, a cég legértékesebb külföldi projektjét is elveszítheti – ez pedig az orosz olajipar globális jelenlétének további visszaszorulását vetíti előre.
Érsek M. Zoltán
