Hirdetés
Kezdőlap Cégvilág Negyedszázados privatizációs sikertörténet
No menu items!

Negyedszázados privatizációs sikertörténet

A kevés hazai privatizációs sikertörténetek TOP listáján stabil helye van a Kontavill felvásárlásának. Az Európai piac meghatározó szereplőjének számító francia Legrand csoport az akkor veszteséges kapcsológyártó működésébe olyan új technológiát és szaktudást hozott Szentesre, amivel az nyereségessé vált. A Legrand Magyarország a hazai piacvezető szerep megőrzése mellett a kutatás-fejlesztés területén – a privatizációt követően – már a nemzetközi piacon is megjelenhetett.

– Egy nagyon szép, kerek évfordulót, vállalatunk privatizációjának és a Legrand magyarországi megjelenésének 25 éves évfordulóját ünnepeljük több esemény keretében az idén – mondja Károlyi László a Legrand Magyarország Zrt. vezérigazgatója. – Ez még akkor is igaz, ha 1992. december 29.-én írták alá a jogelőd szentesi Kontavill megvásárlásáról szóló szerződést. De 1992-ben az aláíráson kívül gyakorlatilag semmi nem történt: valójában 1993-tól kezdődött a Legranddal közös életünk – ami így pont kerek 25 év.

Szentes, 1961, a Kontakta,

A vezérigazgató szerint azóta nagyon sok minden történt: a szentesi, központi telephelyen, a tetőn és a beton pilléreken kívül a teljes gyár és az irodaépület lecserélődött, megújult. A technológiát tekintve pedig a régi, környezetvédelmi szempontból sem üzemeltethető gépek is rég kicserélődtek. Miközben a környezetet kevésbé terhelő, hőre lágyuló technológiákat alkalmaznak, már olyan technológiák felé orientálódnak, amelyek az energia felhasználás további csökkentéséhez is hozzájárulnak. Ehhez kapcsolódva a közelmúltban került megfogalmazásra a Legrand csoport 4 éves célkitűzése, amelynek keretében a következő 4 évre, éves szinten 3 százalékos megtakarítás elérése a cél.

– Ezért is mondtam sok fórumon, beszélgetésben, hogy ez egy jó példa, egy jó privatizáció – elemez a szakember -, mert szentesen megmaradt a termékfejlesztés, megmaradt a termékgyártás és emellett bőven tudunk meríteni a vállalatcsoport teljes szaktudásából is. Egyrészt ami ahhoz kell, hogy a termékfejlesztés, – gyártás jobb legyen, másrészt ami ahhoz kell, hogy a magyarországi értékesítés bővüljön.

Az eredmények pedig önmagukért beszélnek: Magyarországon piacvezetők vagyunk a kapcsolókkal és a hozzájuk társuló szerelvényekkel, miközben több más termékkel, sőt már komplex megoldásokkal is jelen vagyunk a piacon. Ezek közé tartoznak a szünetmentes áramforrások, az informatikai rendszerek és az energia elosztás – egészen 6000 amperig. Ami mondjuk egy egész lakóparknak teljes ellátását biztosítani tudja.

Mindez azt jelenti, hogy az úgynevezett betáplálástól, vagyis az áramfelvételtől kezdve egészen a lakásokban lévő elosztó szekrényekig már minden eszköz fellelhető a Legrand kínálatában. Az elkötelezett csapatmunka és az elmúlt egy-két év kedvező gazdasági környezete mellett ennek is szerepe van abban, hogy a Legrand Magyarország folyamatosan javítani tudta eredményességét. Egy nagyon szép, dinamikus fejlődési ívet mondhat magáénak a vállalat azt követően, hogy a válság előtti, legnagyobb belföldi árbevételt 2016-ban ismét elértük, majd azóta túl is szárnyaltuk.

Ehhez persze a teljes megújulásra, majd a további fejlesztésekre is szükség volt, ami a vezérigazgató szerint több, mint 20 milliárdos befektetést követelt meg az elmúlt 25 év alatt. Az első 10-12 évben elsősorban az infrastruktúra, az épületek, az alapgépek és berendezések fejlesztése került előtérbe. Az elmúlt években pedig – több milliárdos beruházásokat eszközölve -, az időközben elavult technológiák cseréjén és az új termékekhez szükséges gyártástechnológiák bevezetésén volt a hangsúly.

Egy új beruházás keretében épült fel például az az épületegyüttes, ami a modern gyártáskultúra, közte a legújabb elvárásoknak megfelelő nutschell (a kapcsolók aljzatát jelentő dióhéj) gyártásának meghonosítását tette lehetővé. Azóta ebben a folyamatban olyan új gyártási technológiák is megjelennek, amelyek a mai kor elvárásaihoz igazodva, a kapcsolók korábbi kézi szerelését felváltó automata szerelést biztosítják.

A Legrand hazai koncepciója az, hogy a gyártás, szerelés komplexebb, bonyolultabb,  nagyobb volumenű részét a cég székhelyén Szentesen végzik, ahol a 100.000 m2-es területen egy 8000 m2-es gyártócsarnok és egy 6400 m2-es raktárcsarnok áll rendelkezésre.

A szentesi üzem madártávlatból

Vannak olyan kis sorozatú gyártások is, amelyeket méretgazdaságossági okokból kiszerveznek. Ehhez olyan, elsősorban csongrádi alvállalkozó partnereket kerestek, akik jellemzően megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatnak. Mindez azért is érdekes, mert amíg a Kontavillnél a privatizáció előtt 1300-an dolgoztak, most a saját munkavállalóik száma 550 – akik közül 450 a termelésben dolgozik – az egyedi, kézi szerelési munkát nagyságrendileg 750-800 ember végzi kiszervezett feladatként. Ez nagyjából szintén 1300 munkavállalót főt jelent, ami szintén a vállalat privatizációjának sikerét mutatja.

Ehhez azt is hozzátehetjük, hogy a Kontavill egykoron egy 1 milliárdos, alulfinanszírozott, enyhén veszteséges cég volt, a Legrand Magyarország viszont egy 24 milliárdos, szép profitabilitással rendelkező társaság, amely a top 500-as listán a 400. helyen szerepel az árbevételt tekintve és a 150. helyen az eredményesség szempontjából.

A magyar leányvállalt megbecsültségét pedig mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy a vállalatcsoport egyik kutató-fejlesztő központja is Szentesen található. Vagyis amellett, hogy megmaradt a gyártáshoz kapcsolódó korábbi szaktudás és kapacitás, a szerelvények, kapcsolók, dugaljak és hosszabbítók gyártása mellett ezen termékek regionális fejlesztésével és tervezésével is új kompetenciák is kerültek Szentesre.

Mindez azért is nagy kihívás és egyben lehetőség, mert miközben régen akár több évtizeden át sem változott a dizájn és a technológia, manapság a fogyasztók jó része a divatot követve, már 5-7 évente lecseréli a konnektorokat, amelyek egyébként már technológiai téren is számtalan újdonságot hordoznak.

Egyre inkább megjelennek ugyanis azok az okosotthon megoldások a szerelvények területén is, amelyek keretében már természetes a kapcsolóba, vagy a falba épített USB töltő, és az is további lehetőség, hogy az otthoni elektronikai távirányítót, a világításvezérlést, vagy más elektromos eszközünket akár egy mobiltelefonról is irányítani tudjuk. Tehetjük mindezt úgy, hogy akár a falat sem kell megfúrni: van már olyan távirányítós kapcsoló is, amit elég a falra ragasztani és pontosan úgy néz ki, mint egy falba süllyesztett távirányító, amit ráadásul a jeladóval is egy pillanat alatt össze lehet kapcsolni.

A privatizáció sajátos és érdekes eleme az is, hogy a Kontavill és a Legrand egyaránt majd száz éve indult. Mindkettő a – kapcsolóknál egykoron oly fontos – porcelán termékek előállításától jutott el a kapcsológyártásig, amivel a Kontavill idehaza, a Legrand pedig először a francia piacon, majd az egész kontinensen vált meghatározó szereplővé.

A Legrand főbejárata – napjainkban

De a fejlődés következő lépcsőjeként a vállalatcsoport és vele a Legrand Magyarország már több, mint egy kapcsológyártó vállalat. Olyan elektromos berendezéseket és megoldásokat kínál már, amelyek az energiahatékonyság megőrzésében élen járva a legmodernebb, környezettudatos épületekben is a lehető legjobb megoldást kínálják. Károlyi László szerint mindez a jelen mellett már a jövő lehetőségeit is megmutatja Szentesen, ahol a Legrand berkeiben egy olyan modern gyártó és tudásbázis épült ki, amely magyar munkaerőt alkalmazva, a magyar gazdaság eredményességéhez is hozzájárul.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Lassan közlekedünk – De miért kellene gyorsabban?

Lassú a közlekedés. „De miért kellen gyorsabban?” – kérdezi egy német menedzser. Az autógyártóknak nem prioritása a sebesség növelése. Nincs rá piaci igény. A szupergyors közösségi közlekedési eszközökre talán lenne, de gazdaságtalanok. Az amerikai, csőben mozgó kapszulavonat, a ’Hyperloop’ áttörést hozhat. A fuvarozás pedig az önjáró teherautókkal lesz gyorsabb és értékelhetőbb. Ebben a sofőrökön kívül mindenki érdekelt. Petrus Szabolcs írása.

Családtámogatási botrány – lemondott a holland kormány

A hónapok óta tartó családtámogatási botrány miatt bejelentette lemondását a Mark Rutte vezette holland koalíciós kormány. Rutte és miniszterei március 17-ig, a parlamenti választások napjáig ügyvivői minőségben látják el feladataikat.

Elemzők a turizmusról – nyárra várható az újraindulás

A járványügyi korlátozások megszüntetése után gyorsan élénkülhet a belföldi turizmus, de ez várhatóan csak a harmadik negyedévben történik majd meg - vélik elemzők.

Galvani híd – Vitézy: alagút épülhet a Határ út alatt

Lezárult az új Duna-híd úthálózatának pesti nyomvonalára vonatkozó társadalmi egyeztetés és hatásvizsgálat - közölte a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója a Facebookon.

Hírek

Családtámogatási botrány – lemondott a holland kormány

A hónapok óta tartó családtámogatási botrány miatt bejelentette lemondását a Mark Rutte vezette holland koalíciós kormány. Rutte és miniszterei március 17-ig, a parlamenti választások napjáig ügyvivői minőségben látják el feladataikat.

Májkárosodást okozhat a Richter egyik gyógyszere – korlátozás

Korlátozzák az Esmya nevű gyógyszer használatát az Európai Unióban: a Richter készítménye ezután csak olyan, menopauzát el nem ért nők méhmiómájának kezelésére használható, akik esetében a műtéti kezelés nem alkalmazható, vagy az nem volt sikeres - közölte a gyógyszergyártó.

Mexikóból a fegyházba. Húsz év után ítélték el a budai késelőt

Jogerősen tíz év szabadságvesztésre ítélték azt a férfit, aki 2001-ben megkéselte egy budai szálloda recepciósát, majd tizenhét évig Mexikóban bujkált - közölte a Fővárosi Ítélőtábla.

Koronavírus – A magyarok harmada biztosan beoltatná magát

A decemberi 24 százalékról 34 százalékra nőtt azoknak a száma, akik biztosan élnek majd az oltás lehetőségével - közölte felmérése adatait a Századvég.

Orbán: szja-mentességet kapnak a 25 év alattiak

Legkésőbb 2022. január 1-jétől teljes jövedelemadó-mentességet kapnak a 25 év alatti fiatalok - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban.

Kevesebb üzemanyagot tankoltunk tavaly

Tavaly 6,9 százalékkal kevesebb motorbenzin és 8,3 százalékkal kevesebb gázolaj fogyott, mint egy évvel korábban. Az üzemanyag-fogyasztás átlagosan 7,8 százalékkal csökkent 2020-ban - derül ki a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) adataiból.

Az űrből érkezik bor a Földre

Kedden mondott búcsút a Nemzetközi Űrállomás annak a 12 palack francia bordeaux-i bornak és több száz szőlővesszőnek, amelyek egy tudományos kísérletben egy évet töltöttek a Föld körül keringve.

ORFK: senki ne vásároljon vakcinát az interneten!

Senki ne dőljön be az internetes bűnözők vakcinahirdetéseinek, mert azok biztosan hamisak - figyelmeztetett az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kiemelt főreferense.

HungaroControl: 2023 előtt nem áll talpra a légi közlekedés

Legkorábban három év múlva érheti el a magyar légi közlekedés a 2019-es szintet, miután a járvány miatt tavaly csaknem 60 százalékkal esett vissza a légtérben átrepülő, valamint a Budapestre érkező és az onnan induló járatok száma - közölte a HungaroControl.

Duplájára drágultak az építési telkek

Hiánycikké váltak a telkek az ingatlanpiacon, a folyamatosan szűkülő kínálat pedig az árakra is komoly hatást gyakorolt.

Péntektől tovább nő a benzin és a gázolaj ára

Péntektől a 95-ös benzin literenkénti átlagára bruttó 6 forinttal, a gázolajé bruttó 3 forinttal emelkedik a hazai töltőállomásokon.

Fiatalkorú lányok prostitúcióra kényszerítették gyermekkorú társukat

Gyermekprostitúció, emberkereskedelem és más bűncselekmények miatt felfüggesztett börtön-, illetve fogházbüntetésre ítélt három embert, köztük két fiatalkorú lányt a Székesfehérvári Törvényszék.

Gazdaság

Az MNB megbüntette a Groupama Biztosítót

Egyebek mellett a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) állománykezelését, illetve az ügyféltájékoztatást és a panaszkezelést érintő jogsértések miatt közel 50 millió forint bírságot szabott ki a Groupama Biztosítóra a jegybank.

Alapkamat. Ellenszavazat nélkül döntött a monetáris tanács

Egyhangúlag döntött a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa az alapkamat 0,60 százalékon tartásáról - derül ki a 2020. december 15-i ülés rövidített jegyzőkönyvéből.

Fogyasztóbarát személyi hitel – az OTP már folyósít

Nem sokkal a január 1-jei indulás után az OTP Bank már több ügyfelének is folyósította az új, szabadon felhasználható minősített fogyasztóbarát személyi hitelt (MSZH) - közölte a pénzintézet.

Bitcoin. Tíz hónap, 800 százalékos drágulás – visszaeséssel

Bár a bitcoin jegyzése hétfőn reggel visszacsúszott a vasárnapi rekordszintről, március közepe óta mintegy 800 százalékkal drágult.

Kovács Levente marad az AFCA alelnöke

Az Ázsiai Pénzügyi Együttműködési Szövetség (AFCA) immár második periódusára, a következő három évre is Kovács Leventét, a Magyar Bankszövetség főtitkárát választotta igazgatósági tagjának, továbbá alelnökének.

Fizetési mérleg. Hiányból többletbe fordult az egyenleg

A harmadik negyedévben 752 millió euró aktívummal zárt folyó fizetési mérleg, amivel kiegyenlítette a második negyedévi 698 millió euró deficitet. Így az első három negyedévben 366 millió euró többletet ért el a folyó mérleg - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom