Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Autó Nem az elektroautó a jövő!

Nem az elektroautó a jövő!

Aki a környezetet védi, elektroautó helyett dízelt vesz! A meghökkentő következtetés egy elismert német fizika professzor friss tanulmányából vonható le. A kép azonban ennél árnyaltabb.

A Kölni Egyetem professzora, a tekintélyes müncheni Ifo Intézet korábbi elnöke, Hans-Werner Sinn nagy vihart kavart húsvétkor nyilvánosságra hozott tanulmányával. Állítása szerint

az elektroautók csak papíron szolgálják a környezet védelmét, a valóságban növelik a széndioxid terhelést.

Az elektroautók hívei csúsztatással, tények hamis színben feltüntetésével és félremagyarázásával vádolják a professzort. „Fake News” – reagált az elektromos autógyártás éllovasa, a kaliforniai Tesla sajtófőnöke.

A kérdés, milyennek kellene lennie a jövő autójának a tanulmánytól függetlenül is megosztja a társadalmat és a szakértőket. Sinn állítása szerint egy elektroautó, különösen az akkumulátora gyártása – a németországi energiaforrások összetételét figyelembe véve – 11-28%-al több széndioxid kibocsájtásával jár, mint egy dízelé.

Lítium, kobalt és mangán – az akku legfontosabb részei. Bányászatuk és feldolgozásuk erősen környezetszennyező. Leginkább e miatt 11-15 tonna széndioxid kerül a légtérbe a Tesla új autója, egy Modell 3 gyártása következtében! Ez 10 éves akku élettartammal és évi 15 ezer kilométer megtételével számolva 73-98 g CO₂/km. Ha ehhez hozzászámoljuk a feltöltéshöz felhasznált áram termelésének környezetterhelő hatását, 156-181 g CO₂/km-nél vagyunk – számolta ki Sinn. Sokkal több, mint például egy dízel Mercedesnél.

A professzor szerint a politika megtéveszti a fogyasztókat, amikor nulla-kibocsátásúnak könyveli el az elektromos autókat.

Az EU által 2030-tól megkövetelt 59 g/km teljesítéséhez egy dízelek fogyasztása nem lehet több 2,2, egy benzines autóé pedig 2,6 l/100km-nél. A technológia mai állása szerint megvalósíthatatlan értékek. A hagyományos autóknak mégsem kell eltűnniük. A gyártóknak az egész modellpalettájuk átlagát figyelembe véve kell teljesíteniük az értéket. Az elektroautók 0 g/km-el vehetők figyelembe, ezért erőltetik a gyártásukat és eladásukat.

Hans-Werner Sinn német közgazdász

Hans-Werner Sinn emeritus elnöke az ifo Gazdaságkutató Intézetnek és a müncheni egyetem professzora. Megalapította és irányította a nemzetközi CESifo kutatási hálózatot és a Gazdaságtudományi Központot. Négy tiszteletbeli doktori fokozatot kapott, és mind a Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIPF), mind a német Gazdasági Szövetség (Verein für Socialpolitik) elnöke volt. Az elmúlt években elsődlegesen az euró, a pénzügyi válság, az Európai Központi Bank, a zöld energia, a demográfia és a migráció, valamint a jelenlegi Brexit-tárgyalások témája volt. Korábban széles körű kutatást végzett a német újraegyesítés, az adózás, a rendszerverseny és a biztosítás területén.

A kritikusok szerint a tanulmány több sebből vérzik:

Nem mindegy, mit-mivel hasonlítunk össze. Félrevezető például a felső középkategóriás Tesla Modell 3-at egy benzines kisautóval összevetni.

A környezetet nem csak a széndioxid terheli. Más értékeket és környezeti hatásokat is fegyelembe kell venni.

Az elektroautók egyszerűbb gyártása és karbantartása nem szerepelt a kölni professzor számításában.

Az összehasonlításánál döntő kérdés az akkuk élettartama. Elektroautók nincsenek régóta a piacon és a technika is folyamatosan fejlődik, ezért nincsenek empirikus adatok, csak laboratóriumi tesztek, becslések.

Az akkuk élettartama lehet a Sinn által kalkulált 10 évnél hosszabb is. Az autókból kiszerelt pedig máshol, például napelemparkokba tovább használhatók, majd szétszerelve részben újra hasznosíthatók. Viszont rontotta volna az elektroautók versenykésességét, ha Sinn figyelembe veszi, hogy nem ritka a BMW i3, amelynél 4 év, illetve 90 ezer km után már cserélni kell az akkumulátort, mert a teljesítménye 25%-al csökken. Ahogy annak figyelembevétele is kedvezőtlenebb színben tüntette volna fel ezeket, hogy az akkuk jóval erősebben ki vannak téve az időjárás viszontagságainak, mint a hagyományos motorok.

A benzines/dízel autók esetén a gyártók által megadott fogyasztási adatok, amelyekkel Sinn számol, elérhetők laboratóriumi körülmények között, amikor computer vezeti az autót, de irreálisak a közúton. Például a Mercedes C 220d-nél 4,5 literes  fogyasztást adnak meg Stuttgartban száz kilométerre, ami 117 g CO₂/km-t jelent. Újságírói tesztvezetéseken viszont 6,9 liter az átlagos fogyasztás.

Ha azonban nem csúsztatás a hivatalos értékeket figyelembe venni, az elektroautó gyártók adatai sem állnak közelebb a valósághoz. A Tesla például 15,0 kWh száz kilométeres adatot ad meg a Modell 3 fogyasztásaként. A valóságban 64%-al magasabb, 24,6 az érték!

A fogyasztási különbségben az is szerepet játszik, hogy az elektromos autók gyártói 120 km/h maximális sebességgel számolnak. Pedig ennél, különösen autópályán gyorsabban mennek az autósok. Viszont az elektroautók fogyasztása 120 felett drasztikusan emelkedik. Tehát sokkal hamarabb, mint a hagyományos meghajtású autóknál.

Az elektroautók gyári fogyasztási értékeit az is javítja, hogy az átlagfogyasztás számításban nagyobb arányban veszik figyelembe a városi közlekedést. Ez tipikusan gyorsítást-fékezést-gyorsítást jelent. Ilyen menetben az elektroautó kevesebb káros anyagot bocsájt ki, mint a klasszikus. A hagyományos autók tehát a sztrádákon, az elektromosok pedig a városokban környezet kímélőbbek.

A tanulmány az áramforrások németországi összetételével számolt. Tehát minden országban más értéket kapott volna a szerző a szerint, hogy kisebb, vagy nagyobb a megújuló energiaforrások aránya a mixben (EU-átlag 29, a sereghajtó Máltán 5,6, Magyarországon 7, Németországban 32, az éllovas Norvégiában pedig 104% volt az arány 2018-ban. Az utóbbi érték magyarázata, hogy az északi ország több megújuló forrásból származó energiát termel, mint amennyit felhasznál.

Következtetések

Elektroautó kontra dízel Kép/Forrás: engage365

Számos olyan faktor van, amelyek nem számszerűsíthetőek, ezért egy tudományos kalkulációban nem lehet őket figyelembe venni. Az biztos, hogy tudományos igényességgel nem állítható, hogy „az elektroautók károsabbak, mint a dízelek”, de ennek ellenkezője se.

Az is vitathatatlan, hogy hiú ábrándot kerget a jogalkotó, és megtéveszti a fogyasztókat, amikor az elektroautókat „nulla károsanyag kibocsátásúnak” tekinti. Ahogy az is hiba, hogy nem minden egyes modellnél, hanem a gyártó termékpalettája átlagában követeli meg 2030-tól a határértéket.

Tovább ferdíti a valóságot, hogy a számításnál csak a fogyasztást kell figyelembe venni, a gyártás és az előbb-utóbb minden autót utolérő szétbontás során felhasznált energia, környezetterhelés viszont nem számít.

Kritikára adhat okot, hogy a határértéket nem teljesítő autókat is lehet majd forgalmazni. A gyártóknak ezek után büntetést kell fizetniük. Tehát a pénzes fogyasztónak nem kell védenie a környezetet. Pedig pénzzel nem lehet megállítani a jéghegyek olvadását…

Friss

Fel a felhőbe – új vállalatirányítási rendszerrel

A vállalatirányítási rendszerekre is kihatással van a hazai felhőinformatikai piac dinamikus bővülése. A rendszerek cseréjénél ugyanis több mint érdemes megfontolni az üzleti folyamatok felhőbe költöztetését. A folyamatról Balogh Pétert, az SAP Hungary szakértőjét kérdeztük.  

Borteszt: Irsai Olivérek – van, amelyik csak névrokon

Harsány muskotályos illatával az Irsai Olivér a nyár egyik kedvenc bora. A Magyar Ár-Érték Arány Kutató Egyesület* tesztelői 23 félét kóstoltak meg, és állítottak rangsorba. Érzékszervi vizsgálatukból kitűnt, számos Irsai Olivér elvesztette fajtajellegét, inkább csak névrokona társainak. Azaz csalódást okozhat a könnyed, de ízdús borok kedvelőinek.  Íme az eredmény. (Táblázat a cikk végén)

Újabb állami ingatlanok árverése

Újabb befektetési célú ingatlanokat tartalmazó, nagy értékű ingatlancsomagokat hirdetett meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt..

Kajszi lett a legpálinka – Márton mester életműdíja

A valószínűség számítás módszerét is alkalmazta az "Agrárminisztérium Pálinkája 2019" címmel jutalmazott pálinkafőző mester, Márton János, aki "Pálinka Életműdíj" elismerést is átvehetett nemrégiben.

Hírek

Földrengés rázta meg Athént

Rövid ideig tartó földrengés rázta meg pénteken kora délután Athén környékét - közölte az euromediterrán szeizmológiai központ.

Hőhullám. Itthon perzsel, nyugaton majd éget is

A jövő héten ismét hőhullám éri el Nyugat-Európát. Itthon a hét közepétől számíthatunk 30 fok feletti hőségre.

Vietnám. Oroszok vizsgálták a bebalzsamozott vezetőt

Közel ötven évvel a halála után orosz és vietnámi szakértők vizsgálták meg az egykori kommunista vezető, Ho Si Minh bebalzsamozott testét.

Pályázatírók hoztak milliárdokat a bűnbandának

Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és pénzmosás miatt vádat emeltek egy bűnszervezet kilenc tagja ellen, akik 2,1 milliárd forintnyi jogosulatlan támogatást szereztek meg.

Kiotói gyújtogatás. Ellopták a novelláját – harminchárom halott

Ellopták a tettes novelláját, és ezért gyújthatta fel azt a kiotói filmstúdiót, amelynek lángoló épületében 33 ember lelte halálát, tíz pedig súlyosan megsérült - írta pénteken a japán sajtó.

Összefirkálták Prága jelképét

Feltételes szabadságvesztésre és pénzbírságra ítélték, továbbá ideiglenesen kitiltották Csehországból azt a két német turistát, akik graffitit fújtak a prágai Károly híd egyik pillérére.

Energiaitalok. Veszélyesek, de isszák

Évről évre jobban fogynak a cukros energiaitalok. Különösen a fiatalok körében népszerűek, noha túlzott fogyasztásuk komoly veszélyekkel jár.

Olimpiai felkészülés – Japán halálos vírusokat vizsgál

Ebolavírus-törzseket és négy másik halálos betegség vírusát importálja kutatási célokra Japán, hogy diagnosztikai eljárást dolgozzanak ki a jövő évi tokiói olimpiára és paralimpiára való felkészülés jegyében - jelentette be hétfőn a japán egészségügyi minisztérium.

Gyújtogatás. Sokan meghaltak a japán filmstúdióban

Harmincra emelkedett azoknak az áldozatoknak a száma, akik meghaltak...

Új kikötőépületet kap Szeged

Negyvennyolc férőhelyes kishajókikötőt alakítanak ki a Tiszán Szeged belvárosában, a beruházás a Partfürdő 300 millió forintból megvalósuló fejlesztésének része - közölte a város gazdasági alpolgármestere csütörtökön.

Falusi csok – fővárosi árak a vonzóbb településeken

Fővárosi lakásárak jellemzők azokon a településeken, ahol a legnagyobb az érdeklődés a falusi csok iránt.

Németország: mindenkit be kell oltani

Kötelező lesz a kanyaró elleni védőoltás Németországban, miután a kormány szerdai ülésén jóváhagyta az erre vonatkozó törvényjavaslatot - jelentette az ARD német közszolgálati televízió.
Hirdetés

Gazdaság

A G7-ek a facebookos valutáról

A G7-ek pénzügyminiszterei szerint destabilizációs veszélyt jelent a nemzeti devizákra és több más kockázatot is rejt a Facebook tervezett kriptovalutája, a Libra.

Szaúd-Arábia. Magyar segítséggel hajtanák be az áfát

Az áfacsalás elleni magyar találmányokat tanulmányozták a szaúd-arábiai adóhivatal vezetői Budapesten. A közel-keleti országban tavaly vezették be az általános forgalmi adót.

Hatvanmillió eurórért vesz OTP-kötvényeket az EBRD

Az OTP 500 millió eurós kibocsátásából 60 millió euró értékben vásárol kötvényeket az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).

Újra felragyoghat az arany

Év eleje óta szűk sávban mozog az arany árfolyama, jelenleg unciája 1415 dollárt ér, de hónapokon belül egészen 1600 dollárig drágulhat.

Lemondott az IMF éléről Christine Lagarde

Benyújtotta lemondását Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, mert az Európai Unió tagállamainak állam-, és kormányfői őt jelölték az Európai Központi Bank élére.

Tovább apadt a befektetési alapok vagyona

Júniusban 2,2 százalékkal, 137 milliárd forinttal csökkent a befektetési alapokban kezelt vagyon, a hónap végén a BAMOSZ-tagok együttesen 6213 milliárd forintot kezeltek - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ).
Hirdetés
Hirdetés