Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Autó Nem az elektroautó a jövő!

Nem az elektroautó a jövő!

Aki a környezetet védi, elektroautó helyett dízelt vesz! A meghökkentő következtetés egy elismert német fizika professzor friss tanulmányából vonható le. A kép azonban ennél árnyaltabb.

A Kölni Egyetem professzora, a tekintélyes müncheni Ifo Intézet korábbi elnöke, Hans-Werner Sinn nagy vihart kavart húsvétkor nyilvánosságra hozott tanulmányával. Állítása szerint

az elektroautók csak papíron szolgálják a környezet védelmét, a valóságban növelik a széndioxid terhelést.

Az elektroautók hívei csúsztatással, tények hamis színben feltüntetésével és félremagyarázásával vádolják a professzort. „Fake News” – reagált az elektromos autógyártás éllovasa, a kaliforniai Tesla sajtófőnöke.

A kérdés, milyennek kellene lennie a jövő autójának a tanulmánytól függetlenül is megosztja a társadalmat és a szakértőket. Sinn állítása szerint egy elektroautó, különösen az akkumulátora gyártása – a németországi energiaforrások összetételét figyelembe véve – 11-28%-al több széndioxid kibocsájtásával jár, mint egy dízelé.

Lítium, kobalt és mangán – az akku legfontosabb részei. Bányászatuk és feldolgozásuk erősen környezetszennyező. Leginkább e miatt 11-15 tonna széndioxid kerül a légtérbe a Tesla új autója, egy Modell 3 gyártása következtében! Ez 10 éves akku élettartammal és évi 15 ezer kilométer megtételével számolva 73-98 g CO₂/km. Ha ehhez hozzászámoljuk a feltöltéshöz felhasznált áram termelésének környezetterhelő hatását, 156-181 g CO₂/km-nél vagyunk – számolta ki Sinn. Sokkal több, mint például egy dízel Mercedesnél.

A professzor szerint a politika megtéveszti a fogyasztókat, amikor nulla-kibocsátásúnak könyveli el az elektromos autókat.

Az EU által 2030-tól megkövetelt 59 g/km teljesítéséhez egy dízelek fogyasztása nem lehet több 2,2, egy benzines autóé pedig 2,6 l/100km-nél. A technológia mai állása szerint megvalósíthatatlan értékek. A hagyományos autóknak mégsem kell eltűnniük. A gyártóknak az egész modellpalettájuk átlagát figyelembe véve kell teljesíteniük az értéket. Az elektroautók 0 g/km-el vehetők figyelembe, ezért erőltetik a gyártásukat és eladásukat.

Hans-Werner Sinn német közgazdász

Hans-Werner Sinn emeritus elnöke az ifo Gazdaságkutató Intézetnek és a müncheni egyetem professzora. Megalapította és irányította a nemzetközi CESifo kutatási hálózatot és a Gazdaságtudományi Központot. Négy tiszteletbeli doktori fokozatot kapott, és mind a Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIPF), mind a német Gazdasági Szövetség (Verein für Socialpolitik) elnöke volt. Az elmúlt években elsődlegesen az euró, a pénzügyi válság, az Európai Központi Bank, a zöld energia, a demográfia és a migráció, valamint a jelenlegi Brexit-tárgyalások témája volt. Korábban széles körű kutatást végzett a német újraegyesítés, az adózás, a rendszerverseny és a biztosítás területén.

A kritikusok szerint a tanulmány több sebből vérzik:

Nem mindegy, mit-mivel hasonlítunk össze. Félrevezető például a felső középkategóriás Tesla Modell 3-at egy benzines kisautóval összevetni.

A környezetet nem csak a széndioxid terheli. Más értékeket és környezeti hatásokat is fegyelembe kell venni.

Az elektroautók egyszerűbb gyártása és karbantartása nem szerepelt a kölni professzor számításában.

Az összehasonlításánál döntő kérdés az akkuk élettartama. Elektroautók nincsenek régóta a piacon és a technika is folyamatosan fejlődik, ezért nincsenek empirikus adatok, csak laboratóriumi tesztek, becslések.

Az akkuk élettartama lehet a Sinn által kalkulált 10 évnél hosszabb is. Az autókból kiszerelt pedig máshol, például napelemparkokba tovább használhatók, majd szétszerelve részben újra hasznosíthatók. Viszont rontotta volna az elektroautók versenykésességét, ha Sinn figyelembe veszi, hogy nem ritka a BMW i3, amelynél 4 év, illetve 90 ezer km után már cserélni kell az akkumulátort, mert a teljesítménye 25%-al csökken. Ahogy annak figyelembevétele is kedvezőtlenebb színben tüntette volna fel ezeket, hogy az akkuk jóval erősebben ki vannak téve az időjárás viszontagságainak, mint a hagyományos motorok.

A benzines/dízel autók esetén a gyártók által megadott fogyasztási adatok, amelyekkel Sinn számol, elérhetők laboratóriumi körülmények között, amikor computer vezeti az autót, de irreálisak a közúton. Például a Mercedes C 220d-nél 4,5 literes  fogyasztást adnak meg Stuttgartban száz kilométerre, ami 117 g CO₂/km-t jelent. Újságírói tesztvezetéseken viszont 6,9 liter az átlagos fogyasztás.

Ha azonban nem csúsztatás a hivatalos értékeket figyelembe venni, az elektroautó gyártók adatai sem állnak közelebb a valósághoz. A Tesla például 15,0 kWh száz kilométeres adatot ad meg a Modell 3 fogyasztásaként. A valóságban 64%-al magasabb, 24,6 az érték!

A fogyasztási különbségben az is szerepet játszik, hogy az elektromos autók gyártói 120 km/h maximális sebességgel számolnak. Pedig ennél, különösen autópályán gyorsabban mennek az autósok. Viszont az elektroautók fogyasztása 120 felett drasztikusan emelkedik. Tehát sokkal hamarabb, mint a hagyományos meghajtású autóknál.

Az elektroautók gyári fogyasztási értékeit az is javítja, hogy az átlagfogyasztás számításban nagyobb arányban veszik figyelembe a városi közlekedést. Ez tipikusan gyorsítást-fékezést-gyorsítást jelent. Ilyen menetben az elektroautó kevesebb káros anyagot bocsájt ki, mint a klasszikus. A hagyományos autók tehát a sztrádákon, az elektromosok pedig a városokban környezet kímélőbbek.

A tanulmány az áramforrások németországi összetételével számolt. Tehát minden országban más értéket kapott volna a szerző a szerint, hogy kisebb, vagy nagyobb a megújuló energiaforrások aránya a mixben (EU-átlag 29, a sereghajtó Máltán 5,6, Magyarországon 7, Németországban 32, az éllovas Norvégiában pedig 104% volt az arány 2018-ban. Az utóbbi érték magyarázata, hogy az északi ország több megújuló forrásból származó energiát termel, mint amennyit felhasznál.

Következtetések

Elektroautó kontra dízel Kép/Forrás: engage365

Számos olyan faktor van, amelyek nem számszerűsíthetőek, ezért egy tudományos kalkulációban nem lehet őket figyelembe venni. Az biztos, hogy tudományos igényességgel nem állítható, hogy „az elektroautók károsabbak, mint a dízelek”, de ennek ellenkezője se.

Az is vitathatatlan, hogy hiú ábrándot kerget a jogalkotó, és megtéveszti a fogyasztókat, amikor az elektroautókat „nulla károsanyag kibocsátásúnak” tekinti. Ahogy az is hiba, hogy nem minden egyes modellnél, hanem a gyártó termékpalettája átlagában követeli meg 2030-tól a határértéket.

Tovább ferdíti a valóságot, hogy a számításnál csak a fogyasztást kell figyelembe venni, a gyártás és az előbb-utóbb minden autót utolérő szétbontás során felhasznált energia, környezetterhelés viszont nem számít.

Kritikára adhat okot, hogy a határértéket nem teljesítő autókat is lehet majd forgalmazni. A gyártóknak ezek után büntetést kell fizetniük. Tehát a pénzes fogyasztónak nem kell védenie a környezetet. Pedig pénzzel nem lehet megállítani a jéghegyek olvadását…

Friss

Puskás Aréna: készpénz helyett kártya vagy okostelefon

A Puskás Arénában nem lesz lehetőség készpénzzel fizetni már a pénteki nyitómérkőzésen sem, amikor a magyar labdarúgó-válogatott Uruguay ellen lép pályára.

Tőzsde – Veszteséges kezdés New Yorkban

Indexcsökkenéssel reagáltak az amerikai tőzsdeindexek az amerikai-kínai kereskedelmi ellentétek rendeződésének kétesebbé vált kilátásaira a szerdai piaci nyitáskor.

Amerika. Nőtt az infláció – befejeződhet a lazítás

Októberben a vártnál nagyobb lett az infláció az Egyesült Államokban, így a Fed minden bizonnyal befejezi a monetáris lazítást, és idén már nem nyúl az irányadó dollárkamathoz.

Emelte profitvárakozását a Wizz Air

A kedvező piaci helyzet miatt emelte a pénzügyi év végén várható profit-előrejelzésének alsó határát a magyar hátterű Wizz Air.

Hírek

Puskás Aréna: készpénz helyett kártya vagy okostelefon

A Puskás Arénában nem lesz lehetőség készpénzzel fizetni már a pénteki nyitómérkőzésen sem, amikor a magyar labdarúgó-válogatott Uruguay ellen lép pályára.

Hókáosz Ausztriában – áramkimaradás, járhatatlan utak, bezárt üzletek

Áramkimaradást okozott a havazás Ausztria több részében, így Karintiában, Tirol keleti részében, valamint Salzburg tartományban. Az üzemzavarokat elektromos vezetékekre dőlt fák okozták.

Csalók támadják a Tesco vásárlóit

Ismeretlenek a Tesco nevével visszaélve, hamis nyereményjátékot hirdetve próbálnak adatokat megszerezni a vásárlóktól. 

Ötven éve nem látott árvíz Velencében – ketten meghaltak

Két idős ember életét vesztette az olaszországi Velence városában, amelyet szerdára virradó éjszaka rekord magasságú tengervíz öntött el a heves esőzések nyomán.

Ökológiai lábnyomot mér a finn mobilapp

A felhasználók által választott közlekedési módok ökológiai lábnyomát méri, a jól teljesítőket pedig virtuális kreditekkel jutalmazza a finnországi Lahtiban kifejlesztett mobilalkalmazás.

Fokozott rendőri ellenőrzés lesz a vonatokon

Szerda reggeltől csütörtök reggelig országszerte fokozott vasúti ellenőrzést tart a rendőrség.

Óránként kilencven gyerek hal meg tüdőgyulladásban

Az elmúlt évben több mint 800 ezer csecsemő és kisgyerek halt meg a betegségben annak ellenére, hogy az gyógyítható és többnyire megelőzhető.

Történelmi fotó bizonyítja: nem halt ki a ritka faj

Csaknem harminc év után először kaptak lencsevégre vietnami kancsilt (Tragulus versicolor). Az apró termetű, őzszerű állat a délkelet-ázsiai ország dzsungeleiben él.

Vonatkatasztrófa Bangladesben – legalább tizenöt halott

Összeütközött két személyszállító vonat Bangladesben, a balesetben legkevesebb tizenöten meghaltak és mintegy hatvanan megsérültek - közölte a rendőrség és a mentőszolgálat.

Az év új-zélandi madara: a sárgaszemű pingvin

A sárgaszemű pingvin, maori nevén a hoiho lett idén az év madara Új-Zélandon, miután szoros versenyben maga mögé utasította a szintén veszélyeztetett kakapót.

Drágább lesz a gázolaj szerdától

Szerdán literenként bruttó 3 forinttal emelkedik a gázolaj ára, a 95-ös benziné nem változik.

Fogyni vágyókat vert át az újpesti kuruzsló – elítélték

Jogosulatlanul végzett zsírbontó kezelések miatt pénzbüntetésre ítélt a bíróság nem jogerősen egy nőt és élettársát - közölte a Fővárosi Főügyészség.
Hirdetés

Gazdaság

Egyszerűsödik az adórendszer – egybeolvad négy járulék

Négy járulékfajta olvad a társadalombiztosítási járulékba jövő július 1-jétől a Pénzügyminisztérium törvényjavaslata szerint. Emellett minden dolgozó nyugdíjast megillet majd a járulékmentesség és kedvezőbbé válik a gyermekek után járó családi kedvezmény is.

Kriptovalutába fektette ügyfelei pénzét a Novis Biztosító

Szinte szerencsejátéknak tekinthető, hogy a befektetési életbiztosítást kötő ügyfelek pénzét kriptovalutába fektette a Novis Biztosító - mondta Binder István, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője.

A kápé ellen csomagot ajánl a Bankszövetség

A Magyar Bankszövetség 22 pontból álló digitalizációs javaslatcsomagot dolgozott ki: digitális fizetési megoldásokkal szorítanák vissza a készpénzhasználatot és csökkentenék a banki működés adminisztrációs költségeit is.

Infláció – MNB: meg kell reformálni a mérési módszert

A Magyar Nemzeti Bank vezetői szerint a fejlett országok jegybankjai közel egy évtizede jelentős erőfeszítéseik ellenére sem képesek elérni inflációs céljaikat. Matolcsy Györgyék tanulmányukban arra jutnak, ideje újragondolni az infláció mérését.

Csökkent az állampapír-állomány szeptemberben

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya 90 milliárd forinttal csökkent szeptemberben. A 30 890 milliárd forintnyi összeg 2223 milliárd forinttal nőtt az idei első kilenc hónapban és 2384 milliárd forinttal egy év alatt - derült ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból.

Megduplázzák a bankadót Szlovákiában

Kivezetés helyett megtartják, sőt meg is duplázzák a bankadót Szlovákiában. Az erről szóló törvénymódosítást már jóváhagyta a szlovák kormány.
Hirdetés
Hirdetés
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom