Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Autó Nem az elektroautó a jövő!

Nem az elektroautó a jövő!

Aki a környezetet védi, elektroautó helyett dízelt vesz! A meghökkentő következtetés egy elismert német fizika professzor friss tanulmányából vonható le. A kép azonban ennél árnyaltabb.

A Kölni Egyetem professzora, a tekintélyes müncheni Ifo Intézet korábbi elnöke, Hans-Werner Sinn nagy vihart kavart húsvétkor nyilvánosságra hozott tanulmányával. Állítása szerint

az elektroautók csak papíron szolgálják a környezet védelmét, a valóságban növelik a széndioxid terhelést.

Az elektroautók hívei csúsztatással, tények hamis színben feltüntetésével és félremagyarázásával vádolják a professzort. „Fake News” – reagált az elektromos autógyártás éllovasa, a kaliforniai Tesla sajtófőnöke.

A kérdés, milyennek kellene lennie a jövő autójának a tanulmánytól függetlenül is megosztja a társadalmat és a szakértőket. Sinn állítása szerint egy elektroautó, különösen az akkumulátora gyártása – a németországi energiaforrások összetételét figyelembe véve – 11-28%-al több széndioxid kibocsájtásával jár, mint egy dízelé.

Lítium, kobalt és mangán – az akku legfontosabb részei. Bányászatuk és feldolgozásuk erősen környezetszennyező. Leginkább e miatt 11-15 tonna széndioxid kerül a légtérbe a Tesla új autója, egy Modell 3 gyártása következtében! Ez 10 éves akku élettartammal és évi 15 ezer kilométer megtételével számolva 73-98 g CO₂/km. Ha ehhez hozzászámoljuk a feltöltéshöz felhasznált áram termelésének környezetterhelő hatását, 156-181 g CO₂/km-nél vagyunk – számolta ki Sinn. Sokkal több, mint például egy dízel Mercedesnél.

A professzor szerint a politika megtéveszti a fogyasztókat, amikor nulla-kibocsátásúnak könyveli el az elektromos autókat.

Az EU által 2030-tól megkövetelt 59 g/km teljesítéséhez egy dízelek fogyasztása nem lehet több 2,2, egy benzines autóé pedig 2,6 l/100km-nél. A technológia mai állása szerint megvalósíthatatlan értékek. A hagyományos autóknak mégsem kell eltűnniük. A gyártóknak az egész modellpalettájuk átlagát figyelembe véve kell teljesíteniük az értéket. Az elektroautók 0 g/km-el vehetők figyelembe, ezért erőltetik a gyártásukat és eladásukat.

Hans-Werner Sinn német közgazdász

Hans-Werner Sinn emeritus elnöke az ifo Gazdaságkutató Intézetnek és a müncheni egyetem professzora. Megalapította és irányította a nemzetközi CESifo kutatási hálózatot és a Gazdaságtudományi Központot. Négy tiszteletbeli doktori fokozatot kapott, és mind a Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIPF), mind a német Gazdasági Szövetség (Verein für Socialpolitik) elnöke volt. Az elmúlt években elsődlegesen az euró, a pénzügyi válság, az Európai Központi Bank, a zöld energia, a demográfia és a migráció, valamint a jelenlegi Brexit-tárgyalások témája volt. Korábban széles körű kutatást végzett a német újraegyesítés, az adózás, a rendszerverseny és a biztosítás területén.

A kritikusok szerint a tanulmány több sebből vérzik:

Nem mindegy, mit-mivel hasonlítunk össze. Félrevezető például a felső középkategóriás Tesla Modell 3-at egy benzines kisautóval összevetni.

A környezetet nem csak a széndioxid terheli. Más értékeket és környezeti hatásokat is fegyelembe kell venni.

Az elektroautók egyszerűbb gyártása és karbantartása nem szerepelt a kölni professzor számításában.

Az összehasonlításánál döntő kérdés az akkuk élettartama. Elektroautók nincsenek régóta a piacon és a technika is folyamatosan fejlődik, ezért nincsenek empirikus adatok, csak laboratóriumi tesztek, becslések.

Az akkuk élettartama lehet a Sinn által kalkulált 10 évnél hosszabb is. Az autókból kiszerelt pedig máshol, például napelemparkokba tovább használhatók, majd szétszerelve részben újra hasznosíthatók. Viszont rontotta volna az elektroautók versenykésességét, ha Sinn figyelembe veszi, hogy nem ritka a BMW i3, amelynél 4 év, illetve 90 ezer km után már cserélni kell az akkumulátort, mert a teljesítménye 25%-al csökken. Ahogy annak figyelembevétele is kedvezőtlenebb színben tüntette volna fel ezeket, hogy az akkuk jóval erősebben ki vannak téve az időjárás viszontagságainak, mint a hagyományos motorok.

A benzines/dízel autók esetén a gyártók által megadott fogyasztási adatok, amelyekkel Sinn számol, elérhetők laboratóriumi körülmények között, amikor computer vezeti az autót, de irreálisak a közúton. Például a Mercedes C 220d-nél 4,5 literes  fogyasztást adnak meg Stuttgartban száz kilométerre, ami 117 g CO₂/km-t jelent. Újságírói tesztvezetéseken viszont 6,9 liter az átlagos fogyasztás.

Ha azonban nem csúsztatás a hivatalos értékeket figyelembe venni, az elektroautó gyártók adatai sem állnak közelebb a valósághoz. A Tesla például 15,0 kWh száz kilométeres adatot ad meg a Modell 3 fogyasztásaként. A valóságban 64%-al magasabb, 24,6 az érték!

A fogyasztási különbségben az is szerepet játszik, hogy az elektromos autók gyártói 120 km/h maximális sebességgel számolnak. Pedig ennél, különösen autópályán gyorsabban mennek az autósok. Viszont az elektroautók fogyasztása 120 felett drasztikusan emelkedik. Tehát sokkal hamarabb, mint a hagyományos meghajtású autóknál.

Az elektroautók gyári fogyasztási értékeit az is javítja, hogy az átlagfogyasztás számításban nagyobb arányban veszik figyelembe a városi közlekedést. Ez tipikusan gyorsítást-fékezést-gyorsítást jelent. Ilyen menetben az elektroautó kevesebb káros anyagot bocsájt ki, mint a klasszikus. A hagyományos autók tehát a sztrádákon, az elektromosok pedig a városokban környezet kímélőbbek.

A tanulmány az áramforrások németországi összetételével számolt. Tehát minden országban más értéket kapott volna a szerző a szerint, hogy kisebb, vagy nagyobb a megújuló energiaforrások aránya a mixben (EU-átlag 29, a sereghajtó Máltán 5,6, Magyarországon 7, Németországban 32, az éllovas Norvégiában pedig 104% volt az arány 2018-ban. Az utóbbi érték magyarázata, hogy az északi ország több megújuló forrásból származó energiát termel, mint amennyit felhasznál.

Következtetések

Elektroautó kontra dízel Kép/Forrás: engage365

Számos olyan faktor van, amelyek nem számszerűsíthetőek, ezért egy tudományos kalkulációban nem lehet őket figyelembe venni. Az biztos, hogy tudományos igényességgel nem állítható, hogy „az elektroautók károsabbak, mint a dízelek”, de ennek ellenkezője se.

Az is vitathatatlan, hogy hiú ábrándot kerget a jogalkotó, és megtéveszti a fogyasztókat, amikor az elektroautókat „nulla károsanyag kibocsátásúnak” tekinti. Ahogy az is hiba, hogy nem minden egyes modellnél, hanem a gyártó termékpalettája átlagában követeli meg 2030-tól a határértéket.

Tovább ferdíti a valóságot, hogy a számításnál csak a fogyasztást kell figyelembe venni, a gyártás és az előbb-utóbb minden autót utolérő szétbontás során felhasznált energia, környezetterhelés viszont nem számít.

Kritikára adhat okot, hogy a határértéket nem teljesítő autókat is lehet majd forgalmazni. A gyártóknak ezek után büntetést kell fizetniük. Tehát a pénzes fogyasztónak nem kell védenie a környezetet. Pedig pénzzel nem lehet megállítani a jéghegyek olvadását…

Friss

Németország: mindenkit be kell oltani

Kötelező lesz a kanyaró elleni védőoltás Németországban, miután a kormány szerdai ülésén jóváhagyta az erre vonatkozó törvényjavaslatot - jelentette az ARD német közszolgálati televízió.

Kínai beruházások: mégis kinek az érdeke?

Egyre intenzívebb a kínai jelenlét Európában. A beruházásokból elsősorban Nyugat-Európa profitál. Mifelénk nagy hangsúlyt kapnak a kormányzati infrastruktúra-projektek, amelyek pekingi hitelekből épülnek. Magyarországon vasúti gigaberuházás kezdődött. Kína biztosan nyer az üzleten.

Szeméthegyek Kambodzsában – tengerentúli feladók

Szeméteredet-vizsgáló bizottság alakult Kambodzsában, hogy kiderítse, honnan érkezhetett 83 konténernyi műanyaghulladék az egyik déli kikötőbe. Rögtön eredménnyel járt.

Hatvanmillió eurórért vesz OTP-kötvényeket az EBRD

Az OTP 500 millió eurós kibocsátásából 60 millió euró értékben vásárol kötvényeket az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).

Hírek

Németország: mindenkit be kell oltani

Kötelező lesz a kanyaró elleni védőoltás Németországban, miután a kormány szerdai ülésén jóváhagyta az erre vonatkozó törvényjavaslatot - jelentette az ARD német közszolgálati televízió.

Szeméthegyek Kambodzsában – tengerentúli feladók

Szeméteredet-vizsgáló bizottság alakult Kambodzsában, hogy kiderítse, honnan érkezhetett 83 konténernyi műanyaghulladék az egyik déli kikötőbe. Rögtön eredménnyel járt.

Helyszíni pótdíj. Terminált kaptak a BKK ellenőrei

Bankkártyás fizetéssel is kiegyenlíthető a BKK jegyellenőrei által kiszabott helyszíni pótdíj a fővárosban.

Kiderült, hogyan juthatott luxuskocsikhoz Kim Dzsong Un

Két páncélozott Mercedest szállítottak tavaly Kim Dzsong Unnak Hollandiából, noha nemzetközi szankciók tiltják a luxuscikkek exportját Észak-Koreába.

Óriásgyémánt – Európa legnagyobbját találták meg

A kontinens legnagyobb, 222,09 karátos gyémántjára Arhangelszk megye mezenszki járásában, a Grib-lelőhelyen találtak rá - közölte az AGD Diamonds vállalat.

Drog a lefolyóban. Metgátoroktól tartanak Amerikában

Egy tennessee-i város rendőrei arra kérik a lakosságot a Facebookon, hogy ne húzzanak le metamfetamint a vécén, mert az a csatornarendszeren át az élővizekbe jut, és megőrjíti az alligátorokat és a többi vízi állatot.

Bővül a Limo-flotta – könnyebb lesz a parkolás

Ötven elektromos meghajtású, a korábbi modelleknél kisebb autót állít forgalomba a Mol közösségi autómegosztó szolgáltatása.

Sziget. Százmillió forint talált pénz

Tavaly több mint 104 millió forint bevétele származott a Sziget Kulturális Menedzser Irodának a FestiPay-kártyákon maradt összegekből.

Turbó körforgalmat kap az M5-ös

Kezdődik az M5-ös autópálya és az 54-es főút csomópontjainak átépítése, turbó körforgalmak épülnek. A munkálatok idejére az autópálya fel- és lehajtó ágait lezárják.

James Watt helyére lép Alan Turing az 50 fontoson

Alan Turing matematikus portréja lesz a két év múlva forgalomba kerülő új brit 50 fontos bankjegyen, Sir Winston Churchill pedig az ötfontoson.

Parlagfű. Több allergiás fiatal

Tavalyhoz képest 20-30 ezerrel nőtt a parlagfűre allergiások száma és a gyomnövény virágzási időszakának még koránt sincs vége - mondta Nékám Kristóf allergológus.

New Yorkba költöztetné Hollywoodot Robert De Niro

Az Oscar-díjas színész újabb nagy filmstúdió létrehozásán fáradozik New Yorkban, ahol négy stúdió működik és háromszáznál is több filmet forgattak tavaly.
Hirdetés

Gazdaság

Hatvanmillió eurórért vesz OTP-kötvényeket az EBRD

Az OTP 500 millió eurós kibocsátásából 60 millió euró értékben vásárol kötvényeket az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).

Újra felragyoghat az arany

Év eleje óta szűk sávban mozog az arany árfolyama, jelenleg unciája 1415 dollárt ér, de hónapokon belül egészen 1600 dollárig drágulhat.

Lemondott az IMF éléről Christine Lagarde

Benyújtotta lemondását Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, mert az Európai Unió tagállamainak állam-, és kormányfői őt jelölték az Európai Központi Bank élére.

Tovább apadt a befektetési alapok vagyona

Júniusban 2,2 százalékkal, 137 milliárd forinttal csökkent a befektetési alapokban kezelt vagyon, a hónap végén a BAMOSZ-tagok együttesen 6213 milliárd forintot kezeltek - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ).

Kockázatos a Facebook kriptovalutája?

Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter szerint a Facebook tervezett kriptopénze, a Libra alkalmas lehet az adóhivatal kijátszására vagy akár pénzmosásra is.  

Kína a világ bankára lett

Legalább öt billiárd dollárral tartozik Kínának a világ. A legjobban az afrikai országok vannak eladósodva. Pekingi gazdasági érdekeket szolgáló infrastruktúra projekteket finanszíroznak a kölcsönökből. Sok ország nehezen tudja törleszteni adósságát. Csődhullám fenyeget.
Hirdetés
Hirdetés