Hirdetés
Kezdőlap Hírek Nem felforr, de változik az agyvizünk tartós stresszre
No menu items!

Nem felforr, de változik az agyvizünk tartós stresszre

A késleltetett stresszreakcióért és a stressz hosszabb távú hatásaiért felelős új agyi folyamatot azonosítottak a Semmelweis Egyetem kutatói a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretében. 

A kutatók eredményeit bemutató publikáció szerdán jelent meg az Európai Molekuláris Biológiai Szervezet újságjában, a The EMBO Journalben. A kutatás eredménye szerint az agyvízen keresztül közvetített mechanizmus esetében a veszély fellépése után több tízperces késéssel aktiválódik az az agyi terület, amely a stresszre adott válaszért és a viselkedés kialakításáért felelős – olvasható az egyetem szerdai közleményében.

Az eredmények új távlatot nyithatnak a poszttraumás stressz szindróma, a krónikus stressz és a kiégés idegi folyamatainak megértéséhez

A közlemény szerint

az eredmények alapján új értelmet nyer az a mondás, hogy "felforr az agyvizem". "Bár hőmérsékletemelkedésről nincs szó, de valóban történik valami az agyvízzel stresszhelyzetben"

– idézi a közlemény Alpár Alánnak, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet docensének, a Kísérletes Neuroanatómiai és Fejlődésbiológiai Csoport vezetőjének szavait.

Mindeddig két fő agyi stresszmechanizmus volt ismert, mindkettő elindításáért a hipotalamuszban található idegsejtek jól körülírható csoportja felelős. Az egyik folyamat egy hormonális út, mely végső soron a véráramon keresztül a mellékveséből szabadít fel hormonokat a stresszhatást követően másodperceken belül. A másik, idegi út még gyorsabb, mely során közvetlen idegi összeköttetés alakul ki a viselkedésünket döntően kialakító úgynevezett prefrontális kéreg felé a másodperc törtrésze alatt.

A Kísérletes Neuroanatómiai és Fejlődésbiológiai Csoport munkatársai ugyanakkor megállapították: ugyanezen idegsejtek egy harmadik úton is képesek stresszreakciót kiváltani, melynek hatása ugyanakkor jóval később jelentkezik és tartós. A most leírt teljesen új mechanizmus az agyvízen keresztül zajlik. Ennek során az idegrendszer fejlődésében, karbantartásában is fontos szerepet játszó molekula, az úgynevezett ciliaris neurotrofikus faktor (CNTF) az agyvízben keringve kerül le a stresszközponthoz.

Mivel az agyvízzel terjedő mechanizmusról van szó, ez sokkal lassabb, mint a véráramon keresztül zajló folyamat; az agyvízben lassabban hígul fel az anyag, és ezért hosszan tudja kifejteni a hatását. Az agyvízben lévő molekulák pedig szüntelenül bombázzák a stresszközpont idegsejtjeit, amik a prefrontális kérget tartják folyamatosan éberen, aminek következtében egy éberebb, magasabb reakciókészségű idegrendszeri állapot alakul ki.

Alpár Alán szerint nagyon valószínű, hogy stresszhatás esetén mindhárom mechanizmus bekapcsolódik, a stressz késleltetett, tartós hatásának kialakulásában ugyanakkor ennek a harmadik típusú, általuk azonosított folyamatnak van szerepe.

“Azt, hogy az agyvelő mely területei felelősek a kívülről érkező stresszingerre adott gyors válaszért Selye János világhírű, magyar származású stresszkutató munkássága óta tudjuk. Szintén ő írta le, hogy mi történik stresszhelyzetben, miként aktiválja a hipotalamusz a hipofízist, az pedig a mellékvesekérget” – emlékeztet Alpár Alán.

A stressz azonban elhúzódó folyamat, a környezeti fenyegetettség lehetősége például hosszabban is fennállhat, mely nemcsak azonnali, hanem tartós figyelmi állapotot kíván a szervezettől.

A kutatók ezt a folyamatot kívánták megérteni, amikor a Nemzeti Agykutatási Program keretében a limbikus rendszer működésének és zavarainak molekuláris biológiai hátterét kezdték feltérképezni.

Az agyvízen keresztüli fent leírt mechanizmust nemcsak állatkísérletekben, de emberi mintákon is kimutatták. A kutatások részben kollaborációban, Harkány Tiborral, a Bécsi Orvostudományi Egyetem tanszékvezető professzorával és kutatóival együttműködésben valósultak meg. A munkát Alpár Alán öt évvel ezelőtt kezdte el.

A kutatócsoport vezetője úgy látja, a felfedezés új távlatokat jelenthez a poszttraumás stressz szindróma kialakulásának megértésében is. Az akut stressz állandósulása, krónikussá válása, a kiégés a mai társadalom számára komoly kihívást jelent, az ehhez vezető idegi folyamat megértése később lehetőséget adhat ezeknek a neuropszichiátriai megbetegedéseknek a kezelésére. A kutatás során több olyan molekuláris mechanizmust is bemutattak, ami a későbbiekben gyógyszercélpont lehet a farmakológusok számára – olvasható a közlésben.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A legmérgezőbb medúzáknál a méhek veszélyesebbek Ausztráliában

A méhek a legveszélyesebb mérgesállatok Ausztráliában - derült ki az Ausztrál Egészségügyi és Jóléti Intézet (AIHW) tanulmányából.

BKK-HÉV. Októberig nem kell fizetni a kerékpárokért – hétvégente

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a MÁV-HÉV Zrt. meghosszabbítja októberig a hétvégi díjmentes kerékpárszállítást az arra alkalmas járműveken az aktuális járványhelyzet, valamint a tavasztól megnövekedő biciklis forgalom miatt.

Emelkedéssel nyitottak a New York-i indexek

Emelkedéssel nyitottak az irányadó New York-i tőzsdemutatók pénteken, miután a munkaügyi minisztérium a foglalkoztatottság erőteljes növekedéséről számolt be februári jelentésében, erősítve azokat a várakozásokat, hogy a masszív fiskális gazdaságösztönzés és a tömeges oltási kampány hatására fellendül a gazdaság.

Uniós biztos: rendben lévő, ha uniós tagországok orosz vagy kínai vakcinát vásárolnak

Rendben van, ha az Európai Unió tagországai meg akarják vásárolni Oroszországból a Szputnyik V, vagy Kínából a Sinopharm nevű koronavírus elleni oltóanyagokat - idézte Thierry Breton belső piacért felelős európai uniós biztost a Politico című brüsszeli hírportál.

Hírek

A legmérgezőbb medúzáknál a méhek veszélyesebbek Ausztráliában

A méhek a legveszélyesebb mérgesállatok Ausztráliában - derült ki az Ausztrál Egészségügyi és Jóléti Intézet (AIHW) tanulmányából.

Uniós biztos: rendben lévő, ha uniós tagországok orosz vagy kínai vakcinát vásárolnak

Rendben van, ha az Európai Unió tagországai meg akarják vásárolni Oroszországból a Szputnyik V, vagy Kínából a Sinopharm nevű koronavírus elleni oltóanyagokat - idézte Thierry Breton belső piacért felelős európai uniós biztost a Politico című brüsszeli hírportál.

Krokodil nyelt le egy gyereket Indonéziában

Krokodil nyelt le egy nyolcéves kisfiút az Indonéziához tartozó Borneó szigetén - adta hírül a The Sydney News Today online kiadása.

Szálló por. Hat városban veszélyes a levegő

Tovább romlott a levegőminőség a magas szálló por koncentráció miatt, már hat településen veszélyes a levegő.

Pénzmosás? Ghánai bűnbandának segíthetett a 69 éves tolnai asszony

Egy 69 éves naki asszonyt azzal gyanúsítanak, hogy legalább 50 millió forintnyi bűncselekményekből származó összeg tisztára mosásában vett részt - közölte Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Olaszország – Kormánypárti lemondás. A Demokrata Párt főtitkára távozott

Bejelentette lemondását Nicola Zingaretti, a legnagyobb olaszországi baloldali erő...

Hétvége: néhol mínusz 10 fok is lehet

Pénteken hidegfront érkezik, aminek hatására téliesre fordul az idő az első tavaszi hétvégére, még mínusz 10 fok is előfordulhat hajnalban egyes helyeken.

Kamatmentes gyorskölcsön – hétfőtől az MFB Pontokon

A kamatmentes újraindítási gyorskölcsönt március 8-tól igényelhetik a vállalkozások az MFB Pontokban - közölte a Magyar Fejlesztési Bank.

Új 5 forintos – íme a győztes terv

A forint bevezetésének 75. évfordulója alkalmából különleges 5 forintos forgalmi érme emlékváltozatokat bocsát ki augusztus 1-jén a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az érmék képi megjelenéséről közönségszavazást tartottak, a győztes Gyuró Mónika pályázata lett.

Két év börtön. Negyven szállodából távozott fizetés nélkül

Jogerősen két év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte a másodfokon eljáró Debreceni Törvényszék azt a férfit, aki fizetés nélkül távozott az ország 40 szállodájából - közölte a törvényszék szóvivője.

Szamosi fémszennyezés. Megbüntették a felelős román céget

Mintegy kilencmillió forintnak megfelelő bírságot rótt ki a romániai vízügyi igazgatóság arra a cégre, amely a Szamost ért nehézfémszennyezésért felelős.

Történelmi mélyponton a román lej

Történelmi mélypontra süllyedt a román lej az euróval szemben: szerdán egy eurót 4,8768 lejen jegyeztek.

Gazdaság

Bővítés. A kamatmentes újraindítási gyorskölcsön az új korlátozásokkal érintett ágazatoknak is jár

Jelentősen bővül azoknak a vállalkozásoknak a köre, amelyek elsőként igényelhetik a Magyar Fejlesztési Bak (MFB) kamatmentes újraindítási gyorskölcsönét. A módosítás célja, hogy azok a vállalkozások is forráshoz juthassanak, amelyeket a március 8-tól életbe lépő új korlátozó intézkedések kedvezőtlenül érintenek - közölte az MFB.

Megugrott a legnagyobb bankok bevétele

Tíz éve legnagyobb mértékben nőtt a világ 12 legnagyobb befektetési bankjának a bevétele tavaly. Az első negyedévi minimális emelkedést követően a második negyedévben felgyorsult a növekedés, és ez a bővülés kitartott az év végéig.

Jogosulatlanul adott hitelt – százmilliós bírság a fővárosi cégnek

A Magyar Nemzeti Bank 100 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a budapesti F-hold Kft.-re, és véglegesen megtiltotta, hogy üzletszerűen pénzkölcsönt nyújtson. A jegybank a társasággal szemben büntetőfeljelentést is tett, illetve öt magánszemélyt összesen 7,5 millió forint eljárási bírsággal sújtott.

Széchenyi Kártya Program – meghosszabbított krízishitelek

A Széchenyi Kártya Program kríziskonstrukciói december 31-ig biztosan a vállalkozók rendelkezésére állnak, a kormány ugyanis június 30-ról az év végéig meghosszabbította a hitelek igénybevételi lehetőségét - közölte a programot koordináló KAVOSZ Zrt.

Zöld pénzügyek – MNB: az irány jó, de van hova fejlődni

A járvány ellenére előrelépés történt a zöld pénzügyekben: számos bank dolgozik zöld hitelek bevezetésén, az állam pedig zöld állampapírokat bocsátott ki. Ugyanakkor a fenntartható fejlődési célok szempontjából van hova fejlődni - mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Zöld pénzügyi jelentést ismertetve.

Átlépte az 1800 milliárdot az NHP Hajrá

Tavaly áprilisi indulása óta 28 ezer kis- és közepes vállalkozást 1836 milliárd forint forráshoz juttatott a Növekedési Hitelprogram Hajrá - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom