Hirdetés
Kezdőlap Élelmiszeripar Németország: járványgócok, magyar vendégmunkásokkal

Németország: járványgócok, magyar vendégmunkásokkal

A korona-megbetegedések magas száma a vendégmunkások munkakörülményeire és szálláshelyeik higiénés viszonyaira irányította a figyelmet Németországban. A vágóhidak termelés igazi árát az elsősorban a 40 ezer kelet-közép-európai húsipari dolgozó, közöttük sok magyar fizeti meg – rabszolgamunkával. A németek szeretik a húst és a spórolást, évi 60 kilós fejadagjuk olcsón kerül az asztalukra.

Koronavírus a vágóhidakon

Dr. Heike Harstick (Kép/Forrás: Fleischwirtschaft.de)

A fertőzöttek magas száma miatt a német hatóságok a napokban bezáratták Észak-Rajna-Vesztfália egyik legnagyobb vágóhídját. A tartomány más húsüzemiből, valamint Baden-Württemberg-i és Schleswig-Holstein-i vágóhidakról is egyre több megbetegedést jelentenek.

A többségében kelet-európai munkások munka- és elszállásolási körülményei miatt terjed a vírus. A dolgozók kizsákmányolása rég óta ismert. Több botrány is volt az elmúlt években. A Német Húsipari Vállalkozások Szövetségének ügyvezetője más magyarázatuk állt elő. „A vágóhidak a márciusban és áprilisban sem álltak le, amikor a járvány a leggyorsabban terjedt” – mondta Heike Harstick a Süddeutsche Zeitung kérdésére.

A kizsákmányolás receptje

Az EU 2004-es keleti bővítése után százszámra jöttek létre a postafiókcégek először Lengyelországban, majd Magyarországon, a még olcsóbb Romániában és Bulgáriában. A jól fizető németországi munka ígéretével a mai napig könnyű képzett, vagy ha belőlük hiány van, képzetlen munkaerőt toborozni.

Két foglalkoztatási forma létezik. Közös bennük, hogy a szolgáltatások szabad áramlásának uniós elvét használják ki, és hogy a foglalkoztató mindig a kelet-európai fantomcég.

A recept. (1) A munkavállaló hazájában munkaszerződést köt egy kölcsönzőcéggel, akitől a német húsüzem munkaerőt rendelnek meg.  (2) A német húsfeldolgozó megbízási szerződést köt egy kelet-európai céggel, aki a megbízást saját munkaerejével, a megbízó németországi telephelyén teljesíti. Mindkét foglalkoztatási forma legális. Az uniós jogot csak az sérti, ha a húsüzem maga alapít leányvállalatot egy másik országban és ez kölcsönöz, vagy köt megbízási szerződést az anyavállalattal.

Dolgozni látástól vakulásig – Mindezt éhbérért

A munkavállalók hazájukban állnak munkaviszonyban, ennek ellenére a munkavégzés helye szerinti, tehát a német munkaidőszabályok vonatkoznak rájuk: napi 8 óra heti 2 pihenőnappal, amely a túlórával együtt sem haladhatja meg a napi 12 és a heti 48 órát.

A német sajtó tele a nevük elhallgatását kérő húsüzemi dolgozók beszámolóival a valóságról:

Az éjszakai műszak 3-kor kezdődik. Ritkán érek vissza a szállásra délután fél 4 előtt

Hajnali 5-kor kezdesz, este 8 körül érsz vissza, megmosakszol, alszol 5-6 órát, másnap 4-kor felkelsz és kezdődik előröl az egész.”

5 éve dolgozom Németországban. Mindig éjszakai műszakban. Napi 12 óránál soha nem kevesebbet.

Utoljára 4 hete volt 1 szabad napom.”

Dolgozunk, alszunk, eszünk. A hét minden napján.”

A túlóráért szinte sehol nem fizetnek, és a munkáltatók többsége még az amúgy is alacsony, bruttó 8,75 €/óra minimálbért is kitrükközi. Számos jogcímen vonnak le a nettó bérből: szállásért, ellátásért, sőt, még a munkaeszközökért is! Utóbbiakkal ennek ellenére spórolnak az üzemekben. Sok helyen például napi 1 egyszerhasználatos gumikesztyű jár. Ha kiszakad, puszta kézzel kell tovább dolgozni. Nem ritka, hogy a munkaközvetítésért is felszámolnak több ezer eurót, amit később a bérből kell törleszteni.

A minimálbér napi 8 órás munkaért havi bruttó 1400 euró. A munkaidő-nyilvántartások szerint ennél senki nem dolgozik többet. Ebből lejönnek az adók és járulékok, valamint amit a munkáltató még levon a fent felsorolt jogcímeken. Szerencsés, akinek 700-800 euró talál a borítékban.

Élet a barakkokban

Sepsi Szabolcs Kép/Forrás: Faire Mobilität

A kereset itt több, mint például a 400 eurós romániai minimálbér – mondja Sepsi Szabolcs. Az erdélyi fiatalember egy civil szervezet munkatársa. A Faire Mobilität a DGB, a Német Szakszervezeti Szövetség megbízásából tart fent segélyirodát a húsiparban dolgozó közép- és kelet-európai munkavállalóknak.

A szakszervezetek szerint a szálláskiadás a kelet-európaiak foglalkoztatásának leglukratívabb része. A körülményekről sok rémtörténetet olvasni:

„250 euró a szobáért, ahol hatodmagammal alszom.”

„Tízen osztozunk 70 négyzetméteren.

Nyolcan lakunk a szobában. Szűk a hely, feszült a hangulat. Gyakran van verekedés.

Egy kolléganővel kell megosztanom az ágyat, akivel váltásban dolgozunk.”

Naponta van ellenőrzés. Ha valami tönkremegy, vagy túl magsara van állítva a fűtőtest, büntetést kell fizetnünk.”

Versenyképesség minden áron

A húsüzemek az utóbbi időben Ázsiára koncentrálnak. A kínai jóllét párhuzamosan meredeken nő a húsfogyasztás. A német sertéstermékek nagyobb népszerűek. Tavaly 55 millió disznót vágtak le Németországban. Az állatok fele külföldről érkezett a német üzemekbe feldolgozásra. Szárnyasból 1,6 millió tonnát, ami körülbelül 680 millió csirkének és pulykának felel meg.

A versenyképességet a munkavállalók kizsákmányolásával fokozzák a vágóhidak.

Kép/ forrás:toennies

Erre példa Németország legnagyobb húsfeldolgozója, az Észak-Rajna-Vesztfália-i Tönnies-konszern. Két műszakban napi 20 ezer sertést dolgoz fel 1700 alkalmazott. A szakszervezet becslése szerint 70 százalékuk kelet-európai. A feldolgozott hús mennyisége és a bevétel látványosan nőtt az elmúlt években. Az állandó munkaviszonyban álló dolgozóké viszont csökkent. Helyüket kölcsönzött munkavállalók vették át.

Szigorodó jogszabályok

Pedig a hatályos német jog tényleges fellépési lehetőséget biztosít a kizsákmányoló munkaadókkal szemben. 2018 óta a vágóhíd tulajdonosa mindenért felel, ami az üzemében történik. Munkaügyi szabálysértés esetén nem hivatkozhat arra, hogy a dolgozók egy alvállalkozóval állnak munkaviszonyba, aki szabályos szerződés alapján kikölcsönözte őket a vágóhídnak. Korábban a kölcsönzők, a kelet-közép-európai fantomcégek büntetés kiszabása esetén egyszerűen csődöt jelentettek, a henteseket pedig egy új cég foglalkoztatták tovább.

Az új szabály bevezette az általános felelősség jogintézményét is. Ennek értelmében, ha a munkavállaló még a minimálbért sem kapta meg, ezt akkor is követelhetik a vágóhíd üzemeltetőjétől, ha nem vele áll munkaviszonyban. Azt is rögzíti a jogszabály, hogy a munkaeszközöket, például a kés árát nem lehet a munkavállaló béréből levonni. A túlmunka ellentételezése érdekében pedig digitális munkaidő nyilvántartást kell vezetni.

Az ellenőrzések elmaradnak

Politikusi látogatás az ulmi vágóhídon Kép/Fotó/Forrás: schwaebische.de/Alexander Kaya

A szakszervezetek abban bíztak, hogy a törvénymódosítással javulnak a munkafeltételek. Csalódniuk kellett. A most nyilvánosságra került számok azt mutatják, hogy az ellenőrzések száma egyre csökken: 2015-ben 445 volt, ’17-ben már csak 233, ’18-ban pedig 200-nál is kevesebb. Márpedig ellenőrzés nélkül a szigorú jogszabály semmit se ér.

A kontroll hiányánál is rosszabb az ellenőrzés módszere. A hatóság javarészt előre bejelentve érkezik. Nem meglepő, hogy mindent rendben talál. ’15-ben a számos be nem jelentett ellenőrzés 365.000 euró bírságot szabtak ki. Négyszer annyit, mint tavaly az előre bejelentett helyszíni szemlékkel.

Lenne megoldás

A Német Szakszervezeti Szövetség (DGV) több követeléssel állt elő: tisztázni, hány főt foglalkoztatnak kölcsönzéssel és megbízási szerződéssel; szigorúbb hatósági ellenőrzés; létszámbővítés a feketemunka megakadályozásáért felelős Vámügyőrségnél; az agrártámogatások megvonása az átláthatatlan cégstruktúrával működő vállalkozásoktól.

A fogyasztók és a munkavállalók felelőssége

A szabályszegők a német húsüzemek és a keleti közvetítőik. Sepsi Szabolcs azonban gyakran beszél a munkavállalók felelősségéről is: „Aki minimális nyelvtudás és egy fillér nélkül érkezik, könnyű préda”. Ráadásul odahaza sok rémtörténet kering már, mégis könnyű utánpótlást találni. Az újonnan érkezők naivan bíznak benne, hogy ők lesznek a kivételek, akiket nem szednek rá.

A német sajtó elsősorban a hazai fogyasztók felelősségét veti fel.

Átlag. Húspult, valahol Németországban

A németek jövedelmük mindössze 10 százalékát (!) adják ki élelmiszerre. Amíg elvárják, hogy 3 euró alatt legyen az 500 grammos kiszerelésű csirkemellfilé és a daráltsertés, a kegyetlen konkurenciaharcban álló élelmiszerláncok sem fognak többet fizetni a húsüzemeknek, azok pedig a munkavállalóiknak.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Német EU elnökség kezdődött – kompromisszumokra készülve?

Angela Merkel nem csak válságkezelésre, az EU megreformálására is készül a német elnökség alatt. Európa legnépesebb országa és legnagyobb gazdasága példátlan egészségügyi és gazdasági válság közepette vette át az elnökséget. Több, önmagában is jelentős krízisben várható áttörés Berlintől?

Goldman Sachs: évek múlva rendeződhet az olajpiac

A Goldman Sachs bankház közgazdászai szerint az idén csökken, jövőre pedig emelkedik és 2022-re visszatér a krízis előtti szintre a világ olajkereslete.

Az AutoWallis bevásárolta magát az Iniciál Autóházba

Az AutoWallis csoport tulajdonába kerül az Iniciál Autóház Kft. 40 százaléka - közölte az Budapesti Értéktőzsdén jegyzett társaság.

Ifo: éledezik a német autóipar

A német autógyártók több mint egy év elteltével először ítélték meg pozitívan rendelésállományuk alakulását, miután az autóik iránti kereslet jelentősen megugrott - derült ki az ifo gazdaságkutató intézet jelentéséből.

Hírek

Szigorodott a homeopátiás szerek forgalmazása

Július 1-jétől csak terápiás javallat nélkül forgalmazhatók homeopátiás készítmények Magyarországon, mivel a forgalomban lévő készítmények esetében klinikai vizsgálattal nem igazolták a hatásosságukat.

Virtuális ügyfélszolgálatot indított a Nébih

Július 1-jével elstartolt a Nébih chat alkalmazása: Nébo, a chatbot, amely a hét minden napján, non-stop válaszol a hivatalt a Facebook Messenger felületén felkereső ügyfelek kérdéseire és fogadja az élelmiszerlánc-biztonsági bejelentéseket.

Felbukkant a pestis Mongóliában

Bubópestis miatt került kórházba két ember Mongólia nyugati részén - közölte az ázsiai ország egészségügyi minisztériuma.

Tízmillió eurós adócsalás – magyarországi őrizetbe vételek

Magyarországon állították elő annak a bűnözői csoportnak a két vezetőjét, amely cukor és étkezési olaj határokon átnyúló értékesítése során 9,7 millió eurós áfacsalást követett el. Az akcióban négy további ország hatóságai is részt vettek - közölte az Eurojust.

Gyömrő. Ápoltakat fosztott ki a szociális otthon vezetője

A Monori Járásbíróság 6 év 2 hónapos börtönbüntetésre ítélt egy férfit, aki egy gyömrői szociális otthon vezetőjeként kifosztotta a gondozottak bankszámláit - közölte a Budapest Környéki Törvényszék.

Péntektől olcsóbban tankolhatunk benzint

Péntektől bruttó 2 forinttal csökken a 95-ös benzin literenkénti átlagára, a gázolajé viszont ezúttal nem változik.

Nigériai műkincsek – a lopott szobrok árverése Párizsban?

Szakértő: „a művet Biafra gyermekeinek vérével festették”. A nigériai tiltakozás ellenére a Christie's Párizsban árverésre bocsátott két, állítólag lopott nigériai szakrális műkincset, amelyek 195 ezer eurórért keltek el. 

Jövőre is elmarad a Genfi Autószalon

Az idei év után 2021-ben sem tartják meg a Nemzetközi Genfi Autókiállítást, a világ egyik legnagyobb autóipari szakkiállítását, ahol rendre számos új modellt vonultatnak fel a gyártók.

A veszélyhelyzetnek vége – a moratórium marad

Az év végéig él a hiteltörlesztési moratórium, és a veszélyhelyzet feloldásától függetlenül is ki-, illetve be lehet lépni a rendszerbe.

Júniusi viharok. Az ötmilliárdot is elérheti a kár

Az elmúlt évek legpusztítóbb viharperiódusa volt a júniusi: a biztosítók által kifizetett összegek és a kártartalékok elérhetik az ötmilliárd forintot - közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

Nincsenek turisták, helyreállt a japán szikaszarvasok emésztése

Helyreállt az emésztésük a híres szikaszarvasoknak a nyugat-japán Nara Parkban, mivel a koronavírus-járvány miatt távolmaradó turisták immár hónapok óta nem etetik túl csemegével a kérődzőket.

Éhínség kíséri a járványt – tízmilliók várnak segítségre

A koronavírus-járvány, a kedvezőtlen időjárás és a helyi konfliktusok miatt emberek tízmillióit fenyegeti éhínség. Az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) ötmilliárd dollár támogatásra van szüksége ahhoz, hogy folytathassa programjait - közölte a szervezet.

Gazdaság

BÉT – Júniusban csak az OTP emelkedett

Júniusban a Budapesti Értéktőzsde indexe, a BUX értéke 35 876 pontról 35 818 pontra csökkent, az OTP árfolyama emelkedett, a többi vezető részvényé kismértékben mérséklődött.

A veszélyhelyzetnek vége – a moratórium marad

Az év végéig él a hiteltörlesztési moratórium, és a veszélyhelyzet feloldásától függetlenül is ki-, illetve be lehet lépni a rendszerbe.

Kihívót kapott az OTP: megalakult a Magyar Bankholding

A Fővárosi Törvényszék Cégbíróságának cégnyilvántartási bejegyezésével létrejött a Magyar Bankholding Zrt. - közölte a társaságot létrehozó három pénzintézet.

Az OTP netbankján immár QR-kóddal is fizethetünk

Az OTP internetbankján keresztül mától a kártyaadatok megadása nélkül, a QR-kód lefotózásával is lehet fizetni - jelentette be Csányi Péter, az OTP Bank ügyvezető igazgatója.

MNB: a tőkepiac a járványban is stabil maradt

Növekedés és jövedelmezőség jellemezte a biztosítók, tőkepiaci szereplők, pénzügyi vállalkozások piacait tavaly, és a koronavírus-járvány sem rendítette meg a szektort - áll az MNB friss biztosítási, pénztári és tőkepiaci kockázati jelentésében.

MNB: együttműködés a moldovai jegybankkal

Külföldi felügyelési tevékenységének erősítése érdekében a Moldovai Nemzeti Bankkal kötött együttműködési megállapodást a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom