A 2024-es költségvetés a háborús helyzetben is garantálta az ország, a magyar családok és a nyugdíjasok védelmét. A 2024-es évben a kormány a nehéz külső körülmények ellenére is következetesen kiállt a magyar gazdaságpolitika eredményeinek megőrzése mellett, a költségvetés biztosította a honvédelmi, rezsivédelmi, családpolitikai és a nyugdíjak értékét megőrző forrásokat.
Mindezeken túl a kormány jelentős mértékben javította az egyensúlyi mutatókat, a 2023. évi 6,7 százalékról érdemben csökkent a GDP-arányos hiány a tavalyi évben – hangsúlyozta az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszerének december végi helyzetéről szerdán kiadott részletes tájékoztatójában a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Tavaly december végén az államháztartás központi alrendszere 4095,8 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 4003,9 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 138,2 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 230,1 milliárd forintos hiányt mutattak.
A központi alrendszer adó- és járulékbevételei az előző évhez viszonyítva 8,7 százalékkal magasabban teljesültek.
A kiadások között nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra tavaly összesen 6853,9 milliárd forintot fordítottunk, ez 474,2 milliárddal magasabb összeg, mint 2023-ban. Ennek köszönhetően nemcsak megőrizték, hanem tovább növelték a nyugdíjak reálértékét. Az összes kiadásból a 13. havi nyugdíj és ellátás kiadási összege 520,2 milliárd forintot tett ki – emelte ki az NGM.
A Babaváró támogatásokra összesen 208,3 milliárd forintot költött a kormány 2024-ben, ez 31,3 milliárd forinttal haladja meg a 2023-ban folyósított forrásokat.
Továbbra is meghaladja az egy évvel korábbi kifizetéseket az egészségügy területén gyógyító-megelőző ellátásra fordított összeg.
Erre a célra a kormány 2024-ben 274 milliárd forinttal többet, 2684,1 milliárd forintot költött, ami magában foglalja az ápolók 2024 márciusától végrehajtott béremelésének többletkiadását is. Az oktatásban, szakképzésben dolgozó tanárok bére pedig átlagosan 32,2 százalékkal emelkedett, ami 406,1 milliárd forint többletkiadást jelentett.
2024-ben az államháztartás GDP-arányos hiánya jelentősen csökkent a 2023. évi 6,7 százalékhoz képest 2024-ben az eredményszemléletű hiány GDP arányosan várhatóan 4,8 százalék körül alakul.
A részletes tájékoztató megerősítette, hogy a kormány 2025-ben is folytatja az egyensúlyi mutatók javítását.
Az idei évre bővülő gazdasági teljesítmény, magas foglalkoztatottság és tovább növekvő bérek mellett csökkenő államadóssággal és 3,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal számolnak.
A központi alrendszer december végi 38 038,2 milliárd forint összegű bevételei az előző év azonos időszakához képest 1206,3 milliárd forinttal, 3,3 százalékkal magasabb összegben alakultak.
A központi alrendszer december végi 42 134,0 milliárd forint összegű kiadásai 866,6 milliárd forinttal, 2,1 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszaki adatát.
Magasabban teljesültek az egy évvel korábbihoz képest többek között a családügyi és normatív támogatások, a költségvetési szervek kiadásai, valamint a kamatkiadások.
A központi költségvetés adóssága 2024-ben 4613,8 milliárd forinttal növekedett és 55 479 milliárd forintot tett ki. Ezen belül a devizaadósság 2879,5 milliárd forint emelkedéssel 16 557,8 milliárd forintra nőtt és a teljes adósság 29,8 százaléka volt – derül ki a jelentésből.(MTI)
