Kezdőlap Fókuszban Nyugati vita - Profitmaximalizálás vagy társadalmi felelősségvállalás?!
No menu items!

Nyugati vita – Profitmaximalizálás vagy társadalmi felelősségvállalás?!

Társadalmi felelősségvállalás vagy profitmaximalizálásEgyre több nyugati kormány írja jogszabályba, hogy a cégeknek társadalmi célokat is követniük kell. Topmenedzserek sokasága támogatja a szemléletváltás. Szavakban. Mégsem e szerint cselekednek. A kritikusok szerint a társadalmi célok kitűzése és a cselekvés azok elérése érdekében a demokratikusan választott kormányok joga és kötelessége.  

A szavakat nem követik tettek

A világ egyik legnagyobb élelmiszerkonszernje, a Danone 2020. januári közgyűlése elsöprő többséggel fogadott el egy irányelvet ’Vállalat társadalmi misszióval’ címmel. Ezzel az első tőzsdei cégként tett eleget a francia Gazdasági és Pénzügyminisztérium ’Akcióterv a növekedésért és a vállalatok átalakításáért’ elnevezésű rendeletének. Bruno Le Maire, a szakminiszter által többször korszakos jelentőségűnek nevezett iránymutatás szerint a gazdasági szereplőknek a jövőben társadalmi célokat is követniük kellene, mint például az egészség- és a környezet védelme, valamint az erőforrások felelős felhasználása.

Danone lesz az első tőzsdén jegyzett társaság, amely 2019 -ben elfogadta a francia jog által létrehozott „Entreprise à Mission” modellt (…) hogy felügyelje környezetvédelmi, társadalmi és társadalmi céljainak előrehaladását.

A Danone cégcsoport vezetője, Emmanuel Faber, akit a sajtó rendszeresen az ’emberközpontú és környezettudatos cégvezető’ eposzi jelzőivel illet, akkor vált sztárrá, amikor 2019-ben lemondott a cégének évi 1,2 millió euróba kerülő neki járó privát nyugdíjbiztosításáról. Reputációja tovább növekedett, amikor kiderült, hogy irodájában függ a világhírű fotográfus, Lee Jeffries egy hajléktalanról készült alkotása függ. Majd, amikor a világcég részvényesei előtt 2020 nyarán

bejelentette, hogy ’emberközpontú és a környezetvédelmet szem előtt tartó’ konszerné átalakítja a Danone-t.

Így nagy volt a meglepetés, amikor 5 hónappal később 2.000, köztük 500 franciaországi álláshely felszámolását jelentette be a világcég, az 1919 óta tartó cégtörténet legnagyobb elbocsátási hullámát. A kiváltó ok a Danone részvényárfolyamának folyamatos esése volt a megelőző hónapokban. A pandémia nem játszhatott benne szerepet, az ugyanis még növelte is az élelmiszerkonszern bevételét. „Én se tudok azon változtatni, hogy a profit alapvető fontosságú egy vállalat számára” – magyarázta a döntést Faber.

Mások se jobbak

Társadalmi felelősségvállalás: Larry Fink CO2 mentes gazdaságot prédikált, kőolajba invesztált
Larry Fink CO2 mentes gazdaságot prédikált, kőolajba invesztált

„Tegyünk többet a társadalomért!” – hívta fel topmenedzser kollégáit 2021 elején Larry Fink, a világ egyik legnagyobb alapkezelője, a BlackRock vezetője. Síkra szállt a CO2-mentes gazdaságért is, miközben a BlackRock 2020-ban 85 milliárd dollárt invesztált kőolajtermelő cégekbe.

Szintén csak kinyilatkoztatás maradt a Business Roundtable felhívása a vállalatok társadalmi felelősségvállalásáért. „A részvényeseknek nem járhat jobb elbánás, mint az alkalmazottaknak” – állt a dokumentumban.

A befolyásos lobbi szervezet soraiba Fink mellett olyanok tartoznak, mint az Amazon alapító-elnöke, Jeff  Bezos és a JP Morgen bankházat 15 évig vezető Jamie Dimon.

„A jó vezető a dolgozókba invesztálja a legtöbbet. Az elégedett munkaerő a siker biztos receptje”

– monda az elkötelezett kapitalista hírében álló Dimon az állásfoglalás kapcsán.

„A gazdaság van az emberekért, és nem az emberek a gazdaságért” – tette hozzá a tengerentúlon szokásos pátosszal.

Az állam nem kér a felelősségből

Bruno Le Maire a párizsi repülőteret privatizál ígéret fejébe

Ellentmondásosak a kormányzati célkitűzések és tettek is. A francia Gazdasági Minisztérium említett akciótervében szerepel a még megmaradt állami vállalatok privatizációját is. „Fejfájás nélkül adjuk magánkézbe a párizsi repülőteret, ha a vásárló hitet tesz a társadalmi felelősség mellett” – magyarázta Bruno Le Maire, miért nem lát ellentmondást.

Hasonló elveket fogalmazott meg a korábbi brit miniszterelnök, David Cameron. „A társadalmi feladatokat adni a magáncégeknek nem lappangó szocializmus” – mondta a konzervatív kormányfő 2006-ban egy vállalati lobbi szervezet közgyűlésén. „Ha a cégek önként fogalmaznak meg és teljesítenek társadalmi és környezeti célokat, nincs szükség állami szabályozásra.”

Nincs új a nap alatt

A magángazdaság társadalmi felelőssége az USA-ban az ’50-es évektől téma. Ekkortól általános a legnagyobb, hogy kisszámú, sokszor ugyan ahhoz a családhoz tartozó tulajdonos helyett pénzügyi befektetők kezében van a nagyvállalatok részvényeinek többsége. A patriarchák helyét menedzserek foglalták el a vezetői székekbe.

Howard Bowen: a nem tulajdonos cégvezetők az össztársadalmi érdekekért dolgozhatnak

Lehet-e jó vezető, aki nem tulajdonos, és így a részvényárfolyam növekedésén keresztül közvetlenül nem részesül a cég sikerében? – tették fel a kérdést közgazdászok. „Igen! Éppen azért, mert nem tulajdonos, képes valamennyi csoport, így a dolgozók érdekeit is figyelembe venni és a céget össztársadalmi érdekekre tekintettel vezetni” – adta meg a választ Howard Bowen, a kor meghatározó közgazdásza.

A ’60-as évek végén, a polgárjogi mozgalom hatására sosem látott társadalmi nyomás alá kerültek a vállalatok. Tömegek keltek fel az ellen, hogy döntő hatásuk van a gazdasági, politikai és társadalmi folyamatokra, miközben csak a profitmaximalizálást tartják szem előtt.

Milton Friedman a neoliberalizmus főideológusa

„A vállalatok legfontosabb társadalmi feladata a nyereségük maximalizálása” – írta Milton Friedman ’70-ben a New York Timesban publikált értekezésében. „Az által tehetnek a legtöbbet az emberekért, hogy gazdasági növekedésről gondoskodva megteremtik állam szociális kiadásainak forrását” – vélte a Nobel-díjas közgazdászlegenda, a neoliberalizmus főideológusa. „A létező szocializmus bizonyítja, hogy az állam és a vállalatok feladatainak összekeverése csődhöz vezet.”

Némileg más okokból, de szintén elutasította a társadalmi célokért aktív vállalat gondolatát a Rockefeller Brothers Fund (RBF) ’60-as elemzése. Az alapító okirata szerint „egy igazságos világért és a fenntartható fejlődésér” küzdő alapítvány tanulmánya szerint,

„aki a cégeknek kormányzati feladatokat akar adni, megfeledkezik arról, hogy a tulajdonosok érdekében és utasítására tevékenykedő szervezetek, tehát választói kontroll nélkül döntenék el, milyen társadalmi célokat követnek”.

Nem tökéletes, de több mint a semmi

A francia akcióterv kritikusai is elismerik annak történelmi jelentőségét: elsőként került be egy piacgazdaság polgári törvénykönyvébe, hogy a gazdasági társaságoknak „tekintettelek kell lenniük tevékenységük szociális és ökológiai kihatásaira”.

Jean-Philippe Denis

Jean-Philippe Denis, az Université Paris-Saclay vállalatgazdász professzora szerint azonban látni kell, hogy az elv megszegése nem jár büntetőjogi következményekkel a menedzserekre nézve. Szerinte ezért akceptálta a Munkaadók Szövetsége, a Medef az új rendeletet.

Semmi sem elég

„Ha nagyobb felelősségvállalást követelünk a vállalatoktól, beismerjük, hogy a kormányok nem voltak képesek alapvető feladatuk ellátására, a jövedelmek szociális szempontú újraosztására” – nyilatkozta az akcióterv körüli vitával összefüggésben Jean-Charles Simon, a vezető francia befektetési tanácsadó cég, a ETF Patrimoine vezetője. Hozzátéve, hogy szerinte a cégek sosem lesznek képesek eleget tenni a közvélemény és a politika elvárásának. „Ha a kisujjukat nyújtják, az egész karjuk fog kelleni.”

Erre az egyébként baloldali Le Monde Diplomatique (LMd) hozott fel egy példát. Amikor a Danone vezetője lemondott a nyugdíj-előtakarékosságáról a világ legjelentősebb, civil szervezeteket tömörítő szövetsége, az Oxfam új követeléssel állt elő: az osztalék maximalizálására hívta fel a Danone-t, egyúttal egy szociális és ökologikus célokra felhasználható alap létrehozását követelte, amelybe a felső határ feletti nyereségrész kerülne.

Demokratikus deficit

A neoliberális Simon úgy érvel, leginkább azért van a vállalatok társadalmi felelőssége ellen, mert antidemokratikusnak tartja azt:

a parlamentek feladata társadalmi kérdésekről dönteni, nem pedig a gazdasági társaságok részvényesi közgyűléseinek, illetve menedzsmentjeinek.

Hasonló véleményen van az egykori Clinton-adminisztráció munkaügyi minisztere, a Demokrata Párt baloldali szárnyához sorolt Robert Reich is. Szerinte a vállalatoknak társadalmi felelőssége a munkaügyi szabályokat betartásában és az adófizetésben áll. A társadalmi célok kitűzésé és a cselekvés azok elérése érdekében a demokratikusan választott kormányok joga és kötelessége.

Petrus Szabolcs

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Londoni elemzők: az MNB a kamatemelés lassítása ellenére továbbra is szigorú

Londoni pénzügyi elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB)...

Tőzsde – Emelkedéssel nyitottak a New York-i indexek

Emelkedéssel nyitottak az irányadó New York-i tőzsdemutatók kedden, korrigálva az előző napi erős veszteségeket.

Románia – Koronavírus. Naponta több mint száz halott

Romániában a kéthetes mozgóátlag több mint duplájára, száz fölött ugrott kedden az egy nap alatt elhunyt koronavírusos betegek száma, és az utolsó 24 órában újonnan diagnosztizált fertőzések is immár több mint kétszer is vannak két hét átlagának.

Magasabb inflációt és GDP-t vár 2021-re az MNB

A Magyar Nemzeti Bank 4,6-4,7 százalékra emelte idei inflációs és 6,5-7,0 százalékra GDP-várakozását legfrissebb Inflációs jelentésében.

Hírek

Románia – Koronavírus. Naponta több mint száz halott

Romániában a kéthetes mozgóátlag több mint duplájára, száz fölött ugrott kedden az egy nap alatt elhunyt koronavírusos betegek száma, és az utolsó 24 órában újonnan diagnosztizált fertőzések is immár több mint kétszer is vannak két hét átlagának.

Katonai konvojra kell számítani többfelé az utakon

Kiképzés miatt katonai gép- és harcjárművekből álló menetoszloppal találkozhatnak az autósok csütörtökön és pénteken több autópályán és főúton is - közölte a Honvédelmi Minisztérium.

Nagyot gyengült a forint a kamatemelés után

Jelentősen gyengült a forint az MNB kamatdöntésének kihirdetése után: az euró jegyzése 354,56 forintra emelkedett a bankközi devizapiacon. A döntés közzététele előtt egy perccel még 353,04 forinton állt a jegyzés.

Kiskörei vízerőmű – nyolc sérült. Turbinahiba okozhatta a robbanást

A Tiszavíz Vízerőmű Kft. kiskörei telephelyén az egyik turbina tervezett, éves karbantartása során történt robbanás hétfőn - közölte az MVM.

Manny Pacquiao ringbe száll az elnöki székért

A profi ökölvívás sztárja, Manny Pacquiao is indul a Fülöp-szigeteki elnökválasztáson, és befejezettnek tekinti a karrierjét.

Szlovák maffia. Korrupció – a különleges ügyészt 14 évre és teljes vagyonelkobzásra ítélték

Tizennégy év börtönnel sújtotta a legsúlyosabb bűncselekményekben eljáró szlovákiai különleges ügyészség egykori vezetőjét a Pozsony melletti Bazin (Pezinok) városának különbírósága.

Rekordot döntött tavaly a könyvkiadás

Tízéves könyvkiadási csúcs dőlt meg a pandémia évében: 2020-ban adták ki a legtöbb művet, a példányszámok viszont csökkentek. A vásárlók jellemzően öt-hatezer forintot költöttek egy könyvvásárlás során.

A gyerekeket is oltják, a harmadik adagot is beadják már Angliában

Már oltják Angliában a 12-15 éves korosztály tagjait az új típusú koronavírus ellen. A brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) ugyancsak elkezdte a hatáserősítő harmadik oltási adagok beadását is. 

Gazdaság

Londoni elemzők: az MNB a kamatemelés lassítása ellenére továbbra is szigorú

Londoni pénzügyi elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris alapállása a kamatemelés ütemének csökkentése ellenére továbbra is meglehetősen szigorú, bár ebben a ciklusban...

Negyedszer is emelte az alapkamatot az MNB – változott a kamatfolyosó is

A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa 15 bázisponttal 1,65 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén. A testület azonos mértékben emelte a kamatfolyosót is, 0,7 százalék és 2,60 százalék közé.

Londoni elemzők: még egy kamatemelés biztos az MNB részéről

Londoni pénzügyi elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi monetáris szigorítási ciklusán belül egy kamatemelés még bizonyosra vehető.

Moratórium – Bankszövetség: méltánytalan a kamatok utólagos csökkentése

Méltánytalan a hitelkártyák és a folyószámlahitelek kamatát a személyi kölcsön kamatával egyező kamatra visszamenőleges hatállyal átszámolni, mivel a különböző termékek kamatozása és kockázata egymástól eltérő - közölte a Magyar Bankszövetség.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom