Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Oda a megtakarítási lehetőség: drámai módon nyílik itthon a fizetési olló
No menu items!

Oda a megtakarítási lehetőség: drámai módon nyílik itthon a fizetési olló

Fotó: Freepik

Az Intrum legfrissebb jelentése alapján stagnál az Intrum Fizetőképességi Index (IFI), ami a közelmúlt gazdasági helyzetét tekintve kedvező jelnek számít. Ugyanakkor a lakossági kamatkiadások tizennégy éves csúcsot értek el, elsősorban az elmúlt évek magas inflációjának és a jegybanki alapkamat-növekményének következtében.

Az alacsony jövedelmű háztartások nehezebben kezelik a megnövekedett költségeket, míg a magasabb jövedelműek a kamatbevételekből profitálnak, ezáltal tovább mélyítve a jövedelmi különbségeket.

Az idei év harmadik negyedévében a legfrissebb adatok szerint az Intrum fizetőképességi indexe alig egy százalékkal csökkent, így lényegében 12,5-ös értéken stagnált. A havi adatok alapján júliusban kisebb visszaesés tapasztalható, ám ezt követően az index értéke enyhén emelkedett, végül pedig ismét stagnált az előző hónaphoz képest. A lakosság fizetőképességének gyakorlatilag változatlan szintje a közelmúlt gazdasági nehézségeihez viszonyítva kedvező eredménynek számít.

Az Intrum és a GKI Gazdaságkutató Zrt. 2018 óta negyedévente jelenteti meg az Intrum Fizetőképességi Indexet, amely a magyar lakosság fizetőképességét vizsgálja. Az IFI olyan összetett mutató, amely képes megragadni a magyar háztartások fizetőképességének alakulását. Amennyiben az index értéke nő, akkor azt feltételezzük, hogy a lakossági jövedelmi helyzete is javul, ami stabilabb pénzügyi hátteret jelent a hiteltörlesztéseknek és a számlafizetéseknek.

Rekordot döntött a lakossági kamatkiadás

Az idei második negyedévben tetőztek a lakossági kamatkiadások: 245 milliárd forinttal elérték a tizennégy éve nem látott csúcsot. Ez nagyrészt a Covid-járvány, majd az orosz-ukrán háború okozta gazdasági válság nyomán kialakult magas infláció következménye. Az infláció kezelésére a jegybank megemelte az alapkamatot, amely a lakossági hitelpiacot is átárazta, így növekedtek a kamatkiadások.

Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a lakosság kamatbevételei is emelkedtek, 2024 második negyedévében elérve a 486 milliárd forintot. Ezt főleg az állampapírok hozama okozza, amelyek kamata szintén a magasabb alapkamat miatt nőtt. 2023 első negyedévében a háztartások nettó kamategyenlege (vagyis a kamatbevételek és a kamatkiadások közötti különbség) pozitívba fordult. Ez alapvetően jelenti, hogy a kamatok összességében javítottak a lakosság fizetőképességén.

“Fontos azonban az eredményekhez azt is hozzátenni, hogy a kamatok emelkedése a jövedelmi különbségek hatására eltérő mértékben érintette a különböző háztartásokat: jellemzően a magasabb jövedelmű háztartások részesültek a megnövekedett kamatbevételekből, mivel ők rendelkeznek általában megtakarítással. Ezzel szemben az emelkedő kamatok a hiteladós, alacsonyabb jövedelmű háztartásokat sújtották leginkább, akik nehezebben tudják kezelni a megnövekedett költségeiket. Az MNB pénzügyi egészség kutatásából azonban jól látszik, hogy ez a réteg a lakosság 40 százaléka körül alakul, akik egy hónapnyi megtakarítással sem rendelkeznek.” – kommentálta az Intrum és a GKI új jelentését Deszpot Károly, az Intrum vezérigazgató-helyettese. 

Bizonytalanságukban inkább tartalékolnának a magyarok 

A magyar gazdaság gyenge teljesítményének és a lakossági fogyasztás alacsony szintjének hátterében több tényező is áll. A reálbérek emelkedése ellenére a lakosság költési hajlandósága nem mutat jelentős növekedést, és a vállalkozások is óvatosabban közelítik meg a beruházásokat. Az empirikus adatok azt mutatják, hogy a háztartások a COVID-19 és az energiaválság következményeként megcsappant megtakarításaikat próbálják visszaépíteni, hiteleiket törlesztik, és tartalékolnak a fogyasztás helyett.

A hazai infláció már 2017 óta magasabb az uniós átlagnál, így a lakosság jelentős árcédula-sokkal szembesült az elmúlt években. A magas inflációt visszaszorító magas kamatok pedig növelik a lakosság adósságterheit, még jobban visszafogva ezzel a fogyasztási és beruházási kedvet, főként az alacsonyabb jövedelműek körében.

A háború folyamatos jelenléte a közbeszédben növeli a lakosság bizonytalanságérzetét, ami tartalékolásra és külföldi megtakarítások felé fordulásra ösztönöz. A családtámogatások, az állampapírok magas hozamai és az adókedvezmények elsősorban a felső középosztályt segítik, akik jövedelmük nagyobb részét külföldön költik el. Az emelkedő kiskereskedelmi és pénzügyi különadók pedig tovább növelik az árakat, ami szintén csökkenti a hazai fogyasztást, és a vásárlókat a külföldi online kereskedik és a határon átívelő bevásárlás felé tereli.

A lakosság alacsony fogyasztása nemcsak külső tényezőkből, hanem belső folyamatokból is ered. Az elérhető adatok alapján a megtakarítások nőttek, de ez elsősorban a magasabb jövedelműeket érinti, ők tudnak felkészülni a jövőbeli bizonytalanságra. Ezzel szemben az alacsonyabb jövedelműeknek nincs lehetőségük pénzügyi tudatosságra, mivel jövedelmüket teljes mértékben felélik. Így az elmúlt időszak eseményei tovább növelték a társadalmi jövedelmi egyenlőtlenségeket.

MNB: rövid távon ne számítsunk komoly változásra 

Az utóbbi évek gazdasági kihívásai, mint a COVID-19 járvány, az energiaválság és a folyamatos infláció, alapvetően megváltoztatták a háztartások pénzügyi szokásait Magyarországon. A tavalyi év során a bizonytalan gazdasági környezet és a magas infláció hatására a tehetősebb háztartások jelentős mértékű megtakarításokat halmoztak fel, a fogyasztási ráta a teljes lakosság körében csökkent. Az elmúlt negyedévekben a bérek gyorsabban növekedtek, mint más típusú lakossági jövedelmek (például nyugdíjak és profitok), ami összességében azt eredményezte, hogy a lakosság teljes jövedelme mérsékelten emelkedett.

Az MNB (Magyar Nemzeti Bank) legújabb előrejelzései szerint a következő két évben enyhe csökkenés várható a lakossági megtakarítási rátában, míg a lakossági beruházási ráta kismértékű növekedést mutat majd, a fogyasztási ráta pedig stabil marad. A KSH szeptemberi jelentésében a munkanélküliségi ráta 4,5%-os volt a várt 4,2% helyett, ami egy romló trendre hívja fel a figyelmet, és a gazdaság további gyengélkedését vetítheti előre. A csökkenő foglalkoztatás ugyanis rontja a fogyasztási, és ezzel a GDP növekedési kilátásokat a következő hónapokra.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

“Szabadon, félelem nélkül” – Bécs kampánya

A bécsi női menedékházak az erőszakot elszenvedett nők és gyermekeik számára biztosítanak védelmet és szakmai támogatást és naponta több mint 200 férőhellyel várják azokat, akik segítséget kérnek.

Most se lesz olcsóbb: 5-10 százalékos áremelkedés a karácsonyfáknál

A felmérés szerint a vevők 85 százaléka az utolsó két hétre hagyja a vásárlást.

Nem kevés hamis táskákat és pénztárcákat foglaltak le egy budapesti üzletben

A NAV munkatársai iparjogvédelmi jogok megsértése bűncselekmény elkövetése miatt indítottak eljárást.

949 millió euró a termék-külkereskedelmi többlet szeptemberben

A termék-külkereskedelmi mérleg 2,6 milliárd euróval javult, a többlet 9,3 milliárd eurót tett ki.
Hirdetés

Hírek

Vegyesen mozgott a forint péntek reggel

Az euró a kora esti 1,0553 dollár után 1,0568 dolláron áll péntek reggel.

Kevéssé változott szerda reggelre a forint árfolyama

Kevéssé változott a forint árfolyama szerda reggelre a főbb...

Végre erősödött hétfő reggelre a forint

A novemberi kezdéshez képest 0,8 százalékkal áll gyengébben a forint hétfő reggel az euróval, 4,7 százalékkal gyengébben a dollárral és 1,5 százalékkal gyengébben a svájci frankkal szemben.

A bitcoin történelmi csúcson, 94 ezer dollár fölött

A bitcoin jegyzése az év eleje óta több mint a kétszeresére emelkedett.

Vegyesen alakult szerda reggelre a forint árfolyama

Az év eleje óta a forint gyengült mindhárom devizával szemben, 6,5 százalékkal az euró, 11,0 százalékkal a dollár és 5,7 százalékkal a svájci frank ellenében.

Gyengült a forint árfolyama

Az euró 1,0714 dollárt ért hétfő reggel a péntek esti 1,0694 dollár után.

BÉT – Mínuszban zárt a BUX

A BUMIX 6793,64 ponton zárt pénteken, ez 59,36 pontos, 0,87 százalékos csökkenés a csütörtöki záráshoz viszonyítva.

Gyengült pénteken a forint

Gyengült pénteken a forint a kora reggeli jegyzéséhez képest a főbb devizákkal szemben.

Gazdaság

A Mol részesedését az ENEOS MOL Synthetic Rubber Kft.-ben az ENEOS veszi meg

A tranzakció várhatóan 2025 első negyedévében zárul le, a hatósági jóváhagyástól függően.

Háromból két ügyfélszámla már kamatadómentes az idén is profitban fürdő brókereknél

A befektetési vállalkozásoknál összesen 298,5 ezer számla volt szeptember végén, ebből több mint 160 ezer volt a TBSZ és csaknem 32 ezer a NYESZ,.

A hitel nem ajándék – kampány a karácsonyi időszakra kvízjátékokkal

Az év végi időszakban sokan igényelnek rövid lejáratú, kisebb összegű hiteleket is a karácsonyi kiadások fedezésére.

Már több mint 2000 milliárd forintnyi vagyont tartanak külföldi bankbetétekben a magyarok 

A pénzügyi vagyon kétharmada ugyanis a legvagyonosabb 10 százalék kezében van az MNB korábbi felmérései szerint.