Hirdetés
Kezdőlap Fókuszban Pandémia-mérleg. Mit tehet és tett az Európai Unió?
No menu items!

Pandémia-mérleg. Mit tehet és tett az Európai Unió?

Amellett, hogy Magyarország a korábban tervezetten felül akár ezer milliárd forintnyi európai uniós forrást költhet el elsősorban a gyenge forint miatt tekintettel arra, hogy az euróban biztosított pénzek többet érnek, az EU olyan halasztott fizetést, valamint rendkívüli átcsoportosítási és állami támogatási lehetőségeket is engedélyez, ami jelentősen megnöveli a magyar kormány mozgásterét a koronavírus járvány negatív hatásai elleni küzdelemben – fejtette ki AzÜzletnek az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének két szakembere, Zupkó Gábor képviseletvezető és Gyenes Zoltán gazdasági elemző.  

Zupkó Gábor

– Egy ilyen válsághelyzetben természetesen jogosan merül fel a kérdés az emberekben, hogy ki segít rajtuk, ki mit tesz az érdekükben? Mi az Európai Bizottságot képviseljük, ami – az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa mellett – az Európai Unió három fő kormányzati intézményeinek egyike. Feladata a jogszabályok kezdeményezése és az uniós szerződések betartásának ellenőrzése mellett a közös fellépések végrehajtása azokon a területeken, amelyeken a tagállamok hatáskörrel ruházták fel. Az egészségügy terén lényegében a tagállami intézkedések koordinálására korlátozódik a Bizottság szerepe, míg például a gazdaságpolitikában szélesebb a hatásköre – mondta el Zupkó Gábor, az Európai Bizottság képviseletének vezetője. – A mai politikai és kommunikációs környezetben fontos kiemelni: az Európai Unió nem egyenlő a brüsszeli intézményekkel, vagy az európai uniós tisztviselőkkel. Az EU a 27 tagország és lakosságának közösségét jelenti és ezért egy ilyen helyzetben az Európai Unió együtt nagyon sokat tehet. De nem csak az intézményei révén, hanem a tagországokat is ide kell érteni. Ezért is jó látni, hogy a tagországok ebben a válsághelyzetben nagyon sok esetben tettek tanúbizonyságot az egymáshoz való szolidaritásukról: legyen az a betegek átvétele, az orvoscsoportok, vagy segélyszállítmányok küldése, mint ahogy azt Magyarország tette a környező országoknak vagy Olaszországnak.

– A válság kirobbanásának idején sokakban merült fel a kérdés, hogy hol van az EU, hol a közösségi összefogás?

– Egy ilyen mélységű krízishelyzet mindenkit váratlanul ért és először, érthetően mindenki a saját helyén próbált helytállni. Nyilvánvaló az is, hogy most az egészségügyi rendszerek állnak a frontvonalban, ami azonban a tagországok hatáskörébe tartozik. Az Európai Unió így azt keresi, hogy a hatásköreiben álló területeken, miként tudja támogatni a tagországokat, a kis- és középvállalkozások, valamint a polgárok életét, a munkahelyek megvédését. Hogyan tudja a legrugalmasabban rendelkezésre bocsátani a forrásait, amelyek azonban végesek. Az Európai Unió ugyanis csak olyan forrásokkal rendelkezik, amelyeket a költségvetési tárgyalások során az európai tagállamok a rendelkezésére bocsájtottak. Az európai költségvetés ugyanis egy beruházás jellegű költségvetés, ráadásul most, egy hétéves ciklushoz tartozó keret végén vagyunk, aminek a különböző sarokszámairól már régen megszületett a döntés. Ezért egy kicsit álvita az, hogy mennyi új forrást varázsol majd az Európai Unió a tagországokba. Hiszen új forrás csak akkor lenne, ha valaki a korábbiakon felül, utólag még betenne a költségvetésbe. Mit lehetett ilyenkor tenni? Azt, amit az Európai Bizottság meg is tett: rugalmasabbá tette a felhasználás szabályait a költségvetési források keretein belül ott, ahol arra leginkább szükség van. Az EU ezen túl még egy koordinatív szerepet is betölt: közös beszerzéssel, vagy éppen a közös hitelfelvétellel próbál segíteni ott, ahol erre igény van.

A közös beszerzésnek az az értelme, hogy az Unió jobb kondíciókat tud elérni, mint az egyes tagállamok. De végül a tagállamok szerződnek, és hogy miből finanszírozzák az adott beszerzést, az az ő döntésük: lehet uniós forrás, ha a forrásaikat arra irányítják, de lehet hazai is. Egy másik ilyen kezdeményezés a SURE: a rövidített munkaidejűek fizetésének támogatására, amire finanszírozási lehetőséget biztosíthatna az, ha az Unió közösen vesz fel hitelt, mert sokkal jobb kondíciókkal kapja meg, mint egy tagállam. De ez természetesen nem kötelező a tagállamoknak! Csak az veszi igénybe, akinek szüksége van ilyen típusú forrásra. Ha egy tagország azt mondja, saját forrásból is meg tudja oldani a saját gondjait, akkor nem kell élnie ezzel a lehetőséggel. De ha mégis hitelt kellene rá felvennie, sokkal jobban jár, ha uniós szinten biztosítunk számára is hitelkeretet, mert az Uniónak a lehető legjobb a hitelminősítése, így kedvezőbb kondíciókkal tudja ezt biztosítani.

– Ennek van valami köze a Soros-féle örök kötvényhez? Vagy ha nem, akkor mi a helyzet azzal?

– Soros úr ötlete nem a SURE-programhoz kapcsolódik, hanem a hosszú távú gazdaságélénkítő tervek kapcsán merült fel. Sok ötlet kering ezzel kapcsolatban, de nem a mi szerepünk, hogy ezeket kommentáljuk – a Bizottság gőzerővel dolgozik egy sokrétegű javaslaton az európai gazdaság hosszabb távú helyreállításához, amely a következő, 2021–2027-es többéves uniós költségvetésre fog építeni, de ennek részleteiről majd akkor beszélhetünk, amikor asztalra kerül a konkrét javaslat.

– Ha már itt tartunk, tény, hogy az emberek – és a tagállamok is – nem annyira az egészségügyi területen várnak segítséget a válságban az EU-tól, mint inkább anyagi téren.

– Itt fontos eloszlatni azt a félreértést, miszerint csak az az EU-s segítség, amikor egy tagállam egy költségvetési sorába valamennyi pénz érkezik. Pedig nem feltétlenül van így, mert az európai uniós intézmények nemcsak a tagországokkal vannak kapcsolatban, hanem az ott működő vállalkozásokkal, az ott élő polgárokkal is. Ezért az is EU-s segítség, ha egy, az Európai Unióban tevékenykedő vállalkozás garantált hitelhez, vagy egy kutató közvetlenül fejlesztési pénzhez juthat. Vagyis az európai uniós közösségnek nem kizárólagos alanyai a tagországok, vagy azok egyes intézményei, mert nagyon sokszor a kisvállalkozások vagy a polgárok közvetlenül is részesülhetnek EU-s forrásokban.

– Milyen lépéseket tett először az EU a koronavírus válság kapcsán?

– Az első, ahol az Uniónak hatásköre, feladata és felelőssége is van ebben a helyzetben, az az egységes piac működésének fenntartása. A válság első napjaiban, jogosan, a tagországok sok határintézkedést tettek, hogy a járvány terjedését megakadályozzák. Ezeknek azonban arányosnak kellett lenniük, és nem akadályozhatták az egységes piac működését. Itt aktív koordinációs szerepet vállalt az Európai Bizottság, mert fennállt a veszély, hogy az alapvető élelmiszerek, ellátmányok, egészségügyi felszerelések nem jutnak el az egyik tagországból a másikba. Szerencsére néhány nap után – van, ahol néhány hét után – a zöldfolyosók felállításával sikerült az egységes piac működését, ha nem is mondom, hogy késedelem nélkülivé, de folyamatossá és akadálymentessé tenni, ami az ellátási lánc fenntartása érdekében rendkívül fontos, és ebben a magyar hatóságok is együttműködőek voltak.

Apróságnak tűnik, de egy ilyen helyzetben annak is nagy jelentősége lehet, hogy az uniós intézmények bizonyos európai szabványokat ingyenesen hozzáférhetővé tettek annak érdekében, hogy bármelyik országban az európai szabványoknak megfelelően például egészségügyi védőeszközöket tudjanak gyártani.

– Mi lesz az, ami már pénzügyi téren is a válság kezelését jelentheti?

– A legutóbbi csúcson három nagy tervet hagytak jóvá az uniós vezetők. Az egyik az európai stabilitási mechanizmushoz kapcsolódik, ami elsősorban az eurozónát illeti, a másik az Európai Beruházási Bank beruházási alapjának a bővítésére vonatkozik, ami a kis- és középvállalkozások finanszírozási lehetőségeit bővíti. A harmadik pedig a munkahelyvédelmi intézkedésről szól: a SURE a csökkentett munkaidőben dolgozók fizetéskiegészítésére tesz lehetőséget. Ez összességében mintegy 540 milliárd eurós keret -, de ne is adjuk ezeket össze, mert annyira különböző forrásokat jelentenek.

Emellett arról is döntés született, hogy egy közös terv is készül az újjáépítésre. Ennek több eleme van: ilyen az egységes piac megerősítése, az Unió erősebb globális fellépése, és a közös terv koordinációjára, valamint a közös kormányzására vonatkozó javaslat. Emellett különlegesen fontos a tervezett gazdasági helyreállítási program, amely a következő hétéves költségvetésre épít, de azon felül kerül majd meghatározásra egy megemelt költségvetési kerettel. Az ezzel kapcsolatos részletek kidolgozása – például a nagyságrendet, az esetleges hiteleszköz fajtáját illetően – az Európai Bizottság feladata.

– És mi lesz 2021-től, ha a válság még tart és nincs új EU-s költségvetés?

– A költségvetés előkészítése most zajlik. Most kell a Bizottságnak új javaslatot tennie és én nagyon remélem, hogy megszületik a közös döntés. Ha nem lenne megállapodás a következő hét év költségvetéséről, akkor a szabályok szerint vannak olyan – elsősorban az intézmények működését biztosító – tételek, amelyek arányosan mennek tovább. Ami sokkal izgalmasabb, az a beruházási alapokat, a fejlesztési támogatásokat érinti, amelyek megállapodás hiányában nem tudnak továbbmenni. Tehát amik Magyarország számára is a legnagyobb támogatási forrást jelentik – az európai strukturális alapok -, akkor azok megállnak. Végső esetben azonban arra is lehet valamilyen áthidaló megoldás, ha az EU-s kormányfők mégsem tudnak megállapodni a következő hét év költségvetéséről, akkor rövid távra azért állapodjanak meg. De ez senkinek sem a célja. Remélhetőleg hamarosan lesz egy új javaslat és én azt gondolom, hogy pont a válsághelyzet nyomán kialakul az a közös felelősségérzet, ami hozzájárul a kompromisszumhoz.

– Magyarország mit érzékelhet a válsághoz kapcsolódó EU-s intézkedésekből?

Gyenes Zoltán

– Az első az úgynevezett beruházási kezdeményezés, amit még március 13-án javasolt a Bizottság, és később el is fogadott a Tanács, majd a Parlament. Ennek több eleme is van, de elsősorban azt emelte ki a magyar, majd a nemzetközi sajtó, ami szerintem nem feltétlenül a legfontosabb. Ez arról szól, hogy Magyarországnak nem kell visszafizetnie vagy elszámolnia a 2018/2019-es pénzügyi évre vonatkozó, a Bizottság által már korábban átutalt előlegekkel – fejti ki Gyenes Zoltán, az Európai Bizottság gazdasági elemzője. – Azért, mert az a szabály, hogy az ilyen előlegekből, amit nem költött el az adott ország, azt vissza kell fizetnie. Ezt a szabályozást változtatta meg a Bizottság, és így az elszámolásra majd csak 2025-ben kerül sor. Ezért van az, hogy 855 millió euróval Magyarország továbbra is rendelkezik, amivel majd csak 2025-ben kell elszámolni. Ezt úgy lehet tekinteni, mintegy többlet likviditás. A másik hasonló elem, hogy a 2020 közepén induló pénzügyi évre vonatkozó előlegeket a Bizottság már a tervezettnél korábban kiutalta, ez 608 millió eurót jelent. Tehát itt két likviditásbővítő lépésről beszélhetünk.

– De ez nem jelent új forrást.

– Az, hogy nagyjából 850 millió eurónyi előleget nem most kellett visszafizetnie Magyarországnak, nem új pénz, de jelentősen növeli a rendelkezésre álló likviditást. Vagy arra, hogy az a több mint 600 millió euró finanszírozás, aminek júniusban kellett volna megérkeznie, már ott van a számlán, lehet azt mondani, hogy nem új pénz, mert nem is új pénz, de azért 1400 millió euró az nem néz ki rosszul egy államháztartáson belül.

Ennek ellenére új forrásokat is próbál rendelkezésre bocsájtani az Európai Bizottság. Megnézte, hogy mennyi van még a költségvetés tartalékában: 3 milliárd eurónyi. Ennek kapcsán egy szükséghelyzeti támogatási eszközt hozott létre, ami az egészségügyi rendszereket támogathatja. Ennek az igényfelmérése most folyik, és ez is megjelenik majd segítségként. Szintén finanszírozási kérdés, hogy kutatási-fejlesztési projekteket támogat az Európai Bizottság, ami a vakcina kifejlesztését szolgálja, 18 ilyen projekt van. Illetve a polgári védelmi mechanizmuson keresztül segíti európai uniós polgárok hazaszállítását, harmadik országokból való visszatérését. Ez is finanszírozási kérdés – elemez Zupkó Gábor.

– Ami szerintem a beruházási kezdeményezésben a likviditásnövelésnél  talán fontosabb, hogy a Bizottság kibővítette azt a kört, ami meghatározza, mire lehet használni az európai uniós strukturális forrásokat, amelyek mögött négy kohéziós politikai alap van. A kibővített célterületek például magukba foglalják a kis- és középvállalatok számára nyújtható forgótőkét, mint vissza nem térítendő támogatást. Ezzel a kisvállalkozások gyakorlatilag készpénzt kaphatnak a mindennapi működésükre.

További célterület lehet a közegészségügyi szolgáltatások válsághelyzetre való reagálási képességének erősítése. Tehát az egészségügyi szektor megerősítése, akár gépbeszerzés, akár az egészségügyi stáb, tehát az ott dolgozó orvosok, nővérek létszámának megemelése. Ide tartozik a különböző rövidítettmunkaidő-programok – német szóval ezek a Kurzarbeit programok – támogatása, illetve a leginkább nehéz helyzetbe kerülő emberek – akik esetleg akár már az utcán élnek – támogatása. Tehát új területek is megnyíltak, amelyekre az egyes tagországok az európai uniós támogatásokat fordíthatják – magyarázza Gyenes Zoltán.

– A rugalmasság miben nyilvánul meg?

– A források felhasználásának rugalmasságát is megnövelte a Bizottság: a jövőben a kohéziós alapon vagy a regionális fejlesztési alapon belül is lehet átcsoportosítani a pénzeket. A tagországi reakciók nyomán, április 2-án tette le az asztalra a Bizottság azt a kibővített kezdeményezést, ami már elfogadásra került  az Európai Parlamentben, illetve a tagországok által. Ennek értelmében most már az egyes alapok között is lehet átcsoportosítani pénzeket. Sőt, ezen kívül a régiók között is lehetséges a források átcsoportosítása.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha például Magyarországon a legfejlettebb budapesti, illetve közép-magyarországi régióban a járványhelyzettel kapcsolatban nagyok a költségek, – mondjuk, itt épült föl egy járványkórház -, akkor az egyéb régiókból át lehet ebbe a régióba csoportosítani pénzeket. Emellett az is rendkívüli változás, hogy az egyes projekteknek akár már a 100%-át is finanszírozhatja európai forrás! Korábban az egyes tagországoknak minden projekthez biztosítaniuk kellett az EU-s források mellé egy meghatározott mértékű nemzeti önrészt. A most induló pénzügyi évben ez nem kötelező. Persze ettől sem lesz több az EU-s pénz, de sok tekintetben jelentősen megnöveli a kormányok mozgásterét, hogy nem feltétlenül kell mellé nemzeti önrészt tenni.

– A válság kapcsán más tekintetben is kérdéses lehet az állam szerepvállalási lehetősége…

– Miközben az állami támogatás lehetősége rendkívül szabályozott az Unióban, a tiltott állami támogatás pedig súlyos következményekkel jár, most ebben is jelentős változás következett be. Sokkal szélesebbé vált annak a köre, ami engedélyezetté vált. Úgy tűnik, a magyar kormányzat is élni fog ezzel a kibővített mozgástérrel: eddig öt kezdeményezést nyújtott be a Bizottsághoz, amit az néhány nap alatt pozitívan el is bírált, vagyis ezek el is indulhatnak. Az egyik például, amiről már több szó volt a magyar sajtóban, a kutató-fejlesztő szektorban dolgozó mérnökök bértámogatásának engedélyezése. Egy másik arról szól, hogy ha egy nagyvállalat a válsághelyzet ellenére nagy beruházásba kezd, és mellé egyéb vállalásokat tesz, akkor ennek támogatására egy 50 milliárd forintnyi keret áll rendelkezésre. Ebből beruházási támogatásra cégenként akár 800 ezer eurós vissza nem térítendő beruházási támogatást adhat a magyar állam.

Illetve vannak egyéb kezdeményezések is, amik egyelőre inkább leendő intézkedések kereteként foghatók fel, bár részleteiben nincsenek kidolgozva. Ezáltal csak egy lehetőséget teremtett a magyar kormányzat azzal, hogy ezeket a több száz milliárd forintra rugó programokat benyújtotta és engedélyeztette. Ebben lehetnek garanciák, hitelek, vissza nem térítendő támogatások, cégmérettől függetlenül, vagyis akár kis, közepes, vagy nagy cégek is kaphatnak belőle. És ami a lényeg, hogy az ezeket biztosító források mögött sokszor európai uniós forrás áll.

– Ha már többször felmerült, hogy nem új pénzekről van szó, de mégis olyan összegekről, amelyek a halasztott visszafizetés miatt itt maradhatnak, vagy másképp hasznosíthatók, mint amire eredetileg szánták, milyen plusz előnye származik ebből az országnak?

– Szerintem hasznos tisztázni, és a magyar sajtóban sokszor összekeveredik, hogy van-e még egyáltalán mozgástere a magyar kormányzatnak, hogy ezekkel a programokkal éljen? Mondván Magyarország már minden pályázatot kiírt, ezért a többlet rugalmasság, és új területek finanszírozási lehetősége csak egy elméleti lehetőség. Ez azonban csak részben igaz. Magyarország a 2014-2020-as költségvetés során összesen mintegy 25 milliárd eurós kohéziós politikába tartozó alapok által nyújtott támogatást kap. És amikor az egyes projektek befejezésekor, illetve a közbenső lépéseknél Magyarország benyújtja a számlákat az Európai Bizottsághoz, akkor nagyon fontos kérdés az árfolyam. Mert a számlák döntő része forint költést tartalmaz. És mivel a forint árfolyama jelentősen meggyengült az elmúlt időszakban, a forintban benyújtott számlák euróban számolt értéke kisebb, mint amivel a magyar kormányzat korábban számolhatott.

Ezért, miközben a magyar kormányzat azt gondolta, hogy már kiírta az összes pályázati lehetőséget, kiderül, hogy ez nem így van, mert a gyengébb árfolyam mellett több forint marad a borítékban, ezért új projekteket is ki lehet írni. Amúgy is vannak még olyan területek, ahol nem írtak ki még minden pályázatot, és olyan is lehet, ahol a járványhelyzet miatt mégse valósulnak meg a projektek. Így ezek a fel nem használt összegek is visszakerülnek a költségvetésbe, és ebből új pályázatokat lehet kiírni. Összességében ezek nagyságrendje számításaink szerint akár az ezermilliárd forintot is elérheti. Ezt az 1000 milliárd forintot pedig minden további nélkül az új célokra, a válság által sújtott új területek támogatására is felhasználhatja a kormány. Ezért én azt gondolom, hogy valójában jelentős pénzügyi mozgástere van még a kormányzatnak.

– Ugyanakkor érdekes látni, hogy miközben Magyarország számára a 2008-as válság után nem engedélyezték a túlzott költségvetési hiányt, most ezt generálisan lehetővé teszi az EU.

– Az EU stabilitási és növekedési egyezmény keretében meghozott költségvetési keretszabályainak egyik lényeges eleme a túlzottdeficit-eljárás, ami akkor lép életbe, ha valamelyik tagállamban 3%-nál nagyobb a költségvetési hiány. Most Magyarország szempontjából is érdekes lehet, hogy a Bizottság kimondta: ha az idei évben egy tagországnak elszáll a költségvetési hiánya, vagy nagyon megemelkedik az államadóssága, akkor sem javasol semmilyen korrekciós lépést vagy büntetést a Bizottság. Vagyis dönthet úgy is egy kormányzat, hogy a magasabb költségvetési hiányon keresztül támogathatja a gazdaságát. Értem és értjük, hogy a magyar kormányzat, illetve a miniszterelnök azt mondta, hogy ha egy mód van rá, nem szeretné, hogy 3% fölé emelkedjen a költségvetési hiány, de ha mégis így lenne, annak se lenne semmiféle következménye az idei évben.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik
Hirdetés

Friss

Tőzsde – Erős kezdés New Yorkban

Indexemelkedéssel indult a kereskedés pénteken az amerikai értékpapírpiacokon a héten kezdődött negyedéves eredménybeszámoló szezon első jelentéseiben szereplő várakozáson felüli adatokat nyugtázva.

Amerika hitelezői: Japán a legnagyobb, Írország a negyedik

Februárban már a huszonegyedik egymást követő hónapban volt japán tulajdonban a legtöbb amerikai állampapír.

Otthonteremtési és felújítási támogatások – egyszerűbb feltételekkel

Egyszerűbb feltételek mellett, még többen igényelhetik a január 1-jén bevezetett otthonteremtési és otthonfelújítási támogatásokat - jelentette be a családokért felelős tárca nélküli miniszter.

Befektetési alapok: átlépte a 7000 milliárdot a kezelt vagyon

Márciusban 2 százalékkal, vagyis 137 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapok vagyona, amely ezzel először lépte át a hétezer milliárd forintot. A hónap végén a Bamosz tagjai 7110 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége.

Hírek

Rabszolgaként tartottak több embert Zalában – egyikük belehalt

Vádat emeltek egy Pakodon élő család ellen Zalában, amelynek hét tagja éveken át rabszolgaként bánt több ismerősével. A sanyargatottak egyike az embertelen körülmények miatt meghalt - közölte a Zala Megyei Főügyészség szóvivője.

Csalók ígérnek gyors gyógyulást – figyelmeztet a GVH

Megsokasodtak a fogyasztói jelzések az egészségügyi termékeket hirdető csaló weboldalakról, ezért a Gazdasági Versenyhivatal figyelmeztetést adott ki.

Újra az államé a Hévíz-Balaton Airport

Újra állami tulajdonban működik a Hévíz-Balaton Airport, miután a területen lévő ingatlanok is a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vagyonkezelésébe kerültek.

Egymás fejét tépték az óriáspandák. Videó a vadon élő állatok harcáról

Két vadon élő óriáspanda vérre menő összecsapását sikerült lefilmezni a vadvédelmi hatóságoknak egy kínai természetvédelmi területen.

Vita közben. Gázfegyverrel lőttek Kispesten

Gázfegyverrel lőtt egy férfi Budapesten, a XIX. kerületi Kossuth téren, egy kispesti járőr a helyszínen elfogta - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság .

MÁV-Volán: áprilisban ingyen utazhatnak az alsósok

Az alsó tagozatos diákok áprilisban díjmentesen utazhatnak a MÁV és a Volán járatain - közölte a MÁV-Volán-csoport.

Szándékos vaklárma. Mégsem támadtak pénzszállítókra Kőbányán

Nem történt rablási kísérlet pénzszállítók ellen szerdán a X. kerületben, az esetet a pénzszállító cég munkatársa kitalálta - mondta a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője.

Berlin. Alkotmányellenesnek minősítették a lakbérplafont

A német alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette és megsemmisítette a lakbérek befagyasztásáról szóló berlini helyi jogszabályt.

Új elnök a Nyomda- és Papíripari Szövetség élén

Orgován Katalint, a Pátria Nyomda vezérigazgatóját választották meg a Nyomda- és Papíripari Szövetség új elnökének a testület közgyűlésén - közölte a szövetség.

Újabb pert vesztett a Ryanair

A Ryanair ismét pert vesztett az Európai Bizottsággal szemben Luxemburgban. A fapados légitársaság azért perelt, mert szerinte az Air France és a svéd SAS jogtalanul kaptak állami támogatást.

Spániel világrekord Németországban

Világrekordnak számít, hogy 43-szor ugrott át egy karikán hatvan másodperc alatt egy amerikai cocker spániel Németországban.

Keresik az év magyar hídját – szavazás

Az idei Év Hídja versenyben tíz ívhídra lehet szavazni, többek között a Tisza-tónál lévő Eger patak feletti kerékpároshídra, a szolnoki Tiszavirág gyaloghídra vagy a Varasdi völgy 30 méteres mélysége felett átívelő hídra - közölte a Hidászokért Egyesület és a Közlekedéstudományi Egyesület.

Gazdaság

Amerika hitelezői: Japán a legnagyobb, Írország a negyedik

Februárban már a huszonegyedik egymást követő hónapban volt japán tulajdonban a legtöbb amerikai állampapír.

Befektetési alapok: átlépte a 7000 milliárdot a kezelt vagyon

Márciusban 2 százalékkal, vagyis 137 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapok vagyona, amely ezzel először lépte át a hétezer milliárd forintot. A hónap végén a Bamosz tagjai 7110 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége.

Statisztikai alapú értékbecslés – gyorsabb és olcsóbb hitelfolyósítás

Gyorsabb és olcsóbb lesz a hitelfolyósítás, hamarosan számos új jelzáloghitel-kihelyezéshez is alkalmazzák majd a bankok a statisztikai alapú értékbecslés módszerét - közölte a Magyar Bankszövetség.

MNB-mérleg. Több külföldi tartozás, kevesebb követelés

A Magyar Nemzeti Bank külföldi követelései márciusban 320 milliárd forinttal 12 353 milliárd forintra csökkentek, és 635 milliárd forinttal alacsonyabb voltak, mint a múlt év végén. A külföldi tartozások a múlt hónapban 1152 milliárd forinttal 2852 milliárd forintra emelkedtek, de ezzel együtt is 323 milliárd forinttal elmaradtak az év végén regisztrált összegtől - derül ki a jegybank statisztikai mérlegéből.

Az ÁSZ szabályosnak találta az MNB gazdálkodását

Szabályszerűen működött a Magyar Nemzeti Bank 2018-ban és 2019-ben: irányítási, döntéshozatali és ellenőrzési rendszere, valamint gazdálkodási keretei is megfeleltek a jogszabályi előírásoknak - állapította meg az Állami Számvevőszék.

Újabb mérföldkőhöz ért a szuperállampapír

Átlépte az 5500 milliárd forintot a Magyar Állampapír Pluszba (MÁP+) befektetett megtakarítások értéke  - jelentette be a pénzügyminiszter.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom