Hirdetés
Kezdőlap Fókuszban Pandémia-mérleg. Mit tehet és tett az Európai Unió?
No menu items!

Pandémia-mérleg. Mit tehet és tett az Európai Unió?

Amellett, hogy Magyarország a korábban tervezetten felül akár ezer milliárd forintnyi európai uniós forrást költhet el elsősorban a gyenge forint miatt tekintettel arra, hogy az euróban biztosított pénzek többet érnek, az EU olyan halasztott fizetést, valamint rendkívüli átcsoportosítási és állami támogatási lehetőségeket is engedélyez, ami jelentősen megnöveli a magyar kormány mozgásterét a koronavírus járvány negatív hatásai elleni küzdelemben – fejtette ki AzÜzletnek az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének két szakembere, Zupkó Gábor képviseletvezető és Gyenes Zoltán gazdasági elemző.  

Zupkó Gábor

– Egy ilyen válsághelyzetben természetesen jogosan merül fel a kérdés az emberekben, hogy ki segít rajtuk, ki mit tesz az érdekükben? Mi az Európai Bizottságot képviseljük, ami – az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa mellett – az Európai Unió három fő kormányzati intézményeinek egyike. Feladata a jogszabályok kezdeményezése és az uniós szerződések betartásának ellenőrzése mellett a közös fellépések végrehajtása azokon a területeken, amelyeken a tagállamok hatáskörrel ruházták fel. Az egészségügy terén lényegében a tagállami intézkedések koordinálására korlátozódik a Bizottság szerepe, míg például a gazdaságpolitikában szélesebb a hatásköre – mondta el Zupkó Gábor, az Európai Bizottság képviseletének vezetője. – A mai politikai és kommunikációs környezetben fontos kiemelni: az Európai Unió nem egyenlő a brüsszeli intézményekkel, vagy az európai uniós tisztviselőkkel. Az EU a 27 tagország és lakosságának közösségét jelenti és ezért egy ilyen helyzetben az Európai Unió együtt nagyon sokat tehet. De nem csak az intézményei révén, hanem a tagországokat is ide kell érteni. Ezért is jó látni, hogy a tagországok ebben a válsághelyzetben nagyon sok esetben tettek tanúbizonyságot az egymáshoz való szolidaritásukról: legyen az a betegek átvétele, az orvoscsoportok, vagy segélyszállítmányok küldése, mint ahogy azt Magyarország tette a környező országoknak vagy Olaszországnak.

– A válság kirobbanásának idején sokakban merült fel a kérdés, hogy hol van az EU, hol a közösségi összefogás?

– Egy ilyen mélységű krízishelyzet mindenkit váratlanul ért és először, érthetően mindenki a saját helyén próbált helytállni. Nyilvánvaló az is, hogy most az egészségügyi rendszerek állnak a frontvonalban, ami azonban a tagországok hatáskörébe tartozik. Az Európai Unió így azt keresi, hogy a hatásköreiben álló területeken, miként tudja támogatni a tagországokat, a kis- és középvállalkozások, valamint a polgárok életét, a munkahelyek megvédését. Hogyan tudja a legrugalmasabban rendelkezésre bocsátani a forrásait, amelyek azonban végesek. Az Európai Unió ugyanis csak olyan forrásokkal rendelkezik, amelyeket a költségvetési tárgyalások során az európai tagállamok a rendelkezésére bocsájtottak. Az európai költségvetés ugyanis egy beruházás jellegű költségvetés, ráadásul most, egy hétéves ciklushoz tartozó keret végén vagyunk, aminek a különböző sarokszámairól már régen megszületett a döntés. Ezért egy kicsit álvita az, hogy mennyi új forrást varázsol majd az Európai Unió a tagországokba. Hiszen új forrás csak akkor lenne, ha valaki a korábbiakon felül, utólag még betenne a költségvetésbe. Mit lehetett ilyenkor tenni? Azt, amit az Európai Bizottság meg is tett: rugalmasabbá tette a felhasználás szabályait a költségvetési források keretein belül ott, ahol arra leginkább szükség van. Az EU ezen túl még egy koordinatív szerepet is betölt: közös beszerzéssel, vagy éppen a közös hitelfelvétellel próbál segíteni ott, ahol erre igény van.

A közös beszerzésnek az az értelme, hogy az Unió jobb kondíciókat tud elérni, mint az egyes tagállamok. De végül a tagállamok szerződnek, és hogy miből finanszírozzák az adott beszerzést, az az ő döntésük: lehet uniós forrás, ha a forrásaikat arra irányítják, de lehet hazai is. Egy másik ilyen kezdeményezés a SURE: a rövidített munkaidejűek fizetésének támogatására, amire finanszírozási lehetőséget biztosíthatna az, ha az Unió közösen vesz fel hitelt, mert sokkal jobb kondíciókkal kapja meg, mint egy tagállam. De ez természetesen nem kötelező a tagállamoknak! Csak az veszi igénybe, akinek szüksége van ilyen típusú forrásra. Ha egy tagország azt mondja, saját forrásból is meg tudja oldani a saját gondjait, akkor nem kell élnie ezzel a lehetőséggel. De ha mégis hitelt kellene rá felvennie, sokkal jobban jár, ha uniós szinten biztosítunk számára is hitelkeretet, mert az Uniónak a lehető legjobb a hitelminősítése, így kedvezőbb kondíciókkal tudja ezt biztosítani.

– Ennek van valami köze a Soros-féle örök kötvényhez? Vagy ha nem, akkor mi a helyzet azzal?

– Soros úr ötlete nem a SURE-programhoz kapcsolódik, hanem a hosszú távú gazdaságélénkítő tervek kapcsán merült fel. Sok ötlet kering ezzel kapcsolatban, de nem a mi szerepünk, hogy ezeket kommentáljuk – a Bizottság gőzerővel dolgozik egy sokrétegű javaslaton az európai gazdaság hosszabb távú helyreállításához, amely a következő, 2021–2027-es többéves uniós költségvetésre fog építeni, de ennek részleteiről majd akkor beszélhetünk, amikor asztalra kerül a konkrét javaslat.

– Ha már itt tartunk, tény, hogy az emberek – és a tagállamok is – nem annyira az egészségügyi területen várnak segítséget a válságban az EU-tól, mint inkább anyagi téren.

– Itt fontos eloszlatni azt a félreértést, miszerint csak az az EU-s segítség, amikor egy tagállam egy költségvetési sorába valamennyi pénz érkezik. Pedig nem feltétlenül van így, mert az európai uniós intézmények nemcsak a tagországokkal vannak kapcsolatban, hanem az ott működő vállalkozásokkal, az ott élő polgárokkal is. Ezért az is EU-s segítség, ha egy, az Európai Unióban tevékenykedő vállalkozás garantált hitelhez, vagy egy kutató közvetlenül fejlesztési pénzhez juthat. Vagyis az európai uniós közösségnek nem kizárólagos alanyai a tagországok, vagy azok egyes intézményei, mert nagyon sokszor a kisvállalkozások vagy a polgárok közvetlenül is részesülhetnek EU-s forrásokban.

– Milyen lépéseket tett először az EU a koronavírus válság kapcsán?

– Az első, ahol az Uniónak hatásköre, feladata és felelőssége is van ebben a helyzetben, az az egységes piac működésének fenntartása. A válság első napjaiban, jogosan, a tagországok sok határintézkedést tettek, hogy a járvány terjedését megakadályozzák. Ezeknek azonban arányosnak kellett lenniük, és nem akadályozhatták az egységes piac működését. Itt aktív koordinációs szerepet vállalt az Európai Bizottság, mert fennállt a veszély, hogy az alapvető élelmiszerek, ellátmányok, egészségügyi felszerelések nem jutnak el az egyik tagországból a másikba. Szerencsére néhány nap után – van, ahol néhány hét után – a zöldfolyosók felállításával sikerült az egységes piac működését, ha nem is mondom, hogy késedelem nélkülivé, de folyamatossá és akadálymentessé tenni, ami az ellátási lánc fenntartása érdekében rendkívül fontos, és ebben a magyar hatóságok is együttműködőek voltak.

Apróságnak tűnik, de egy ilyen helyzetben annak is nagy jelentősége lehet, hogy az uniós intézmények bizonyos európai szabványokat ingyenesen hozzáférhetővé tettek annak érdekében, hogy bármelyik országban az európai szabványoknak megfelelően például egészségügyi védőeszközöket tudjanak gyártani.

– Mi lesz az, ami már pénzügyi téren is a válság kezelését jelentheti?

– A legutóbbi csúcson három nagy tervet hagytak jóvá az uniós vezetők. Az egyik az európai stabilitási mechanizmushoz kapcsolódik, ami elsősorban az eurozónát illeti, a másik az Európai Beruházási Bank beruházási alapjának a bővítésére vonatkozik, ami a kis- és középvállalkozások finanszírozási lehetőségeit bővíti. A harmadik pedig a munkahelyvédelmi intézkedésről szól: a SURE a csökkentett munkaidőben dolgozók fizetéskiegészítésére tesz lehetőséget. Ez összességében mintegy 540 milliárd eurós keret -, de ne is adjuk ezeket össze, mert annyira különböző forrásokat jelentenek.

Emellett arról is döntés született, hogy egy közös terv is készül az újjáépítésre. Ennek több eleme van: ilyen az egységes piac megerősítése, az Unió erősebb globális fellépése, és a közös terv koordinációjára, valamint a közös kormányzására vonatkozó javaslat. Emellett különlegesen fontos a tervezett gazdasági helyreállítási program, amely a következő hétéves költségvetésre épít, de azon felül kerül majd meghatározásra egy megemelt költségvetési kerettel. Az ezzel kapcsolatos részletek kidolgozása – például a nagyságrendet, az esetleges hiteleszköz fajtáját illetően – az Európai Bizottság feladata.

– És mi lesz 2021-től, ha a válság még tart és nincs új EU-s költségvetés?

– A költségvetés előkészítése most zajlik. Most kell a Bizottságnak új javaslatot tennie és én nagyon remélem, hogy megszületik a közös döntés. Ha nem lenne megállapodás a következő hét év költségvetéséről, akkor a szabályok szerint vannak olyan – elsősorban az intézmények működését biztosító – tételek, amelyek arányosan mennek tovább. Ami sokkal izgalmasabb, az a beruházási alapokat, a fejlesztési támogatásokat érinti, amelyek megállapodás hiányában nem tudnak továbbmenni. Tehát amik Magyarország számára is a legnagyobb támogatási forrást jelentik – az európai strukturális alapok -, akkor azok megállnak. Végső esetben azonban arra is lehet valamilyen áthidaló megoldás, ha az EU-s kormányfők mégsem tudnak megállapodni a következő hét év költségvetéséről, akkor rövid távra azért állapodjanak meg. De ez senkinek sem a célja. Remélhetőleg hamarosan lesz egy új javaslat és én azt gondolom, hogy pont a válsághelyzet nyomán kialakul az a közös felelősségérzet, ami hozzájárul a kompromisszumhoz.

– Magyarország mit érzékelhet a válsághoz kapcsolódó EU-s intézkedésekből?

Gyenes Zoltán

– Az első az úgynevezett beruházási kezdeményezés, amit még március 13-án javasolt a Bizottság, és később el is fogadott a Tanács, majd a Parlament. Ennek több eleme is van, de elsősorban azt emelte ki a magyar, majd a nemzetközi sajtó, ami szerintem nem feltétlenül a legfontosabb. Ez arról szól, hogy Magyarországnak nem kell visszafizetnie vagy elszámolnia a 2018/2019-es pénzügyi évre vonatkozó, a Bizottság által már korábban átutalt előlegekkel – fejti ki Gyenes Zoltán, az Európai Bizottság gazdasági elemzője. – Azért, mert az a szabály, hogy az ilyen előlegekből, amit nem költött el az adott ország, azt vissza kell fizetnie. Ezt a szabályozást változtatta meg a Bizottság, és így az elszámolásra majd csak 2025-ben kerül sor. Ezért van az, hogy 855 millió euróval Magyarország továbbra is rendelkezik, amivel majd csak 2025-ben kell elszámolni. Ezt úgy lehet tekinteni, mintegy többlet likviditás. A másik hasonló elem, hogy a 2020 közepén induló pénzügyi évre vonatkozó előlegeket a Bizottság már a tervezettnél korábban kiutalta, ez 608 millió eurót jelent. Tehát itt két likviditásbővítő lépésről beszélhetünk.

– De ez nem jelent új forrást.

– Az, hogy nagyjából 850 millió eurónyi előleget nem most kellett visszafizetnie Magyarországnak, nem új pénz, de jelentősen növeli a rendelkezésre álló likviditást. Vagy arra, hogy az a több mint 600 millió euró finanszírozás, aminek júniusban kellett volna megérkeznie, már ott van a számlán, lehet azt mondani, hogy nem új pénz, mert nem is új pénz, de azért 1400 millió euró az nem néz ki rosszul egy államháztartáson belül.

Ennek ellenére új forrásokat is próbál rendelkezésre bocsájtani az Európai Bizottság. Megnézte, hogy mennyi van még a költségvetés tartalékában: 3 milliárd eurónyi. Ennek kapcsán egy szükséghelyzeti támogatási eszközt hozott létre, ami az egészségügyi rendszereket támogathatja. Ennek az igényfelmérése most folyik, és ez is megjelenik majd segítségként. Szintén finanszírozási kérdés, hogy kutatási-fejlesztési projekteket támogat az Európai Bizottság, ami a vakcina kifejlesztését szolgálja, 18 ilyen projekt van. Illetve a polgári védelmi mechanizmuson keresztül segíti európai uniós polgárok hazaszállítását, harmadik országokból való visszatérését. Ez is finanszírozási kérdés – elemez Zupkó Gábor.

– Ami szerintem a beruházási kezdeményezésben a likviditásnövelésnél  talán fontosabb, hogy a Bizottság kibővítette azt a kört, ami meghatározza, mire lehet használni az európai uniós strukturális forrásokat, amelyek mögött négy kohéziós politikai alap van. A kibővített célterületek például magukba foglalják a kis- és középvállalatok számára nyújtható forgótőkét, mint vissza nem térítendő támogatást. Ezzel a kisvállalkozások gyakorlatilag készpénzt kaphatnak a mindennapi működésükre.

További célterület lehet a közegészségügyi szolgáltatások válsághelyzetre való reagálási képességének erősítése. Tehát az egészségügyi szektor megerősítése, akár gépbeszerzés, akár az egészségügyi stáb, tehát az ott dolgozó orvosok, nővérek létszámának megemelése. Ide tartozik a különböző rövidítettmunkaidő-programok – német szóval ezek a Kurzarbeit programok – támogatása, illetve a leginkább nehéz helyzetbe kerülő emberek – akik esetleg akár már az utcán élnek – támogatása. Tehát új területek is megnyíltak, amelyekre az egyes tagországok az európai uniós támogatásokat fordíthatják – magyarázza Gyenes Zoltán.

– A rugalmasság miben nyilvánul meg?

– A források felhasználásának rugalmasságát is megnövelte a Bizottság: a jövőben a kohéziós alapon vagy a regionális fejlesztési alapon belül is lehet átcsoportosítani a pénzeket. A tagországi reakciók nyomán, április 2-án tette le az asztalra a Bizottság azt a kibővített kezdeményezést, ami már elfogadásra került  az Európai Parlamentben, illetve a tagországok által. Ennek értelmében most már az egyes alapok között is lehet átcsoportosítani pénzeket. Sőt, ezen kívül a régiók között is lehetséges a források átcsoportosítása.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha például Magyarországon a legfejlettebb budapesti, illetve közép-magyarországi régióban a járványhelyzettel kapcsolatban nagyok a költségek, – mondjuk, itt épült föl egy járványkórház -, akkor az egyéb régiókból át lehet ebbe a régióba csoportosítani pénzeket. Emellett az is rendkívüli változás, hogy az egyes projekteknek akár már a 100%-át is finanszírozhatja európai forrás! Korábban az egyes tagországoknak minden projekthez biztosítaniuk kellett az EU-s források mellé egy meghatározott mértékű nemzeti önrészt. A most induló pénzügyi évben ez nem kötelező. Persze ettől sem lesz több az EU-s pénz, de sok tekintetben jelentősen megnöveli a kormányok mozgásterét, hogy nem feltétlenül kell mellé nemzeti önrészt tenni.

– A válság kapcsán más tekintetben is kérdéses lehet az állam szerepvállalási lehetősége…

– Miközben az állami támogatás lehetősége rendkívül szabályozott az Unióban, a tiltott állami támogatás pedig súlyos következményekkel jár, most ebben is jelentős változás következett be. Sokkal szélesebbé vált annak a köre, ami engedélyezetté vált. Úgy tűnik, a magyar kormányzat is élni fog ezzel a kibővített mozgástérrel: eddig öt kezdeményezést nyújtott be a Bizottsághoz, amit az néhány nap alatt pozitívan el is bírált, vagyis ezek el is indulhatnak. Az egyik például, amiről már több szó volt a magyar sajtóban, a kutató-fejlesztő szektorban dolgozó mérnökök bértámogatásának engedélyezése. Egy másik arról szól, hogy ha egy nagyvállalat a válsághelyzet ellenére nagy beruházásba kezd, és mellé egyéb vállalásokat tesz, akkor ennek támogatására egy 50 milliárd forintnyi keret áll rendelkezésre. Ebből beruházási támogatásra cégenként akár 800 ezer eurós vissza nem térítendő beruházási támogatást adhat a magyar állam.

Illetve vannak egyéb kezdeményezések is, amik egyelőre inkább leendő intézkedések kereteként foghatók fel, bár részleteiben nincsenek kidolgozva. Ezáltal csak egy lehetőséget teremtett a magyar kormányzat azzal, hogy ezeket a több száz milliárd forintra rugó programokat benyújtotta és engedélyeztette. Ebben lehetnek garanciák, hitelek, vissza nem térítendő támogatások, cégmérettől függetlenül, vagyis akár kis, közepes, vagy nagy cégek is kaphatnak belőle. És ami a lényeg, hogy az ezeket biztosító források mögött sokszor európai uniós forrás áll.

– Ha már többször felmerült, hogy nem új pénzekről van szó, de mégis olyan összegekről, amelyek a halasztott visszafizetés miatt itt maradhatnak, vagy másképp hasznosíthatók, mint amire eredetileg szánták, milyen plusz előnye származik ebből az országnak?

– Szerintem hasznos tisztázni, és a magyar sajtóban sokszor összekeveredik, hogy van-e még egyáltalán mozgástere a magyar kormányzatnak, hogy ezekkel a programokkal éljen? Mondván Magyarország már minden pályázatot kiírt, ezért a többlet rugalmasság, és új területek finanszírozási lehetősége csak egy elméleti lehetőség. Ez azonban csak részben igaz. Magyarország a 2014-2020-as költségvetés során összesen mintegy 25 milliárd eurós kohéziós politikába tartozó alapok által nyújtott támogatást kap. És amikor az egyes projektek befejezésekor, illetve a közbenső lépéseknél Magyarország benyújtja a számlákat az Európai Bizottsághoz, akkor nagyon fontos kérdés az árfolyam. Mert a számlák döntő része forint költést tartalmaz. És mivel a forint árfolyama jelentősen meggyengült az elmúlt időszakban, a forintban benyújtott számlák euróban számolt értéke kisebb, mint amivel a magyar kormányzat korábban számolhatott.

Ezért, miközben a magyar kormányzat azt gondolta, hogy már kiírta az összes pályázati lehetőséget, kiderül, hogy ez nem így van, mert a gyengébb árfolyam mellett több forint marad a borítékban, ezért új projekteket is ki lehet írni. Amúgy is vannak még olyan területek, ahol nem írtak ki még minden pályázatot, és olyan is lehet, ahol a járványhelyzet miatt mégse valósulnak meg a projektek. Így ezek a fel nem használt összegek is visszakerülnek a költségvetésbe, és ebből új pályázatokat lehet kiírni. Összességében ezek nagyságrendje számításaink szerint akár az ezermilliárd forintot is elérheti. Ezt az 1000 milliárd forintot pedig minden további nélkül az új célokra, a válság által sújtott új területek támogatására is felhasználhatja a kormány. Ezért én azt gondolom, hogy valójában jelentős pénzügyi mozgástere van még a kormányzatnak.

– Ugyanakkor érdekes látni, hogy miközben Magyarország számára a 2008-as válság után nem engedélyezték a túlzott költségvetési hiányt, most ezt generálisan lehetővé teszi az EU.

– Az EU stabilitási és növekedési egyezmény keretében meghozott költségvetési keretszabályainak egyik lényeges eleme a túlzottdeficit-eljárás, ami akkor lép életbe, ha valamelyik tagállamban 3%-nál nagyobb a költségvetési hiány. Most Magyarország szempontjából is érdekes lehet, hogy a Bizottság kimondta: ha az idei évben egy tagországnak elszáll a költségvetési hiánya, vagy nagyon megemelkedik az államadóssága, akkor sem javasol semmilyen korrekciós lépést vagy büntetést a Bizottság. Vagyis dönthet úgy is egy kormányzat, hogy a magasabb költségvetési hiányon keresztül támogathatja a gazdaságát. Értem és értjük, hogy a magyar kormányzat, illetve a miniszterelnök azt mondta, hogy ha egy mód van rá, nem szeretné, hogy 3% fölé emelkedjen a költségvetési hiány, de ha mégis így lenne, annak se lenne semmiféle következménye az idei évben.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Vas megye. Halálos baleset a kalandparkban

Egy diák meghalt, egy pedig megsérült, amikor kidőlt egy fa a Vas megyei Gyöngyösfalu kalandparkjában - beszámolók szerint. A baleset hírét az MTI érdeklődésére a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője  megerősítette.

Tőzsde – Erősödés nyitáskor New Yorkban

Pluszban indítottak az irányadó New York-i tőzsdeindexek csütörtökön. A kőolaj ára nőtt.

Megugrott az uniós adósság – középmezőnyben a magyar

A koronavírus-járvány miatt az államháztartási hiány és az államadósság GDP-hez viszonyított aránya is megugrott az Európai Unióban és az euróövezetben - jelentette az Eurostat.

Államháztartás. 2270 milliárd fölé nőtt a hiány

Szeptemberben 9 milliárd forinttal nőtt a költségvetés hiánya, így az év első kilenc hónapjában az államháztartás központi alrendszere 2270,3 milliárd forintos hiánnyal zárt - közölte részletes jelentésében a Pénzügyminisztérium (PM).

Hírek

Vas megye. Halálos baleset a kalandparkban

Egy diák meghalt, egy pedig megsérült, amikor kidőlt egy fa a Vas megyei Gyöngyösfalu kalandparkjában - beszámolók szerint. A baleset hírét az MTI érdeklődésére a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője  megerősítette.

Dél-koreai igen-nem. Vita az oltási kampányról

A dél-koreai orvosi kamara azt javasolta, hogy a szöuli kormány egy hétre függessze fel az influenza elleni oltási kampányt, miután a napokban legalább tizenheten meghaltak azt követően, hogy megkapták a vakcinát.

Brit aggodalom: idénymunkások nélkül veszélyben a karácsonyi ebéd

Sürgősen mentesíteni kell a koronavírus-járvány miatti karanténkötelezettség alól a közép- és kelet-európai EU-országokból érkező idénymunkásokat, mert nélkülük veszélybe kerülhet a hagyományos karácsonyi pulykaebéd - közölte a brit baromfitenyésztők üzleti szervezete.

Légszennyezés. A magyarok több havi fizetést költenek rá

A légszennyezés miatt bekövetkezett betegségek kezelésével és az elhalálozással járó kiadások az európaiak számára évente átlagosan 1250 euróba (mintegy 450 ezer forint) kerülnek fejenként. A budapestiek számára a légszennyezettség miatti kiadás évente mintegy 677 ezer forint - derült ki a brüsszeli központú Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) jelentéséből.

Ausztrál kutatók – Ilyen a gyerekek ideális napirendje

A gyerekeknek 11 óra alvás, 8 óra ülés és különböző intenzitású, több órás mozgás lenne az ideális napi időbeosztásuk. Máskülönben rossz lesz a csonttömegük felnőtt korukra, vélekednek egy ausztrál tanulmány szerzői. Részletek.

Emlékérmék az Állami Számvevőszék kettős jubileumára

Két emlékérmét bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank az Állami Számvevőszék megalakulásának 150. és a független számvevőszéki ellenőrzés újraindulásának 30. évfordulója alkalmából.

Túlszámlázás – vádemelés OLAF-ajánlásra

Vádat emeltek két férfi ellen, akik 272 millió forintos kárt okoztak öntvénygyártáshoz és öntvények megmunkáláshoz szükséges szerszámgépek beszerzését szolgáló uniós támogatások felhasználásánál - közölte a fővárosi főügyész.

Covid-vakcina – az oroszokat hamarosan beoltják

November végén tömegesen alkalmazhatják a Covid-19 elleni vakcinát Oroszországban - jelentette be Vaszilij Ignatyjev, a Szputnyik V elnevezésű első orosz vakcinát gyártó R-Pharm gyógyszergyár vezérigazgatója

Kamatdöntés – erősödött a forint

Erősödött a forint a nemzetközi bankközi devizapiacon kedd délután, miután kihirdették a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatdöntését.

Wifi a Holdon. A Nokia 4G hálózatot telepít

Negyedik generációs mobilhálózatot épít ki a Hold felszínén a Nokia az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) megbízásából - jelentette be a finn telekommunikációs vállalat.

Harmincéves az Alkotmánybíróság – az MNB emlékérmével tiszteleg

Az Alkotmánybíróság megalakulásának 30. évfordulója tiszteletére tízezer forint névértékű ezüst és kétezer forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank.

Miskolc. Újra látták a városban kóborló medvét

A vasárnap hajnali észlelés után hétfőn, a kora reggeli órákban is látták a Miskolcra bekóborló medvét a lyukóvölgyi térségben - közölte az önkormányzat sajtóosztálya.

Gazdaság

Maradt az egyhetes betéti kamat 0,75 százalék

Ötödik alkalommal is a 0,6 százalékos alapkamatnál 15 bázisponttal magasabb kamattal hirdette meg egyhetes betéti tenderét a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön.

Koronavírus – Már forog az EU-s SURE kötvény, nagy a túljegyzés

Az Európai Bizottság közel 17 milliárd euró (mintegy 6200 milliárd forint) értékben kibocsátotta a koronavírus-járványból adódó munkanélküliség kockázatait mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó szociális kötvények (SURE) első sorozatát - közölte az uniós bizottság.

Bankszövetség – Moratórium és/vagy adósságrendező program

A törlesztési moratórium meghosszabbítása jó megoldás. Aki egy kedvezményezetti kategóriába sem fér bele, részt vehet bankja adósságrendező programjában - véli a Magyar Bankszövetség elnöke.

Marad az alapkamat 0,60 százalék

Nem módosította a jegybanki alapkamat 0,60 százalékos szintjét a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, és a kamatfolyosó sem változott.

Törlesztési moratórium: megszavazták a hosszabbítást

Az Országgyűlés 2021. június 30-ig meghosszabbította a koronavírus-járvány miatt bevezetett törlesztési moratóriumot egyes kiemelt társadalmi csoportoknak és pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozásoknak.

Újabb amerikai bank ment csődbe

Háromra nőtt az idén csődbe jutott amerikai bankok száma. Tavaly négy bank húzta le a rolót, tavalyelőtt egy sem.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom