Hirdetés
Kezdőlap Fókuszban Pandémia-mérleg. Mit tehet és tett az Európai Unió?

Pandémia-mérleg. Mit tehet és tett az Európai Unió?

Amellett, hogy Magyarország a korábban tervezetten felül akár ezer milliárd forintnyi európai uniós forrást költhet el elsősorban a gyenge forint miatt tekintettel arra, hogy az euróban biztosított pénzek többet érnek, az EU olyan halasztott fizetést, valamint rendkívüli átcsoportosítási és állami támogatási lehetőségeket is engedélyez, ami jelentősen megnöveli a magyar kormány mozgásterét a koronavírus járvány negatív hatásai elleni küzdelemben – fejtette ki AzÜzletnek az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének két szakembere, Zupkó Gábor képviseletvezető és Gyenes Zoltán gazdasági elemző.  

Zupkó Gábor

– Egy ilyen válsághelyzetben természetesen jogosan merül fel a kérdés az emberekben, hogy ki segít rajtuk, ki mit tesz az érdekükben? Mi az Európai Bizottságot képviseljük, ami – az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa mellett – az Európai Unió három fő kormányzati intézményeinek egyike. Feladata a jogszabályok kezdeményezése és az uniós szerződések betartásának ellenőrzése mellett a közös fellépések végrehajtása azokon a területeken, amelyeken a tagállamok hatáskörrel ruházták fel. Az egészségügy terén lényegében a tagállami intézkedések koordinálására korlátozódik a Bizottság szerepe, míg például a gazdaságpolitikában szélesebb a hatásköre – mondta el Zupkó Gábor, az Európai Bizottság képviseletének vezetője. – A mai politikai és kommunikációs környezetben fontos kiemelni: az Európai Unió nem egyenlő a brüsszeli intézményekkel, vagy az európai uniós tisztviselőkkel. Az EU a 27 tagország és lakosságának közösségét jelenti és ezért egy ilyen helyzetben az Európai Unió együtt nagyon sokat tehet. De nem csak az intézményei révén, hanem a tagországokat is ide kell érteni. Ezért is jó látni, hogy a tagországok ebben a válsághelyzetben nagyon sok esetben tettek tanúbizonyságot az egymáshoz való szolidaritásukról: legyen az a betegek átvétele, az orvoscsoportok, vagy segélyszállítmányok küldése, mint ahogy azt Magyarország tette a környező országoknak vagy Olaszországnak.

– A válság kirobbanásának idején sokakban merült fel a kérdés, hogy hol van az EU, hol a közösségi összefogás?

– Egy ilyen mélységű krízishelyzet mindenkit váratlanul ért és először, érthetően mindenki a saját helyén próbált helytállni. Nyilvánvaló az is, hogy most az egészségügyi rendszerek állnak a frontvonalban, ami azonban a tagországok hatáskörébe tartozik. Az Európai Unió így azt keresi, hogy a hatásköreiben álló területeken, miként tudja támogatni a tagországokat, a kis- és középvállalkozások, valamint a polgárok életét, a munkahelyek megvédését. Hogyan tudja a legrugalmasabban rendelkezésre bocsátani a forrásait, amelyek azonban végesek. Az Európai Unió ugyanis csak olyan forrásokkal rendelkezik, amelyeket a költségvetési tárgyalások során az európai tagállamok a rendelkezésére bocsájtottak. Az európai költségvetés ugyanis egy beruházás jellegű költségvetés, ráadásul most, egy hétéves ciklushoz tartozó keret végén vagyunk, aminek a különböző sarokszámairól már régen megszületett a döntés. Ezért egy kicsit álvita az, hogy mennyi új forrást varázsol majd az Európai Unió a tagországokba. Hiszen új forrás csak akkor lenne, ha valaki a korábbiakon felül, utólag még betenne a költségvetésbe. Mit lehetett ilyenkor tenni? Azt, amit az Európai Bizottság meg is tett: rugalmasabbá tette a felhasználás szabályait a költségvetési források keretein belül ott, ahol arra leginkább szükség van. Az EU ezen túl még egy koordinatív szerepet is betölt: közös beszerzéssel, vagy éppen a közös hitelfelvétellel próbál segíteni ott, ahol erre igény van.

A közös beszerzésnek az az értelme, hogy az Unió jobb kondíciókat tud elérni, mint az egyes tagállamok. De végül a tagállamok szerződnek, és hogy miből finanszírozzák az adott beszerzést, az az ő döntésük: lehet uniós forrás, ha a forrásaikat arra irányítják, de lehet hazai is. Egy másik ilyen kezdeményezés a SURE: a rövidített munkaidejűek fizetésének támogatására, amire finanszírozási lehetőséget biztosíthatna az, ha az Unió közösen vesz fel hitelt, mert sokkal jobb kondíciókkal kapja meg, mint egy tagállam. De ez természetesen nem kötelező a tagállamoknak! Csak az veszi igénybe, akinek szüksége van ilyen típusú forrásra. Ha egy tagország azt mondja, saját forrásból is meg tudja oldani a saját gondjait, akkor nem kell élnie ezzel a lehetőséggel. De ha mégis hitelt kellene rá felvennie, sokkal jobban jár, ha uniós szinten biztosítunk számára is hitelkeretet, mert az Uniónak a lehető legjobb a hitelminősítése, így kedvezőbb kondíciókkal tudja ezt biztosítani.

– Ennek van valami köze a Soros-féle örök kötvényhez? Vagy ha nem, akkor mi a helyzet azzal?

– Soros úr ötlete nem a SURE-programhoz kapcsolódik, hanem a hosszú távú gazdaságélénkítő tervek kapcsán merült fel. Sok ötlet kering ezzel kapcsolatban, de nem a mi szerepünk, hogy ezeket kommentáljuk – a Bizottság gőzerővel dolgozik egy sokrétegű javaslaton az európai gazdaság hosszabb távú helyreállításához, amely a következő, 2021–2027-es többéves uniós költségvetésre fog építeni, de ennek részleteiről majd akkor beszélhetünk, amikor asztalra kerül a konkrét javaslat.

– Ha már itt tartunk, tény, hogy az emberek – és a tagállamok is – nem annyira az egészségügyi területen várnak segítséget a válságban az EU-tól, mint inkább anyagi téren.

– Itt fontos eloszlatni azt a félreértést, miszerint csak az az EU-s segítség, amikor egy tagállam egy költségvetési sorába valamennyi pénz érkezik. Pedig nem feltétlenül van így, mert az európai uniós intézmények nemcsak a tagországokkal vannak kapcsolatban, hanem az ott működő vállalkozásokkal, az ott élő polgárokkal is. Ezért az is EU-s segítség, ha egy, az Európai Unióban tevékenykedő vállalkozás garantált hitelhez, vagy egy kutató közvetlenül fejlesztési pénzhez juthat. Vagyis az európai uniós közösségnek nem kizárólagos alanyai a tagországok, vagy azok egyes intézményei, mert nagyon sokszor a kisvállalkozások vagy a polgárok közvetlenül is részesülhetnek EU-s forrásokban.

– Milyen lépéseket tett először az EU a koronavírus válság kapcsán?

– Az első, ahol az Uniónak hatásköre, feladata és felelőssége is van ebben a helyzetben, az az egységes piac működésének fenntartása. A válság első napjaiban, jogosan, a tagországok sok határintézkedést tettek, hogy a járvány terjedését megakadályozzák. Ezeknek azonban arányosnak kellett lenniük, és nem akadályozhatták az egységes piac működését. Itt aktív koordinációs szerepet vállalt az Európai Bizottság, mert fennállt a veszély, hogy az alapvető élelmiszerek, ellátmányok, egészségügyi felszerelések nem jutnak el az egyik tagországból a másikba. Szerencsére néhány nap után – van, ahol néhány hét után – a zöldfolyosók felállításával sikerült az egységes piac működését, ha nem is mondom, hogy késedelem nélkülivé, de folyamatossá és akadálymentessé tenni, ami az ellátási lánc fenntartása érdekében rendkívül fontos, és ebben a magyar hatóságok is együttműködőek voltak.

Apróságnak tűnik, de egy ilyen helyzetben annak is nagy jelentősége lehet, hogy az uniós intézmények bizonyos európai szabványokat ingyenesen hozzáférhetővé tettek annak érdekében, hogy bármelyik országban az európai szabványoknak megfelelően például egészségügyi védőeszközöket tudjanak gyártani.

– Mi lesz az, ami már pénzügyi téren is a válság kezelését jelentheti?

– A legutóbbi csúcson három nagy tervet hagytak jóvá az uniós vezetők. Az egyik az európai stabilitási mechanizmushoz kapcsolódik, ami elsősorban az eurozónát illeti, a másik az Európai Beruházási Bank beruházási alapjának a bővítésére vonatkozik, ami a kis- és középvállalkozások finanszírozási lehetőségeit bővíti. A harmadik pedig a munkahelyvédelmi intézkedésről szól: a SURE a csökkentett munkaidőben dolgozók fizetéskiegészítésére tesz lehetőséget. Ez összességében mintegy 540 milliárd eurós keret -, de ne is adjuk ezeket össze, mert annyira különböző forrásokat jelentenek.

Emellett arról is döntés született, hogy egy közös terv is készül az újjáépítésre. Ennek több eleme van: ilyen az egységes piac megerősítése, az Unió erősebb globális fellépése, és a közös terv koordinációjára, valamint a közös kormányzására vonatkozó javaslat. Emellett különlegesen fontos a tervezett gazdasági helyreállítási program, amely a következő hétéves költségvetésre épít, de azon felül kerül majd meghatározásra egy megemelt költségvetési kerettel. Az ezzel kapcsolatos részletek kidolgozása – például a nagyságrendet, az esetleges hiteleszköz fajtáját illetően – az Európai Bizottság feladata.

– És mi lesz 2021-től, ha a válság még tart és nincs új EU-s költségvetés?

– A költségvetés előkészítése most zajlik. Most kell a Bizottságnak új javaslatot tennie és én nagyon remélem, hogy megszületik a közös döntés. Ha nem lenne megállapodás a következő hét év költségvetéséről, akkor a szabályok szerint vannak olyan – elsősorban az intézmények működését biztosító – tételek, amelyek arányosan mennek tovább. Ami sokkal izgalmasabb, az a beruházási alapokat, a fejlesztési támogatásokat érinti, amelyek megállapodás hiányában nem tudnak továbbmenni. Tehát amik Magyarország számára is a legnagyobb támogatási forrást jelentik – az európai strukturális alapok -, akkor azok megállnak. Végső esetben azonban arra is lehet valamilyen áthidaló megoldás, ha az EU-s kormányfők mégsem tudnak megállapodni a következő hét év költségvetéséről, akkor rövid távra azért állapodjanak meg. De ez senkinek sem a célja. Remélhetőleg hamarosan lesz egy új javaslat és én azt gondolom, hogy pont a válsághelyzet nyomán kialakul az a közös felelősségérzet, ami hozzájárul a kompromisszumhoz.

– Magyarország mit érzékelhet a válsághoz kapcsolódó EU-s intézkedésekből?

Gyenes Zoltán

– Az első az úgynevezett beruházási kezdeményezés, amit még március 13-án javasolt a Bizottság, és később el is fogadott a Tanács, majd a Parlament. Ennek több eleme is van, de elsősorban azt emelte ki a magyar, majd a nemzetközi sajtó, ami szerintem nem feltétlenül a legfontosabb. Ez arról szól, hogy Magyarországnak nem kell visszafizetnie vagy elszámolnia a 2018/2019-es pénzügyi évre vonatkozó, a Bizottság által már korábban átutalt előlegekkel – fejti ki Gyenes Zoltán, az Európai Bizottság gazdasági elemzője. – Azért, mert az a szabály, hogy az ilyen előlegekből, amit nem költött el az adott ország, azt vissza kell fizetnie. Ezt a szabályozást változtatta meg a Bizottság, és így az elszámolásra majd csak 2025-ben kerül sor. Ezért van az, hogy 855 millió euróval Magyarország továbbra is rendelkezik, amivel majd csak 2025-ben kell elszámolni. Ezt úgy lehet tekinteni, mintegy többlet likviditás. A másik hasonló elem, hogy a 2020 közepén induló pénzügyi évre vonatkozó előlegeket a Bizottság már a tervezettnél korábban kiutalta, ez 608 millió eurót jelent. Tehát itt két likviditásbővítő lépésről beszélhetünk.

– De ez nem jelent új forrást.

– Az, hogy nagyjából 850 millió eurónyi előleget nem most kellett visszafizetnie Magyarországnak, nem új pénz, de jelentősen növeli a rendelkezésre álló likviditást. Vagy arra, hogy az a több mint 600 millió euró finanszírozás, aminek júniusban kellett volna megérkeznie, már ott van a számlán, lehet azt mondani, hogy nem új pénz, mert nem is új pénz, de azért 1400 millió euró az nem néz ki rosszul egy államháztartáson belül.

Ennek ellenére új forrásokat is próbál rendelkezésre bocsájtani az Európai Bizottság. Megnézte, hogy mennyi van még a költségvetés tartalékában: 3 milliárd eurónyi. Ennek kapcsán egy szükséghelyzeti támogatási eszközt hozott létre, ami az egészségügyi rendszereket támogathatja. Ennek az igényfelmérése most folyik, és ez is megjelenik majd segítségként. Szintén finanszírozási kérdés, hogy kutatási-fejlesztési projekteket támogat az Európai Bizottság, ami a vakcina kifejlesztését szolgálja, 18 ilyen projekt van. Illetve a polgári védelmi mechanizmuson keresztül segíti európai uniós polgárok hazaszállítását, harmadik országokból való visszatérését. Ez is finanszírozási kérdés – elemez Zupkó Gábor.

– Ami szerintem a beruházási kezdeményezésben a likviditásnövelésnél  talán fontosabb, hogy a Bizottság kibővítette azt a kört, ami meghatározza, mire lehet használni az európai uniós strukturális forrásokat, amelyek mögött négy kohéziós politikai alap van. A kibővített célterületek például magukba foglalják a kis- és középvállalatok számára nyújtható forgótőkét, mint vissza nem térítendő támogatást. Ezzel a kisvállalkozások gyakorlatilag készpénzt kaphatnak a mindennapi működésükre.

További célterület lehet a közegészségügyi szolgáltatások válsághelyzetre való reagálási képességének erősítése. Tehát az egészségügyi szektor megerősítése, akár gépbeszerzés, akár az egészségügyi stáb, tehát az ott dolgozó orvosok, nővérek létszámának megemelése. Ide tartozik a különböző rövidítettmunkaidő-programok – német szóval ezek a Kurzarbeit programok – támogatása, illetve a leginkább nehéz helyzetbe kerülő emberek – akik esetleg akár már az utcán élnek – támogatása. Tehát új területek is megnyíltak, amelyekre az egyes tagországok az európai uniós támogatásokat fordíthatják – magyarázza Gyenes Zoltán.

– A rugalmasság miben nyilvánul meg?

– A források felhasználásának rugalmasságát is megnövelte a Bizottság: a jövőben a kohéziós alapon vagy a regionális fejlesztési alapon belül is lehet átcsoportosítani a pénzeket. A tagországi reakciók nyomán, április 2-án tette le az asztalra a Bizottság azt a kibővített kezdeményezést, ami már elfogadásra került  az Európai Parlamentben, illetve a tagországok által. Ennek értelmében most már az egyes alapok között is lehet átcsoportosítani pénzeket. Sőt, ezen kívül a régiók között is lehetséges a források átcsoportosítása.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha például Magyarországon a legfejlettebb budapesti, illetve közép-magyarországi régióban a járványhelyzettel kapcsolatban nagyok a költségek, – mondjuk, itt épült föl egy járványkórház -, akkor az egyéb régiókból át lehet ebbe a régióba csoportosítani pénzeket. Emellett az is rendkívüli változás, hogy az egyes projekteknek akár már a 100%-át is finanszírozhatja európai forrás! Korábban az egyes tagországoknak minden projekthez biztosítaniuk kellett az EU-s források mellé egy meghatározott mértékű nemzeti önrészt. A most induló pénzügyi évben ez nem kötelező. Persze ettől sem lesz több az EU-s pénz, de sok tekintetben jelentősen megnöveli a kormányok mozgásterét, hogy nem feltétlenül kell mellé nemzeti önrészt tenni.

– A válság kapcsán más tekintetben is kérdéses lehet az állam szerepvállalási lehetősége…

– Miközben az állami támogatás lehetősége rendkívül szabályozott az Unióban, a tiltott állami támogatás pedig súlyos következményekkel jár, most ebben is jelentős változás következett be. Sokkal szélesebbé vált annak a köre, ami engedélyezetté vált. Úgy tűnik, a magyar kormányzat is élni fog ezzel a kibővített mozgástérrel: eddig öt kezdeményezést nyújtott be a Bizottsághoz, amit az néhány nap alatt pozitívan el is bírált, vagyis ezek el is indulhatnak. Az egyik például, amiről már több szó volt a magyar sajtóban, a kutató-fejlesztő szektorban dolgozó mérnökök bértámogatásának engedélyezése. Egy másik arról szól, hogy ha egy nagyvállalat a válsághelyzet ellenére nagy beruházásba kezd, és mellé egyéb vállalásokat tesz, akkor ennek támogatására egy 50 milliárd forintnyi keret áll rendelkezésre. Ebből beruházási támogatásra cégenként akár 800 ezer eurós vissza nem térítendő beruházási támogatást adhat a magyar állam.

Illetve vannak egyéb kezdeményezések is, amik egyelőre inkább leendő intézkedések kereteként foghatók fel, bár részleteiben nincsenek kidolgozva. Ezáltal csak egy lehetőséget teremtett a magyar kormányzat azzal, hogy ezeket a több száz milliárd forintra rugó programokat benyújtotta és engedélyeztette. Ebben lehetnek garanciák, hitelek, vissza nem térítendő támogatások, cégmérettől függetlenül, vagyis akár kis, közepes, vagy nagy cégek is kaphatnak belőle. És ami a lényeg, hogy az ezeket biztosító források mögött sokszor európai uniós forrás áll.

– Ha már többször felmerült, hogy nem új pénzekről van szó, de mégis olyan összegekről, amelyek a halasztott visszafizetés miatt itt maradhatnak, vagy másképp hasznosíthatók, mint amire eredetileg szánták, milyen plusz előnye származik ebből az országnak?

– Szerintem hasznos tisztázni, és a magyar sajtóban sokszor összekeveredik, hogy van-e még egyáltalán mozgástere a magyar kormányzatnak, hogy ezekkel a programokkal éljen? Mondván Magyarország már minden pályázatot kiírt, ezért a többlet rugalmasság, és új területek finanszírozási lehetősége csak egy elméleti lehetőség. Ez azonban csak részben igaz. Magyarország a 2014-2020-as költségvetés során összesen mintegy 25 milliárd eurós kohéziós politikába tartozó alapok által nyújtott támogatást kap. És amikor az egyes projektek befejezésekor, illetve a közbenső lépéseknél Magyarország benyújtja a számlákat az Európai Bizottsághoz, akkor nagyon fontos kérdés az árfolyam. Mert a számlák döntő része forint költést tartalmaz. És mivel a forint árfolyama jelentősen meggyengült az elmúlt időszakban, a forintban benyújtott számlák euróban számolt értéke kisebb, mint amivel a magyar kormányzat korábban számolhatott.

Ezért, miközben a magyar kormányzat azt gondolta, hogy már kiírta az összes pályázati lehetőséget, kiderül, hogy ez nem így van, mert a gyengébb árfolyam mellett több forint marad a borítékban, ezért új projekteket is ki lehet írni. Amúgy is vannak még olyan területek, ahol nem írtak ki még minden pályázatot, és olyan is lehet, ahol a járványhelyzet miatt mégse valósulnak meg a projektek. Így ezek a fel nem használt összegek is visszakerülnek a költségvetésbe, és ebből új pályázatokat lehet kiírni. Összességében ezek nagyságrendje számításaink szerint akár az ezermilliárd forintot is elérheti. Ezt az 1000 milliárd forintot pedig minden további nélkül az új célokra, a válság által sújtott új területek támogatására is felhasználhatja a kormány. Ezért én azt gondolom, hogy valójában jelentős pénzügyi mozgástere van még a kormányzatnak.

– Ugyanakkor érdekes látni, hogy miközben Magyarország számára a 2008-as válság után nem engedélyezték a túlzott költségvetési hiányt, most ezt generálisan lehetővé teszi az EU.

– Az EU stabilitási és növekedési egyezmény keretében meghozott költségvetési keretszabályainak egyik lényeges eleme a túlzottdeficit-eljárás, ami akkor lép életbe, ha valamelyik tagállamban 3%-nál nagyobb a költségvetési hiány. Most Magyarország szempontjából is érdekes lehet, hogy a Bizottság kimondta: ha az idei évben egy tagországnak elszáll a költségvetési hiánya, vagy nagyon megemelkedik az államadóssága, akkor sem javasol semmilyen korrekciós lépést vagy büntetést a Bizottság. Vagyis dönthet úgy is egy kormányzat, hogy a magasabb költségvetési hiányon keresztül támogathatja a gazdaságát. Értem és értjük, hogy a magyar kormányzat, illetve a miniszterelnök azt mondta, hogy ha egy mód van rá, nem szeretné, hogy 3% fölé emelkedjen a költségvetési hiány, de ha mégis így lenne, annak se lenne semmiféle következménye az idei évben.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

MNB inflációs elemzés: árazási bizonytalanság, volatilitás hatásai

A gazdaság újraindulásának első hónapjait az árazási döntésekben a szokásosnál nagyobb bizonytalanság és volatilitás jellemzi, aminek hatásai a júliusi inflációs adatban is jelentkeztek - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Tőzsde – Emelkedéssel indult a kereskedés New Yorkban

Emelkedéssel nyitottak az irányadó New York-i tőzsdeindexek kedden.

Zöld kötvény – 33,8 millió eurós budapesti bevásárlás

A Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) több mint 33,8 millió euró értékben vásárolt zöld vállalati kötvényt, ezzel a befektetéssel a bank jelentős mértékben tovább növeli magyarországi portfólióját.

Koronavírus – A WHO egyeztet az orosz vakcina elfogadásáról

Koronavírus - A WHO egyeztet Oroszországgal az orosz vakcina elfogadásának lehetőségéről

Hírek

Koronavírus – A WHO egyeztet az orosz vakcina elfogadásáról

Koronavírus - A WHO egyeztet Oroszországgal az orosz vakcina elfogadásának lehetőségéről

Koronavírus – Sajtóközpont: a legfontosabb védekezés most az, hogy akinek tünetei vannak, ne menjen közösségbe!

Az elmúlt napokban diagnosztizált új fertőzések arra figyelmeztetnek: a megelőzés legfontosabb módja most az, hogy akinek tünetei vannak, ne menjen közösségbe.

Halált okozó dizájnerdrog a magyar kábítószer piacon – eddig 11 áldozat

Új, életveszélyes hatóanyagú dizájnerdrog jelent meg a magyar kábítószerpiacon, amely a jelenlegi információk szerint már tizenegy ember haláláért felelős - hangzott el a rendőrség keddi, budapesti sajtótájékoztatóján.

Riasztások felhőszakadás veszélye, jégeső miatt

A felhőszakadás veszélye miatt másodfokú riasztásokat adott ki több dunántúli járásra az Országos Meteorológiai Szolgálat kedden dél körül. Az érintett területeken a következő órákban az intenzív záporokból, zivatarokból rövid idő alatt 50 milliméternél is több eső hullhat.

Koronavírus – Putyin bejelentette az első orosz vakcina bejegyzését

"Meg kell kezdenünk a vakcina tömeggyártását, hogy mindenki, aki csak akarja, igénybe vehesse tudósaink vívmányát" - mondta az orosz elnök.

Koronavírus – A magyarok többsége védőoltás párti

A megkérdezettek többsége szerint lesz koronavírus elleni védőoltás legkorábban egy év múlva, amit a lakosság 55 százaléka nagy valószínűséggel beadatná magának - derült ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) megbízásából végzett országos reprezentatív kutatásból.

Koronavírus – Ausztrália. Az Északi Terület 2022-ig elzárt terület marad

Koronavírus - Az Északi Terület térsége 2022-ig zárva marad az Ausztrália járványgócaiból érkezők előtt

Aukció – Gandhi egyik szemüvegét árverezik

Mahatma Gandhi legendás indiai politikai vezető egyik jellegzetes, kerek lencséjű szemüvegét árverezi el egy bristoli aukciósház - 15 ezer fontot ér.

Lángokban áll Kis-Amazónia – Tűzvész sorozat

Példátlan tűzvészsorozat pusztít az argentínai Paraná-folyó sokszínű élővilágáról ismert torkolatvidékén, amelyet Kis-Amazóniaként is emlegetnek.

Életveszélyes a Szügyben vonattal ütköző autós sérülése, a gyereket megfigyelik

Életveszélyes sérüléseket szenvedett az a férfi, aki hétfőn autójával vonat elé hajtott a Nógrád megyei Szügyben; kórházba vitték a vele utazó gyereket is - közölte az Országos Mentőszolgálat kommunikációs szervezője.

Koronavírus – figyelmeztetető jel. Nő a koronavírus-örökítőanyag mennyisége a szennyvízben

A tünetes fertőzések növekedését jelzi, hogy Budapesten és Debrecenben is enyhén növekszik a koronavírus-örökítőanyag mennyisége a szennyvízben.

Környezeti vészhelyzet Mauritiuson a zátonyra futott teherhajó miatt

Ökológiai vészhelyzetet hirdetett Pravind Jugnauth mauritiusi miniszterelnök, mert egy zátonyra futott japán teherhajóból üzemanyag folyik a tengerbe.

Gazdaság

Zöld kötvény – 33,8 millió eurós budapesti bevásárlás

A Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) több mint 33,8 millió euró értékben vásárolt zöld vállalati kötvényt, ezzel a befektetéssel a bank jelentős mértékben tovább növeli magyarországi portfólióját.

OTP: a vártnál erősebb negyedéves eredmény

A második negyedév adatai alapján az OTP kilátásai kedvezőek, helyzetét a járvány miatti nehézségek sem veszélyeztették - mondta a pénzintézet sajtótájékoztatóján Bencsik László vezérigazgató-helyettes.

Történelmi mélyponton a török líra

Történelmi mélypontra gyengült a török líra a dollárhoz képest csütörtökön, folytatva a hét eleje óta tartó zuhanórepülést, amelyet nem tudtak megállítani az állami bankok agresszív dolláreladásai.

MNB – Itt az első zöld vállalati kötvény

Megtörtént az első hazai zöld vállalatikötvény-kibocsátás: a CPI Hungary Investments Kft. 30 milliárd forint össznévértékű, 2,25 százalékos kuponú, 10 éves futamidejű zöld vállalati kötvényt hozott forgalomba.

Kamatcsökkentés – Egyhangú volt a döntés az MNB-ben

A monetáris tanács tagjai ellenszavazat nélkül döntöttek júliusban az alapkamat 15 bázisponttal 0,60 százalékra csökkentéséről, továbbá a kamatfolyosó változatlanul hagyásáról - közölte az MNB a július 21-i kamatdöntő ülésről kiadott jegyzőkönyvében.

A járvány sem állította meg a szuperállampapírt

A koronavírus-járvány ellenére is megőrizte népszerűségét a Magyar Állampapír Plusz: a második negyedévben állománynövekedése csaknem 400 milliárd forint volt - közölte az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom