Hirdetés
Kezdőlap Tech Putyin szuverén orosz internetet akar
No menu items!

Putyin szuverén orosz internetet akar

Szakértők évek óta figyelmeztetnek a globális internet kormányok által ellenőrzött nemzeti hálózatokra való szétforgácsolódására. Illusztráció: Bigstock

Vlagyimir Putyin orosz elnök már régóta készül a nyugati internettől való elszakadásra. Ebben az ukrajnai invázió fordulópontot jelenthet, ugyanis a háború felgyorsította Oroszország internetes elszigetelődését.

Az orosz internet rohamosan zsugorodni kezdett, amikor az ország hadereje februárban átlépte Ukrajna határát. Először a Facebook és a Twitter lassult le, majd a kormány teljesen blokkolta őket. A TikTok azóta korlátozza a szolgáltatását, továbbá az Apple, a Dell, a Microsoft és az Oracle is visszafogta működését az országban. Az orosz internetezők már nem számíthatnak arra, hogy használhatják az Amazon vagy a Netflix streaming platformjait, az olyan webes szolgáltatásokat, mint az Airbnb, vagy az olyan fizetési hálózatokat, mint a Visa és a Mastercard.

A leállások – amelyeket részben az orosz kormány, részben a külföldi székhelyű vállalatok rendelnek el – valószínűleg nem fognak egyhamar enyhülni. “Most már minden nap leállítanak valami újat. “Nagyon aggódom, hogy teljesen el leszek vágva a világháló többi részétől.” – mondta Anasztaszija Jermolajeva, egy moszkvai tanárnő a Bloombergnek.

Szakértők évek óta figyelmeztetnek a globális internet kormányok által ellenőrzött nemzeti hálózatokra való szétforgácsolódására, és egyesek szerint az orosz fellépésnek átfogó – és potenciálisan tartós – következményei lehetnek.

Nagyon valószínű és lehetséges, hogy a globális internet balkanizálódásának fordulópontjához érkeztünk” – mondja Asma Mhalla, a párizsi Sciences Po kutatóegyetem digitális gazdasággal foglalkozó oktatója.

Ennek a dinamikának a legjobb példája eddig Kína volt. Peking éveket töltött azzal, hogy szigorúan ellenőrzött helyi internetet hozzon létre, ahol a kormánynak vannak eszközei az információáramlás szabályozására, és ahol helyi technológiai szolgáltatások – mint a Weibo és a WeChat – a sok más országban népszerű amerikai technológiai termékeket helyettesítik.

Oroszország nagyobb mértékben függött a nyugati platformoktól, és vannak jelei annak, hogy a kormány nem szívesen fosztja meg polgárait ezektől még válság idején sem. A kormány lekapcsolta a Facebookot, de az Instagramot és a WhatsAppot nem, amelyek szintén a Meta tulajdonában vannak. Ám aggodalomra ad okot, hogy a jelenlegi konfliktus arra ösztönzi Oroszországot, hogy a Nyugattól való elszigetelődés érdekében még inkább a kínai modell felé forduljon.

Moszkva valójában évek óta készül egy ilyen pillanatra. Az ország 2015-től kezdve megkövetelte, hogy a polgárok adatait helyi szervereken tárolják, két évvel később pedig korlátozta a virtuális magánhálózatok használatát, amelyekkel meg lehet kerülni a kormányzati cenzúrát.

Aztán 2019-ben jött Oroszország “szuverén internetről” szóló törvénye, amely kiterjesztette az állami ellenőrzést az internet felett az ország határain belül. Az internetszolgáltatóknak olyan berendezéseket kellett telepíteniük, amelyek lehetővé teszik a kormány számára, hogy nyomon kövesse, átirányítsa vagy teljesen blokkolja a hozzáférést.

Ez egyfajta igazán magasztos és némileg újszerű elképzelést vezetett be, miszerint Oroszország képes lenne egy gombbal ki- és bekapcsolni a nemzeti internetes teret” – mondja Zachary Witlin, az Eurasia Group geopolitikai kockázati tanácsadó cég vezető elemzője.

Majd 2021-ben Oroszország elindította az orosz nemzeti domainnévrendszert, amely lehetővé teszi, hogy az orosz IP-címek továbbra is a globális internettől elvágva működjenek, ami az online világ jelentős átrendeződéséhez vezethet.

Ez egy új, hidegháborús típusú megosztottság kezdetét jelentené, nem Kelet és Nyugat között, hanem a nyílt, szabad internet és az ellenőrzésre és elnyomásra használt internet között” – véli Flavia Kenyon, a 36 Group ügyvédi iroda kiberügyekre szakosodott ügyvédje. Szerinte nem világos, hogy Putyin kormányának milyen mértékben sikerült létrehoznia a saját internetes rendszerét, de komolyan kell venni, már csak azért is, mert más kormányok is dönthetnek úgy, hogy hasonló lépéseket tesznek.

Sok amerikai vállalat most már problémásnak tartja az Oroszországgal való üzletkötést. A Google, a Facebook és az Instagram megtiltotta, hogy az orosz állam által támogatott médiumok a világ bármely pontján reklámokat jelenítsenek meg, a Snap pedig minden orosz hirdető hirdetését blokkolja.

Néhány vállalat esetében ez barátságtalan hozzáállást is eredményez. Irina Pavlova, aki 2005-ben lett a Google első oroszországi alkalmazottja, azt mondja, hogy a vezetőség bizalmatlansága az orosz csapattal szemben megnehezítette a helyi piac kiszolgálását. Úgy érzi, hogy az elmúlt években Oroszország nem kapott kiemelt szerepet; a Google Maps térképén “a nevek fele már nem is oroszul van” – mondja Pavlova, aki már nem dolgozik a Google-nál. A Google képviselői nem kommentálták az esetet a Bloombergnek.

Sok orosz éveken át próbálta megkerülni a kormány azon törekvéseit, hogy megakadályozza a nyugati platformokhoz való hozzáférésüket, és most még többen teszik ezt, amint azt a VPN-használat nemrégiben tapasztalt megugrása is bizonyítja. Az orosz felhasználók olyan blokkolásmentes szolgáltatásokon keresztül is találnak híreket, mint a Telegram.

Az orosz származású Andrej Szoldatov, az oroszországi internetszabadság történetét bemutató The Red Web című könyv társszerzője szerint a kormánynak az online információáramlás felett gyakorolt befolyása soha nem lesz teljes. Szoldatov Londonba költözött, hogy biztonságban működtethessen egy kormánykritikus hírportált, de bízik abban, hogy orosz olvasóközönségének sikerül hozzáférnie, még akkor is, ha látszólag blokkolják. “Az emberek meg fogják találni a módját, hogy olvassák” – mondja.

Alina, a 29 éves, Kazanyban élő barista és tetoválóművész az invázió óta folyamatosan internetproblémákkal küzd. A nő már hozzászokott az ilyen korlátozásokhoz, és nem tartja önmagában aggasztónak az internet-hozzáférés elvesztését. Mégis, ő és sok barátja arra készül, hogy elhagyja Oroszországot, ha teheti.

Van egy másik félelem is: hogy a kapuk bezárulnak” – mondja Alina, aki a kormány megtorlásától való félelmében kérte, hogy csak a keresztnevén nevezzék meg. “Nem az internet, hanem az egész ország esetében. Valami olyasmi, ami a Szovjetunióval történt. Nem lehetett elmenni, nem lehetett jönni, valami olyasmi, mint ami Észak-Koreában van. Ez az, ami igazán ijesztő.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Pénzpiaci elemző: az MNB kemény üzenetet küldött a kamatemelés mellé

Az infláció folytatólagos emelkedésére, valamint az elhúzódó inflációs kockázatokra tekintettel a várakozásoknál nagyobb mértékben, 185 bázisponttal 7,75 százalékra emelte az alapkamatot kedden az MNB Monetárs Tanácsa. Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint nem is annyira az emelés ténye, mint a hozzá társuló üzenet ígér szigorítást.

Lassult az infláció Németországban

Németországban a várt emelkedés helyett lassult az infláció júniusban éves összevetésben - jelentette a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis.

A KSH-tól érkezhet az Állami Számvevőszék új elnöke

Windisch Lászlót, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökhelyettesét javasolja az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének a parlament eseti bizottsága - közölte a testület elnöke.

MNB: több százezer forintos többletköltséget jelenthet a moratóriumban maradás

A Magyar Nemzeti Bank azt javasolja az ügyfeleknek, hogy csak nehéz helyzetben, tartalékok híján lévők maradjanak a törlesztési moratóriumban, mert az több százezer forintos többletköltséget jelenthet a hiteleseknek.

Hírek

A KSH-tól érkezhet az Állami Számvevőszék új elnöke

Windisch Lászlót, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökhelyettesét javasolja az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének a parlament eseti bizottsága - közölte a testület elnöke.

Drágább lesz a parkolás Budapesten – jön az egységes rendszer

A jelenlegi bonyolult, 27 féle parkolási zóna helyett átlátható, világos, négy zónatípusból álló egységes parkolási rendszert vezet be a Fővárosi Önkormányzat, és megemeli a parkolási díjakat is - döntött a Fővárosi Közgyűlés többsége.

Putyin orosz szövetségese szerint Oroszország mindent odadobott a háborúval

Oleg Gyeripaszka milliárdos alumíniumipari mágnás - aki Vlagyimir Putyin közeli szövetségese - kedden helyi újságírókkal beszélgetve az ukrajnai háború ellen emelt szót, és azt sugallta, hogy Oroszország az inváziója után nem lesz nyertes.

Török igen a finn és a svéd NATO-csatlakozásra

Törökország belegyezett Svédország és Finnország NATO-tagságának támogatásába - jelentette be az észak-atlanti szövetség elnöke, miután a felek aláírták az erről szóló megállapodást a madridi NATO-csúcs keretében.

Erőre kapott a forint a vártnál nagyobb kamatemelés hírére

Erősödött a forint a főbb devizákhoz képest az MNB vártnál jelentősebb, 185 bázispontos alapkamatemelésére.

Kína enyhített a beutazók karanténkötelezettségén

Kína csökkentette az országba beutazó külföldiek karanténidejét, ami nagy lépés a több mint két éve bevezetett - meglehetősen szigorú - Covid-szabályok lazításában.

Elf Bart is forgalmazó szlovák cégeket vizsgál a GVH

A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatot indított különböző típusú elektromos cigarettákat, köztük Elf Bart is forgalmazó két szlovák céggel szemben, mivel feltehetően tisztességtelenül hirdetik a termékeket a magyar fogyasztóknak - közölte a hatóság.

Putyin először lépi át a határt, barátokhoz megy

Vlagyimir Putyin az ukrajnai invázió óta először hagyja el Oroszországot: kedden Tádzsikisztánba utazik, majd Türkmenisztánba látogat a Kaszpi-tengeri országok csúcstalálkozójára. Az orosz elnököt a G20-ak novemberi indonéziai csúcsára is meghívták.

Gazdaság

MNB: több százezer forintos többletköltséget jelenthet a moratóriumban maradás

A Magyar Nemzeti Bank azt javasolja az ügyfeleknek, hogy csak nehéz helyzetben, tartalékok híján lévők maradjanak a törlesztési moratóriumban, mert az több százezer forintos többletköltséget jelenthet a hiteleseknek.

Váratlanul nagyot emelt az alapkamaton a jegybank

A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa 185 bázisponttal 7,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén.

Hetvenmilliós bírságot és tiltást kapott a Bankmentor Kft.

A Magyar Nemzeti Bank 70 millió forint bírságot szabott ki a kecskeméti Bankmentor Kft.-re és megtiltotta annak működését, mivel a cég engedély nélkül folytatta pénzügyi közvetítői tevékenységét.

Tovább zuhan a kriptovaluták királya

Az értékéből rohamosan vesztő bitcoin árfolyama valószínűleg 13 ezer dollárig fog lezuhanni, ami közel 40 százalékos csökkenést jelent a jelenlegi szinthez képest - állítja egy amerikai pénzügyi szakértő.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom