Kezdőlap Egészség-ügy PwC diagnózis, Remete Gergő: a digitális egészségügy élvonalában - jön a mesterséges...
No menu items!

PwC diagnózis, Remete Gergő: a digitális egészségügy élvonalában – jön a mesterséges intelligencia is

A COVID járvány hatására Magyarországon a digitális egészségügy több évet lépett előre, nemzetközi összehasonlításban is kezdünk felzárkózni az élvonalhoz – vallja Remete Gergő, aki a PwC Magyarország közszolgálati tanácsadási területének tagja, egészségügyi tanácsadási vezető. Mint fogalmazott, a felzárkózás a cccában is elindult, ahol a mesterséges intelligencia megjelenése nem az orvosok ellen, hanem az orvosokkal együtt a páciensekért dolgozik.

A PwC neve inkább a vállalati tanácsadáshoz kötődik. Milyen stratégia mentén kezdtek közszolgálati tevékenységbe az egészségügy területén?

Remete Gergő

– A PwC egy 2018-ban létrejött közszolgálati szakértői csapat révén kapcsolódik az egészségügyhöz. A teljes közszolgálati tanácsadás egyébként négy fő pillérre épül: központi közigazgatás, egészségügy, oktatás és fejlesztéspolitika. Ennek a felépítésnek az a célja, hogy az adott területeken korábban már tapasztalatot szerzett, vagy eredendően is ott dolgozó és/vagy szakirányú végzettséggel rendelkező tanácsadók támogassák az állami szereplőket a hatékonyabb döntéshozatalban. Jómagam a közszolgálati tanácsadás területén, az egészségügyi terület menedzsereként tevékenykedem. Alapvégzettségemet tekintve is egészségügyi irányból jövök: egészségügyi informatikus menedzser vagyok, utána végeztem el a jogi egyetemet és 2009 óta egészségügyi témákon dolgozom. Szakterületem a digitális egészségügy, de emellett az egészségügy számos területén szereztem és szereztek a csapat tagjai is tapasztalatot, a finanszírozástól, a költségvetés-tervezésen át az ehhez tartozó módszertan tervezéséig, illetve a monitoring rendszerek kialakításáig, ideértve a telemedicina rendszer tervezését vagy szabályozási modelljeinek kialakítását. Készítettünk már egészségügyi piacelemzést a magánszektorra vonatkozóan, illetve az egészségbiztosítás területén is vállaltunk már feladatokat. A csapat tagjai is az egészségügyi oldalról érkeztek. Van, aki egészségügyi háttérintézményi munkavállaló volt, van egészségügyi szervező kollégánk és van, aki költségvetési oldalról ért az egészségügyhöz. Így az egészségügy területén egészen széles kompetenciakörrel rendelkezünk.

– A közszolgálati tanácsadás keretében közvetlenül az adott terület kormányzati képviselőinek adnak tanácsokat?

– A magyar egészségügy sajátossága, hogy alapvetően közfinanszírozott, tehát az állami egészségügyi ellátórendszer az, ami országos kiterjedtségű. Mi nem közvetlenül a kormánynak adunk tanácsot, hanem az egészségügyi ellátórendszer irányítóinak, háttérintézményeinek. Ha pedig szükséges, akár intézményi szinten is tudunk szolgáltatást biztosítani a számukra. A másik nagy ügyfélkör az a magánegészségügyi szolgáltatók piacáról kerül ki, ahonnan szintén kaphatunk megbízásokat.

– Az Önök értelmezésében mit jelent az, hogy digitális egészségügy?

digitális egészségügy: az infokommunikációs szolgáltatások használata az egészségügyben a hatékonyságnövelés érdekében

– A digitális egészségügy, most egy aktuális divatos kifejezése, buzzwordje ennek a területnek. A kezdetek kezdetén még egészségügyi informatikának majd elektronikus egészségügynek hívták, és ezt követően érkeztünk a mai digitális egészségügyi korba. A digitális egészségügynek nagyon kiterjedt definíciós listája van, de talán a legegyszerűbb és a legrövidebb: az infokommunikációs szolgáltatások használata az egészségügyben a hatékonyságnövelés érdekében. Ami azt jelenti, hogy a digitális egészségügy az egészségügyi ellátórendszer minden olyan területén hatékony technológia lehet, ahol a digitalizáció az ellátás hatékonyságát, annak szervezését és az információáramlást segíti.

Ez azért is különösen aktuális kérdéskör, mert azt látjuk, hogy az egészségügyi ellátórendszer nemcsak idehaza, hanem világszinten, a pandémiától függetlenül is leterhelt. Ennek oka elsősorban a krónikus betegségek és az elöregedő társadalom okozta teher, hiszen az emberi populáció általában az életének utolsó harmadában veszi leginkább igénybe az egészségügyi ellátórendszert. Ez pedig azt eredményezi, hogy az a kapacitás és erőforrás, ami az egészségügyi ellátórendszer számára adott, az elöregedő társadalmakban egyre szűkösebb lesz, így ennek a kihasználását egyre hatékonyabb módon kell megtenni. A digitális egészségügy ennek lehet egy eszköze. Nem az egyetlen Excalibur az egészségügyben, ami mindent megold, de azt a hatékonyságnövelő potenciált, ami ebben a területben benne van, mindenképp célszerű kihasználni.

– Milyen példát lehetne erre felhozni?

az EESZT, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, a digitális egészségügy alapinfrastruktúrája idehaza

– Elég a magyar egészségügyi rendszerre nézni. A 2014-es év környékén elkészült, majd implementációban, tehát élesben indított elektronikus egészségügyi rendszerek azok, amelyek napjainkban is nagy segítséget jelentenek. Mindez kifejezetten a pandémia kapcsán került nagyon erősen felszínre. Ennek meghatározó eleme az EESZT, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, ami a digitális egészségügy alapinfrastruktúrája idehaza. Jellemzően ilyen alap infrastruktúrák vagy platformok épülnek másutt is, szerte a világban. Ennek az a célja, hogy lehetővé tegye, sőt meggyorsítsa a kommunikációt az ellátók, az ellátottak, illetve maguk az ellátó kezelőorvosok között. Eredményeként lesznek például elérhetők a páciens korábbi leletei, gyógyszerezési információi a kezelőorvos számára, akinek így nem egy hosszú kikérdezéssel kell kezdenie az ellátást, hanem, áttekintve a rendelkezésre álló adatokat –  például az alapbetegségeket, az allergiákat, az elmúlt időszak ellátási eseményeit -, rögtön képbe tud kerülni és így megalapozottabb döntéseket tud hozni a páciens ellátását illetően.

a pácienst nem kell ismét megterhelni például egy sugárterheléssel, ha a szükséges adat, vagy képi információ amúgy is rendelkezésre áll

De van más előnye is ennek a rendszernek. Hiszen, ha például valakinek a közelmúltban volt egy laborvizsgálata, és a következő kezeléshez olyan paraméterek vizsgálatára lenne szükség, amelynek eredménye rövid idő alatt nem változik, akkor nem kell újra megrendelni ugyanazt a vizsgálatot. Hasonló a helyzet a képalkotó diagnosztikával is, ahol nemcsak az jelent előnyt, hogy nem kell ismét számolni az ellátás költségével, hanem az is, hogy a pácienst nem kell ismét megterhelni például egy sugárterheléssel, ha a szükséges adat, vagy képi információ amúgy is rendelkezésre áll.

Ráadásul az olyan alapinfrastruktúra mellett, mint az elektronikus vények felírása, az információk áramlása, a beutalók elektronikus küldése, a pandémia első hullámában már az olyan ellátások is megjelentek, ahol nem feltétlenül van szükség a beteg orvossal történő fizikai találkozására. Így pedig – nyilván észszerű keretek között – sem az utazás, sem az időfaktor nem korlátozza az ellátást, amikor a beteg állapota ezt lehetővé teszi. Ez maga a távoli ellátás, a Telemedicina, aminek a világát most éljük itt Magyarországon is, és amelynek a fejlesztésén mi is dolgozunk.

Magyarország nemzetközi összehasonlításban hogy áll ezen a területen?

– Azzal, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér végre elkészült, és üzembe állt, hirtelen Európán belül is a sor, ha nem is a legelején, de az első harmadában találtuk magunkat a központi infrastruktúrát illetően. Más technológiák esetében is jól állunk. Amihez azt is tudni kell, hogy Magyarországon az adatok gyűjtése, tárolása – a papír adminisztrációt felváltva – már a ‘90-es évek elejétől megindult az egészségügyben. Ennek köszönhetően az elektronikus adatok mennyiségi rendelkezésre állását tekintve is kifejezetten az élmezőnyben állunk.

a mostani orvosi döntéshozatal mellett, a mesterséges intelligenciával támogatott orvosi döntéshozatal lesz a gyakorlat

A digitális egészségügy következő területe a ‘90-es évektől gyűjtött elektronikus adatok másodlagos felhasználása lehet, ami szintén Magyarország nemzetközi összehasonlítás-beli helyzetét javíthatja majd. Hiszen például ezekre az adatokra épített mesterséges intelligencia alapú megoldások segíthetik a páciensek diagnózisát. Itt elsősorban a mintaillesztésekre kell gondolni a képalkotó eredmények, például egy röntgenkép automatikus kiértékelése kapcsán. Ugyanis azoknak az algoritmusoknak, amelyek mesterséges intelligencia néven elvégzik majd a kiértékelést, szükségük van bemeneti információkra ahhoz, hogy tanulni tudjanak, és a későbbiekben meghatározott valószínűség mellett, minél pontosabb eredményt tudjanak megállapítani a páciens rendelkezésre álló adatai kapcsán. De ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy a jövőben a mesterséges intelligencia gyógyít majd, hanem azt, hogy a mostani orvosi döntéshozatal mellett, a mesterséges intelligenciával támogatott orvosi döntéshozatal lesz a gyakorlat, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy az orvosi hibák még inkább visszaszoruljanak, illetve a döntések átfutási ideje lerövidüljön.

– Gondolom, a COVID pandémia nagyban felgyorsította a digitális megoldások, a telemedicina térnyerését.

– Így van. Az első hullám alatt tavasszal már olvashattuk, hogy számos ágazat esetében az egy-kettő-három, sőt volt, aki négy-öt éves becsléseket is hangoztatott azzal kapcsolatban, hogy mennyi idővel rövidítette le a digitalizációt a pandémia. Ez az egészségügyben is kifejezetten igaz, amit idehaza is látunk. Erre a valós példa a Telemedicina szabályozási környezetének változása. Mi a 2020-as évet úgy kezdtük, hogy a Telemedicina közfinanszírozott ellátásban elszámolható módon, csak nagyon ritkán, de inkább nem alkalmazható. Majd az első hullám alatt a jogalkotó, átmeneti szabállyal ezt lehetővé tette. Igaz, első körben csak a stabil állapotú krónikus betegek állandó gyógyszereinek felírását lehetett úgy megoldani, hogy a betegnek nem kellett a rendelőbe elmennie, hanem telefonon megrendelhette, és elektronikus recept formájában az EESZT-ben megkapta. Így már csak a patikába kellett elmennie azért, hogy a gyógyszeréhez hozzájusson. Aztán ez a szabályozás nemcsak, hogy állandósult, hanem a közfinanszírozott ellátás már arra is kiterjed, hogy ha orvos úgy ítéli meg, távoli módon is biztonságosan rendelhet, láthat el beteget a szabályzás keretei között. De a döntés joga, minden esetben az orvos kezében van, ez nem a páciens általi választási lehetőség. Vagyis a páciens állapota, és az orvos döntése határozza meg, hogy ez a forma alkalmazható-e, vagy sem.

A Telemedicina alapvetően távorvoslást jelent, vagy mindazoknak az információknak a megszerzését és kiértékelését, amelyek a páciens múltjából erednek?

gyorsabb gyógyulást vagy az állapot gyorsabb javulását eredményezheti anélkül, hogy a páciensnek gyakran vissza kellene mennie az orvosához

– Akár mindkettőt. Mert a múltra vonatkozó adatok megszerzése kiegészül a valós online kommunikációval, ami akár még telefonon is megtörténhet, vagy ha már van olyan eszköze az orvosnak, amihez a beteg tud csatlakozni, akkor még videotelefonon is. Sőt mindez még kiegészülhet olyan mérési eredményekkel is, amit a páciens saját maga otthon mér. Például van egy vérnyomásmérője, ami képes az interneten biztonságos csatornán keresztül az értékek átküldésére az orvos rendszerébe, és akkor ő ott mondjuk, a napi kétszer mért vérnyomások alapján egy hét után már arra is képes lehet, hogy hipertónia, vagyis magas vérnyomás  diagnózist állítson fel. Nyilván ehhez szükséges egyszer vagy akár többször – ez az adott ellátástól függ – a személyes kontaktus, de pontosabb és több információ alapján lehet távdiagnózist is felállítani. Sőt a diagnózis felállítása után a beteg az otthonában tovább is folytathatja a méréseket, és így a vérnyomásszint beállítása, tehát a terápia követése is megvalósulhat. Ami pedig gyorsabb gyógyulást vagy az állapot gyorsabb javulását eredményezheti anélkül, hogy a páciensnek gyakran vissza kellene mennie az orvosához.

Ezzel hogy állunk Magyarországon?

– Ezen a területen már folyamatosak a kutatások és a fejlesztések. Más kérdés, hogy ezek a szolgáltatások egyelőre még a piacon érhetők el, a közfinanszírozott ellátásban még nagyon korlátozott számban lehet hozzájutni. De a jövő az, hogy ezek a megoldások is elterjedjenek, mert ez egyrészt kényelmesebb a betegnek, másrészt a döntéshozatal pontosabb, hiszen több adatra támaszkodik az orvos, harmadrészt pedig az ellátórendszeren csökken az a teher, ami a krónikus betegségek kapcsán megjelenik. Mert,  ha a beteg állapota otthon is stabilan tartható, akkor vélhetőleg később sem a járóbeteg, sem pedig a fekvőbeteg ellátást nem terheli majd. Ami egy olyan helyzetben, amit az öregedő társadalom jelent, és amit a pandémia is terhel, kifejezetten fontos lenne.

 

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Európáért versengő ‘áramlatok’ – Délről is kerülik a vezetékek Ukrajnát

Az energiahordozók ára az egekbe ugrott. A Gazprom, az orosz állami energiaórás új vezetékekkel és hosszú távú szállítási szerződésekkel kerül helyzetbe Európában. A gáz egyre nagyobb része Ukrajna megkerülésével érkezik 'Nyugatra'.  A Balkánon még nem dölt el hogyan osztozhatnak a tranzitbevételeken. Több aspiráns is vállalná a régi ukrajnai szerepet - gáz ügyben.

BKK: változik a reptéri buszjárat menetrendje

Sűrűbben és hosszabb üzemidőben jár hétfőtől a 100E reptéri gyorsjárat - közölte a Budapesti Közlekedési Központ.

Kartell a műtrágyapiacon – gigabírságot kapott a Nitrogénművek

A Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportja éveken keresztül jogsértően törekedett a verseny és az import korlátozására - állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal, amely összesen 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki a kartellezőkre.

IHS Markit: féléves mélypontra lassult az euróövezeti növekedés

A szűk ellátási keresztmetszetek és a koronavírus-járvány újabb fellángolása miatt hathavi mélypontra lassult az euróövezet magánszektorának növekedése októberben - derült ki az IHS Markit beszerzésimenedzser-indexeinek előzetes adataiból.

Hírek

Kartell a műtrágyapiacon – gigabírságot kapott a Nitrogénművek

A Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportja éveken keresztül jogsértően törekedett a verseny és az import korlátozására - állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal, amely összesen 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki a kartellezőkre.

Őszi szünet. Kajla útlevéllel ingyen utazhatnak a kisdiákok

Ismét díjmentesen utazhatnak a MÁV-Start, a Volánbusz és a GYSEV belföldi járatain október 23. és november 1. között azok a gyerekek, akik a jegyvásárláskor felmutatják Kajla-útlevelüket és személyazonosításra alkalmas igazolványukat.

Elindult a fűtési szezon – a legtöbb helyen távfelügyelettel

Elkezdődött a fűtési időszak Budapesten, mintegy 240 ezer lakossági és 7 ezer egyéb fogyasztónál kapcsolták be a távfűtést.

Tragikus filmforgatás. Alec Baldwin véletlenül agyonlőtt egy operatőrt

Halálos baleset történt Alec Baldwin amerikai színész filmjének új-mexikói forgatásán - közölte Santa Fe rendőrsége.

Bocuse d’Or – Dalnoki Bence nyerte a magyar döntőt

Dalnoki Bence, a Michelin-csillagos Stand Étterem sous chefje és commis-ja (segédje), Nyikos Patrik nyerte a Bocuse d'Or nemzetközi szakácsverseny magyar döntőjét. Jövő márciusban ők képviselhetik az országot az európai döntőn, amelyet szintén Budapesten rendeznek meg.

A 2019-es utasforgalom 42 százaléka tért vissza a budapesti repülőtérre

Szeptemberben 639 051 utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, ami a tavalyi azonos időszakhoz képest több mint hatszoros növekedés, a 2019-es rekordévvel összehasonlítva pedig azt mutatja, hogy visszatért az utasforgalom 42 százaléka

Látogatási tilalom a Semmelweis Egyetem öt klinikáján

A koronavírus-járvány és a szezonális fertőzések elkerülése érdekében látogatási tilalmat vezetett be öt klinikáján a Semmelweis Egyetem.

Uniós árkörkép. Budapesten a legolcsóbb a lakossági földgáz

A földgáz átlagára az uniós fővárosok közül Budapesten volt a legolcsóbb, míg a villamos energiáért a magyar háztartások a második legkedvezőbb árat fizették szeptemberben - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi árösszehasonlító vizsgálatából.

Gazdaság

Moratórium – MNB: sokan kényelmi okból nem törlesztettek

A moratóriumban lévő ügyfelek legnagyobb hányada képes lenne fizetni tovább a hitelét, ők más okokból, például kényelmi szempontból vették igénybe a lehetőséget - mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

Jövőre 260 ezer forint lesz a garantált bérminimum

Januártól a minimálbér 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig várhatóan 260 ezer forintra emelkedik - mondta Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója csütörtökön Szegeden.

Románia. Növelte piaci részesedését az OTP

Az OTP Bank romániai leányvállalata elérte a 4 százalékos részesedést a román bankpiacon. Ezzel jó irányba halad afelé, hogy teljesítse a célul kitűzött 5 százalékos részesedés megszerzését - jelentette ki az OTP Bank Románia vezérigazgatója.

MNB: nőhetnek a kockázatok a moratórium lejárta után

A bankrendszer a pandémia okozta gazdasági sokk alatt is stabilan töltötte be gazdaságfinanszírozó szerepét. Ugyanakkor a törlesztési moratórium lejárta után a kockázatok várhatóan növekednek majd - olvasható a Magyar Nemzeti Bank friss Makroprudenciális jelentésében.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom