Kezdőlap Egészség-ügy PwC diagnózis, Remete Gergő: a digitális egészségügy élvonalában - jön a mesterséges...
No menu items!

PwC diagnózis, Remete Gergő: a digitális egészségügy élvonalában – jön a mesterséges intelligencia is

A COVID járvány hatására Magyarországon a digitális egészségügy több évet lépett előre, nemzetközi összehasonlításban is kezdünk felzárkózni az élvonalhoz – vallja Remete Gergő, aki a PwC Magyarország közszolgálati tanácsadási területének tagja, egészségügyi tanácsadási vezető. Mint fogalmazott, a felzárkózás a cccában is elindult, ahol a mesterséges intelligencia megjelenése nem az orvosok ellen, hanem az orvosokkal együtt a páciensekért dolgozik.

A PwC neve inkább a vállalati tanácsadáshoz kötődik. Milyen stratégia mentén kezdtek közszolgálati tevékenységbe az egészségügy területén?

Remete Gergő

– A PwC egy 2018-ban létrejött közszolgálati szakértői csapat révén kapcsolódik az egészségügyhöz. A teljes közszolgálati tanácsadás egyébként négy fő pillérre épül: központi közigazgatás, egészségügy, oktatás és fejlesztéspolitika. Ennek a felépítésnek az a célja, hogy az adott területeken korábban már tapasztalatot szerzett, vagy eredendően is ott dolgozó és/vagy szakirányú végzettséggel rendelkező tanácsadók támogassák az állami szereplőket a hatékonyabb döntéshozatalban. Jómagam a közszolgálati tanácsadás területén, az egészségügyi terület menedzsereként tevékenykedem. Alapvégzettségemet tekintve is egészségügyi irányból jövök: egészségügyi informatikus menedzser vagyok, utána végeztem el a jogi egyetemet és 2009 óta egészségügyi témákon dolgozom. Szakterületem a digitális egészségügy, de emellett az egészségügy számos területén szereztem és szereztek a csapat tagjai is tapasztalatot, a finanszírozástól, a költségvetés-tervezésen át az ehhez tartozó módszertan tervezéséig, illetve a monitoring rendszerek kialakításáig, ideértve a telemedicina rendszer tervezését vagy szabályozási modelljeinek kialakítását. Készítettünk már egészségügyi piacelemzést a magánszektorra vonatkozóan, illetve az egészségbiztosítás területén is vállaltunk már feladatokat. A csapat tagjai is az egészségügyi oldalról érkeztek. Van, aki egészségügyi háttérintézményi munkavállaló volt, van egészségügyi szervező kollégánk és van, aki költségvetési oldalról ért az egészségügyhöz. Így az egészségügy területén egészen széles kompetenciakörrel rendelkezünk.

– A közszolgálati tanácsadás keretében közvetlenül az adott terület kormányzati képviselőinek adnak tanácsokat?

– A magyar egészségügy sajátossága, hogy alapvetően közfinanszírozott, tehát az állami egészségügyi ellátórendszer az, ami országos kiterjedtségű. Mi nem közvetlenül a kormánynak adunk tanácsot, hanem az egészségügyi ellátórendszer irányítóinak, háttérintézményeinek. Ha pedig szükséges, akár intézményi szinten is tudunk szolgáltatást biztosítani a számukra. A másik nagy ügyfélkör az a magánegészségügyi szolgáltatók piacáról kerül ki, ahonnan szintén kaphatunk megbízásokat.

– Az Önök értelmezésében mit jelent az, hogy digitális egészségügy?

digitális egészségügy: az infokommunikációs szolgáltatások használata az egészségügyben a hatékonyságnövelés érdekében

– A digitális egészségügy, most egy aktuális divatos kifejezése, buzzwordje ennek a területnek. A kezdetek kezdetén még egészségügyi informatikának majd elektronikus egészségügynek hívták, és ezt követően érkeztünk a mai digitális egészségügyi korba. A digitális egészségügynek nagyon kiterjedt definíciós listája van, de talán a legegyszerűbb és a legrövidebb: az infokommunikációs szolgáltatások használata az egészségügyben a hatékonyságnövelés érdekében. Ami azt jelenti, hogy a digitális egészségügy az egészségügyi ellátórendszer minden olyan területén hatékony technológia lehet, ahol a digitalizáció az ellátás hatékonyságát, annak szervezését és az információáramlást segíti.

Ez azért is különösen aktuális kérdéskör, mert azt látjuk, hogy az egészségügyi ellátórendszer nemcsak idehaza, hanem világszinten, a pandémiától függetlenül is leterhelt. Ennek oka elsősorban a krónikus betegségek és az elöregedő társadalom okozta teher, hiszen az emberi populáció általában az életének utolsó harmadában veszi leginkább igénybe az egészségügyi ellátórendszert. Ez pedig azt eredményezi, hogy az a kapacitás és erőforrás, ami az egészségügyi ellátórendszer számára adott, az elöregedő társadalmakban egyre szűkösebb lesz, így ennek a kihasználását egyre hatékonyabb módon kell megtenni. A digitális egészségügy ennek lehet egy eszköze. Nem az egyetlen Excalibur az egészségügyben, ami mindent megold, de azt a hatékonyságnövelő potenciált, ami ebben a területben benne van, mindenképp célszerű kihasználni.

– Milyen példát lehetne erre felhozni?

az EESZT, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, a digitális egészségügy alapinfrastruktúrája idehaza

– Elég a magyar egészségügyi rendszerre nézni. A 2014-es év környékén elkészült, majd implementációban, tehát élesben indított elektronikus egészségügyi rendszerek azok, amelyek napjainkban is nagy segítséget jelentenek. Mindez kifejezetten a pandémia kapcsán került nagyon erősen felszínre. Ennek meghatározó eleme az EESZT, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, ami a digitális egészségügy alapinfrastruktúrája idehaza. Jellemzően ilyen alap infrastruktúrák vagy platformok épülnek másutt is, szerte a világban. Ennek az a célja, hogy lehetővé tegye, sőt meggyorsítsa a kommunikációt az ellátók, az ellátottak, illetve maguk az ellátó kezelőorvosok között. Eredményeként lesznek például elérhetők a páciens korábbi leletei, gyógyszerezési információi a kezelőorvos számára, akinek így nem egy hosszú kikérdezéssel kell kezdenie az ellátást, hanem, áttekintve a rendelkezésre álló adatokat –  például az alapbetegségeket, az allergiákat, az elmúlt időszak ellátási eseményeit -, rögtön képbe tud kerülni és így megalapozottabb döntéseket tud hozni a páciens ellátását illetően.

a pácienst nem kell ismét megterhelni például egy sugárterheléssel, ha a szükséges adat, vagy képi információ amúgy is rendelkezésre áll

De van más előnye is ennek a rendszernek. Hiszen, ha például valakinek a közelmúltban volt egy laborvizsgálata, és a következő kezeléshez olyan paraméterek vizsgálatára lenne szükség, amelynek eredménye rövid idő alatt nem változik, akkor nem kell újra megrendelni ugyanazt a vizsgálatot. Hasonló a helyzet a képalkotó diagnosztikával is, ahol nemcsak az jelent előnyt, hogy nem kell ismét számolni az ellátás költségével, hanem az is, hogy a pácienst nem kell ismét megterhelni például egy sugárterheléssel, ha a szükséges adat, vagy képi információ amúgy is rendelkezésre áll.

Ráadásul az olyan alapinfrastruktúra mellett, mint az elektronikus vények felírása, az információk áramlása, a beutalók elektronikus küldése, a pandémia első hullámában már az olyan ellátások is megjelentek, ahol nem feltétlenül van szükség a beteg orvossal történő fizikai találkozására. Így pedig – nyilván észszerű keretek között – sem az utazás, sem az időfaktor nem korlátozza az ellátást, amikor a beteg állapota ezt lehetővé teszi. Ez maga a távoli ellátás, a Telemedicina, aminek a világát most éljük itt Magyarországon is, és amelynek a fejlesztésén mi is dolgozunk.

Magyarország nemzetközi összehasonlításban hogy áll ezen a területen?

– Azzal, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér végre elkészült, és üzembe állt, hirtelen Európán belül is a sor, ha nem is a legelején, de az első harmadában találtuk magunkat a központi infrastruktúrát illetően. Más technológiák esetében is jól állunk. Amihez azt is tudni kell, hogy Magyarországon az adatok gyűjtése, tárolása – a papír adminisztrációt felváltva – már a ‘90-es évek elejétől megindult az egészségügyben. Ennek köszönhetően az elektronikus adatok mennyiségi rendelkezésre állását tekintve is kifejezetten az élmezőnyben állunk.

a mostani orvosi döntéshozatal mellett, a mesterséges intelligenciával támogatott orvosi döntéshozatal lesz a gyakorlat

A digitális egészségügy következő területe a ‘90-es évektől gyűjtött elektronikus adatok másodlagos felhasználása lehet, ami szintén Magyarország nemzetközi összehasonlítás-beli helyzetét javíthatja majd. Hiszen például ezekre az adatokra épített mesterséges intelligencia alapú megoldások segíthetik a páciensek diagnózisát. Itt elsősorban a mintaillesztésekre kell gondolni a képalkotó eredmények, például egy röntgenkép automatikus kiértékelése kapcsán. Ugyanis azoknak az algoritmusoknak, amelyek mesterséges intelligencia néven elvégzik majd a kiértékelést, szükségük van bemeneti információkra ahhoz, hogy tanulni tudjanak, és a későbbiekben meghatározott valószínűség mellett, minél pontosabb eredményt tudjanak megállapítani a páciens rendelkezésre álló adatai kapcsán. De ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy a jövőben a mesterséges intelligencia gyógyít majd, hanem azt, hogy a mostani orvosi döntéshozatal mellett, a mesterséges intelligenciával támogatott orvosi döntéshozatal lesz a gyakorlat, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy az orvosi hibák még inkább visszaszoruljanak, illetve a döntések átfutási ideje lerövidüljön.

– Gondolom, a COVID pandémia nagyban felgyorsította a digitális megoldások, a telemedicina térnyerését.

– Így van. Az első hullám alatt tavasszal már olvashattuk, hogy számos ágazat esetében az egy-kettő-három, sőt volt, aki négy-öt éves becsléseket is hangoztatott azzal kapcsolatban, hogy mennyi idővel rövidítette le a digitalizációt a pandémia. Ez az egészségügyben is kifejezetten igaz, amit idehaza is látunk. Erre a valós példa a Telemedicina szabályozási környezetének változása. Mi a 2020-as évet úgy kezdtük, hogy a Telemedicina közfinanszírozott ellátásban elszámolható módon, csak nagyon ritkán, de inkább nem alkalmazható. Majd az első hullám alatt a jogalkotó, átmeneti szabállyal ezt lehetővé tette. Igaz, első körben csak a stabil állapotú krónikus betegek állandó gyógyszereinek felírását lehetett úgy megoldani, hogy a betegnek nem kellett a rendelőbe elmennie, hanem telefonon megrendelhette, és elektronikus recept formájában az EESZT-ben megkapta. Így már csak a patikába kellett elmennie azért, hogy a gyógyszeréhez hozzájusson. Aztán ez a szabályozás nemcsak, hogy állandósult, hanem a közfinanszírozott ellátás már arra is kiterjed, hogy ha orvos úgy ítéli meg, távoli módon is biztonságosan rendelhet, láthat el beteget a szabályzás keretei között. De a döntés joga, minden esetben az orvos kezében van, ez nem a páciens általi választási lehetőség. Vagyis a páciens állapota, és az orvos döntése határozza meg, hogy ez a forma alkalmazható-e, vagy sem.

A Telemedicina alapvetően távorvoslást jelent, vagy mindazoknak az információknak a megszerzését és kiértékelését, amelyek a páciens múltjából erednek?

gyorsabb gyógyulást vagy az állapot gyorsabb javulását eredményezheti anélkül, hogy a páciensnek gyakran vissza kellene mennie az orvosához

– Akár mindkettőt. Mert a múltra vonatkozó adatok megszerzése kiegészül a valós online kommunikációval, ami akár még telefonon is megtörténhet, vagy ha már van olyan eszköze az orvosnak, amihez a beteg tud csatlakozni, akkor még videotelefonon is. Sőt mindez még kiegészülhet olyan mérési eredményekkel is, amit a páciens saját maga otthon mér. Például van egy vérnyomásmérője, ami képes az interneten biztonságos csatornán keresztül az értékek átküldésére az orvos rendszerébe, és akkor ő ott mondjuk, a napi kétszer mért vérnyomások alapján egy hét után már arra is képes lehet, hogy hipertónia, vagyis magas vérnyomás  diagnózist állítson fel. Nyilván ehhez szükséges egyszer vagy akár többször – ez az adott ellátástól függ – a személyes kontaktus, de pontosabb és több információ alapján lehet távdiagnózist is felállítani. Sőt a diagnózis felállítása után a beteg az otthonában tovább is folytathatja a méréseket, és így a vérnyomásszint beállítása, tehát a terápia követése is megvalósulhat. Ami pedig gyorsabb gyógyulást vagy az állapot gyorsabb javulását eredményezheti anélkül, hogy a páciensnek gyakran vissza kellene mennie az orvosához.

Ezzel hogy állunk Magyarországon?

– Ezen a területen már folyamatosak a kutatások és a fejlesztések. Más kérdés, hogy ezek a szolgáltatások egyelőre még a piacon érhetők el, a közfinanszírozott ellátásban még nagyon korlátozott számban lehet hozzájutni. De a jövő az, hogy ezek a megoldások is elterjedjenek, mert ez egyrészt kényelmesebb a betegnek, másrészt a döntéshozatal pontosabb, hiszen több adatra támaszkodik az orvos, harmadrészt pedig az ellátórendszeren csökken az a teher, ami a krónikus betegségek kapcsán megjelenik. Mert,  ha a beteg állapota otthon is stabilan tartható, akkor vélhetőleg később sem a járóbeteg, sem pedig a fekvőbeteg ellátást nem terheli majd. Ami egy olyan helyzetben, amit az öregedő társadalom jelent, és amit a pandémia is terhel, kifejezetten fontos lenne.

 

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik
Hirdetés

Friss

Németország. Tizenhárom éves csúcson a termelői infláció

Tizenhárom éves csúcsra ugrott a termelői árak emelkedésének üteme májusban Németországban. A meredek növekedés tovább erősítheti az inflációs aggodalmakat.

Golflabda méretű gyémántot találtak Botswanában

A világ harmadik legnagyobb drágakövének tartott, 1098 karátos gyémántot bányásztak ki Botswanában - közölte a De Beers bányakonszern és a kormány.

Hőségriasztás munkaidőben – előírások és tanácsok

A hőségben végzett munka veszélyesebb, ezért fontos, hogy a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében mindenki tegye meg a szükséges megelőző intézkedéseket - írta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a közösségi oldalán.

Korrupció? Őrizetbe vettek egy rendőri vezetőt

Korrupciógyanú miatt őrizetbe vett a Központi Nyomozó Főügyészség egy rendőri gazdasági vezetőt - közölte a szervezet vezetője.

Hírek

Golflabda méretű gyémántot találtak Botswanában

A világ harmadik legnagyobb drágakövének tartott, 1098 karátos gyémántot bányásztak ki Botswanában - közölte a De Beers bányakonszern és a kormány.

Hőségriasztás munkaidőben – előírások és tanácsok

A hőségben végzett munka veszélyesebb, ezért fontos, hogy a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében mindenki tegye meg a szükséges megelőző intézkedéseket - írta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a közösségi oldalán.

Korrupció? Őrizetbe vettek egy rendőri vezetőt

Korrupciógyanú miatt őrizetbe vett a Központi Nyomozó Főügyészség egy rendőri gazdasági vezetőt - közölte a szervezet vezetője.

Szemhárfa – technológia segítségével játszhatnak a mozgáskorlátozott zenészek

A szemük mozgatásával hárfázhatnak egy új technológia segítségével mozgáskorlátozott zenészek.

A brit felnőttek többségét beoltották – a legtöbb új fertőzött 5-12 és 18-24 éves

A csütörtökön ismertetett legfrissebb adatok szerint a brit felnőtt lakosság több mint 80 százaléka megkapta a koronavírus elleni oltás első dózisát, és csaknem 60 százaléknak mindkét adagot beadták.

Hőhullámot hoz a hétvége – néhol záporral és zivatarral

A hétvégén érkezik az idei első hőhullám - hívta fel a figyelmet az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Békétlenebbé vált a világ – meg is fizettünk érte

Bár tavaly csökkent a konfliktusok intenzitása, a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés miatt békétlenebbé vált a világ. A békétlenség a bolygó minden lakójának átlagosan 1942 dollárjába került - áll az Institute for Economics and Peace (IEP) nevű nemzetközi kutatóintézet éves jelentésében.

Pénteken nagyot drágulnak az üzemanyagok

Péntektől drágulnak az üzemanyagok a hazai kutakon: a benzin és a gázolaj literenkénti átlagára is 5 forinttal emelkedik.

Távfelügyelt, többszintes droggyár Kecskeméten

Egy több száz millió forintból kialakított droggyárat számoltak fel a rendőrök Kecskeméten - közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) csütörtökön a police.hu oldalon.

Nyilvános kivégzést tartottak a jemeni fővárosban

Több százan gyűltek össze Szanaában, Jemen fővárosában, hogy végignézzék három, gyerekek elleni bűncselekmények miatt elítélt férfi nyilvános kivégzését.

Pénzbüntetés – Kutyatartóra támadtak az állatvédők

Pénzbüntetéssel sújtott két állatvédőt, tíz további vádlottat pedig próbára bocsátott a Veszprémi Járásbíróság, mert egy akció résztvevőiként éjjel rárontottak egy kutyatartóra, mivel úgy vélték, hogy a férfi bántalmazta az állatot.

4000 kilométert utazott az Atlanti-óceánon egy palackposta

Egy portugál tizenéves talált rá arra a palackpostára, amit egy vermonti tinédzser dobott az Atlanti-óceánba 3800 kilométer távolságban, a túlsó parton.

Gazdaság

MNB: idén először áprilisban lett deficites a fizetési mérleg

Áprilisban 201 millió euró deficittel zárt a folyó fizetési mérleg, az első három hónap előzetes adatok szerint 446 millió euró aktívumát követően, amiből 330 millió euró márciusban képződött - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adataiból.

A pénzpiaci alapokból egymilliárdnyi forint áramlott ki

Májusban 0,1 százalékkal, 11 milliárd forinttal csökkent a befektetési alapokban kezelt vagyon - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz).

MNB – 50 milliós bírság az Union Biztosítónak

Különböző jogsértések miatt a Magyar Nemzeti Bank 50 millió forintos felügyeleti és fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki az Union Biztosítóra. A feltárt hiányosságok nem veszélyeztetik a biztosító biztonságos működését - közölte a jegybank.

Tőzsde – Csúcsot döntöttek az elsődleges kibocsátások

Az elmúlt 20 év legjobb eredményét produkálta a tőzsdei bevezetések (IPO) nemzetközi piaca 2021 első negyedévében: 85 százalékkal 430-ra emelkedett az elsődleges tőzsdei részvénykibocsátások száma, összesített értékük pedig 271 százalékkal 105,6 milliárd dollárra nőtt - közölte az EY könyvvizsgáló.

EBRD: a járvány alatt is csökkentek a térségi bankrendszerek nem teljesítő kinnlevőségei

A koronavírus-járvány ellenére is csökkent tavaly a közép- és kelet-európai gazdaságokban a nem teljesítő banki kinnlevőségek (NPL) összege, elsősorban a masszív kormányzati beavatkozások miatt - közölte hétfőn Londonban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). A kimutatás szerint Magyarország azon térségi országok között van, amelyekben a legnagyobb mértékben csökkent a problémás követelésállomány.

A dupla sas érme a világ legdrágábbja lett – 19,5 millió dollárért cserélt gazdát

A világ legértékesebb numizmatikai ritkaságainak egyike, egy 1933-ban Amerikában vert "dupla sas" aranyérme 19,5 millió dolláros (5,58 milliárd forint) rekordáron kelt el egy keddi...
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom