Hirdetés
Kezdőlap Hírek Roszkoszmosz: a Szojuz féláron tudja azt, amit a Crew Dragon

Roszkoszmosz: a Szojuz féláron tudja azt, amit a Crew Dragon

Feleannyiba kerül az űrhajósok repülése a Szojuz MSZ, mint a Crew Dragon űrhajókon – jelentette ki Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz orosz űrkutatási állami vállalat vezérigazgatója újságíróknak hétfőn Moszkvában.

“Egy ülés náluk az én szakértői értékelésem szerint legkevesebb 110-120 millió dollárba kerül majd. Nálunk egy ülés minimum a felével olcsóbb lesz, ezen a téren megőrizzük versenyképességünket” – hangoztatta.

Rogozin közölte, hogy az amerikai repülésügyi és űrkutatási ügynökség, a NASA továbbra is érdekelt a Szojuz-repülésekben, és tárgyalások folynak arról, hogy az amerikaiak további helyeket vásárolnak az orosz űrhajón a Dragon Crew berepülésének időszakában. Beszámolója szerint a NASA azt is javasolta, hogy egy barter keretében mind a Szojuzon, mind a Crew Deagonon vegyes legénység repüljön, függetlenül az ülés árától.

A Roszkoszmosz vezetője úgy vélekedett, hogy a Space-X nem képes ugyanúgy dömpingáron kínálni az űrhajósok fellövését, mint Falcon teherűrhajóinak szolgáltatását. Ezt azzal indokolta, hogy az emberi űrrepülés polgári program, Elon Musk cége pedig itt nem tudja a piaci árait lenyomni a Pentagonnal szemben felszámolt magas tarifák kontójára. Emlékeztetett rá, hogy amíg az Space-X az amerikai védelmi minisztériumnak a Falcon 9 felbocsátásáért 150-200 millió dollárt számláz ki, addig a piacon 55-60 millió dollárt kér ugyanezért.

Rogozin azt ígérte, hogy az orosz Proton-M nehéz hordozórakéta fellövésének költségeit a Falcon 9 árszintjére fogják leszállítani, aminek fedezete a repüléshez való földi felkészítés költségeinek csökkentése lesz. (A Protonok gyártását a tervek szerint a jövő év vége felé, a felhasználásukat be 2025-ben be fogják fejezni, helyüket az Angara hordozórakéta veszi át.)

A tisztségviselő a szupernehéz kategóriájú, egyebek között a tervezett Hold-misszióhoz felhasználandó Jenyiszej hordozórakéta kifejlesztésének költségeit minimum 740 milliárd rubelre (mintegy 10 milliárd dollárra) becsülte. Az első kísérleti fellövést, mint mondta, 2028-ig kell teljesíteni, a Vosztocsnij űrrepülőtéren kiépítendő indítóállásból. Rogozin hangsúlyozta, hogy ehhez stabil finanszírozás szükséges, és azt állította, hogy ennek megléte esetén a határidőt előbbre lehet majd hozni.

A Jenyiszejt, amely a tervek szerint 27 tonna hasznos terhet lesz képes Hold körüli pályára juttatni, Rogozin a Lego összerakó játékhoz hasonlította. Mint mondta, a rakéta fokozatainak önálló, kettős vagy hármas rendeltetésűnek kell lennie.

A tervek szerint a Jenyiszej első fokozatát már 2022-ben ki fogják kipróbálni, mert az azonos lesz az akkor tesztelendő Szojuz-5 – Irtis néven is emlegetett – középnehéz űrhajó első fokozatával, amelynek RD-171MV típusú hajtóműve már készül az Energomas vállalatnál. A második fokozatot az Egyesült Államokba 1994 óta exportált, az Atlas rakétáknál használt RD-180-as hajtómű alapján tervezik kifejleszteni. A harmadik fokozat alapja Angara-5V típusú, hidrogén-meghajtású hajtómű lesz, amely bruttó 37 tonna terhet lesz képes felemelni.

A Szojuz-5 2022 és 2025 között tervezett repüléstesztjeit a Fegyeracija típusú, többször felhasználható, négy ember szállítására és Hold-repülésre is alkalmasra tervezett űrhajóval fogják elvégezni. A megerősített hő- és sugárvédelemmel ellátott, Hold-missziókra is felhasználható Szojuz MSZ űrhajó létrehozásának költségeit 400 millió dollárra becsülte.

Szavai szerint a Roszkoszmosz az év közepén tervezi megvédeni Hold-programját az orosz kormány előtt, az állami űrtevékenység-politika elfogadásának keretében. Ezek a kérdések még a tavasz folyamán az orosz nemzetbiztonsági tanács napirendjére kerülnek.

Kijelentette, hogy ha a NASA a Hold körüli Deep Space Gateaway űrállomás létrehozásában érdekelt – amelyhez csatlakozni kíván az EU, Kanada és Japán is – akkor a Roszkoszmosz az orosz tudományos akadémiával együtt elsősorban a Hold felszínére irányuló missziókra összpontosít majd. A Roszkoszmosz ugyanakkor azt szeretné, hogy az űrállomás orosz űrhajók fogadására is alkalmas legyen, amiről tárgyalások folynak az Energiia orosz űripari vállalat és a NASA között.

Rogozin bejelentette, a Roszkoszmosz akkor is pályán kívánja tartani a a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomást (ISS), ha az amerikaiak a projekt feladása mellett döntenek. Közölte, hogy az állomás orosz szekciójához a jövőben újabb modulok csatlakozhatnak majd a 2022-ben felbocsátandó tudományos és energiamodul (NEM) alapján. Mint mondta, a Roszkoszmosz hasonló NEM-eket ajánlott fel más országoknak, a saját kutatásaik számára.

Az ISS-projektben jelenleg Oroszország, az Egyesült Államok, Kanada, Japán, valamint az Európai Űrügynökség (ESA) 10 tagállama – Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia Németország, Norvégia, Olaszország, Spanyolország, Svájc és Svédország – vesz rész. Az eredeti tervek szerint az űrállomást csak 2015-2016-ig használták volna, de az együttműködés határidejét előbb 2020-ig, majd 2024-ig meghosszabbították.

Rogozin szerint egyébként a Roszkoszmosz és a NASA között nincs feszültség.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Tőzsde – Csökkenéssel nyitottak a New York-i indexek

Gyengüléssel nyitottak az irányadó New York-i tőzsdeindexek csütörtökön az előző napi jelentős emelkedés után.

Lagarde: mély recesszióval néz szembe az eurózóna

Az Európai Központi Bank (EKB) elnöke az idei évre mély euróövezeti recesszióval számol és úgy véli, hogy az idei gazdasági visszaesést csak részben sikerül ledolgozni jövőre.

Világpiaci élelmiszerárak – csak a cukor drágult

Májusban már a negyedik egymást követő hónapban csökkentek a világpiaci élelmiszerárak, részben a koronavírus-járvány miatt bekövetkezett keresletvisszaesés hatására.

Kamatdöntés. Az EKB nem nyúlt az eurókamathoz

Nem változtatott az irányadó kamaton csütörtöki ülésén az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa.

Hírek

Újra börtönbe kerülhet a Samsung vezetője

Részvényárfolyam-manipulációval és számviteli csalással gyanúsítják, ezért a szöuli központi kerületi ügyészség kezdeményezte a Samsung évekkel ezelőtt elítélt tényleges vezetője, Li Dzse Jong letartóztatását.

Júliusban jön az új 100 forintos

Július 1-től kerülnek forgalomba az új alapanyagú 100 forintos érmék. A jelenleg használt 100 forintosokkal továbbra is lehet majd fizetni - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Péntektől olcsóbb lesz a benzin

Pénteken bruttó két forinttal csökken a benzin ára, a gázolaj ára viszont a héten nem változik.

Fenyegető éhség – Amerika: „Az emberek félnek”

A koronavírus-krízis kezdete óta 30 millió amerikai veszítette el a munkahelyét! Szociális védőháló alig van. Az ingyenkonyhák nélkül sokan már éhenhaltak volna. A Spiegel riportere Atlantic Cityben térképezte fel a helyzetet. A kaszinóparadicsomot, a középosztályt különösen sújtják a járvány gazdasági következményei.

Online számlázás – immár mobilappal is

A NAV saját fejlesztésű applikációjával a számlák okostelefonon is kiállíthatók, letöltése és használata ingyenes. Az alkalmazás automatikusan teljesíti a kötelező adatszolgáltatást - közölte az adóhatóság.

Kiheverte a járványt a forint?

A hosszú hétvége meghozta az áttörést a magyar fizetőeszköznek: erősödő irányt vett, átjutott a 348 forint/euró szinten, és jó esély van arra, hogy ezek után az árfolyam visszatér a járvány előtti szintekre.

Koronavírus – Az izraeliek 2-3 százalékát fertőzte meg eddig a vírus

Az izraeliek 2-3 százalékát fertőzhette meg eddig a koronavírus a Tel-Aviv-i egyetem szerológiai kutatása alapján - jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet. Az utóbbi időben ismét egyre több beteget találtak, elsősorban az iskolákban elharapódzott fertőzések miatt.

Ingyenes wifi-pont az EU-tól – indul az utolsó kör

Szerdától elérhető az Európai Bizottság negyedik, egyben utolsó pályázati felhívása az ingyenes WiFi4EU hozzáférési pontok kiépítésére fordítható uniós finanszírozásról.

Jön az első magyar zöld kötvény

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) megbízást adott az első euróban denominált zöld kötvény kibocsátására. A főszervezői feladatokat a Credit Agricole CIB, az ING Bank és a J.P. Morgan kapta.

Covid-19, Izrael. A Szentföldön vitáznak a csodaszámba menő lefolyásról

Izrael eredményesebben birkózott meg a korona-vírussal, mint a világ legtöbb országa. A fertőzöttek száma mindvégig alacsony volt. Forró klíma, szigorú karanténszabályok, genetika vagy mindezek együtt? – A tudósok a magyarázatról vitatkoznak, minközben újra iskolákat zártak be a lazítás után..  

Újra 40 dollár közelében a Brent olaj ára

A Brent ára kedden délelőtt lépte át először a hordónkénti 39 dollárt a március 11-i mélypont óta.

Nyugdíjat ígért a börtönből – 45 embert károsított meg

Negyvenöt ember bankkártyaadatait csalta ki egy büntetés-végrehajtási intézetben lévő férfi 2017 áprilisa és júniusa között - közölte a Győr-Moson-Sopron megyei főügyész.

Gazdaság

Bírság. Rendszerszintű problémák a MagNet Banknál

A Magyar Nemzeti Bank 19 millió forint bírságot szabott ki a MagNet Bankra, többek között a vállalatirányítással, az ügyfélcsoport képzéssel és az értékvesztés meghatározásával kapcsolatban feltárt hiányosságok miatt.

Júliusban jön az új 100 forintos

Július 1-től kerülnek forgalomba az új alapanyagú 100 forintos érmék. A jelenleg használt 100 forintosokkal továbbra is lehet majd fizetni - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Tarolt a zöld kötvény – ötszörös volt a túljegyzés

Több mint ötszörös volt az érdeklődés Magyarország első nemzetközi zöld kötvényei iránt, a befektetők közel 7,7 milliárd euró értékben adtak be ajánlatot. A befolyó források kizárólag zöld beruházásokra használhatók fel.

Kiheverte a járványt a forint?

A hosszú hétvége meghozta az áttörést a magyar fizetőeszköznek: erősödő irányt vett, átjutott a 348 forint/euró szinten, és jó esély van arra, hogy ezek után az árfolyam visszatér a járvány előtti szintekre.

Jön az első magyar zöld kötvény

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) megbízást adott az első euróban denominált zöld kötvény kibocsátására. A főszervezői feladatokat a Credit Agricole CIB, az ING Bank és a J.P. Morgan kapta.

Lemondott az MNB alelnöke

A Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős alelnöke, Nagy Márton - más fontos vezetői megbízatása miatt - lemondott alelnöki tisztségéről.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom