Kezdőlap Tudomány Szathmáry Eörs az UNESCO alapkutatási tudományos tanács tagja lett
No menu items!

Szathmáry Eörs az UNESCO alapkutatási tudományos tanács tagja lett

Az UNESCO alapkutatási programját irányító tudományos tanács tagjai közé választották Szathmáry Eörs evolúcióbiológust, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatóprofesszorát.

A tudományos tanács az egyetlen ENSZ-testület, amely alapkutatással kapcsolatos kérdésekben ajánlásokkal látja el a világszervezet vezetőit.

A tudományos tanács harminc tudós tagból áll, akik a világ különböző országait és alapkutatási tudományterületeit képviselik. Szathmáry Eörsöt Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának vezetője jelölte a tanácsi tagságra. A mandátum három évre szól, és egy alkalommal hosszabbítható meg. Az alapkutatási program egyik legfontosabb feladata, hogy oldja a felfedező és az alkalmazott kutatás között feszülő ellentéteket.

Alapkutatások nélkül veszélyben a túlélés

“Kiemelt feladatomnak tartom, hogy minden rendelkezésemre álló eszközzel segítsem az alapkutatásokat. A felfedező kutatásokat védenünk kell és meg kell értetnünk a társadalommal, hogy e nélkül a civilizáció komoly veszélybe kerülhet” – idézik Szathmáry Eörsöt az ELKH a hírt közreadó  MTI tájékoztatóban

Szathmáry Eörs: a felbukkanó fertőző betegségek gyökerében súlyos ökológiai problémák is találhatók. Kép / Forrás /  MTA

A tudományos tanácsban a világ országainak csak töredéke képviselteti magát, ezért Szathmáry Eörs szerint a megválasztása egyértelmű elismerés a magyar tudományos közösség számára.

Az IBSP tudományos tanácsa a jövő héten tartja legközelebbi ülését, amelyen a magyar kutató bemutatkozó előadást fog tartani arról, hogy szakterülete hogyan szolgálhatja az emberiség javát.

A kutatóprofesszor szerint – hasonlóan az evolúcióhoz – nem mindig lehet előre látni, hogy egy-egy alapkutatási felfedezés milyen hatást fog elérni az alkalmazott tudomány világában. A világ jelenségeinek minél részletesebb megismerése azonban elengedhetetlen ahhoz, hogy sikerrel nézhessünk szembe a ma még nem is látható jövőbeli kihívásokkal.

A fertőzések és az ökológia

“Ma már egyértelmű, hogy a felbukkanó fertőző betegségek gyökerében súlyos ökológiai problémák is találhatók. Az ember felelőtlenül használta a környezetet, nagy részben azért is, mert nem álltak rendelkezésre azok az ökológiai ismeretek, amelyek ennek veszélyeire figyelmeztethették volna, vagy ha igen, akkor inkább nem vettek ezekről tudomást” – hívják fel a figyelmet a kutató. Hozzátéve, hogy az evolúciós kutatások a kórokozók fajok közötti átugrásáról is hasznos előrejelzésekkel szolgálhatnak, de mindehhez egy kiterjedt monitoringrendszer kiépítésére, a releváns alapkutatások támogatására, valamint megelőzésre van szükség.

“Mi, az Ökológiai Kutatóközpont kutatói már évek óta igyekszünk felhívni a társadalom figyelmét arra, hogy az egészségügyi és a társadalmi problémák elválaszthatatlanok az ökológiai tehertételektől. Ezért előadásomban mindenképpen szót fogok ejteni arról, hogy a Covid-19 korántsem az utolsó járvány, amellyel az emberiségnek szembe kell néznie. Annak érdekében, hogy a következő kórokozó ne okozhasson ekkora világjárványt, már most el kell kezdeni a megelőzést, amely elképzelhetetlen az ökológiai és evolúciós kutatások nélkül” – hangsúlyozta Szathmáry Eörs akadémikus.

A Nemzetközi Alapkutatási Program (IBSP) 2005 óta működik az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetén, az UNESCO-n belül. Az IBSP feladata, hogy segítse a felfedező kutatásokat az alapításakor meghatározott négy természettudományos – biológia, kémia, fizika és matematika – területen. A program kiemelt célja, hogy az alapkutatási felfedezések támogatása és elterjesztése révén elősegítse azok alkalmazását, ezzel is hozzájárulva az emberiség életének jobbá tételéhez, illetve környezetünk megóvásához – tájékoztatott az MTI.

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Európáért versengő ‘áramlatok’ – Délről is kerülik a vezetékek Ukrajnát

Az energiahordozók ára az egekbe ugrott. A Gazprom, az orosz állami energiaórás új vezetékekkel és hosszú távú szállítási szerződésekkel kerül helyzetbe Európában. A gáz egyre nagyobb része Ukrajna megkerülésével érkezik 'Nyugatra'.  A Balkánon még nem dölt el hogyan osztozhatnak a tranzitbevételeken. Több aspiráns is vállalná a régi ukrajnai szerepet - gáz ügyben.

BKK: változik a reptéri buszjárat menetrendje

Sűrűbben és hosszabb üzemidőben jár hétfőtől a 100E reptéri gyorsjárat - közölte a Budapesti Közlekedési Központ.

Kartell a műtrágyapiacon – gigabírságot kapott a Nitrogénművek

A Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportja éveken keresztül jogsértően törekedett a verseny és az import korlátozására - állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal, amely összesen 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki a kartellezőkre.

IHS Markit: féléves mélypontra lassult az euróövezeti növekedés

A szűk ellátási keresztmetszetek és a koronavírus-járvány újabb fellángolása miatt hathavi mélypontra lassult az euróövezet magánszektorának növekedése októberben - derült ki az IHS Markit beszerzésimenedzser-indexeinek előzetes adataiból.

Hírek

Kartell a műtrágyapiacon – gigabírságot kapott a Nitrogénművek

A Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportja éveken keresztül jogsértően törekedett a verseny és az import korlátozására - állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal, amely összesen 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki a kartellezőkre.

Őszi szünet. Kajla útlevéllel ingyen utazhatnak a kisdiákok

Ismét díjmentesen utazhatnak a MÁV-Start, a Volánbusz és a GYSEV belföldi járatain október 23. és november 1. között azok a gyerekek, akik a jegyvásárláskor felmutatják Kajla-útlevelüket és személyazonosításra alkalmas igazolványukat.

Elindult a fűtési szezon – a legtöbb helyen távfelügyelettel

Elkezdődött a fűtési időszak Budapesten, mintegy 240 ezer lakossági és 7 ezer egyéb fogyasztónál kapcsolták be a távfűtést.

Tragikus filmforgatás. Alec Baldwin véletlenül agyonlőtt egy operatőrt

Halálos baleset történt Alec Baldwin amerikai színész filmjének új-mexikói forgatásán - közölte Santa Fe rendőrsége.

Bocuse d’Or – Dalnoki Bence nyerte a magyar döntőt

Dalnoki Bence, a Michelin-csillagos Stand Étterem sous chefje és commis-ja (segédje), Nyikos Patrik nyerte a Bocuse d'Or nemzetközi szakácsverseny magyar döntőjét. Jövő márciusban ők képviselhetik az országot az európai döntőn, amelyet szintén Budapesten rendeznek meg.

A 2019-es utasforgalom 42 százaléka tért vissza a budapesti repülőtérre

Szeptemberben 639 051 utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, ami a tavalyi azonos időszakhoz képest több mint hatszoros növekedés, a 2019-es rekordévvel összehasonlítva pedig azt mutatja, hogy visszatért az utasforgalom 42 százaléka

Látogatási tilalom a Semmelweis Egyetem öt klinikáján

A koronavírus-járvány és a szezonális fertőzések elkerülése érdekében látogatási tilalmat vezetett be öt klinikáján a Semmelweis Egyetem.

Uniós árkörkép. Budapesten a legolcsóbb a lakossági földgáz

A földgáz átlagára az uniós fővárosok közül Budapesten volt a legolcsóbb, míg a villamos energiáért a magyar háztartások a második legkedvezőbb árat fizették szeptemberben - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi árösszehasonlító vizsgálatából.

Gazdaság

Moratórium – MNB: sokan kényelmi okból nem törlesztettek

A moratóriumban lévő ügyfelek legnagyobb hányada képes lenne fizetni tovább a hitelét, ők más okokból, például kényelmi szempontból vették igénybe a lehetőséget - mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

Jövőre 260 ezer forint lesz a garantált bérminimum

Januártól a minimálbér 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig várhatóan 260 ezer forintra emelkedik - mondta Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója csütörtökön Szegeden.

Románia. Növelte piaci részesedését az OTP

Az OTP Bank romániai leányvállalata elérte a 4 százalékos részesedést a román bankpiacon. Ezzel jó irányba halad afelé, hogy teljesítse a célul kitűzött 5 százalékos részesedés megszerzését - jelentette ki az OTP Bank Románia vezérigazgatója.

MNB: nőhetnek a kockázatok a moratórium lejárta után

A bankrendszer a pandémia okozta gazdasági sokk alatt is stabilan töltötte be gazdaságfinanszírozó szerepét. Ugyanakkor a törlesztési moratórium lejárta után a kockázatok várhatóan növekednek majd - olvasható a Magyar Nemzeti Bank friss Makroprudenciális jelentésében.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom