Kezdőlap Fókuszban Tarsoly József: a hatékonyság növelése komoly béremelést hozhat

Tarsoly József: a hatékonyság növelése komoly béremelést hozhat

Az osztrák életszínvonal eléréséhez a magyar kis- és közepes vállalkozásoknak el kell érniük vagy legalábbis jelentősen közelíteniük kell az osztrák és a nyugat-európai hatékonysághoz – állítja Tarsoly József, a Wienerberger Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, aki a Coca-Cola magyarországi, majd ausztriai vezetői posztja után évekig független vezetői tanácsadóként tevékenykedett itthon. A hatékonyság növekedés komoly béremelést tenne lehetővő – mondja.

– Mi sokkolta leginkább, amikor az egyik leghatékonyabban üzemelő multi Ausztriáért és Szlovéniáért felelős vezetői posztja után itthon a KKV szektorban vállalt független vezetői tanácsadást?

Tarsoly József

– Azt természetesnek tartottam, hogy az osztrák cégeknek, már csak az ország történetéből eredően is, messze nagyobb tapasztalatuk van a versenykörülményekhez való alkalmazkodásról, hiszen ez Magyarországon mindössze 30 éve kezdődhetett újra. Ezért érthető, hogy ők már rendelkeznek azzal a pénzügyi, marketing, valamint a humánerőforráshoz kötődő tudással, ami nélkülözhetetlen a sikerhez. Magyarországon mind a történelmi adottságokból mind a KKV-k anyagi helyzetéből adódóan nagyon nehéz mindazokat a képességeket (marketing, pénzügy, HR, technológia) felépíteni ami a jobb hatékonyság és így eredményesebb működéshez kellene.

– Mit ért ez alatt?

Lehetséges kitörési pontok: innováció segíthetné a felzárkózást – KLIKK a grafikonra a nagyításért

– Nagy különbség, hogy Ausztriában a tulajdonosok arra a területre összpontosítják a legtöbb forrást, ahol további hatékonyságjavulást tudnak elérni. A magyar KKV-k többségénél viszont a napi megélhetésért folyó küzdelem nem teszi lehetővé a jövőkép megfogalmazását, vagyis azt, hogy pontosan mit csinál az adott cég, miért teszi ezt és mit akar elérni mondjuk öt év múlva. Sőt, még ennél is drámaibb az, hogy itthon a gazdálkodás alapját jelentő pénzügyi tervezés és havi zárás, havi pénzügyi helyzetértékelés is hiányzik. Ez alól még a nagyobb vállalatok egy része sem kivétel.

– Milyen fogadtatásra talált, amikor ezt szóvá tette?

– A leggyakoribb reakció az ellenállás volt. Az, hogy miért foglalkozzunk ezzel ahelyett, hogy a napi tevékenységünkre összpontosítanánk? Persze sosem csináltak még ilyet, így nem is értették mi a hozadéka annak, ha egy cég egyértelműen maghatározott rendszerben, hosszútávú stratégiával, éves üzleti és pénzügyi tervekkel dolgozik úgy, hogy közben tisztában van a pénzügyi helyzetével és ebből fakadóan a lehetőségeivel.

– Mitől lehetne ettől jobban javítani a hatékonyságot?

– A jövőkép hiánya az egy dolog. Sokkal nagyobb hátrány, hogy a cégek többsége havi pénzügyi zárással sem rendelkezik. Magyarán a hó végén nem áll a rendelkezésére a vezetésnek az az információ, hogy pénzt csináltak, vagy veszteséget. Ilyen körülmények között érkezik el az év vége, amikor elkészítik az éves beszámolót, amit aztán az adóhatóságnak és a cégbíróságnak leadnak. Vagyis egész évben egyfajta vakrepülést folytatnak, úgy, hogy nincsenek tisztában az aktuális pénzügyi helyzetükkel, ami pedig bármilyen üzleti döntésnél a minimumot jelenti.

– Valamilyen szinten azért a többség nyilván tudja, hogy áll a cége?

…egész évben egyfajta vakrepülést folytatnak.

– Valamiféle tervek és forgalmi adatok természetesen a legtöbb helyen készülnek, de a biztos pontot csak a mindenre kiterjedő havi, pénzügyi zárás jelentheti. Arra építve lehet csak megalapozott üzleti döntéseket hozni. Ezért szomorú az is, hogy kevés az olyan külső könyvelő cég, aki havi beszámolót adott volna a megbízójának. Márpedig ez lenne az a minimum, amit valamilyen formában meg is kellene követelni azért, hogy a hazai cégek tisztán lássák az üzleti folyamataikat és még időben korrigálni tudjanak, ha az szükséges. Talán túl erős amit mondok, de az elektronikus számlázás teremtette átláthatóság mellett akár a NAV is segíthetné ezzel a vállalkozókat. Az ÁFA és járulék fizetésben és annak könyvelés oldali követésében szerintem már nagyon jó szinten vagyunk.

De az biztos, hogy az államnak valamilyen formában pozitív szerepet kellene vállalnia. A hatékonyságjavulás ugyanis elképzelhetetlen a pénzügyi tisztánlátás nélkül. Ami most van, az olyan, mint a róka fogta csuka, mert amíg egy cégvezető nem látja tisztán a vállalkozás helyzetét és lehetőségeit, hiába akar mondjuk beruházással javítani a hatékonyságon, ha gyakran nem is tud jó döntést hozni.

– Vagyis ez az a titok, amitől az osztrák cégek jobbak, az osztrákok jobban élnek?

– El kell szomorítanom azt, aki csak erre gondol. Az osztrákok versenyelőnye nem egy, hanem számtalan olyan apró tényezőből ered, amelyek összeadódva eredményezik azt a ma még behozhatatlannak látszó versenyelőnyt, amiből jobb munkaszervezéssel, tudatos stratégiával sokat le lehetne faragni. Ezek közé tartozik az ott természetes gyakorlatnak számító, folyamatos és tudatos hatékonyságjavítás is. Ami a mai munkaerőhiányos helyzetben különösen időszerű.

Egy slide Tarsoly József előadásából – Nagyításért KLIKK a táblázatra

Vegyük a legegyszerűbb példát. Abban az esetben, ha a 100 egységnyi árbevételből 40 egységet 10 alkalmazott bérköltsége teszi ki, és csak két ember munkáját hatékonyságnöveléssel – akár gépesítéssel, akár a többiek hatékonyabb munkájával -, ki lehet váltani, akkor megmarad 20 százaléknyi bér. Ezzel növekedhet a profit, de ami még ennél is hasznosabb, szét lehet osztani a többi dolgozó között, akiknek az elkötelezettsége nyilván erősödni fog. Arról nem beszélve, hogy ami jó a vállalkozásoknak, az jó az államnak is, már csak azért is, mert így a támogatásokat is oda tudja irányítani, ahol azok valóban növelik a hatékonyságot, és ezzel a versenyképességet, aminek eredményeként már lenne esély az osztrák életszínvonal megközelítésére.

Friss

Olasz statisztikai intézet: lehetetlen a válság következményeit felmérni

Az új koronavírus-fertőzés miatt hozott intézkedések olyan gazdasági válságot okoznak Olaszországban, amelyek következményeit lehetetlen felmérni az Istat statisztikai intézet kedden közölt értékelése szerint.

Prága megakadályozná a kulcsfontosságú cégek külföldi felvásárlását

A cseh kormány megakadályozná, hogy a kulcsfontosságú cseh cégek kockázatosnak minősíthető külföldi befektetők tulajdonába kerüljenek, az erről szóló törvényjavaslatot már el is fogadta a kabinet.

Sosem látott csúcson a munkanélküliség Norvégiában

Történelmi csúcsra, 15,4 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta Norvégiában április első hetében - közölte a munkaügyi hivatal.

Erősödött a forint a jegybanki bejelentésekre

Kedvezően fogadta a piac a jegybank keddi bejelentéseit, és erősödni kezdett a forint a főbb devizákkal szemben.

Hírek

Olasz statisztikai intézet: lehetetlen a válság következményeit felmérni

Az új koronavírus-fertőzés miatt hozott intézkedések olyan gazdasági válságot okoznak Olaszországban, amelyek következményeit lehetetlen felmérni az Istat statisztikai intézet kedden közölt értékelése szerint.

Prága megakadályozná a kulcsfontosságú cégek külföldi felvásárlását

A cseh kormány megakadályozná, hogy a kulcsfontosságú cseh cégek kockázatosnak minősíthető külföldi befektetők tulajdonába kerüljenek, az erről szóló törvényjavaslatot már el is fogadta a kabinet.

Sosem látott csúcson a munkanélküliség Norvégiában

Történelmi csúcsra, 15,4 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta Norvégiában április első hetében - közölte a munkaügyi hivatal.

Az idei volt az egyik legmelegebb március

Az idei volt a valaha mért egyik legmelegebb március a világon az európai Copernicus éghajlatváltozási szolgálat (C3S) szerint.

Koronavírus. Jóval szegényebb lett a száz leggazdagabb

A világ száz leggazdagabb emberének a vagyona 408 milliárd dollárral apadt február-márciusban a koronavírus hatásaként. A legvagyonosabb Jeff Bezos is több milliárd dollárt bukott.

Milliárdokat csaltak el – luxusban éltek a bűnbanda vezetői

Közvetített munkavállalók után fizetendő közterheket csalt el, közel kétmilliárd forint kárt okozott a költségvetésnek egy Fejér megyéből irányított bűnbanda, amelynek két tagja letartóztatásban van. Ellenük bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt folyik nyomozás.

Boris Johnsont kórházban kezelik

Boris Johnson brit miniszterelnök közölte, hogy jó hangulatban van és folyamatosan dolgozik az új koronavírus okozta betegsége miatt szükségessé vált kórházi kezelése közepette is.

Többféle koronavírus terjed Magyarországon

Újabb koronavírusokat izoláltak a Nemzeti Népegészségügyi Központ laboratóriumában. Ez alapján úgy tűnik, hogy több helyről érkezhetett a kórokozó Magyarországra - mondta Kis Zoltán, a központ laborvezetője.

Koronavírus – Emberről állatra is terjedhet

New York egyik állatkertjének több nagymacskája is megfertőződött a koronavírussal - jelentette be az amerikai szövetségi agrárminisztérium (USDA), amely szerint bár bizonyíték egyelőre nincs, a fertőzés emberről állatra is terjedhet.

Tűz volt a paksi atomerőműben

Kisebb tűz ütött ki csütörtökön délelőtt a paksi atomerőmű 4-es blokkjának turbinagépházában - közölte az Országos Atomenergia Hivatal (OAH).

Mától országszerte ingyenes a parkolás

Megjelent a díjmentes magyarországi közterületi parkolásról szóló kormányrendelet a Magyar Közlönyben.

Kínában százezreket óvtak meg a fertőzéstől

Több mint 700 ezer Covid-19-esetet akadályozhattak meg Kínában a korlátozásokkal egy új nemzetközi tanulmány szerint, amely a Science tudományos folyóiratban jelent meg. A tudósok szerint Kína fenyegetettsége azonban nem szűnt meg teljesen ezzel.

Gazdaság

Erősödött a forint a jegybanki bejelentésekre

Kedvezően fogadta a piac a jegybank keddi bejelentéseit, és erősödni kezdett a forint a főbb devizákkal szemben.

MNB: a hitelkártyákra is vonatkozik a fizetési moratórium

Minden 2020. március 18-ig folyósított hitel-, kölcsön- és lízingszerződésre vonatkozik a fizetési moratórium, így a hitelkártyákra, és a munkáltatói kölcsönökre is - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fogyasztóvédelmi felügyelete.

Vita az EU-ban a korona-kötvényről: Mindenki mentene, de mindenki másként

Itália, Németország, a ’Kilencek’, az ’Északiak’, az Európai Központi Bank és annak volt elnöke, Mario Draghi – ahányan, annyi féle képp mentenék meg az összeomlás szélé álló európai gazdaságot. Lesz-e közös nevező? – teszi fel a kérdést a legmeghatározóbb olasz napilap, a Corriere della sera. Megfontolások és kifogások? Petrus Szabolcs összefoglalója.

MNB: hosszabb lejáratú hitel a befektetési alapoknak is

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a monetáris tanács március 24-i döntésével összhangban úgy döntött, hogy lehetővé teszi a hazai nyílt végű, nyilvános befektetési alapok részvételét a jegybank új, hosszabb futamidejű fedezett hiteltenderein.

MNB: tavaly három százalékkal csökkent az államadósság

Az államháztartás névértéken számított bruttó konszolidált adóssága a GDP 64,7 százalékát - 30 287 milliárd forintot - tette ki 2019 végén, vagyis 3 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbi 67,7 százalékról - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

A Bankszövetség szerint a magyar bankrendszer stabil

A magyar bankrendszernek magas a tőkeellátottsága, stabilan működik, a lakosság részéről jelentkező nagyobb készpénzigényt is tudta kezelni - mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom