Hirdetés
Kezdőlap Fókuszban Tarsoly József: a hatékonyság növelése komoly béremelést hozhat
No menu items!

Tarsoly József: a hatékonyság növelése komoly béremelést hozhat

Az osztrák életszínvonal eléréséhez a magyar kis- és közepes vállalkozásoknak el kell érniük vagy legalábbis jelentősen közelíteniük kell az osztrák és a nyugat-európai hatékonysághoz – állítja Tarsoly József, a Wienerberger Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, aki a Coca-Cola magyarországi, majd ausztriai vezetői posztja után évekig független vezetői tanácsadóként tevékenykedett itthon. A hatékonyság növekedés komoly béremelést tenne lehetővő – mondja.

– Mi sokkolta leginkább, amikor az egyik leghatékonyabban üzemelő multi Ausztriáért és Szlovéniáért felelős vezetői posztja után itthon a KKV szektorban vállalt független vezetői tanácsadást?

Tarsoly József

– Azt természetesnek tartottam, hogy az osztrák cégeknek, már csak az ország történetéből eredően is, messze nagyobb tapasztalatuk van a versenykörülményekhez való alkalmazkodásról, hiszen ez Magyarországon mindössze 30 éve kezdődhetett újra. Ezért érthető, hogy ők már rendelkeznek azzal a pénzügyi, marketing, valamint a humánerőforráshoz kötődő tudással, ami nélkülözhetetlen a sikerhez. Magyarországon mind a történelmi adottságokból mind a KKV-k anyagi helyzetéből adódóan nagyon nehéz mindazokat a képességeket (marketing, pénzügy, HR, technológia) felépíteni ami a jobb hatékonyság és így eredményesebb működéshez kellene.

– Mit ért ez alatt?

Lehetséges kitörési pontok: innováció segíthetné a felzárkózást – KLIKK a grafikonra a nagyításért

– Nagy különbség, hogy Ausztriában a tulajdonosok arra a területre összpontosítják a legtöbb forrást, ahol további hatékonyságjavulást tudnak elérni. A magyar KKV-k többségénél viszont a napi megélhetésért folyó küzdelem nem teszi lehetővé a jövőkép megfogalmazását, vagyis azt, hogy pontosan mit csinál az adott cég, miért teszi ezt és mit akar elérni mondjuk öt év múlva. Sőt, még ennél is drámaibb az, hogy itthon a gazdálkodás alapját jelentő pénzügyi tervezés és havi zárás, havi pénzügyi helyzetértékelés is hiányzik. Ez alól még a nagyobb vállalatok egy része sem kivétel.

– Milyen fogadtatásra talált, amikor ezt szóvá tette?

– A leggyakoribb reakció az ellenállás volt. Az, hogy miért foglalkozzunk ezzel ahelyett, hogy a napi tevékenységünkre összpontosítanánk? Persze sosem csináltak még ilyet, így nem is értették mi a hozadéka annak, ha egy cég egyértelműen maghatározott rendszerben, hosszútávú stratégiával, éves üzleti és pénzügyi tervekkel dolgozik úgy, hogy közben tisztában van a pénzügyi helyzetével és ebből fakadóan a lehetőségeivel.

– Mitől lehetne ettől jobban javítani a hatékonyságot?

– A jövőkép hiánya az egy dolog. Sokkal nagyobb hátrány, hogy a cégek többsége havi pénzügyi zárással sem rendelkezik. Magyarán a hó végén nem áll a rendelkezésére a vezetésnek az az információ, hogy pénzt csináltak, vagy veszteséget. Ilyen körülmények között érkezik el az év vége, amikor elkészítik az éves beszámolót, amit aztán az adóhatóságnak és a cégbíróságnak leadnak. Vagyis egész évben egyfajta vakrepülést folytatnak, úgy, hogy nincsenek tisztában az aktuális pénzügyi helyzetükkel, ami pedig bármilyen üzleti döntésnél a minimumot jelenti.

– Valamilyen szinten azért a többség nyilván tudja, hogy áll a cége?

…egész évben egyfajta vakrepülést folytatnak.

– Valamiféle tervek és forgalmi adatok természetesen a legtöbb helyen készülnek, de a biztos pontot csak a mindenre kiterjedő havi, pénzügyi zárás jelentheti. Arra építve lehet csak megalapozott üzleti döntéseket hozni. Ezért szomorú az is, hogy kevés az olyan külső könyvelő cég, aki havi beszámolót adott volna a megbízójának. Márpedig ez lenne az a minimum, amit valamilyen formában meg is kellene követelni azért, hogy a hazai cégek tisztán lássák az üzleti folyamataikat és még időben korrigálni tudjanak, ha az szükséges. Talán túl erős amit mondok, de az elektronikus számlázás teremtette átláthatóság mellett akár a NAV is segíthetné ezzel a vállalkozókat. Az ÁFA és járulék fizetésben és annak könyvelés oldali követésében szerintem már nagyon jó szinten vagyunk.

De az biztos, hogy az államnak valamilyen formában pozitív szerepet kellene vállalnia. A hatékonyságjavulás ugyanis elképzelhetetlen a pénzügyi tisztánlátás nélkül. Ami most van, az olyan, mint a róka fogta csuka, mert amíg egy cégvezető nem látja tisztán a vállalkozás helyzetét és lehetőségeit, hiába akar mondjuk beruházással javítani a hatékonyságon, ha gyakran nem is tud jó döntést hozni.

– Vagyis ez az a titok, amitől az osztrák cégek jobbak, az osztrákok jobban élnek?

– El kell szomorítanom azt, aki csak erre gondol. Az osztrákok versenyelőnye nem egy, hanem számtalan olyan apró tényezőből ered, amelyek összeadódva eredményezik azt a ma még behozhatatlannak látszó versenyelőnyt, amiből jobb munkaszervezéssel, tudatos stratégiával sokat le lehetne faragni. Ezek közé tartozik az ott természetes gyakorlatnak számító, folyamatos és tudatos hatékonyságjavítás is. Ami a mai munkaerőhiányos helyzetben különösen időszerű.

Egy slide Tarsoly József előadásából – Nagyításért KLIKK a táblázatra

Vegyük a legegyszerűbb példát. Abban az esetben, ha a 100 egységnyi árbevételből 40 egységet 10 alkalmazott bérköltsége teszi ki, és csak két ember munkáját hatékonyságnöveléssel – akár gépesítéssel, akár a többiek hatékonyabb munkájával -, ki lehet váltani, akkor megmarad 20 százaléknyi bér. Ezzel növekedhet a profit, de ami még ennél is hasznosabb, szét lehet osztani a többi dolgozó között, akiknek az elkötelezettsége nyilván erősödni fog. Arról nem beszélve, hogy ami jó a vállalkozásoknak, az jó az államnak is, már csak azért is, mert így a támogatásokat is oda tudja irányítani, ahol azok valóban növelik a hatékonyságot, és ezzel a versenyképességet, aminek eredményeként már lenne esély az osztrák életszínvonal megközelítésére.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Tőzsde – Enyhe csökkenéssel nyitott New York

Enyhe csökkenéssel nyitottak pénteken az irányadó New York-i tőzsdemutatók, miután a Joe Biden által meghirdetett, 1900 milliárd dollár értékű gazdaságösztönző csomag olyan félelmeket keltett, hogy adóemelésekre lesz szükség.

Lassan közlekedünk – De miért kellene gyorsabban?

Lassú a közlekedés. „De miért kellen gyorsabban?” – kérdezi egy német menedzser. Az autógyártóknak nem prioritása a sebesség növelése. Nincs rá piaci igény. A szupergyors közösségi közlekedési eszközökre talán lenne, de gazdaságtalanok. Az amerikai, csőben mozgó kapszulavonat, a ’Hyperloop’ áttörést hozhat. A fuvarozás pedig az önjáró teherautókkal lesz gyorsabb és értékelhetőbb. Ebben a sofőrökön kívül mindenki érdekelt. Petrus Szabolcs írása.

Családtámogatási botrány – lemondott a holland kormány

A hónapok óta tartó családtámogatási botrány miatt bejelentette lemondását a Mark Rutte vezette holland koalíciós kormány. Rutte és miniszterei március 17-ig, a parlamenti választások napjáig ügyvivői minőségben látják el feladataikat.

Elemzők a turizmusról – nyárra várható az újraindulás

A járványügyi korlátozások megszüntetése után gyorsan élénkülhet a belföldi turizmus, de ez várhatóan csak a harmadik negyedévben történik majd meg - vélik elemzők.

Hírek

Családtámogatási botrány – lemondott a holland kormány

A hónapok óta tartó családtámogatási botrány miatt bejelentette lemondását a Mark Rutte vezette holland koalíciós kormány. Rutte és miniszterei március 17-ig, a parlamenti választások napjáig ügyvivői minőségben látják el feladataikat.

Májkárosodást okozhat a Richter egyik gyógyszere – korlátozás

Korlátozzák az Esmya nevű gyógyszer használatát az Európai Unióban: a Richter készítménye ezután csak olyan, menopauzát el nem ért nők méhmiómájának kezelésére használható, akik esetében a műtéti kezelés nem alkalmazható, vagy az nem volt sikeres - közölte a gyógyszergyártó.

Mexikóból a fegyházba. Húsz év után ítélték el a budai késelőt

Jogerősen tíz év szabadságvesztésre ítélték azt a férfit, aki 2001-ben megkéselte egy budai szálloda recepciósát, majd tizenhét évig Mexikóban bujkált - közölte a Fővárosi Ítélőtábla.

Koronavírus – A magyarok harmada biztosan beoltatná magát

A decemberi 24 százalékról 34 százalékra nőtt azoknak a száma, akik biztosan élnek majd az oltás lehetőségével - közölte felmérése adatait a Századvég.

Orbán: szja-mentességet kapnak a 25 év alattiak

Legkésőbb 2022. január 1-jétől teljes jövedelemadó-mentességet kapnak a 25 év alatti fiatalok - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban.

Kevesebb üzemanyagot tankoltunk tavaly

Tavaly 6,9 százalékkal kevesebb motorbenzin és 8,3 százalékkal kevesebb gázolaj fogyott, mint egy évvel korábban. Az üzemanyag-fogyasztás átlagosan 7,8 százalékkal csökkent 2020-ban - derül ki a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) adataiból.

Az űrből érkezik bor a Földre

Kedden mondott búcsút a Nemzetközi Űrállomás annak a 12 palack francia bordeaux-i bornak és több száz szőlővesszőnek, amelyek egy tudományos kísérletben egy évet töltöttek a Föld körül keringve.

ORFK: senki ne vásároljon vakcinát az interneten!

Senki ne dőljön be az internetes bűnözők vakcinahirdetéseinek, mert azok biztosan hamisak - figyelmeztetett az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kiemelt főreferense.

HungaroControl: 2023 előtt nem áll talpra a légi közlekedés

Legkorábban három év múlva érheti el a magyar légi közlekedés a 2019-es szintet, miután a járvány miatt tavaly csaknem 60 százalékkal esett vissza a légtérben átrepülő, valamint a Budapestre érkező és az onnan induló járatok száma - közölte a HungaroControl.

Duplájára drágultak az építési telkek

Hiánycikké váltak a telkek az ingatlanpiacon, a folyamatosan szűkülő kínálat pedig az árakra is komoly hatást gyakorolt.

Péntektől tovább nő a benzin és a gázolaj ára

Péntektől a 95-ös benzin literenkénti átlagára bruttó 6 forinttal, a gázolajé bruttó 3 forinttal emelkedik a hazai töltőállomásokon.

Fiatalkorú lányok prostitúcióra kényszerítették gyermekkorú társukat

Gyermekprostitúció, emberkereskedelem és más bűncselekmények miatt felfüggesztett börtön-, illetve fogházbüntetésre ítélt három embert, köztük két fiatalkorú lányt a Székesfehérvári Törvényszék.

Gazdaság

Az MNB megbüntette a Groupama Biztosítót

Egyebek mellett a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) állománykezelését, illetve az ügyféltájékoztatást és a panaszkezelést érintő jogsértések miatt közel 50 millió forint bírságot szabott ki a Groupama Biztosítóra a jegybank.

Alapkamat. Ellenszavazat nélkül döntött a monetáris tanács

Egyhangúlag döntött a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa az alapkamat 0,60 százalékon tartásáról - derül ki a 2020. december 15-i ülés rövidített jegyzőkönyvéből.

Fogyasztóbarát személyi hitel – az OTP már folyósít

Nem sokkal a január 1-jei indulás után az OTP Bank már több ügyfelének is folyósította az új, szabadon felhasználható minősített fogyasztóbarát személyi hitelt (MSZH) - közölte a pénzintézet.

Bitcoin. Tíz hónap, 800 százalékos drágulás – visszaeséssel

Bár a bitcoin jegyzése hétfőn reggel visszacsúszott a vasárnapi rekordszintről, március közepe óta mintegy 800 százalékkal drágult.

Kovács Levente marad az AFCA alelnöke

Az Ázsiai Pénzügyi Együttműködési Szövetség (AFCA) immár második periódusára, a következő három évre is Kovács Leventét, a Magyar Bankszövetség főtitkárát választotta igazgatósági tagjának, továbbá alelnökének.

Fizetési mérleg. Hiányból többletbe fordult az egyenleg

A harmadik negyedévben 752 millió euró aktívummal zárt folyó fizetési mérleg, amivel kiegyenlítette a második negyedévi 698 millió euró deficitet. Így az első három negyedévben 366 millió euró többletet ért el a folyó mérleg - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom