Hirdetés
Kezdőlap Tech Tényleg a robotok veszik át a hatalmat?
No menu items!

Tényleg a robotok veszik át a hatalmat?

Miközben a fejlett nyugati világban vészesen öregszik a társadalom és a képzett munkaerő hiánya is egyre többfelé jelent gondot, a robotizáció szintet lépve, egyre fontosabb szerepet tölt be a termelésben. Ezzel, vagyis az úgynevezett technológiai szingularitással foglalkozik a brit The Economist május közepén megjelent száma.

Napjainkban rengeteg elképzelés kering arról, hogy várhatóan milyen következményeket von maga után a mesterséges intelligencia térnyerése. Nem lőjük le a poént, ha már az elején leírjuk: a cikk végső kicsengése nem happy end. Arra jut, hogy miközben a rohamos technológiai fejlődés a kiforrott mesterséges intelligencia megteremtéséhez vezethet, mindez komoly társadalmi változásokat is eredményez majd.

Például az egyik leggazdagabb japán üzletember, a SoftBank tulajdonosa,

Szon Maszajosi úgy véli, harminc év múlva már 10 ezres IQ-val rendelkező robotok is részei lesznek a mindennapjainknak. Első hallásra meghökkentőnek tűnő álláspontját ma már egyre többen osztják, mi több, a transzhumanista mozgalom tagjai a nyolcvanas évek óta a széleskörű robotizáció lehetséges velejáróit is vizsgálják.

Véleményük szerint amennyiben a technológia a ma tapasztalható gyorsasággal – vagy még gyorsabban – fejlődik tovább, hamarosan elérhetjük a robotok korát. Ám nem mindenki várja fenntartások nélkül e korszak beköszöntét, hiszen amíg az optimista vélemények egyetértenek abban, hogy a robotizáció elterjedése korlátlan anyagi bőséget és végtelen szabadidőt teremt az emberek számára, addig a pesszimistábbak úgy gondolják, a mesterséges intelligencia komoly veszélyt jelenthet az emberiségre, akár annak kihalását is elősegítheti.

Hogy végül az egyre hatalmasabb méreteket öltő robotizáció hatására melyik teória válik valóra, az egyelőre megjósolhatatlan, az új korszak eljövetelét hirdető és siettető szingularitaristák azonban biztosak abban, hogy még a XXI. században eljön az az idő, amikor a számítógépek olyan intelligenssé válnak, hogy képesek lesznek saját maguk felismerésére és továbbfejlesztésére – méghozzá külső segítség nélkül.

És mi is valójában a szingularitás? A tudományos-fantasztikus irodalomban és a jövőkutatásban évtizedek óta használt fogalom arra a lehetséges jövőbeli korra utal, amikor a biológiai és a mesterséges értelem megkülönböztethetetlenek lesznek egymástól, az emberfeletti intelligencia megjelenése miatt pedig minden addiginál gyorsabbá válik a technológiai fejlődés.
Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Velence keményen meglépte, amit a turistáknak ígért

Velence új fejezetet nyitott a turizmusban: a csodás olasz turistaparadicsom lett a világ első városa, amely csütörtökön bevezette a turisták számára a fizetős rendszert, hogy ezzel próbálja ritkítani a csatornáin tolongó tömegeket, de a díj tiltakozást váltott ki néhány lakos részéről, akik azt mondták, hogy nem akarnak egy vidámparkban élni.

Két hetet adtak, hogy csökkentsék az üzemanyagárakat

Nagy Márton közölte a kormány döntését: két hetet adott a kabinet a MÁSZ tagjainak, hogy önkéntesen a régiós átlag szintjére csökkentsék az üzemanyagárakat.

A Mol jelentős eredményeket ért el 2023-ban

A Mol-csoportnak az "egyáltalán nem támogató" feltételek mellett is sikerült helytállnia, és bár pénzügyi teljesítménye tavaly elmaradt a 2022-es rekordévitől, operációs és stratégiai szempontból egyaránt jelentős eredményeket ért el.

A 4 évszakos abroncsban egyre jobban hiszünk

Ellentmondásos számok láttak napvilágot az európai abroncspiacon. A legfontosabb üzenet: a piacon a téli abroncs mellett a négyévszakos eladása növekedett a legjobban.
Hirdetés

Hírek

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.

BÉT – Enyhe emelkedés várható a nyitásban

A BUX pénteken 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt.

BÉT – Új történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 84 pontos, 0,12 százalékos emelkedéssel, 67 289,07 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken.
Hirdetés

Gazdaság

Szeptembertől kötelező átutalási korlát lesz a bankszámlákra, az OTP már májusban bevezeti

Az internet- és mobilbankból indított utalásoknak május 8-tól kezdve 1 millió forint lesz a napi limitjük.

A Gránit Bank, az MBH és az OTP konzorciuma működtetheti az MFB Pont Plusz lakossági hálózatot

A közvetítői hálózatról szóló közbeszerzési eljárást a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) jelentette meg, a szerződést még ebben a hónapban megköthetik.

Felmérik a magyarországi kriptopiaci szereplőket

A MiCA és az FTR révén Európa-szerte felügyelt, szabályozott keretek között működő nemzeti kriptopiacok alakulhatnak ki.

Az emberek már kevésbé félnek a kriptovalutától, pedig van miért

Egyes elemzők a bitcoin közelmúltbeli 70 000 dollár feletti emelkedését annak jeleként értékelik, hogy a befektetők nem foglalkoznak a hivatalos figyelmeztetésekkel.