Christine Lagarde az Európai Központi Bank elnöke Fotó: europarl.europa.eu
Az Európai Központi Bank csütörtökön egy éven belül hetedszerre csökkentette a kamatlábakat, és figyelmeztetett, hogy a gazdasági növekedésre nagy csapást fognak mérni az amerikai vámok.
Az EKB 2022 vége óta a legalacsonyabb szintre vitte a hitelfelvételi költségeket, mivel a pánikszerű inflációs kiugrás utáni éles inflációs hullám nagyrészt eltűnt, és a kereskedelempolitika gyors változásai elapasztják az üzleti bizalmat és lenyomják a növekedés lehetőségét – szól a Reuters tudósítása.
„A gazdasági növekedést fenyegető lefelé mutató kockázatok növekedtek” – mondta Christine Lagarde az Európai Központi Bank elnöke a döntéshez kötődő sajtótájékoztatón, miután a döntéshozók egyhangúlag megállapodtak az EKB irányadó kamatlábának 25 bázisponttal, 2,25%-ra történő csökkentéséről. „A globális kereskedelmi feszültségek jelentős fokozódása és a kapcsolódó bizonytalanságok az export visszafogása révén valószínűleg csökkenteni fogják az euróövezet növekedését, és ez visszafoghatja a beruházásokat és a fogyasztást.”
Miközben Lagarde szinte semmit sem árult el a bank következő lépéseiről, és ragaszkodott ahhoz, hogy a döntéshozók ülésről ülésre döntenek, néhány kollégája szerint a további csökkentések mércéje alacsony. A Reutersnek névtelenséget kérő források szerint a júniusi csökkentés még mindig nagyon valószínű, és csak a kereskedelmi feszültségek jelentős enyhülése győzhetné meg őket arra, hogy ezen változtassanak
A piacok Lagarde-nak a növekedési kockázatokra vonatkozó figyelmeztetéseit is jelzésnek vették, hogy további enyhítésre lesz szükség, és további két-három kamatcsökkentést áraztak be, mielőtt a hitelfelvételi költségek elérik a mélypontot.
„Meggyőződésünk, hogy további kamatcsökkentések következnek” – mondta Carsten Brzeski, az ING közgazdásza. „Az EKB sürgősségérzete egyértelműen erősödött. Mostanra azonban már mindenkinek tudnia kellene, hogy a kamatcsökkentés önmagában nem védi meg az euróövezet gazdaságát a jelenlegi történelmi változásokkal és kihívásokkal szemben.”
Mindazonáltal Lagarde ragaszkodott ahhoz, hogy a jegybankelnökök nyitottak maradnak, és a teremben lévő források szerint a Kormányzótanács csütörtökön kiegyensúlyozott volt. Néhány korábbi üléstől eltérően nem volt egyértelmű dominancia sem a kamatemelést akaró, sem a jelenlegi kamatpolitika mellett kardoskodók „sólymo” és a „galambok” részéről.
Bár Trump elnök egyelőre szüneteltette a legtöbb vámot, sok továbbra is érvényben marad, és a pénzügyi piacok volatilitása, vagyis kiszámíthatatlan mozgása máris kárt okozott a gazdaságnak. Lagarde szerint az EKB a következő, június eleji üléséig nem lesz teljes tisztánlátás, mivel az még a Trump által a vámokra – az Európai Unióra vonatkozóan 20%-ban meghatározott – 90 napos befagyasztás vége előtt lesz.
Míg az EKB arra számított, hogy egy kereskedelmi háború 50 bázisponttal növelné az inflációt, az USA kiszámíthatatlan kereskedelempolitikája által okozott volatilitás ugyanúgy visszavetheti azt. Az elmúlt hetekben szinte minden, az árakat befolyásoló pénzügyi mutató drámaian eltolódott. „Fő forgatókönyvünkben további két kamatcsökkentést látunk 1,75%-ra” – mondta a Commerzbank gazdasági vezetője, Joerg Kraemer. „Ha azonban Trump tartósan visszatérne a magasabb kölcsönös vámokhoz, akkor valószínűsíthető lenne egy alacsonyabb betéti kamatláb.”
Az euró 9%-kal erősödött a dollárral szemben, és a kereskedelmi súlyozott alapon minden idők legmagasabb árfolyamán kereskedik, az energiaárak meredeken csökkennek, a növekedés lassul, és Kína, az amerikai vámok első számú célpontja, termelésének egy részét Európára zúdíthatja.
Számos befektetési bank csökkentette az eurózóna idei inflációs előrejelzését, gyakran az EKB 2%-os célértékére vagy az alá csökkentve azt. „A dezinflációs erők felhalmozódnak” – írta az HSBC egy jegyzetben, amikor az idei évre 1,9%-ra, a következő évre pedig 1,8%-ra csökkentette inflációs előrejelzését.
Érsek M. Zoltán
Fotó: europarl.europa.eu
