Fotó:Linkedin/WEF
A turizmus került a középpontba ezen a héten Davosban, amikor politikai vezetők, befektetők és iparági szereplők vettek részt a Euronews Travel által szervezett, zártkörű vezetői panelbeszélgetésen.
Az eseményt január 20-án rendezték meg a Hotel Davoserhof Euronews Hubjában, ahol azt vizsgálták, miként járulhat hozzá a turizmus a gazdasági növekedéshez, a munkahelyteremtéshez és a nemzetközi együttműködéshez a globális bizonytalanság időszakában – számol be az eseményről az Euronews.
A programot Gombojav Zandanshatar, Mongólia miniszterelnöke nyitotta meg, aki a turizmust országa fejlesztési stratégiájának központi elemként mutatta be. A gazdaság diverzifikálására irányuló törekvésekről szólva elmondta: „A turizmust Mongólia második ágazataként kezeljük. Ez gazdaságdiplomáciánk stratégiai pillére és a hosszú távú, inkluzív gazdasági növekedés egyik fő hajtóereje.”
Köz–magán partnerségek és turisztikai befektetések
Az első panel azt vizsgálta, miként ösztönözhetik a köz–magán partnerségek a hosszú távú turisztikai beruházásokat, kormányzati, iparági és befektetői nézőpontokat egyesítve.
Márcio de Jesus Lopes Daniel, Angola turisztikai minisztere hangsúlyozta: a kormányok feladata, hogy megfelelő feltételeket teremtsenek a magánbefektetésekhez, elsősorban az infrastruktúra fejlesztésével és az akadályok lebontásával. Mint mondta, Angola „háborút hirdetett a turisztikai bürokrácia ellen”, hogy a projektek megvalósítása egyszerűbbé váljon. Szerinte a siker legfőbb jele a hosszú távú elköteleződés: „Akkor beszélhetünk sikerről, amikor a befektetők nyereséget termelnek, és nem kiviszik a pénzt, hanem újra befektetik az országban.”
Alessandra Priante, az olasz turisztikai hivatal (ENIT) vezérigazgatója a stabil kormányzás és a közintézmények közötti koordináció fontosságát emelte ki a versenyképes desztinációk kialakításában. Véleménye szerint a beruházásokat nem pusztán volumenük, hanem hosszú távú hatásuk alapján kell megítélni. „Ki kell lépnünk a látogatószám-alapú KPI-ok világából” – fogalmazott, a gazdasági és társadalmi értékre helyezve a hangsúlyt.
Senthil Gopinath, a Nemzetközi Kongresszusi és Konferenciaszövetség (ICCA) vezérigazgatója szerint a köz–magán partnerségek akkor működnek a legjobban, ha az állam megteremti a keretrendszert, míg a növekedést a magánszektor biztosítja. Úgy fogalmazott: a turizmus alapvetően magánszektor-vezérelt iparág, amely innovációt és beruházásokat generál a desztinációkban.
A turizmus mint diplomáciai eszköz
Egy későbbi szekció a turizmus diplomáciában és nemzetközi együttműködésben betöltött szerepét vizsgálta. Harini Amarasuriya, Srí Lanka miniszterelnöke arról beszélt, hogyan segítette a turizmus az ország nemzetközi kapcsolatainak erősítését, különösen válságos időszakokat követően. Felidézte, hogy a folyamatos turistaérkezések erős bizalmi és szolidaritási jelzésként hatottak: „Az emberek reagáltak, és történetünk legmagasabb érkezési számát tudtuk regisztrálni.”
Hozzátette: a turizmus meghatározó szerepet játszik abban, hogyan érzékelik az országokat a világban, és hangsúlyozta: „reményt, talpra állást és ellenálló képességet bemutató történetekre van szükség” egy konfliktusokkal és megosztottsággal teli világban.
Kubanıçek Ömüraliyev, a Türk Államok Szervezetének főtitkára a turizmust a türk világon belüli együttműködés stratégiai eszközeként jellemezte, „soft powernek és diplomáciai tőkének” nevezve azt. Kiemelte a közös kultúra, történelem és vendégszeretet szerepét az országok közötti kapcsolatok elmélyítésében.
Meshari Alnahari, az Aseer Investment Company vezérigazgatója arról beszélt, miként alakíthatja át a turizmus a globális percepciókat, különösen a gyors átalakuláson áteső régiók esetében. Mint fogalmazott: az emberek „ma már nem egy konkrét látványosságért vagy ételért utaznak, hanem élményért”, a turizmus pedig lehetőséget teremt a kulturális párbeszédre és a kölcsönös megértésre.
Fenntarthatóság és felelősség
Az esemény zárásaként kerekasztal-beszélgetés foglalkozott a fenntarthatóság szerepével, mint a befektetési döntések és desztinációs stratégiák meghatározó tényezőjével.
Randy Durband, a Global Sustainable Tourism Council vezérigazgatója szerint a fenntarthatósági elvárásokat egyaránt hajtja a pénzügyi szektor és az utazói kereslet. „A tőkepiacok fenntarthatóságot akarnak – és azt állítom, hogy az utazók is.”
Gregory Rusland, Suriname alelnöke bemutatta, miként formálja ez a szemlélet országa turizmusstratégiáját. Kiemelte, hogy Suriname „a világ kevés karbonnegatív országa közé tartozik”, és tudatosan az alacsony környezeti terhelésű, magas hozzáadott értékű turizmusra fókuszál az esőerdők és a biodiverzitás hosszú távú védelme érdekében.
Az üzemeltetői oldalról Christoph Kiessling, a tenerifei Loro Parque Alapítvány elnöke hangsúlyozta: a fenntarthatóságot a turisztikai vállalkozások működésébe kell beépíteni, és a felelősséget nem lehet kizárólag a fogyasztókra hárítani.
Nicole Monge, az APCO globális tanácsadó cég vezető igazgatója a hitelesség és az átláthatóság növekvő jelentőségére hívta fel a figyelmet, mivel a befektetők és az utazók egyre inkább kézzelfogható bizonyítékokat várnak el a környezeti és társadalmi felelősségvállalásról.
A panel résztvevői egyetértettek abban, hogy a fenntarthatóság ma már nem választható kiegészítő elem, hanem alapkövetelmény minden olyan desztináció és turisztikai vállalkozás számára, amely hosszú távú ellenálló képességre és bizalomra törekszik.
Érsek M. Zoltán
A cikk testvérlapunk AzUtazó felületén jelent meg
