A Budapesti Értéktőzsdét (BÉT) mára a régió egyik meghatározó piacaként tartják számon, a tőzsde a legjobb indikátora a gazdasági folyamatoknak – mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a BÉT50 – ötven hazai vállalat sikertörténete című kiadvány 10. jubileumi bemutatóján szerdán Budapesten.
Varga Mihály szerint az elmúlt időszakban a magyar tőzsdéről jó hírek érkeztek, a 35 évvel ezelőtti újranyitását követően már több mint 150 értékpapír érhető el a hazai tőzsdén. Az év mérföldkőnek tekinthető a tőzsdei kereskedésben, mivel a BÉT képes volt kiemelkedő eredményekre a komoly globális geopolitikai kihívások ellenére is. Mindez azt mutatja, hogy a magyar tőkepiac immár egy folyamatosan változó világgazdasági környezethez is képes volt hatékonyan alkalmazkodni – fejtette ki.
Varga Mihály rámutatott, hogy a legnagyobb szereplők teljesítményét mérő BUX-index 35 százalékkal emelkedett idén, júliusban átlépte a 100 ezer pontos határt. Ennél is fontosabbnak nevezte, hogy a kis- és közepes tőkeértékű cégek teljesítményét összegző BUMIX esetében pedig 40 százalékos volt a növekedés idén. A budapesti tőzsde megerősödése mögött két hajtóerő áll Varga Mihály szerint, az évről évre több kiválóságot felmutató hazai vállalati szféra, és a tőkepiaci oldal, azaz az értéktőzsde.
A BÉT50 programnak pedig továbbra is az a célja, hogy a hazai középvállalatok és a tőkepiac összekapcsolódjon – mondta, hozzátéve, az elmúlt 10 évben a kiadványok közel 500 hazai kiválóságot állítottak a figyelem középpontjába. A kiválasztott cégek több mint fele a központi gazdasági régióban működik, ez jelzi azt a potenciált is az elnök szerint, amelyet a többi régióban működő cégek rejtenek.
A jövőben a vidéki Magyarország cégeit is érdemesnek nevezte felmérni, ennek érdekében együttműködnek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK). A BÉT50 program idén is az innováció és az exportképesség kritériumait helyezi előtérbe, ebben segíthet a tőzsdei részvétel – fejtette ki.
Kitért arra, hogy a magyar háztartások pénzügyi vagyona 2025 második negyedévére új csúcsra, 115 ezer milliárd forint fölé emelkedett. Ebből a tőzsdei részvények aránya 2,9 százalék, ami kétszerese a 2016-os 1,2 százalékos értéknek, ami mutatja a hazai megtakarítók növekvő tőkepiaci aktivitását. Régiós szinten azonban elmarad, bőven van tér a fejlődésre – jelezte. A részvénybefektetések hozama az elmúlt 1,5 évtizedben 10,5 százalékos hozamnak feleltethető meg, vagyis a jelentős hozampotenciál lehetőséget biztosít a lakossági megtakarítások szélesebb bevonzásához.
Tóth Tibor, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezérigazgatója a konferencián az amerikai példán keresztül arról beszélt, hogy egy ország tőzsdéje a gazdaság motorja tud lenni, nem csak a vállalatoknak fontos a sikeres működése, hanem a lakosságnak is megtakarítási lehetőséget teremt. Alan Greenspan amerikai gazdaságtudós gondolatait idézte -, aki majdnem húsz évig volt a az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Federal Reserve (FED) elnöke – miszerint ha egy tőzsde jól megy, akkor a gazdaság beindul.
Felvetette, hogy ez igaz lehet a magyar gazdaságra: a BÉT 2023-ban 40 százalékkal, 2024-ben 30 százalékkal, idén már 35 százalékkal emelkedett, vagyis kirobbanó formában van. Eközben a magyar gazdaságpolitika legnagyobb kihívása a gazdaság újbóli növekedési pályára állítása – mondta. A kettősségre, hogy a tőzsdei cégek szárnyalnak, miközben “a gazdaságban keresik az irányt” szerinte a válasz az, hogy a jelenleg a tőzsdén lévő 155 cég az “elit klub“. A gazdaság egészét adó 500 ezer társas vállalkozás pedig még nem része ennek a szárnyalásnak. Akkor lesz erős és egészséges a magyar gazdaság, ha nem a német konjunktúrától függ, hanem a budapesti tőzsdén lévő cégek teljesítményétől – fejtette ki.
