Kezdőlap Portré Wágner Tibor a változásról. Zsinórmérték - korrektség, átláthatóság
No menu items!

Wágner Tibor a változásról. Zsinórmérték – korrektség, átláthatóság

A globalitás világában mindössze egy dolog állandó – a változás. A mondás igazságát jól ismeri Wágner Tibor, aki a Sony Mobile Communications európai értékesítési igazgatói pozíciója után, most a változásmenedzsment és a mobilvilág terén szerzett tapasztalatait hasznosítva, ígéretes új projekteknél vállal tanácsadói szerepet.

“A nagy átalakulásokkal mindig emberi sorsokról van szó, ezért rendkívül fontosnak tartom a korrektséget és az átláthatóságot.”

Wágner Tibor huszonkét országra kiterjedően irányította a Sony mobiltelefonos üzletágának tevékenységét Budapestről. Azon vezetők közé tartozott, akik az elmúlt évtizedekben, a fúziók, felvásárlások okán, úgy kerültek újabb és újabb cégekhez, hogy közben ők maguk, képletesen szólva ugyanabban a székben ültek.

– Az alkalmazkodás képességét nagy önfegyelemmel lehet gyakorolni, de hosszútávon felemészti azt, akiben alapból nincs meg a változás iránti nyitottság – vallja Wágner Tibor, aki szerencsésnek tartja magát, mert számára sosem okozott gondot, hogy az egyik kulturális és üzleti közegből egy másikba váltson. Amihez – ahogy mondja -, talán jó időben érkezett az első lecke: 1992-ben, a multinacionális cégek közül az elsők között megjelenő japán Panasonic-nál egy gyökeresen más emberi és üzleti mentalitáshoz kellett alkalmazkodnia.

Ezután már az sem jelentett nehézséget, amikor 1998-ban, fejvadász ajánlására, a Sonytól igazolt a 900 megaherzes mobiltelefónia hőskorának vezető cégéhez az Ericssonhoz. Fokozatosan ismerte meg azt a nemzetközi közeget, ami alapjaiban más, mint ami nálunk megszokott.

” Szavai szerint a legfőbb különbség az, hogy azok a társadalmi és morális szabályok, amelyeket ott betartanak, a mi térségünkben csak esetlegesen működnek.”

Wágner Tibor már ebben az időszakban megtanulta, hogy az üzleti életben bármi megtörténhet: a Sonynál került kapcsolatba a mobiltelefónia világával, majd miután az Ericssonhoz került, a svéd cég épp a Sony-val hozott létre közös mobil üzletágat, így a SonyEricssonnál folytatta menedzseri tevékenységét. Majd következett az újabb név és szervezeti változás: a Sony egyedül folytatta tevékenységét a mobil üzletágban. Wágner Tibor visszakerült a japán cég szervezetébe, ahol ugyan voltak régi ismerősök, de a szervezet alapjaiban más volt, mint korábban.

– A változások engem kevéssé frusztráltak, mert hamar megtanultam ezek kezelését és tudtam, hogy a szerepvállalásomra az új felállásban is igényt tartanak. A szervezetet azonban lényegesen jobban megviselték a nagy átstrukturálások, mert ilyenkor pozíciók szűntek meg, vagy kerültek át egy másik országba.

Az átalakulások legnehezebb szakasza

szerintem ezért az a köztes állapot, amikor a régi szervezetnek még működnie kell, de az új még nem formálódott eggyé annyira, hogy mindenki tisztán lássa a jövőt. Ilyenkor a vezető is jobban magára marad a döntéshozatalnál. Ezért is nagyon fontos ilyenkor, hogy igyekezzen a lehető legjobban tájékozódni és a megszerzett információkat folyamatosan megosztani a munkatársakkal.

A cégvezető szerint a helyzetüket annak idején megkönnyítette, hogy a közép-európai régióban a mobil telefon üzletáguk nagyon sokáig kiemelkedően teljesített. Így mindig pozitív sodrása volt a változásoknak, amelyekhez ígéretes jövőkép is társult.

Akkor is, amikor a Sony Ericsson megalakult nagy ambíciót adott az a cél, hogy a mobil kommunikáció vezető cégei közé tartoznak majd. Amit 4-5 év múlva el is értek. Amikor pedig az Ericsson kivásárlásával a Sonyhoz kerültek, komoly energiát adott, hogy a japán cég rengeteg figyelmet és energiát áldozott az elektronikai stratégiájának középpontjában álló mobil üzletágra.

Wágner Tibor szerint, a nagy átalakulások idején az is könnyebbség volt, hogy csapatában, a szakmai kompetencia mellett a kollégák győzni akarása is mindig pozitív löketet adott. Ehhez persze az is kellett, hogy olyanokkal szeret együtt dolgozni, akik önállóak, szakmailag rendkívül kompetensek és megbízhatóak. Ezért is volt számára lelkileg komoly megpróbáltatás, amikor a kényszerű átalakítások során a személyi kérdésekről kellett döntenie. Ilyenkor a zsinórmértéke az volt, hogy egy optimális szervezeti struktúrában és az ahhoz társuló pozíciókban gondolkodott. Ennek szellemében választotta ki a legjobb szakmai kompetenciával rendelkező munkatársakat. A kérdésre, hogy miként döntött, amikor két egyforma tudású szakember közül csak egyet tarthatott meg. Azt mondja, az ilyen kihívásokkal minden menedzsernek szembesülnie kell. Ő azt a stratégiát követte, hogy a személyes szimpátiát is félretéve csak a jövőt, az új szervezet érdekeit figyelte.

– Globalizálódó világunkban szinte teljesen mindegy, itthon, vagy a nemzetközi színtéren kell kiválasztani a szervezet számára legjobb munkatársakat – érvel. – A szakmai kompetenciák mérésére megvannak már a megfelelő metódusok, a személyes tulajdonságok gyors megismerését pedig az idők során megszerzett emberismeretem is segíti.

” Mivel a nagy átalakulásokkal mindig emberi sorsokról van szó, rendkívül fontosnak tartom a korrektséget és az átláthatóságot, amit a munkatársak nemcsak elvárnak, de többségében méltányolnak is. “

Pályafutásának izgalmas állomása volt, amikor a Sony mobil üzletágánál olyan világcégek globális ügyfélkapcsolati vezetője volt, mit a Deutsche Telekom és a  Hutchison. Ehhez kötődően Anglia, Olaszország, Németország mellett a távol-keleten is rendszeresen kellett tárgyalnia, sikeres üzleteket kötnie. Ezzel a korszakkal kapcsolatban a legfontosabb változásnak azt érzi, hogy az üzleti folyamatok direkt menedzselése, fejlesztése helyett a Sony mobil üzletág ország igazgatóinak,  country managereinek motiválásával, kontrollálásával és a teljesítménymenedzsment finomra hangolásával kellett foglalkoznia. Mindezt egy olyan piacon, ahol a két legjelentősebb szereplő viszi el az iparági profit döntő részét. Ezért is tartotta kiemelkedően fontosnak azt, hogy vezetési stílusa a munkatársai számára kiszámítható legyen és a sikerhez vezető keretfeltételek, valamint a személyre szabott elvárások mellé a folyamatos kontrollt is párosítsa.

– Ez az időszak azért is meghatározó volt a pályafutásomban, mert a világ legkülönbözőbb tájain, a legkülönfélébb nemzetiségű szakemberekkel folytatott tárgyalások hatására erőteljesen eltávolodtam a Közép-Európában megszokott, gyors eredményre törő, direkt tárgyalási stílustól. Számomra sokkal szimpatikusabb már a nyugati világban természetes, befogadóbb, több udvariassági és gondolkodási kört magába foglaló tárgyalási stílust és a hozzá kapcsolódó mentalitást. Ami tapasztalataim szerint jobb eredményességi mutatót is tud felmutatni.

Wágner Tibor az üzleti életben szerzett nemzetközi tapasztalatait összefoglalva azt mondja, a kelet-európai és a magyar munkavállalók több tekintetben is mások, mint a nyugat-európaiak. Utóbbiak, miközben megkérdőjelezhetetlen a szakértelmük, arra is képesek, hogy tisztán különválasszák a munkát és a magánéletet.

” A mi régiónk munkavállalói viszont érzelmileg sokkal inkább kötődnek a munkájukhoz és így egyfajta szövetet szőnek hivatali és magánéletük szálaiból.”

Ezért viszont hihetetlen érzelmekkel élik meg a sikereket, a kudarcokat és azt, ha a munkájukhoz nem kapják meg az általuk elvárhatónak gondolt támogatást. Ebben az érzelemdús közegben természetesen egy vezetőnek is egészen más eszközöket kell alkalmaznia a konfliktusmentes és eredményes munkakörnyezet kialakításáért. Cserébe viszont olyan elkötelezettségre, céghűségre számíthat, ami kimagasló eredmények elérésére teszi képessé a közösséget.

Mivel a mobiltelefonok piaca egy percig sem lassul, a szakember szerint itt csak az lehet hosszútávon is eredményes, aki folyamatosan képes a felfokozott tempóhoz igazodni. Annak kapcsán pedig, hogy a Sony mobil üzletága a piaci pozíciókeresés során újabb változások időszakát éli, Wagner Tibor úgy érezte, eljött a tényleges váltás és vele a szakmai feltöltődés időszaka, amikor az üzletágat átmenetileg kívülről szemlélve, megszerzett tudását egy teljesen új közegben, külsős tanácsadóként tudja hasznosítani.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A 2019-es utasforgalom 42 százaléka tért vissza a budapesti repülőtérre

Szeptemberben 639 051 utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, ami a tavalyi azonos időszakhoz képest több mint hatszoros növekedés, a 2019-es rekordévvel összehasonlítva pedig azt mutatja, hogy visszatért az utasforgalom 42 százaléka

Potápi Révkomáromban: a gyerekek nevelése soha nem lehet kísérlet tárgya

A gyerekek tanítása, nevelése soha nem lehet kísérlet tárgya, mert ha az oktatást elrontják, akkor azt már sohasem lehet bepótolni - jelentette ki Potápi Árpád János. A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a felvidéki Révkomáromban beszédet mondott a magyar kormány támogatásával megújult Eötvös Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola ünnepélyes átadásán.

Orbán Viktor: Az energia árát növeli, lerombolja a középosztályt Timmermans tevékenysége

Megöli az európai középosztályt, amit az Európai Bizottság és annak alelnöke, Frans Timmermans zöld megállapodásért felelős biztos a Fit for 55 nevű új klímacsomagjával csinál

Jövőre 260 ezer forint lesz a garantált bérminimum

Januártól a minimálbér 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig várhatóan 260 ezer forintra emelkedik - mondta Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója csütörtökön Szegeden.

Hírek

A 2019-es utasforgalom 42 százaléka tért vissza a budapesti repülőtérre

Szeptemberben 639 051 utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, ami a tavalyi azonos időszakhoz képest több mint hatszoros növekedés, a 2019-es rekordévvel összehasonlítva pedig azt mutatja, hogy visszatért az utasforgalom 42 százaléka

Látogatási tilalom a Semmelweis Egyetem öt klinikáján

A koronavírus-járvány és a szezonális fertőzések elkerülése érdekében látogatási tilalmat vezetett be öt klinikáján a Semmelweis Egyetem.

Uniós árkörkép. Budapesten a legolcsóbb a lakossági földgáz

A földgáz átlagára az uniós fővárosok közül Budapesten volt a legolcsóbb, míg a villamos energiáért a magyar háztartások a második legkedvezőbb árat fizették szeptemberben - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi árösszehasonlító vizsgálatából.

Ausztriában igazolni kell a munkahelyeken a vírus elleni védettséget

Ausztriában a kormány szerdai döntése értelmében a munkavállalók többségének novembertől dokumentummal kell igazolnia munkahelyén a koronavírus elleni védettséget.

Coronavírus – egyhetes kényszerszabadság Oroszországban

Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte, hogy a koronavírusjárvány-helyzet romlása miatt október 30. és november 7. között munkaszünetet tartsanak Oroszországban.

Csoportos társasági adó – közeleg a nyilatkozási határidő

A vállalkozásoknak pár hetük maradt eldönteni, hogy a csoportos társasági adóalanyiságot választják-e. A csoportos társasági adózással a cégek összességében akár 15 milliárd forintot is megtakaríthatnak - hívja fel a figyelmet a Mazars.

Áder János: az emberiség felelőtlenül használja a vizet

Alig található a Földön jó minőségű, könnyen hozzáférhető, tisztítás nélkül fogyasztható víz, mert az emberiség felelőtlenül használja a rendelkezésre álló vizet - közölte Áder János köztársasági elnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Öt évig bujkált a toplistás magyar bűnöző – Detroitban fogták el

Detroitban fogtak el egy költségvetési csalás miatt keresett magyar férfit - közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda.

Gazdaság

Jövőre 260 ezer forint lesz a garantált bérminimum

Januártól a minimálbér 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig várhatóan 260 ezer forintra emelkedik - mondta Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója csütörtökön Szegeden.

Románia. Növelte piaci részesedését az OTP

Az OTP Bank romániai leányvállalata elérte a 4 százalékos részesedést a román bankpiacon. Ezzel jó irányba halad afelé, hogy teljesítse a célul kitűzött 5 százalékos részesedés megszerzését - jelentette ki az OTP Bank Románia vezérigazgatója.

MNB: nőhetnek a kockázatok a moratórium lejárta után

A bankrendszer a pandémia okozta gazdasági sokk alatt is stabilan töltötte be gazdaságfinanszírozó szerepét. Ugyanakkor a törlesztési moratórium lejárta után a kockázatok várhatóan növekednek majd - olvasható a Magyar Nemzeti Bank friss Makroprudenciális jelentésében.

Moratórium – körkép. Kevesen kérik a hosszabbítást

Az ügyfelek közül kevesen élnek a meghosszabbított hiteltörlesztési moratóriummal, amelyet novembertől már csak a rászorulók vehetnek igénybe - közölték a pénzintézetek.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom