Hirdetés
Kezdőlap Portré Wágner Tibor a változásról. Zsinórmérték - korrektség, átláthatóság

Wágner Tibor a változásról. Zsinórmérték – korrektség, átláthatóság

A globalitás világában mindössze egy dolog állandó – a változás. A mondás igazságát jól ismeri Wágner Tibor, aki a Sony Mobile Communications európai értékesítési igazgatói pozíciója után, most a változásmenedzsment és a mobilvilág terén szerzett tapasztalatait hasznosítva, ígéretes új projekteknél vállal tanácsadói szerepet.

“A nagy átalakulásokkal mindig emberi sorsokról van szó, ezért rendkívül fontosnak tartom a korrektséget és az átláthatóságot.”

Wágner Tibor huszonkét országra kiterjedően irányította a Sony mobiltelefonos üzletágának tevékenységét Budapestről. Azon vezetők közé tartozott, akik az elmúlt évtizedekben, a fúziók, felvásárlások okán, úgy kerültek újabb és újabb cégekhez, hogy közben ők maguk, képletesen szólva ugyanabban a székben ültek.

– Az alkalmazkodás képességét nagy önfegyelemmel lehet gyakorolni, de hosszútávon felemészti azt, akiben alapból nincs meg a változás iránti nyitottság – vallja Wágner Tibor, aki szerencsésnek tartja magát, mert számára sosem okozott gondot, hogy az egyik kulturális és üzleti közegből egy másikba váltson. Amihez – ahogy mondja -, talán jó időben érkezett az első lecke: 1992-ben, a multinacionális cégek közül az elsők között megjelenő japán Panasonic-nál egy gyökeresen más emberi és üzleti mentalitáshoz kellett alkalmazkodnia.

Ezután már az sem jelentett nehézséget, amikor 1998-ban, fejvadász ajánlására, a Sonytól igazolt a 900 megaherzes mobiltelefónia hőskorának vezető cégéhez az Ericssonhoz. Fokozatosan ismerte meg azt a nemzetközi közeget, ami alapjaiban más, mint ami nálunk megszokott.

” Szavai szerint a legfőbb különbség az, hogy azok a társadalmi és morális szabályok, amelyeket ott betartanak, a mi térségünkben csak esetlegesen működnek.”

Wágner Tibor már ebben az időszakban megtanulta, hogy az üzleti életben bármi megtörténhet: a Sonynál került kapcsolatba a mobiltelefónia világával, majd miután az Ericssonhoz került, a svéd cég épp a Sony-val hozott létre közös mobil üzletágat, így a SonyEricssonnál folytatta menedzseri tevékenységét. Majd következett az újabb név és szervezeti változás: a Sony egyedül folytatta tevékenységét a mobil üzletágban. Wágner Tibor visszakerült a japán cég szervezetébe, ahol ugyan voltak régi ismerősök, de a szervezet alapjaiban más volt, mint korábban.

– A változások engem kevéssé frusztráltak, mert hamar megtanultam ezek kezelését és tudtam, hogy a szerepvállalásomra az új felállásban is igényt tartanak. A szervezetet azonban lényegesen jobban megviselték a nagy átstrukturálások, mert ilyenkor pozíciók szűntek meg, vagy kerültek át egy másik országba.

Az átalakulások legnehezebb szakasza

szerintem ezért az a köztes állapot, amikor a régi szervezetnek még működnie kell, de az új még nem formálódott eggyé annyira, hogy mindenki tisztán lássa a jövőt. Ilyenkor a vezető is jobban magára marad a döntéshozatalnál. Ezért is nagyon fontos ilyenkor, hogy igyekezzen a lehető legjobban tájékozódni és a megszerzett információkat folyamatosan megosztani a munkatársakkal.

A cégvezető szerint a helyzetüket annak idején megkönnyítette, hogy a közép-európai régióban a mobil telefon üzletáguk nagyon sokáig kiemelkedően teljesített. Így mindig pozitív sodrása volt a változásoknak, amelyekhez ígéretes jövőkép is társult.

Akkor is, amikor a Sony Ericsson megalakult nagy ambíciót adott az a cél, hogy a mobil kommunikáció vezető cégei közé tartoznak majd. Amit 4-5 év múlva el is értek. Amikor pedig az Ericsson kivásárlásával a Sonyhoz kerültek, komoly energiát adott, hogy a japán cég rengeteg figyelmet és energiát áldozott az elektronikai stratégiájának középpontjában álló mobil üzletágra.

Wágner Tibor szerint, a nagy átalakulások idején az is könnyebbség volt, hogy csapatában, a szakmai kompetencia mellett a kollégák győzni akarása is mindig pozitív löketet adott. Ehhez persze az is kellett, hogy olyanokkal szeret együtt dolgozni, akik önállóak, szakmailag rendkívül kompetensek és megbízhatóak. Ezért is volt számára lelkileg komoly megpróbáltatás, amikor a kényszerű átalakítások során a személyi kérdésekről kellett döntenie. Ilyenkor a zsinórmértéke az volt, hogy egy optimális szervezeti struktúrában és az ahhoz társuló pozíciókban gondolkodott. Ennek szellemében választotta ki a legjobb szakmai kompetenciával rendelkező munkatársakat. A kérdésre, hogy miként döntött, amikor két egyforma tudású szakember közül csak egyet tarthatott meg. Azt mondja, az ilyen kihívásokkal minden menedzsernek szembesülnie kell. Ő azt a stratégiát követte, hogy a személyes szimpátiát is félretéve csak a jövőt, az új szervezet érdekeit figyelte.

– Globalizálódó világunkban szinte teljesen mindegy, itthon, vagy a nemzetközi színtéren kell kiválasztani a szervezet számára legjobb munkatársakat – érvel. – A szakmai kompetenciák mérésére megvannak már a megfelelő metódusok, a személyes tulajdonságok gyors megismerését pedig az idők során megszerzett emberismeretem is segíti.

” Mivel a nagy átalakulásokkal mindig emberi sorsokról van szó, rendkívül fontosnak tartom a korrektséget és az átláthatóságot, amit a munkatársak nemcsak elvárnak, de többségében méltányolnak is. “

Pályafutásának izgalmas állomása volt, amikor a Sony mobil üzletágánál olyan világcégek globális ügyfélkapcsolati vezetője volt, mit a Deutsche Telekom és a  Hutchison. Ehhez kötődően Anglia, Olaszország, Németország mellett a távol-keleten is rendszeresen kellett tárgyalnia, sikeres üzleteket kötnie. Ezzel a korszakkal kapcsolatban a legfontosabb változásnak azt érzi, hogy az üzleti folyamatok direkt menedzselése, fejlesztése helyett a Sony mobil üzletág ország igazgatóinak,  country managereinek motiválásával, kontrollálásával és a teljesítménymenedzsment finomra hangolásával kellett foglalkoznia. Mindezt egy olyan piacon, ahol a két legjelentősebb szereplő viszi el az iparági profit döntő részét. Ezért is tartotta kiemelkedően fontosnak azt, hogy vezetési stílusa a munkatársai számára kiszámítható legyen és a sikerhez vezető keretfeltételek, valamint a személyre szabott elvárások mellé a folyamatos kontrollt is párosítsa.

– Ez az időszak azért is meghatározó volt a pályafutásomban, mert a világ legkülönbözőbb tájain, a legkülönfélébb nemzetiségű szakemberekkel folytatott tárgyalások hatására erőteljesen eltávolodtam a Közép-Európában megszokott, gyors eredményre törő, direkt tárgyalási stílustól. Számomra sokkal szimpatikusabb már a nyugati világban természetes, befogadóbb, több udvariassági és gondolkodási kört magába foglaló tárgyalási stílust és a hozzá kapcsolódó mentalitást. Ami tapasztalataim szerint jobb eredményességi mutatót is tud felmutatni.

Wágner Tibor az üzleti életben szerzett nemzetközi tapasztalatait összefoglalva azt mondja, a kelet-európai és a magyar munkavállalók több tekintetben is mások, mint a nyugat-európaiak. Utóbbiak, miközben megkérdőjelezhetetlen a szakértelmük, arra is képesek, hogy tisztán különválasszák a munkát és a magánéletet.

” A mi régiónk munkavállalói viszont érzelmileg sokkal inkább kötődnek a munkájukhoz és így egyfajta szövetet szőnek hivatali és magánéletük szálaiból.”

Ezért viszont hihetetlen érzelmekkel élik meg a sikereket, a kudarcokat és azt, ha a munkájukhoz nem kapják meg az általuk elvárhatónak gondolt támogatást. Ebben az érzelemdús közegben természetesen egy vezetőnek is egészen más eszközöket kell alkalmaznia a konfliktusmentes és eredményes munkakörnyezet kialakításáért. Cserébe viszont olyan elkötelezettségre, céghűségre számíthat, ami kimagasló eredmények elérésére teszi képessé a közösséget.

Mivel a mobiltelefonok piaca egy percig sem lassul, a szakember szerint itt csak az lehet hosszútávon is eredményes, aki folyamatosan képes a felfokozott tempóhoz igazodni. Annak kapcsán pedig, hogy a Sony mobil üzletága a piaci pozíciókeresés során újabb változások időszakát éli, Wagner Tibor úgy érezte, eljött a tényleges váltás és vele a szakmai feltöltődés időszaka, amikor az üzletágat átmenetileg kívülről szemlélve, megszerzett tudását egy teljesen új közegben, külsős tanácsadóként tudja hasznosítani.

Friss

Tőzsde – Erősödéssel nyitottak a New York-i mutatók

Pluszban nyitottak a New York-i tőzsde irányadó indexei szerdán a keddi jelentős, három százalék körüli gyengülés után.

Európai Bizottság: egyedülálló a magyar növekedés

Egyedülálló mértékben nőtt a magyar gazdaság, de a növekedés hamarosan korlátokba fog ütközni - áll az Európai Bizottság (EB) az európai szemeszter keretében közzétett országjelentésében.

Elfogadták Budapest költségvetését

Elfogadta a fővárosi önkormányzat 2020-as összevont költségvetését a Fővárosi Közgyűlés. Karácsony Gergely főpolgármester szerint zöld büdzsé született.

India fővárosa a legszennyezettebb a világon

Két egymást követő évben is Újdelhi lett a világ legszennyezettebb fővárosa az IQ AirVisual, légszennyezettséget vizsgáló svájci cég összesítése szerint.

Hírek

India fővárosa a legszennyezettebb a világon

Két egymást követő évben is Újdelhi lett a világ legszennyezettebb fővárosa az IQ AirVisual, légszennyezettséget vizsgáló svájci cég összesítése szerint.

Lemondott a Disney elnöke – házon belülről pótolják

Távozik a Diseny elnöki posztjáról Hollywood egyik legnagyobb hatalmú embere, Bob Iger, aki 2005 óta vezette a médiacéget. A Disney Bob Chapeket nevezte ki utódjául - írta a BBC hírportálja.

Hajléktalanok nevére íratott cégeket a számlagyáros

Mintegy 800 millió forint kárt okozott a költségvetésnek az a férfi, aki külföldről behozott hús áfájával csalt, fantomcégeit pedig hajléktalanok nevére íratta. Az ügyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vádemelést javasol.

Péntektől olcsóbban tankolhatunk

A koronavírus Európában való megjelenése komoly hatással van az olajárra, ami újból csökkenésnek indult. Péntektől a hazai üzemanyagárak is csökkennek, bruttó 2-2 forinttal.

Vesztegetés – Két tábornokot jogerősen letöltendő börtönre ítéltek

Két tábornokot minősített vesztegetés miatt jogerősen három, illetve két év börtönnel és 27 millió, illetve 50 millió forint vagyonelkobzással sújtott a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú határozatában.

WikiLeaks-iratok. Megkezdődött Julian Assange kiadatási pere

Megkezdődött Londonban a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója, Julian Assange kiadatási pere.

Ökológia és gazdaság fórum – kamarai munkacsoport alakul

Ökológia és gazdaság fórum néven munkacsoportot alakítanak a Magyar Mérnöki Kamarában. Céljuk a Föld ökológiai állapotának romlása és a klímaváltozás miatti kihívásokra mérnökileg megalapozott és szakmailag koordinált javaslatok kidolgozása.

Félmillió euró. Árverésen a Rubik-kockákból kirakott Mona Lisa

Jóval a becsült ár fölött, 480 200 euróért (162 millió forint) kelt el a 330 darab Rubik-kockából kirakott Mona Lisa, melyet Invader utcaművész készített.

Koronavírus – Ötéves mélypont alatt az olajfeldolgozás Kínában

Kínában több mint öt éves szintjére esett az olajfeldolgozás a lanyhuló kereslet miatt. Újabb külföldi cégek jelezték, hogy a vártnál gyengébb eredményeket várnak a folyó negyedévre a koronavírus hatásai miatt.

Integrált mobilalkalmazás a Budapesten közlekedőknek

Új mobilalkalmazást fejlesztett a városi közlekedés megkönnyítésére egy nemzetközi kutatásfejlesztési projekt részeként a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ Zrt.) leányvállalatának vezetésével - közölte a NÚSZ Zrt.

Okos e-hálózat épül Zsombón

Okos hálózat mintaprojektet indított az MVM Csoporthoz tartozó NKM Áramhálózati Kft. Zsombón, a rendszert csütörtökön adták át a Csongrád megyei községben.

Július 1-jétől megkezdik az illegális hulladéklerakók felszámolását

Július 1-jétől életbe lép a klíma- és természetvédelmi akcióterv első pontja, megkezdik az illegális hulladéklerakók felszámolását. Az utak melletti árkokat, a vasútvonalak környékét is kötelező lesz megtisztítani, összegyűjtik az erdők, szántóföldek, települések szélére kihordott hulladékkupacokat is.

Gazdaság

KSH: a nettó átlagkereset tavaly 244 600 forint volt

Tavaly decemberben a bruttó átlagkereset 406 400 forint volt, 13,1 százalékkal magasabb, mint egy éve. A 2019. január-decemberi átlagkereset 367 800, a nettó 244 600 forint volt, mindkettő 11,4 százalékkal nőtt 2018-hoz viszonyítva - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Londoni elemzők: idén nem emel kamatot az MNB

Londoni pénzügyi elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának hangvétele a korábbiaknál szigorúbbnak tűnik, az alapkamat emelése azonban várhatóan még jó ideig nem kerül napirendre.

Monetáris tanács – marad az alapkamat 0,9 százalék

A monetáris tanács legközelebb a márciusi Inflációs jelentés keretében fogja átfogóan értékelni a makrogazdasági folyamatokat, és arra alapozva határozza meg, milyen mértékű lépés szükséges az inflációs cél elérése érdekében - közölte a testület.

Az MNB az azonnali fizetési rendszerről

A magyar pénzügyi szektor története legnagyobb fejlesztésének nevezte a március 2-ától üzemelő azonnali fizetési rendszert Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója egy háttérbeszélgetésen.

PM: idén januárban is többlettel zárt a költségvetés

Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere januárban 2051,9 milliárd forint bevételre tett szert, az egy évvel korábbit 82,0 milliárd forinttal, 4,2 százalékkal meghaladva.

Kilenc havi csúcson a januári euróövezeti infláció

Januárban kilenc havi csúcsra emelkedett az euróövezeti infláció az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közzétett jelentése alapján.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom