Zentai Péter
Zentai Péter neve mára egyet jelent a fenntarthatóság elvére épülő, nagy léptékű ingatlanfejlesztésekkel és a szállodaipari terjeszkedéssel. Az iDom Csoport alapítója és a Hilaris Hotels tulajdonosa szerint a zöldszemlélet nem csupán trend vagy kommunikációs eszköz, hanem az üzleti filozófia egyik alappillére. AzÜzlet gazdasági magazin közönségszavazásán nem véletlenül választották 2025-ban az Év üzletemberének.
Tulajdonosként és ingatlanfejlesztőként olyan, Budapest jövőjét formáló beruházások jellemzik Zentai Péter portfólióját, mint az Északi és Déli Városkapu koncepciója, a GATE-projektek, a sukorói partfejlesztés vagy a Váci úti Láng Negyed.
– A nevét gyakran említik együtt a főváros jövőjét formáló beruházásokkal. Milyen szemlélet vezérli ezeket a projekteket?
Zentai Péter: Hosszú távon csak az a fejlesztés lehet sikeres, amely egyszerre veszi figyelembe a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontokat. Legyen szó szállodáról, lakóparkról vagy akár egy új városrészről, az első kérdés mindig az, hogy ez a beruházás hogyan tudja szolgálni az emberek életminőségét – most és a jövőben is. A cél nem csupán az, hogy épületeket húzzunk fel, hanem hogy élhető városi környezetet hozzunk létre. Ennek a szemléletnek az egyik mintapéldája a XIII. kerületben épülő Beluga lakópark. A Duna-parti fejlesztés nem csupán modern lakásokat kínál, hanem egy újfajta városi életmodellt is: intelligens otthon rendszerekkel, korszerű épületgépészettel, közösségi terekkel és olyan funkciókkal, amelyek a mindennapi komfortérzetet helyezik előtérbe. Az ingatlanfejlesztésben ma már nem a négyzetméter a legfontosabb értékmérő, hanem az, hogy egy lakókörnyezet mennyire biztosít fenntartható, minőségi környezetet a lakóinak.
– A XIII. kerületben fejlődő Láng negyed a legnagyobb volumenű fővárosi projekt. Miben más ez a fejlesztés, mint a többi?
A Láng negyed valóban város a városban. Egy komplex, integrált, több mint nyolchektáros városfejlesztésről beszélünk, ahol a korábbi Láng Gépgyár területén lakóingatlanok, irodák, szálloda, sport- és közösségi létesítmények, valamint zöldfelületek egységes rendszerben valósulnak meg. Ez a projekt nemcsak mérete miatt egyedülálló, hanem szemléletében is. Az ipari örökség megőrzése, a rozsdaövezet újrahasznosítása és a modern, energiahatékony technológiák együttesen mutatják meg, hogyan nézhet ki a fenntartható városfejlesztés a 21. században.
A fenntarthatóság itt sem csak a környezettudatos, energiagazdaságos megoldásokról szól. A műemléki épületek megújítása, a zöldfelületek integrálása és a közlekedési terhelés csökkentése mind a fejlesztési koncepció részeit képezik. A Láng negyed projekt keretében így mintegy közel 170 ezer négyzetméternyi lakóingatlan (csaknem 3000 lakás), 130 ezer négyzetméternyi iroda, egy 500 szobás 4* superior szálloda és több, mint 3000 parkoló jön létre. A területen négy különálló toronyból álló, 65 méter magas irodaház is épül.
A beruházás mérete és összetettsége regionális szinten is kiemelkedő. 2025 végén újabb mérföldkőhöz érkezett a fejlesztés, amikor ünnepélyes keretek között letették a vizes sportokat tömörítő nemzetközi szövetség, a World Aquatics budapesti székházának alapkövét. Ez az épület a projekt egyik kiemelt eleme lesz: nem csupán globális adminisztratív központként funkcionál, hanem világszínvonalú edző- és fejlesztési bázisként is szolgálja majd a nemzetközi vizes sportéletet. A közel egy 1,8 milliárd euró értékű komplex ingatlanfejlesztés várhatóan 2031-re készül el.
A Láng negyed beruházás jelentősége azonban túlmutat magán az építkezésen: annak megvalósítása olyan új együttműködési modellt teremthet, amelyben a fejlesztők, a szabályozók és a zöldfinanszírozást nyújtó bankok közös elkötelezettséget vállalnak a fenntartható városfejlesztésért.
– Hogyan lehet valóban élhető városi környezetet teremteni ekkora léptékben?
A vertikális beépítés – azaz a toronyház – lehetőséget ad arra, hogy ugyanakkora területen több lakást hozzunk létre, miközben értékes zöldfelületeket szabadítunk fel. Ez nemcsak városépítészeti, hanem társadalmi kérdés is. A modell, amit kidolgoztunk, keresztfinanszírozáson alapul: a felsőbb szinteken kialakított, prémium kategóriájú lakások értékesítéséből származó bevételek teszik lehetővé, hogy az alsóbb emeleteken kedvezőbb árú, szintén korszerű műszaki tartalommal rendelkező, alacsony üzemeltetési költségű lakások jöhessenek létre, állami és önkormányzati finanszírozás helyett vállalkozói tőkéből, miközben a közösségi és szociális funkciók is megvalósulhatnak.
Így tudjuk mérsékelni a lakhatási válságot anélkül, hogy kompromisszumot kötnénk a minőség terén. Mivel Budapesten jelenleg 250-350 ezer új lakás hiányzik a piacról, ez a téma a következő évek egyik legnagyobb városfejlesztési kihívása. Ingatlanfejlesztőként ezt a hiányt olyan megoldásokkal kívánjuk mérsékelni, amelyek egyszerre kínálnak kiváló műszaki tartalmat és valódi megfizethetőséget. Célkitűzésünk szerint az általuk létrehozott új lakások átlagos négyzetméterára 2 millió forint alatt tartható, nem a minőség csökkentésével, hanem a hatékony tervezés, a korszerű technológiák alkalmazása és az optimalizált kivitelezési folyamatok révén. Az általam kifejlesztett, a magyar piac sajátosságait szem előtt tartó toronyházépítési modell lényege, hogy az elavult, energiapazarló panelházak helyén korszerű magas épületek jöjjenek létre állami és önkormányzati források bevonása nélkül, a meglévő lakók érdekeinek figyelembevételével.
A koncepció alapját a geotermikus rendszerek, a modern építéstechnológiák és az integrált energetikai megoldások adják. Ezek együttes alkalmazása hosszú távon csökkenti az üzemeltetési költségeket, így az elkészült épületek évtizedeken át biztosíthatják az alacsony rezsit és a kiszámítható fenntartást.
Fontos látni, hogy a zöldtechnológia alkalmazása nem többletkiadás, hanem tudatos, hosszú távú befektetés. Egy jól megtervezett beruházás nemcsak új otthonokat hoz létre, hanem teljes városrészeket is képes új fejlődési pályára állítani. A felelősség ezért nem csupán az építés pillanatára szól, hanem arra, hogy a létrejövő városi környezet hosszú távon környezetbarát, gazdaságilag fenntartható és a következő generációk számára is élhető maradjon.
– A fenntarthatóság mellett a társadalmi felelősségvállalás is fontos szerepet tölt be az ön tevékenységében. Mi motiválja ebben?
Hiszek abban, hogy a siker kötelez. Amikor az ember vállalkozóként előrébb jut, lehetősége és egyben felelőssége is van abban, hogy visszaadjon valamit a közösségnek. Ezért támogattam személyesen a Covid-árvákat, és ezért vállalok szerepet olyan ügyekben is, mint a fiatal tehetségek támogatása vagy kulturális programok szervezése. Az ingatlanok falakat adnak az élethez – a tartalmat viszont közösség, értékek és felelősség tölti meg.
– Mit tart a legfontosabb értéknek a következő években?
Együttműködés. Ahhoz, hogy valóban élhető, fenntartható és fejlődőképes városi környezeteket hozzunk létre, össze kell kapcsolni a fejlesztői tapasztalatot, a szabályozói felelősséget és a zöldfinanszírozási eszközöket. Az ingatlanpiac nem öncélú, ha jól csináljuk, pozitív társadalmi változások motorja lehet – ezt a jövőképet szeretném építeni.
Érsek M. Zoltán
