Page 74 - Layout 1

EXKLUZÍV

LOMBARD STREETRE A CABLE CARRAL

A városban forgatott legismertebb sorozat, valamint a világ
talán legnevesebb tömegközlekedési eszköze – a világ legme-
redekebb hírében álló utcái és legkanyargósabb útja – össze-
kapcsolódik. Nevezetesen, a „San Francisco utcáin”, a cable
car, a Nob Hill és az azt átszelő Lombard Street. Utóbbi leg-
ismertebb, 145 méteres szakaszán 10 hajtűkanyar segít az au-
tósoknak leküzdeni az emelkedőt, ami az úttest melletti lépcsőn
247 foknak felel meg. A legjobb kilátásban a Lombard Streetet
– annak legismertebb szakaszán – keresztező Hyde Streeten
végigsétálva lehet részünk. Az út a Fisherman's Wharftól indul,
majd 103 méter emelkedés után az üzleti negyed főutcáján, a
Market Streeten végződve ereszkedik le. A megerőltető utat
elejétől a végéig megtehetjük cable carral. Utóbbi a világ utolsó
kábelvontatású városi tömegközlekedési eszközeként 1873 óta
küzdi le 17 kilométeren a belváros dombjait. Évente 7 millióan
váltják meg rá a speciális, 8 dolláros vonaljegyet. Feltehetőleg
kivétel nélkül turisták. Az élelmesebbek a 2,50 dolláros normál
vonaljeggyel nosztalgia-villamosoznak, mert az „F Line” 32
megállóját megtévő villamosok az ’50-es években olasz váro-
sokban kezdték a pályafutásukat.

A KÍNAIAK, A HIPPIK ÉS A MELEGEK NEGYEDEI

A kínai negyed a Nob Hill lábánál, a Downtown szomszédságában terül el.
Nem nagy, de autentikus és az első volt Ázsián kívül. A „Dragon Gates”-t
átlépve más világba csöppenünk: kifőzdék, éttermek, üzletek, teázók, tömeg,
szerencsesütigyár, hamisítatlan Made in China 24 San Franciscó-i háztömb
területén, 100 ezer amerikai–kínai lakóval.

A kínaiak szomszédjai a hippik a Haight-Ashbury negyedben. A ’60-as évektől
ez volt a beat és a hippi mozgalom központja. A zenei életet többek között
Janis Joplin és Jimi Hendrix határozta meg. Utóbbi „Red House” című legendás
számát az 1524 Haight Street ihlette, ahol a barátnője élt. Egy további legenda
a negyedből a Bajorországban született Levi Strauss. A szerencséjét Amerikában
megpróbáló fiúnak, ügyes keze mellett, kiváló üzleti érzéke volt. Rájött, hogy a
XIX. század közepén az öblöt elárasztó aranyásóknak a szövetnél strapabíróbb
nadrág kell. A vitorlavászonból készült „jeans” elnyűhetetlensége hamar
fogalom lett. Tömegek vásárolták; Strauss alig győzött lépést tartani a
kereslettel a Battery Streeten működő varrodájában, pedig a hippimozgalom
kezdetéig nem is volt sikk farmert hordani. A gyár helyén 1998 óta „Levi
Strauss Plaza” néven a cég központja, kulturális centrum és park létesült.

A Castro, a világ legismertebb LMBTQ negyede a XIX. században épült ki,
amikortól villamos köti össze a Downtownnal. Eleinte „Little Scandinavia”-
ként volt ismert, ugyanis svédek, norvégok, finnek lakták. 1967 nyarán, a
„Summer of Love” idején, amikor százezerszámra özönlöttek az amerikai
fiatalok San Franciscóba, hogy egy szabadabb világot álmodjanak, a Castro
lett a mozgalom epicentruma. Ekkoriban telepedtek le a melegek, mert
fillérekért tudtak lakásokat venni a lerobbant viktoriánus házakból az előváro-
sokba költöző középosztálybéliektől. Érdekes és részben meglepő, hogy egy
felmérés szerint a Castro lakosságának 81 százaléka európai–amerikai, 58
százaléka férfi, 59 százaléka heteroszexuális(!), 71 százaléka értelmiségi, 72
százaléka pedig demokrata szavazó.
.
74