Page 35 - Layout 1
P. 35

KALANDOZÓ





















             NÖVÉNYRITKASÁGOK ÉS ÉPÍTÉSZETI EMLÉKEK AZ ALCSÚTI ARBORÉTUMBAN


               ácrátóthoz hasonlóan az Alcsút és Vértesdoboz   homlokzata és kápolnája ma is a terület uradalmi
            Vegyesülésével létrejött Alcsútdoboz is közel van   múltját idézi. A Babaház, a Gloriett és a Medveház
            Budapesthez: mindössze 40 km-re található a fő-  pedig a régi angolpark jó állapotban megmaradt épít-
            várostól. Hatalmas arborétuma igazi paradicsom a   ményeiként gazdagítja az időutazás élményét.
            növényritkaságok és a természet kedvelőinek.    Az eredetileg 300 fajt számláló gyűjtemény mára
             Története 1825-ben kezdődött, amikor az Alcsút   540 tételessé nőtt. Különleges büszkeségei többek
            települést is birtokló József nádor felismerte, milyen   között az erős platánok, a török mogyorók és a vérbükkök
            előnyösek a Vértes lábainál elterülő völgy természeti   és persze az öreg óriástuja. Az arborétumban gyakran
            adottságai. A növénykedvelő főúr így a kertjét hama-  szerveznek ismeretterjesztő, szórakoztató eseményeket,
            rosan különleges fajokkal népesítette be, miközben   miközben a tavaszi hóvirágünnep és a nyári szentjá-
            a Pollack Mihály által tervezett klasszicista kastély   nosbogár-rajzás egyaránt különleges élményt jelent.   Fotók: Alcsúti Arborétum


                                                                            AZ ALFÖLD TENGERSÍK
                                                                            VIDÉKE: HORTOBÁGY

                                                                                                   végtelen,  tökéletes
                                                                                               Asíkság gondolatával
                                                                                               társított Hortobágy köz-
                                                                                               ség az azonos nevű táj-
                                                                                               egység központjában he-
                                                                                               lyezkedik el, Hajdú-Bihar
                                                                            megye nyugati részén. A terület jellegét meg-
                                                                            határozó szikes pusztaság nem természeti kép-
                                                                            ződmény, inkább az emberi beavatkozás ered-
                                                                            ménye, mert a 19. század közepi folyószabályo-
             MESTERSÉGES GYILKOSTÓ A BAKONYBAN                             zások után a gátak közé szorított Tisza nem
                                                                            táplálta többé a korábban vizes, mocsaras felszínt.
                 Magas-Bakony mélyén, Bakonybéltől   ketté: a Hamuházi-séd patak felduzzasz-  Ennek eredményeként pedig a ma ismert puszták
            Aészakra fekszik a Hubertlaki-tó, amit   tásakor egy égerest öntöttek el vízzel,  és mocsarak páratlanul gazdag élővilágot rejtenek.
            a vízből kiálló, jellegzetes facsonkok miatt   hogy mesterséges tóként vaditatót hoz- A túzok, a sziki pacsirta, az erdei útifű és a keskeny-
            Gyilkos-tóként is szoktak emlegetni – er-  zanak létre. A fatörzsek nem bírták a víz- levelű lórom csupán néhány példát jelent a terület
            délyi „testvére” mintájára. Nevét a közeli   tömeg állandó terhelését, így keletkeztek  védett állat- és növényfajaira. A természeti kincsek
            Hubertlak után kapta, ahol az Esterházyak   a tó képét meghatározó facsonkok.   látványa mellett a terület építészeti és kulturális
            vadászháza állt. A mai Hubertlaki kulcsos-  A tó legegyszerűbben a Bakonybélhez  öröksége miatt is érdemes ellátogatni a Hortobágyra,
            ház az egykori birtokosok 1967-ben leégett   közeli Emil-réttől indulva, a kék kereszt jel- amelynek szimbóluma, a klasszicista stílusú Kilenc-
            vadászrezidenciájának helyére épült.   zést követve érhető el, miközben a közelben  lyukú híd 1833 óta gyönyörködteti az utazókat, mi-
             Míg az épülettel egy tűzvész végzett,   futó Hubertlaki Erdei Tanösvény a terület  közben a település Pásztormúzeuma vásárok, csárdák
            addig a tó fatörzseit egy árasztás törte   számos titkát feltárja.   és hatalmas szürkemarha-gulyák emlékét őrzi.

                                                                                                              35
   30   31   32   33   34   35   36   37   38   39   40