Page 24 - Layout 1

ITTHON

A NÉPI KULTÚRA ŐRZŐI

ÉS BEMUTATÓI

SKANZENZENEK SZENTENDRÉTŐL HOLLÓKŐIG

Szöveg: Szikora Katalin

A skanzen svéd kifejezés, így nevezték az első szabadtéri néprajzi múzeumot, ami
Stockholmban nyílt meg 1891-ben. Ezt követték a többiek, köztük a magyarorszá-
giak, amelyeket falumúzeumként vagy szabadtéri néprajzi gyűjteményként is szá-
montartunk. A közös lényeg: a múlt életformáinak megőrzése és bemutatása.

SZENTENDREI SZABADTÉRI

NÉPRAJZI MÚZEUM
z Magyarország legnagyobb és leg-
Eismertebb szabadtéri múzeuma, ahol
1967 óta fogadják az érdeklődőket. Az
idetelepített és újból felépített, korhű épü-
letek felidézik a 18., a 19. és a 20. század
népi építészetét és a vidéki életmódot. A
63 hektáros skanzen kisvasúttal is bejár-
ható, de kerékpárral is lehet közlekedni,
ami hasznos a segítség, mert a területen
több mint 300 élethű épület várja a láto-
gatókat.
A szentendrei falumúzeum kilenc táj-
egységre bontva mutatja be a régi falusi
életet a Felső- Tisza-vidéken, a Kisalföldön,
a Nyugat-Dunántúlon, az alföldi mezővá-
rosokban, a Bakonyban és a Balaton-fel-
vidéken, a Dél-Dunántúlon, de bepillant-
hatunk a felföldi mezővárosok és az észak-
magyarországi falvak életébe, népszoká-
saiba is. 2022. május 22-től látogatható
a skanzen kilencedik tájegysége, a mú-
zeum eddigi legnagyobb vállalkozása, az
Erdély épületegyüttes.
A nyári időszakban különböző kiállítá-
sokat és mesterségbemutatókat tartanak,
és az évszakok hagyományaihoz szervezik
a tematikus programokat, most például
az adventi készülődést.

24