Page 27 - Layout 1
P. 27

ITTHON


            SÓSTÓI MÚZEUMFALU
            N  yíregyháza mellett, közel a strandhoz alakították ki a Sóstói
               Múzeumfalut, ami Magyarország legnagyobb regionális sza-
            badtéri néprajzi múzeuma. Egységes építészeti keretben lehet meg-
            tekinteni öt nyírségi tájegység népi építészetét és kultúráját.
             Tematikusan az Észak-Tiszántúl népi építészetét, hagyományait
            őrzik itt. A múzeumfalu központjában kézművesműhelyeket, elemi
            iskolát, tűzoltószertárát, harangtornyot, templomot, malmot, sza-
            tócsboltot és egy kocsmát találunk. Az épületek többségét eredeti
            helyszínükről telepítették át, a berendezésükkel együtt.
             A skanzen területén több mint 80 épületet járhatunk végig.  A régi
            falusi életet idézik fel a hajdani népi mesterségeket bemutató műhelyek,
            köztük egy borbélyüzlet és egy kovácsműhely. Egyedülálló érdekesség a
            18. században betelepült szlovákok (ők voltak a tirpákok) jellegzetes bo-
            kortanyái. Különlegesség a nyírségi kisnemesi porta és a fejfás temető.
            Az épületeket őshonos gyümölcsfák, konyhakertek veszik körül.
             A Sóstói Múzeumfalu területén egy honfoglalás kori falut is kiala-
            kítottak, ahol interaktív eszközök segítségével mutatják be, hogyan
            éltek az Árpád-kori magyarok.





















                TIHANYI SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUM
                   ihany hajdani jellegzetes népi építészetét, az itt élők
                Téletmódját mutatják be a Tihanyi Tájházak. A különböző
                időszakokból származó épületek a Balaton-felvidék népi
                építészetének jellegzetes példái. Anyaguk helyben bányászott
                kő, nyeregtetőjüket balatoni nád fedi.
                 A halászcéhház épületében az egyes helyiségek külön-
                külön a tornác alól nyílnak. A lakóház kuriózuma a füstöskonyha.
                A gazdaház a kisnemesi hangulatot idéző tornácával, szabad-
                kéményes konyhájával már fejlettebb építkezési korszakot
                mutat. A helyiségek a pitvarból nyílnak, a tornácot beépítették.
                Az épületekben megőrzött és kiállított használati tárgyak is
                tükrözik a különbséget: a halászcéhház a 19–20. század for-
                dulóját idézi, a gazdaház viszont az 1940–50-es éveket.
                 Valamennyi épület az eredeti helyén állva szemlélteti
                egykori gazdáinak életvitelét és mesterségeikhez kapcsolódó
                használati tárgyaikat. A Balatonnál jellemző kőépületek, ter-
                méskő falak és az egyetlen megmaradt dunántúli halászház
                igazi kincsei a környéknek.



                                                                                                              27
   22   23   24   25   26   27   28   29   30   31   32