Page 29 - zold
P. 29

SIKERES ZÖLD MEGOLDÁSOK



             irányítja. A gazdasági cselekvést   Smith elgondolása középpontjá-   „Az öncélú tevékenységgel kivált-
             az egyéni érdek motiválja, és szi-  ban tehát a piac áll, amiért sokak   ható negatív, ördögi körhöz vezető
             gorú kalkulációkon, mérlegelé-    szerint a piac mindenhatóságát hir-  hatás is” – figyelmeztet Heinz D.
             seken alapul. Ezért a gazdaság    dette, ergo a közérdeket össze-  Kurz osztrák közgazdász a Frank-
             racionálisan működik, önszabá-    egyeztethetetlennek tartotta a ka-  furter Allgemeine Zeitung (FAZ) ha-
             lyozó, az állami beavatkozás meg-  pitalizmussal. Napjainkban sok zöld   sábjain, és felidézi Smith példáját.
             zavarja.                          és baloldali, aki szerint a kapita-
                                               lizmus felel a klímaválságért, Smith-  SMITHTŐL PUTYINIG
             „NEMZETEK GAZDAGSÁGA”             re hivatkozva állítja, hogy csak al-
                                               ternatív gazdasági rendszerrel   A gazdagság elkényelmesít, csök-
             Smith Skóciába visszatérve írta   menthetjük meg a bolygónkat. Pedig   kenti a (hon)védelmi hajlandóságot.
             meg a modern közgazdaságtan       Smith nagyon is tisztában volt vele,   Ezt látva a kevéssé sikeres államok
             alapművét. A „Nemzetek gazdag-    hogy nem szabad mindet alávetni   vérszemet kapnak és támadást in-
             sága” hatalmas siker volt. Smith   a piacnak. Az oktatást tartotta a   dítanak, hogy erőszakkal szerezzék
             elsősorban a munkamegosztás-      legfontosabb kivételnek. A kötelező,   meg más ország gazdagságát.
             ról, a szabad kereskedelemről és   ingyenes alapfokú közoktatás mel-  Néhány éve azt gondolhattuk, hogy
             a szabad piac törvényszerűsége-   lett érvelt. „Anglia iparosai fél mun-  a világ fejlett, civilizált részén ez már
             iről ír, amiket a „nemzetek gaz-  kahét alatt egész hétre elegendő   nem történhet meg, aztán a putyini
             dagsága” zálogának tart. A tu-    jövedelmet keresnek. Műveltség hí-  Oroszország kvázi hadat üzent a Nyu-
             dományos színvonala mellett       ján a számottevő szabadidejükben   gatnak Ukrajna lerohanásával.
             könnyen befogadható stílusa teszi   pedig csak züllenek” – írja.     A CO2-kibocsátás folyamatos nö-
             időtállóvá a kötetet. „Nem a föld-                                 vekedése a prosperáló gazdaság és
             műves, a pék és a hentes jóin-    A LÁTHATATLAN KÉZ                a vagyoni gyarapodás nem kívánt kö-
             dulatában bízva gondoljuk, hogy   A KLÍMÁÉRT TESZ                  vetkezménye. Tehát az egyének öncélú
             lesz mit ennünk. Hanem mert                                        tevékenységével kiváltott negatív hatás
             tudjuk, hogy érdekeik vezetik őket.   Smith kritikusai mégis kétségbe von-  – mutat rá D. Kurz az FAZ-ben.
             Ezért termelnek és adják el az    ják, hogy fontosnak tartotta a közjót.
             áruikat. Nem mint emberhez, ha-   Véleményüket a „Nemzetek gazdag-  PÁRTATLAN MEGFIGYELŐ
             nem mint gazdasági szereplőhöz    sága” egy másik tézisére alapozzák:
             fordulunk hozzájuk, ha zöldségre,   a gazdasági szereplők kvázi akarat-  A „pártatlan megfigyelő” fogalmát
             kenyérre, húsra van szükségünk.”   lanul, öncélú tevekénységük mel-  első, filozófiai kötetében vezette be
             Triviális, de a gazdasági élet moz-  lékhatásaként szolgálják leginkább   Smith. Az egyén általában a körü-
             gató elve, amit Smith írt le első-  a közérdeket. A vállalkozó profitma-  lötte lévők szimpátiájának megnye-
             ként ilyen világosan. És ezzel azt   ximalizálás érdekében invesztál, de   résére törekszik, ez tartja össze a
             is megmagyarázta, miért vannak    ezzel mellékesen növeli a nemzeti   társadalmat. Mások szimpátiáját
             bukásra ítélve a polgárok egyéni   összterméket, új munkahelyeken   úgy nyerjük el a leghatékonyabban,
             érdekeivel szembemenő állami      keresztül pedig dolgozói vagyonát,   hogy cselekedeteinket objektíven,
             intézkedések.                     tehát a „nemzet gazdagságát”.    egy „pártatlan megfigyelő” szemével
                                                 Smith elmélete alapján önös ér-  is megítéljük, így előre tudjuk, hogy
             LÁTHATATLAN KÉZ                   dekünkben kellene tennünk a kör-  szimpátiát vagy antipátiát fog ki-
                                               nyezet védelméért, a gazdaság zöld-  váltani – írja Smith.
             Smith leghíresebb metaforája a „lát-  átalakításáért. Ezért jó eszköz a   Ezt a gondolatot aktualizálta Ni-
             hatatlan kéz”: egy erő, ami a ke-  CO2-adó. A kiadás elkerülése ér-  kolaus Piper, a Süddeutsche Zei-
             reslet-kínálat eredményeként meg-  dekében csökkentjük a CO2-láb-  tung gazdasági rovatának vezetője.
             határozza a piaci árat, és ezzel be-  nyomunk, mozgásba hozva a „lát-  Napjainkban, a klímaválság idején
             osztja a nemzet erőforrásait, hisz a   hatatlan kezet” a klíma védelmében.    azt kellene mindenkinek „pártatlan
             vállalkozó azt termeli, amire meg-  A gazdaság és a mindennapi élet   megfigyelőként” végiggondolnia,
             felelő áron kereslet van, a fogyasztó   agyonszabályozása viszont se nem   hogy saját gazdasági tevékenysége
             pedig azt veszi meg, aminek az ár-  effektív, se nem célravezető Smith   és életvitele árt vagy használ-e
             érték arányát elfogadhatónak tartja.    meggyőződése szerint.      bolygónknak.



                                                                                                 ZÖLDFÓKUSZ   29
   24   25   26   27   28   29   30   31   32   33   34