Page 15 - zold

SIKERES ZÖLD MEGOLDÁSOK

hogy ennyire beválik, és mára a leg-
olcsóbb energiaforrásként már az
egész világon elterjed. Olyannyira,
hogy munkacsoportjuk kiszámolta,
hogy ha semmi mást nem történik,
csak a világ összes, rendszeresen
benapozott tetőjére napelemek ke-
rülnének, azzal több elektromos ára-
mot lehetne termelni, mint a világon
az összes, egy évben megtermelt
elektromos áram mennyisége.
Viszont, ahogy a többi megújuló
energia, köztük a szintén népszerű
szélerőművek esetében, úgy a nap-
elem kapcsán is a megtermelt
energia tárolása okozza jelenleg a
legnagyobb problémát. Ezért ér-
jobban kihasználni, amivel az ott PÁRIZSI MEGÁLLAPODÁS
demes a sziget üzemmódot minél

termelt elektromos energiát hely-
ben hasznosítják. Így pedig nincs A párizsi megállapodást, felismerve, hogy az éghajlatváltozás olyan globális
szükség az elektronok ide-oda fenyegetést jelent, ami ellen a világ összes országának együttműködésben
szállítására, és így jelentős össze- kell megküzdenie, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének tagjai
gekért végrehajtott hálózati és át- hozták létre 2016-ban az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mér-
viteli fejlesztésekre. séklésére, a globális felmelegedéshez történő alkalmazkodásra, a problé-
Ürge-Vorsatz Diána ugyanakkor makörhöz tartozó pénzügyi következmények kezelésére. A hosszú távú
kiemeli: az idő sürget, mert biztosan célkitűzés kapcsán a kormányok abban állapodtak meg, hogy a globális
nem lehet teljesíteni a klímacélokban éves átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodást megelőző szinthez
foglaltakat, ha csak abban remény- képest jóval 2 °C alatt tartják, és erőfeszítéseket tesznek annak érdekében,
kedünk, hogy majd a kitűzött 2050 hogy az emelkedés mindössze 1,5 °C legyen. A megállapodásban részt
előtti években kezdjük el radikálisan vevő kormányok vállalták, hogy ötévenként közzéteszik cselekvési terveiket,
csökkenteni a károsanyag-kibocsá- és abban minden alkalommal egyre ambiciózusabb célokat tűznek ki.
tást. Igaz – teszi hozzá –, az emberiség A megállapodás a szolidaritásról is szólt, vállalva, hogy az EU tagállamai
mint faj, a további egy-két fokos fel- és más fejlett országok továbbra is hozzájárulnak majd az éghajlatváltozás
melegedéshez is képes lenne részben elleni küzdelem finanszírozásához a fejlődő országokban, mind a kibo-
még alkalmazkodni, de a ma ismert, csátások csökkentése, mind pedig az éghajlatváltozás hatásaival való
10 ezer éves civilizáció biztosan nem megbirkózáshoz szükséges reziliencia kialakítása érdekében. A párizsi
lenne képes erre, mert ennek alapjai megállapodás 2016. november 4-én lépett hatályba, amikor teljesült az
finoman vannak hangolva a 10 ezer ehhez szükséges feltétel, azaz a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásának
éve stabil klímára, mind abban, hogy legalább 55%-áért felelős legalább 55 ország megerősítette a megállapodást.
hol koncentrálódik a lakosság, az Az IPCC alelnöke szerint a EU és valamennyi tagállama aláírta és
emberi vagyon, mind abban, hogy megerősítette a párizsi megállapodást, és elkötelezettségüket igazolva
mit hol eszünk és hol termelünk, az uniós országok megállapodtak abban, hogy az EU-t olyan pályára
miből élünk meg. A további felmele- állítják, amely lehetővé teszi, hogy az EU 2050-re az első klímasemleges
gedés pedig olyan aszályokat, árvi- gazdasággá és társadalommá váljon. A megállapodásban előírtaknak
zeket, szélsőséges időjárási körül- megfelelően az EU 2020 vége előtt benyújtotta hosszú távú kibocsátás-
ményeket teremtene, amelyek egyre csökkentési stratégiáját és aktualizált éghajlat-politikai terveit, és vállalta,
több helyen veszélyeztetnék ezeket hogy az uniós kibocsátásokat 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább
és az államhatárok közé szorított 55%-kal csökkenti.
gazdasági és társadalmi kereteket. FORRÁS: EURÓPAI TANÁCS

ZÖLD TREND 15