Page 17 - Layout 1

BORBARÁT

Nincs még egy ország, ahol ennyire
közel lenne egymáshoz ennyi karak-
teres borvidék. A tokaji elegancia, a
villányi tüzes lendület, az egri harmó-

niára törekvés, a badacsonyi vulkani-
kus mélység és a szekszárdi selymes
vörösek világa öt külön univerzum,
amelyet érdemes bejárni.

Fotók: Posztós János

TOKAJ-HEGYALJA – AZ ARANY SZŐLŐ HAZÁJA

okaj-Hegyalja, UNESCO-világörökségi helyszín, a borok királyának
Tszülőhelye, ahol Magyarország legmagasabb alkohol-, cukor-
és savtartalmú borai készülnek. A legendás nedű titka nem csupán
az éghajlatban, a fekvésben vagy a talajban keresendő, hanem ezek
harmonikus összhangjában. A hosszú, ködös, napsütötte őszi
időszak ideális az érett szőlőszemek töppedéséhez és aszúsodásához.
Az aszúképződés kulcsa pedig a késői szüret.
De miközben Tokaj neve elválaszthatatlan a világhírű aszútól,
Hegyalja ennél is többet kínál, hiszen ezen a vidéken a pincék
mélyén évszázados hordók őrzik az idő zamatát, miközben a dom-
bokon újító borászok kísérleteznek száraz furmintokkal és hársleve-
lűkkel. A tállyai, mádi vagy tarcali dűlők túrázásra hívnak, a borhotelek
kifinomult gasztronómiája pedig Tokaj modern arcát mutatja. Bod-
rogkeresztúr reggelei ködbe burkolózó szőlőtőkék közt indulnak, az
esték pedig gyakran élő zenés pincékben zárulnak az illatos muskotály
társaságában.
Ez a borvidék évszázadok öröksége. Már a honfoglaló magyarok is
letelepedtek a Tisza és a Bodrog összefolyásánál, ahol Tokaj vára –
egykor Hímesudvar néven – földvárként védte a vidéket. A tatárjárást
követően IV. Béla vallon és olasz telepeseket hívott a térségbe, így
születtek olyan nevek, mint Olaszliszka vagy Bodrogolaszi.
A borvidék varázsa nemcsak a Botrytis cinerea által nemesített,
töppedt szőlőszemekben rejlik, hanem a föld alatt is: a riolittufába
vájt pincék szinte lélegeznek. Falukat selymes fekete penész, a Cla-
dosporium cellare borítja, amely hűségesen vigyáz a palackokra,
miközben a bor csendben érik. A pincék állandó hőmérséklete és
páratartalma évszázadok óta támogatja a borászatot.
A legenda szerint az első aszút 1631 húsvétján kínálta Sepsi
Lackó Máté pap Lorántffy Zsuzsannának, bár valószínűleg korábban
is készítettek „főbort” aszúszemekből. Ezt mutatja, hogy az aszúké-
szítés az 1700-as évekre már olyan jelentőségűvé vált, hogy or-
szággyűlési szabályozást kapott. A tokaji aszú évszázadokon át a
diplomácia itala volt, uralkodók, pápák, valamint lengyel és orosz
udvarok rendelték hordószámra.
A rendszerváltozást követően a borvidék új életre kelt, így Tokaj
ma már élő, pulzáló borvilág, ahol azért minden kortyban ott rejlik a
történelem.

17