Page 21 - Layout 1
P. 21

BORBARÁT



            BADACSONY – BAZALTBA ZÁRT BORFILOZÓFIA


































                                                                                           Fotók: Tourinform Badacsony

                 Balaton partján emelkedő Badacsony nemcsak geológiai csoda, hanem borászati is.
            AA vulkáni kőzeten nevelkedett szőlő erőteljes, minerális borokat ad, különösen az olaszrizlinget
            és a kéknyelűt érdemes megkóstolni. A bor itt nem csupán ital – inkább emelkedett párbeszéd
            ember és természet között. A hegyre felkapaszkodva páratlan kilátás nyílik a tóra, miközben
            kis, családi pincészetek kínálnak friss fehérborokat vagy érlelt különlegességeket. Az őszi nap-
            sütésben aranyló szőlősorok között sétálni és megállni egy borozóban – ez maga a balatoni
            időtlenség.
             A Badacsonyi borvidék nem véletlenül kapta a „bazaltkúpok csodaországa” nevet. Egy pohár
            badacsonyi borban ott rejlik a tanúhegyek sós, ásványos zamata, a vulkanikus talajból
            felszabaduló kalcium és magnézium minden ereje. A bazaltból épült hegyek hőtartó képessége,
            a Balaton párás, enyhe mikroklímája és a védett déli lejtők kombinációja kivételes terroirt ered-
            ményez. Ez az a hely, ahol a bor valóban a táj lenyomata.
             A borvidék szőlőkultúrája már a római kor óta ismert: Probus császár nevéhez fűződnek az
            első nagyobb telepítések, és a korabeli sírkövek, szüreti motívumok ma is hirdetik az egykori
            gazdagságot. A XVIII–XIX. században a badacsonyi ürmös bor hírneve a tokaji aszúval
            vetekedett, míg a filoxéra utáni újrakezdésnél megjelennek a kőből rakott látványos teraszok és
            támfalak, amelyek ma is meghatározzák a borvidék arculatát.
             Badacsony igazi különlegessége a kéknyelű, amelyről azt tartják, „dzsentri szőlő”, mivel
            nővirágú fajtaként csak más fajták – például budai zöld vagy rózsakő – segítségével termékenyül,
            miközben a hozama kiszámíthatatlan. A kéknyelű termesztése sokáig inkább szerelem, mint
            üzlet volt, de bora – visszafogott fűszerességével, eleganciájával és érlelhetőségével – minden
            figyelmet megérdemel. Az 1930-as években még a Gundel borlapján is szerepelt, sőt az 1939-
            es New York-i világkiállítás magyar pavilonjában is kínálták. A másik emblematikus fajta a szür-
            kebarát, amelynek botritiszes évjáratai természetes édesborokat is adhatnak – a bazalthegyek
            tüzes, testes arcát mutatva meg.
             Nem véletlenül nevezték a badacsonyi bort „az istenek nektárjának”. A présházak fehér falai,
            a teraszokon pislákoló fények és a poharakban tükröződő naplemente a legjobb bizonyíték rá,
            hogy itt nem csupán bort, hanem élményt, történelmet és tájat is kóstolunk.

                                                                                                              21
   16   17   18   19   20   21   22   23   24   25   26