Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Matolcsy György előadása az 57. Közgazdász-vándorgyűlésen 2019. szeptember 5.

Matolcsy György előadása az 57. Közgazdász-vándorgyűlésen 2019. szeptember 5.

Matolcsy György Magyar Nemzeti Bank elnökének előadása az 57. Közgazdász-vándorgyûlésen a Nyíregyházi Egyetemen 2019. szeptember 5-én.

Matolcsy György előadás közben az 57. Közgazdász-vándorgyûlésen a Nyíregyházi Egyetemen 2019. szeptember 5-én. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Tisztelet, hölgyeim és uraim, tisztelt kollégák, kedves barátaim! Tőlem derűs, optimista jövőbelátó vízárusra hasonlító látnoki jövőképeket illik várni. A derű megmarad, az optimizmus is. De most egy kicsit mást szeretnék elővezetni.

Hosszú távú fenntarthatóságra van szükség, sok szempontból, a környezet szempontjából, ezt kezdjük megérteni. Aki nem látja a klímaváltozást, az egy nagyobb szemüvegre tegyen szert. Lehet vitatkozni az okokról, de nem érdemes, mert lépni kell. De hasonlóan a környezeti klímához a gazdasági klíma is megváltozhat. Most az előszelét, az elő jeleit tapasztaljuk annak, hogy változóban van a globális térben, a globális gazdaságban, környezetünkben, Európában is, és régiónkban is, a gazdasági klíma. Eddig és ez egy gazdaságtörténetileg kitűnő eredmény, hét évig Magyarország relatív békeidőben, mert békeidők azok nem szoktak úgy teljesen lenni, de relatív kedvező egyidejű globális és Európai konjunktúrában jól teljesített. Hét éve felzárkózó pályán agyunk. Egyszerre őrizzük az egyensúlyt, és teljesítjük a növekedést. Sőt, már nem csupán növekedési fordulatot, hanem felzárkózási fordulatot is táplálunk együtt eredményesen.

Ezt egy magyar modellel tettük, azonban a gazdasági klímaváltozás következtében el kell gondolkodni azon, hogy ami békeidőben relatív békés, csendes időkben jó volt, egy általános konjunktúra esetén jó volt, az jó lesz-e, elég lesz-e a következő évek várható gazdasági klímaváltása időszakában. És a klímaváltásban a gazdaság klímaváltásban benne van a globális környezeti éghajlati klímaváltozás is.

Veszélyes vizeken is élen maradni. Ez, azt gondolom, a következő feladatunk. És éppen ezért én most javaslatot fogok tenni a Magyar Modell 2.0 megalkotására, megépítésére. A Magyar Modell 1.0 kitűnően vizsgázott, de azt gondoljuk a Jegybankban, a mi szakértő műhelyeink ezt sugallják nekünk, és ezt halljuk vissza az Európai, eurózóna és globális tér pénzügy rendszereiből, hogy most változik a világ, és valami többre van szükség. Kicsit máshogy kell gondolkodnunk. A világban ritka az, hogy legalább hét évig egy ország sikeresen felzárkózik a nála gazdagabb országokhoz, legyen ez az Egyesült Államok, vagy Németország Európában. Ez ritka. Látjuk, hogy a piros sávba tartozó országok (egy grafikonra mutatott) 7 évnél hosszabb tartós felzárkózási szakaszokat éltek meg, és hajtottak végre. Azonban nem minden ország. Voltak még, akik 3-5 év hosszúságú felzárkózási szakaszokat teljesítettek, ezért ők már többen vannak. Nem jelenti azt, hogy nem zárkóztak fel, csak voltak szünetek, megtorpant, megakadt a felzárkózásuk. Nagyon ritka tehát az az eredmény, amit mi szeretnénk elérni, hogy hét év, 2013 és 2019 közötti hét évben már sikeresen zárkózunk fel a fejlett világhoz, ami közvetlen környezetünkhöz, Nyugat-európához, és Ausztriához, és Németországhoz. De hát itt van hét évnél hosszabb felzárkózási szakasz, ritka a világban.

„Ha jön a vihar, vannak, akik falakat építenek, mások pedig szélmalmokat”, mondják a kínaiak. A szélmalom az egy hasonlat, vannak, akik a szelet, a viharokat, a fergeteges változásokat, azok energiáját fölhasználják arra, hogy a következő szakaszban is sikeresek legyenek. Mi ezt javasoljuk. A Magyar Nemzeti Bank műhelyei azt javasolják, hogyha jön a vihar, akkor a vihar energiáját új kihívásait használjuk arra, hogy sikeres, tartós, fenntartható felzárkózást hajtunk végre. Bizony, ha válság tör ki, például legutóbb, 2008-2009-es globális pénzügyi válság, utána ebből eurózóna válság lett, bizony tíz felzárkózási kísérletből kilenc megakadt. Elég magas szám. És tíz elindult felzárkózási kísérletből több esetben hosszabb időre, de mindenképpen fennakadás, megakadás, korlátokba ütközést tapasztalhatunk. Nagyon ritka az, hogy tovább megy, válság esetén a felzárkózás. Ha például a következő években, ha nem is általános globális pénzügyi válság, de célzott viharok jönnek, válságszerű nehézségek, ilyen arányok könnyedén előállhatnak. Jó lenne az egy lenni, vagy a kettő között az egyik.

Tisztelt hölgyeim és uram, a lengyel, Lengyelország példája pontosan mutatja, hogy lehet sikeresen működni válság közepette. 2008-as, 2009-es pénzügyi majd reálgazdasági válságot Lengyelország kitűnően vészelte át, most Magyarországhoz hasonlítjuk össze. Lengyelországgal, ha összehasonlítjuk magunkat, a válság utáni gazdasági fejlődési szakaszban, akkor azt látjuk, hogy már előtte, 2010-ig a növekedési különbség miatt fölhalmoztuk a lemaradás felét. Majd a válság kezelésének a kényszere miatt még fölhalmoztunk némi különbséget, és már háromnegyede 2012-ig előállt a különbségnek. És utána, azonban valójában 2013-tól a gazdaságtörténetileg és nemzetközi összehasonlításban rendkívül sikeres válságkezelés után 2013-tól, sőt, 2012 őszétől már felzárkózási szakaszban vagyunk. És már ott vagyunk együtt a lengyelekkel. A különbség azt mutatja, hogy a 2010 előtti világban elszúrtunk nagyon sok dolgot. Hibáztunk. És ennek az árnyéka persze nem csak 2008-ban, 2009-ben, hanem bizony tovább is rajtunk volt.

2010 után más ország lett Magyarország. Más ország lett, mert gazdaságtörténeti fordulatokat értünk el. Végrehajtottunk egy sikeres fiskális fordulatot. A gazdaságtörténet kevés példát mutat arra, hogy rendkívül gyorsan, a mi esetünkben másfél, két év alatt egy ország sikeres eredményes fiskális költségvetési fordulatot hajt végre. Van, aki küszködik és 5-10 évig, 3-4-5 évig tart, míg helyrehozza a költségvetését, láttunk ilyet az euró Zónában, van, aki nem hozza helyre, mi nagyon rövid idő alatt helyrehoztuk. Hiszen folyamaton csökken az államadósság, kikerültünk a túlzott deficit eljárás alól, tartósan alacsony a költségvetés hiánya, adó reformot hajtottunk végre, és motivációs fordulatot hajtottunk végre a munkaerőpiacon, és az adórendszeren keresztül. És monetáris politikai fordulatot is végrehajtottunk. Csökkentettük az alapkamatot, mindenki ismeri ezt a történetet, és a kettő együtt elérte a növekedési fordulatot. Bizonyosan a gazdaságtörténet nagy sikerként könyveli majd el, hogy a 2013 és ’19 közötti hét évben, még hátravan néhány hónap, de azért a számok már mutatkoznak. Magyarország átlagosan 3,5 %-os, azt meghaladó bruttó hazai termékbővülést érte el. Kitűnő eredmény. Foglalkoztatás 2010 augusztusától folyamatosan bővül. Kopátsi Sándor tanította személyesen nekem évtizedeken keresztül, hogy sok mindent tanulhatsz, de a legfontosabb a munka, meg a munkahely. Hát 2010-től megértettük.

12 nagy fordulatot hajtottunk végre. Nem sorolom végig, mert mindenki látta, érezte, hozzájárult az itt ülők és az ország egésze. De kiemelném azért azt, hogy a munkaerő piaci fordulattal kezdtük. Még egyszer, az, hogy 2010. június 2.-tól az új kormány eskütétele után nem következett be egy tarkóütés, egy megszorító program, az azonnal augusztustól foglalkoztatás bővülést indított el. A lelki tényezők, talán a fele már a gazdaság pszichológia, a lelki tényezők már megmozdultak, és az összes többi rendkívül fontos volt abban, hogy Magyarország a fiskális és materiális politika csokraival a növekedési fordulatot elérte. Az elmúlt hét év átlagában tehát sikerült elérnünk azt a célunkat, hogy minden évben átlagosan 2 %-kal magasabb legyen Magyarországon a növekedés, mint az Európai Unió átlaga, az eurózóna átlaga, Németország, és mint Ausztria átlaga. Átlagos növekedése. Ez a felzárkózás maga. És ezt tűzzük ki célul, a kormány is elfogadta ezt a javaslatunkat, hogy tehát a célkitűzés, ami egyben eszköz is, az legyen, hogy persze változik minden, de átlagosan 2 %-kal Magyarország bővüljön, növekedjen gyorsabban, mint azok, akiket szeretnénk gazdaságilag, életszínvonalban és életminőségben utolérni.

2013 óta magyar gazdaság folyamatos felzárkózási pályán halad. Ne higgyen senki semmilyen szirénhangnak, hogy nincs felzárkózás. Itt van az Eurostat az adatbázis (egy grafikont mutatott), tehát nehéz lenne kikezdeni, bizony, Magyarország, hogyha alulról indítom, a ClubMed-nek hívott, tehát az eurózóna déli szárnyába tartozó nagy országához képest nagyon jelentős felzárkózási többletteljesítményt mutatott. De ami nagyon érdekes, a felette lévő három görbe is azt mutatja, hogy a fejlett országokhoz képest is jelentős a felzárkózás. És a sárga Németországhoz képest is jelentős a felzárkózás. És a régió másik három országához képest is elindult, majd egy kicsit lekonyult, de azért a végére, 2017-18-19-re már Magyarország a régióval lépést tartva élére kerül a felzárkózásban. Ez egy felzárkózási ábra. Sok minden benne van, de eredményeket mutat. Ebben minden eddigi fordulatunk benne van. A jegybanki programok, a hitelpiacon, és általában a pénzpiacon tartós fordulatot hoztak, és mi azt gondoljuk, mi ilyen trendeket látunk, hogy sikerült a jegybank részéről hozzájárulni mind a növekedési fordulathoz, mind a felzárkózási pályához. Ha egy jegybank komolyan veszi a mandátumát, és például az árstabilitás után a pénzügyi rendszer stabilitását is biztosítani tudja, akkor a gazdaságpolitika támogatásának a mandátumához érkezik el. Az pedig a növekedés és a munkahely.

Mi nagyon sok intézkedéssel már 2012 augusztusától, akkor még nem az új jegybanki vezetés, hanem a Monetáris Tanács külső tagjainak segítségével elindítva egy alapkamat csökkentési ciklust, hozzájárulhattunk ehhez a felzárkózási fordulathoz. Látszik ezekből a görbékből, hogy a piros vonal és gömb, tehát mi, Magyarország, hogy tört ki a Credit Crunch, a hitelszűke, a hitelbefagyás, a nincs pénz világából. És látszik az, hogy a szaggatott teljes vállalati hitelállományt jelző mutató hogyan csatlakozik a mikro kis és középvállalati hitelállomány bővülésének a mutatójához. Tehát 2010-ben még 2,5 %-kal zsugorodott a vállalati hitel állomány, majd 5 %-kal zsugorodott évente, és a nagyvállalati hitelállomány még lefele, meredeken lefele ment és utána már, nézzük meg, milyen biztatóan alakul az összehasonlítható ország csoportokhoz képest. Sikeres stabilizációs perióduson vagyunk túl, a költségvetési konszolidáció után egy sikeres gazdasági stabilizációt hajtottunk végre. Ennek egyik nagyon lényeges területe a folyó fizetési mérleg. Nagyon nehéz helyzetbe kerülnek azok az országok, amelyek magas folyófizetési mérleg deficittel működnek viharos időkben. Talán most nem pécéznék ki senkit, inkább a fordítottját, nézzük meg, hogy milyen jó helyzetbe jutott Magyarország a folyófizetési mérleg fordulat után, és milyen kedvezőtlen helyzetben volt Magyarország 2002 és 2007 között.

Tisztelt Elnök úr, Elnök urak, főtitkár asszony, hölgyeim és uraim. A 2010-es költségvetési fordulat nem egy egyszerű fordulat volt. Máig tart. Miért? Az adórendszer miatt. És a motivációs lelki fordulat miatt. És aztán az összes többi kormányzati és jegybanki lépés miatt. Tartósan alacsony lett Magyarországon az államháztartási hiány. Ez nagyon nagy érték. Fenntarthatóan, tartósan alacsony lett. Úgy látjuk, hogy 2021-ig teljesen eltűntetjük, úgy mint a deviza hiteleket, a nettó külső adósságot. Egy ország esetében a nettó külső adósság szintje az a sebezhetőség szintjét jelzi. Ha jelentősen sikerül csökkenteni, itt van a piros magyar vonal (egy grafikont mutat), az azt jelenti, hogy él az az ország, dinamikus, életerővel rendelkező piros vonal, nagyon szépen közeledik a nullához és 2021-re a mi számításaink szerint elérjük azt, hogy a nettó külső magyar adósság megszűnjön. Magyarország jelenleg már a kevésbé sebezhető országok csoportjába tartozik. Óriási eredmény. 2010-ben, mikor egy új miniszter, a Parlament előtt kénytelen volt válaszolni a CNN kérdéseire, és megkérdezték, ugye mindjárt bedőlnek, azért jöttek oda rögtön a június 2-a eskütétel után, hogy megtudják, mikor. Egy óra, egy nap, egy hét? Az első tíz legsebezhetőbb ország között volt Magyarország. Második Görögország. Mindenki tudta. Mi is tudtuk, csak nem hittük el. Tehát a legsebezhetőbb országok csoportjából még vannak ilyenek, Afrika végén, ott Dél-Afrika az első helyen, de hát látjuk a piros országokat. Ebből a csoportból átkerültünk a reményteljes zöldek csoportjába, a kevésbé sebezhető országok csoportjába. Még ott vagyunk a térképen. Onnan igyekszünk magunkat kiradírozni. Van, aki nincs ott. Ahol fehér foltokat látunk (grafikont mutat), azok nem tartoznak a sebezhető országok közé. De mi kikerültünk.

A Magyar Modell eddig tehát jól vizsgázott. Azt gondolom, a fiskális magas politikai fordulat, növekedési fordulatot ért, ez felzárkózási fordulathoz vezetett, megőriztük az egyensúly és növekedés új képletét és elindultunk egy versenyképességi fordulat felé, de csak elindultunk. Ezért versenyképességi fordulatra van szükség Magyarországon. Mi úgy gondoljuk, és talán itt nézek fel a globális gazdaság egére, és nem csillagokat látok, hanem, hát felhőket. Sötét felhőket. Itt kell egy pillanatra megállnunk és azt mondanunk, hogy eddig, tehát egy relatíve békés, konjunktúrát jelző, korszakban hajóztunk előre. Hét év felzárkózása van velünk. De szeretnénk még hét, aztán hét, aztán talán még hét évig felzárkózni aztán felzárkózunk. De van, úgy látjuk, 12 plusz egy új, kicsit régi, kicsit új, de biztos, hogy fenyegetőbb, mint korábban, tényező, amelyeket nekünk most azonosítanunk kell és választ kell keresnünk és találnunk ezekre.

Ilyen a kereskedelmi háború az Egyesült Államok és Kína között. Ilyen a német gazdaság helyzete. Ilyen a kereskedelmi háború következtében veszélybe kerülő keleti nyitás, és a többi, ha megengedik, gyorsan végigmennék ezeken a tényezőkön. Mi úgy látjuk, hogy szemben a 2007 szeptemberétől, majd 2008 októberében elinduló kitörő Amerikai majd globális pénzügyi válsággal, most az új nehézségek, az új fenyegető válság felé mutató jelenségek, ezek nem pénzügyi területről jönnek, hanem reálgazdaságból. Ez más. 2008-2009-ben az amerikai lakáspiac ismert tényezői a pénzügyi rendszert megrengették, amelyik természetesen a reálgazdasági válságban meg sok másban folytatódott.

Most, mintha reálgazdaság területén lennének sok okból olyan nehézségek, mint voltak a pénzügyi rendszerben 2008 körül. És onnan azonban a pénzügyi világba is átterjedhet, mert a reálgazdaság nem független a pénztől, és az eszközárakat érinthetik, és az eszközárak benne vannak a bankok könyveiben. Tehát a pénzügyi rendszert is érintheti egy, a reálgazdaságból kiinduló lassulás, megtorpanás, esetleg válság. Nézzük ezeket a veszélyforrásokat. Az Egyesült Államok és a Kína közötti ma kereskedelmi háborúnak tűnő fejlemények, ezek nyilvánvalóan túlmutatnak egy kereskedelmi háború, mondjuk a 80-as évekbeli Japán-Amerikai, Amerikai-Japán kereskedelmi háború keretén. Ez több annál. Egy fennálló globális hatalom és egy feljövő globális hatalom ütközése az élet sok területén. Néhány területet nézzünk talán. Több mint kereskedelmi háború, mert nem csupán a kereskedelemben jelenik meg, hanem más területeken is. A kereskedelemből indul, hiszen Kína és Amerika közötti kereskedelemben voltak vámok, a kereskedelmi háború előtt. 2 % és 4 % volt a vámtarifa 2018 januárjában. Hát ezzel szemben, egy ilyen gyorsszámláló azt mutatja, hogy október, 2019 októberében ez 21 és 22 %. Ez nagy emelkedés, kereskedelmi háborút bizonyosan jelez. De jelez még valami többet is, mert a világgazdaság gravitációs súlypontját is mérik bölcs tudósok, akik azt mondják, és ismerjük az elemzéseket erről, hogy Ázsiába vándorolt át a globális gazdaság gravitációs súlypontja. Ami tehát ma látható, az a nyugati világ és a keleti világ közötti küzdelem. A fejlett nyugat és a feljövő kelet közötti küzdelem, miközben már keleten, Ázsiában van a világgazdaság gravitációs súlypontja.

De ha tovább megyünk, azt látjuk, hogy a kereskedelmi háborúk mögött, alatt nagyon komoly technológiai háború van. Hiszen az új technológiai forradalom, talán az ipari forradalom kezdetétől már az ötödik ilyen hullám, hoz olyan új technológiákat a digitalizáció, a biotechnológia, a nyersanyag felhasználása, és az energia területén, amelyek alapvetően megváltoztatják a gazdaság működését. Aki először megragadja az új technológiát, az a végén győz. Talán a 5.G ütközet küzdelem erről szól. Ez is tűnhet kereskedelmi háborúnak, de sokkal több annál. Ez a harc a küzdelem, a háború az új technológiákért.

És természetesen van itt más is. A gazdaság, a világgazdaság működése döntően változik ezekben az években, évtizedekben. Még J. P. Morgan 1912-ben a kongresszus meghallgatásán azt mondta, hogy „az Arany az pénz. Minden más csak hitel”. Milyen igaza volt. De ebből sok minden következik, például az is, hogy a Magyar Nemzeti Bank tízszeresére emelete Magyarország aranytartalékát. De az is következik, hogy megváltozik a pénzügyi rendszer természete. Például az információ nagyon fontos lesz, mert „az új arany az az adat”. Mindenkinek az adata. És mi úgy látjuk, hogy egy új pénzügyi rendszer és egy új pénzrendszer felé haladunk. A Petrodollár korszak, ami talán az 1971-es Nixoni döntés után alakul ki, és a 70-es évtizedben két olajárrobbanás nyomán alakul ki, az átadja a helyét valami másnak. Nyilván digitális pénznek, hiszen ma a pénz a világban 90%-a digitális már, de információ, vagyis energia alapú, és talán egy kicsit aranyalapú. Új pénz, pénzek alakulnak ki. Egy más pénzügyi rendszer, és egy más világpénz, vagy más világpénzek alakulnak ki. Ez azért egy nagy változás az elmúlt évtizedekhez képest.

Egy kihívás a 12+1-ből, a második, az Egyesült Királyság kihívása. A tegnap esti szavazás után csökkent ugyan a Hard Brexit-nek nevezett katasztrófa forgatókönyvének esélye, de nem tűnt el, és egyébként sem tudjuk mi lesz. Azért az Egyesült Királyság az Európai Unió nagyon erős szereplője, túl azon, hogy Magyarország számára politikai szövetséges. Túl azon, hogy honfitársaink munkahelyeinek egy része is az Egyesült Királyságban található. Ez egy fenyegetés egész Európa, az eurózóna, de Magyarország számára is. A Bank of England, a Brit jegybank tanulmánya mutatja a fenyegető hatásokat, ezt ugyan egy új, ma reggeli tanulmány felülírta, kicsit tompította ezeket az előjelzéseket, de nem lettek ettől nagyon szépek. Tehát egy angol, brit, UK kiválás, ami nem utolsó szó talán, hisz mehet az tovább is, az nagyon erősen befolyásolja a mi fenntartható felzárkózó pályánkat. Nem közvetlenül a brit-magyar külkereskedelmen keresztül, hanem a legfontosabb partnereink, és az Egyesül Királyság pénzügyi és gazdasági kapcsolatának a változásán keresztül.

Tisztelet Elnök úr, Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Olaszország. Mi, a Jegybank műhelyében azt gondoljuk, hogy talán az euró sorsa az Rómában dől el, az Európai Unió sorsa pedig Párizsban, de az bizonyos, hogy Olaszország az, ha az Európai Unió és az eurózóna egyik nagyon fontos szereplője. Olaszországban a bankrendszerrel is baj van, hát az nem szokatlan, hogy folyamatos kormányváltás van, és attól még Észak-Itália fölzárkózott. Tanultam Kopátsi Sándortól, sőt még azt is mondta nekem, nem is baj, ha olyan folyamatosan a politikával zavar van, attól még a vállalkozók működnek. De most ez más. Két ország van egy országban, és magas az államadósság. … 73 év alatt 43 kormány volt. Nem kevés. Az ország két részből áll. És az egyik az az uniós átlag 120 %-a feletti gazdasági teljesítményt mutat. Az észak. A dél, hát, 70%-ot. Ez nagy különbség. Sokan mondják azt, hogy nem is lett volna szabad ilyen nagy gazdasági különbséggel az euró Zónába beengedni egy országot. Mert az ország összetétele, hogy tehát ilyen két országrészből áll, ez önmagában fenyegető az euró zónára. És az államadósság a bruttó hazai termék 132 %-a.

De szokatlan új kihívás számunkra, hogy a német gazdasággal baj van. A német politika és üzleti vezetés, az elmúlt 5-8 évben sok súlyos hibát vétett a nukleáris energia, gyors kivezetéséről való döntéstől kezdve, hogy egyes nagy német pénzügyi korporációk elhitték, hogy meghódíthatják Amerikát, és megverheti, mondjuk a Deutsche Bank a Goldman Sachsot a Wall Street-en. Ez egy érdekes, romantikus álom. Mint látjuk a Deutsche Bank sorsát, ha valaki megnézi a részvényárak alakulását, akkor azt látja, ez a romantikus álom nagyon sokba kerül, nem csak a Deutsche Banknak, nem csak a német pénzügyi rendszernek, hanem mindenki másnak Németországban. Nagyon sok ilyen hiba van, az autóiparban is egy konzervatív, és hogy úgy mondjam, egy kicsit csalafinta működés során olyan hibák történtek, amelyek a német gazdaság esetében jelenleg visszaütnek. Ciklikus és strukturális tényezők egyszerre. Átalakuló autóiparra még nincs jó német válasz. A belső kereslet történelmi okoknál fogva, meg a német karakter miatt, meg a német gazdaságpolitika miatt visszafogott, a Deutsche Bank mellett a Landes Bankrendszer is sérülékeny, és a digitális infrastruktúra fejlesztésében Németország elmaradt. Jobb és gyorsabb Magyarországon az internet, mint Németországban. Az elég érdekes különbség.

És ötödik kihívásunk, fenyegető fellegünk, hogy a mi régiónk, a fezrákozó V4 és közép-kelet európai régió az nagyon erősen kötődik Németországhoz, eddig sikertényező volt. Óriási előny volt. A fejlett német iparnak lettünk a társai. Ez óriási előny volt. Senki nem hitte, hogy ez megvalósulhat, hiszen korábban mások voltak a német ipar szövetségesei. De ezek az arányok azt is jelentik, hogy 6-9 hónapon belül egy német ipari lassulás, ezen belül autóipari lassulás, vagy más jellegű nehézségek begyűrűznek Magyarországra. Azt korábban sem hittük el, most meg aztán végképp, hogy ami a világban történik, az nem jön be ide Magyarországra. Például a német gazdaság problémái nem jelennek meg. De látható, hogy az egész régió erősen függ a német gazdaságtól.

Még van egy hatodik, hogy Magyarország, más országokkal együtt a régióban, például Csehországgal együtt, nyitott. Gazdaságilag nyitott. Gyenge még a belső piaca, és ezért a külpiacra tett Magyarország. Ez eddig felzárkózási motor volt. Igen, csak egy globális kereskedelmi és tőkelassulás, sőt visszafordulás esetén itt lehetnek gondok. Lehetnek gondok, nézzük meg, hogy a magyar export koncentrációja elég magas. Ami eddig előnyünk volt, azt meg kellene őriznünk. Sok jó jel van, Dél-Korea minket választott az új high tech technológiában. Sok jó jel van, de mégis arról van szó, hogy Magyarország felzárkózási modelljében, a Magyar Modell 1.0-ban az export más újszintű országokhoz képest magasabb.

Keleti nyitás. A keleti nyitás eredményei veszélybe kerülhetnek, feltételes móddal, ha folytatódik az Amerikai-Kínai torzsalkodás. Szóval a küzdelem, az kihat az Eurázsiai integrációra, ezen belül a Kínai- Közép-Európai és Magyar kapcsolatokra. Másfélszeresére sikerült növelnünk a magyar exportot Kínába 2010-től, miközben a mérlegünk javult, hiszen a Kínai importunk az nem nőtt olyan dinamikával, de ez egy kérdőjel. Ázsia korszakában megmaradhat-e az ázsiai nyitás? Mindent meg kell tennünk, hogy megmaradjon. De ehhez új eszközök kellenek, új gondolkodás.

Egy nyolcadik kihívás és sötét felhő, hogy a világban általában, de sajnos itt Európában különösen, hogy az Európai Központi Bank számára igen leszűkült a mozgástér. Draghi elnök úr történelmi, történelmi eredményt ért el azzal, hogy egyedül, gyakorlatilag megóvta az eurót. Egyedül. Átverte azt a mondatot, a médián meg a pénzpiacokon és előtte kormányzótanácsban, hogy What Ever It Takes, bármit megér, hogy az euró megmaradjon. Mert nem mindenki szereti, ha Európának van egy közös, esetleg a dollárral szemben rivális pénzneme. Igen, csak az Európai Központi Bank elment addig, ameddig elmehetett. Mi van még? Van még valamennyi, mindjárt meglátjuk, hogy mit döntenek, barátaink, Frankfurtban, de azért az Európai Központi Bank mozgástere, az bizony, mondjuk a Federal Reserve az Amerikai jegybank szerepét betöltő magán Federal Reserve-hez képest szűkebb. Nem beszélve, nem beszélve arról, hogy a válságok, vagy nehézségek kezelésében a kormányok és a jegybankok együttműködése létfontosságú. Láttuk, hogy 10-11 hónap alatt 2008 októberétől 2009 közepéig az Amerikai Egyesült Államok kezelte és lezárta az Amerikai pénzügyi válságot. 11 hónap alatt. Azért, mert a kormány, az adminisztráció, és a Federal Reserve a lehető legszorosabban együttműködtek. Látunk-e ennyire szoros együttműködést Brüsszel és Frankfurt között? Sajnos nem. Látunk-e olyan fiskális mozgásteret az Európai Unió, az eurózóna egészében, amire szükség lenne, most például Christine Lagarde, aki egy kitűnő munkát végzett a nemzetközi valuta alapnál, és már korábban, mint francia gazdasági és pénzügyminiszter, túl azon, hogy nekünk, magyaroknak sokat segített, nagyon bölcs tanácsokat adott, egy egészen bravúros, ameddig tudott, átalakulást végzett a Nemzetközi Valutalapnál. Christine Lagarde újabb nyilatkozata világossá tette, hogy folytatja az Európai Központi Bankban Draghi Elnök úr politikáját, és valamennyit érdemes még várni, de felhívott a fiskális élénkítés megkezdésére. Igen ám, csak itt van ( egy táblázatot mutat )egy kék, meg van egy sárga, és hát van egy ország, amely két országból áll szintén, Franciaország ilyen szempontból ország csoport. Van, akinek van fiskális mozgástere, de nincs meg a szándéka. Ez például Németország. És van, aki nagyon szeretne élénkíteni, mindent meg is tenne, de nincs pénzügyi mozgástere. Nem engedik neki, vagy nincs. Hát ilyenek a sárga déli eurózóna tagállamok. Ma egy potenciális válsághelyzetben az Európai Unió jelentős része, ezen belül az eurózóna, a szükségesnél valószínűleg kevésbé tud élni, a monetáris és fiskális, a költségvetés és pénzpolitika összehangolásával. A közös cselekvéssel.

Mi Magyarországon élünk ezzel 2010-től. Megpróbáltuk és 2013 óta már végképp élünk vele. Szoktak is bennünket mostanában éppen már nem, de egy-két évvel ezelőtt még szokás volt, hogy a Magyar Jegybank függetlenségét féltik. Együttműködünk, stratégiai partnerek vagyunk. Mind konjunktúrában, mint válságban. Minden országban, a fiskális monetáris politika összhangja döntő és ez, ebből a szempontból tehát, fiskális politikai oldalán ma van egy hiány az Európai Unióban.

Egy tízedik felleg, kihívás, hogy vannak sérülékeny országok, a környezetünkben is. Törökország nincs annyira messze, Ukrajna pedig végképp közel van. Argentína és Brazília nincsenek messze, de bármi történik ott, a forint árfolyamán érződik, és persze vannak mások is. A feltörekvő gazdaságok, piacok, azok most már annyira feltörekedtek, nagyok, jelentősek, befolyásolhatják globális gazdaságban a hullámokat, a ciklusokat. Persze üzleti érdekek is vannak mögöttük, de ez így van. Törökországban erős a külső forrásokra való ráutaltság, romlanak a növekedési kilátások, vannak belpolitikai feszültségek, és vannak természetesen geopolitikai kockázatok. Törökország egy kitűnő perspektivikus ország. De egy nehezebb globális gazdasági helyzetben sérülékeny.

Egy 11. nyilvánvaló terület az arab térség, az olaj. A Hormuzi-szoroson a globális olajtermelés 1/5-e, a globális gáztermelés 1/3-a halad át, sok. Magas az arány. Veszélyes térség. Veszélyes vizeken, szintén megpróbálunk élen maradni. Ezek veszélyes vizek, ha nem is vagyunk közvetlenül ott, minden, ami történik, hat ránk.

És természetesen a klímaváltozás, ami van, létezik, előre megy, gyorsul, még akkor is, hogyha 1850-től 250 éves felmelegedési szakaszban van a világ, amelyet azonban az emberi tevékenység mélyít, nehezít, gyorsít, hat rá. Akkor is a klímaváltozás hatásai itt vannak velünk. És azt gondolom, hogy érdemes megfogadni azt, hogy a Földet ma egyrészt 7 tizedes aránnyal használjuk ki. Tehát az újratermelés az erőforrásoknak az nem olyan ütemű, mint kellene. Most június 29 volt, amikor a Föld kihasználása, kizsákmányolása az már túllép egy szakaszon. És ez a nap ez előre jön minden évben. És a közgazdasági élet, a világ közgazdasági élete, az üzleti élettel együtt egyébként, jelenleg még nem érti azokat az új összefüggéseket, amelyeket ezek a tényezők okoznak. Nagyon gyors a technológiai forradalom. Nagyon gyors a pénz forradalma. Kínában, Pekingben volt most tavasszal egy magas fokozatú pénzügyi csúcstalálkozó és mellettem ült egy nagyon okos úr …, ő az egyik legnagyobb kínai pénzügyi szervezet tulajdonosa és elnöke. Aki azt mondta nekem, azt mondta a plénumon, hogy öt percen belül, öt percen belül elbírálunk rövidesen minden hitelkérelmet. Mobiltelefonon. Majd utána odasúgta nekem, mikor vonultunk le a színpadról, hogy 5 másodperc, csak nem akarta mondani. Öt másodperc lesz. Hát én már megrendültem az öt percnél is. A magyar bankrendszer képviselőit tisztelettel fölkérem, gondolkodjanak el, nem lehetne-e öt nap alatt először, elbírálni minden hitelkérelmet. A Magyar Nemzeti Bank partnere lenne benne.

A globális változó közgazdaságnak a lényege, hogy nem értjük az inflációt. Van, aki azt mondja, Raymond Kurzveil kitűnő úr, a Google kreatív vezetője, hogy már, ugye az 1965 óta érvényesülő Moore-törvény eredményeképpen ma már mínusz infláció van a világban. Mínusz, ő 1,5 %-ot mond, lehet ennél már magasabb. Tehát amikor mínusz 0,4 % az Európai Központi Bank betétlába, az reálkamat is lehet. Mi most ezzel foglalkozunk, mert szeretnénk megérteni, mint kis mozgékony, talán kreatív innovatív jegybank, hogy működik a világ. Hát, például az infláció mérése, jó mérése hozzájárulna az új világ megértéséhez. Átléptünk a negatív kamatok korába. Tényleg gond ez a fejlett világban? Szerencsére Magyarországon más a helyzet. A fejlett világban azonban állandósulóban vannak a negatív kamatok. Még egyszer. Mi van, ha néhány százalékos negatív infláció van? És a negatív kamatlábak nem abszurdak. Nem természetellenesek, rendkívül szokatlanok és kényelmetlenek. De mi van, ha egy másik világból hoznak üzenetet. Több hagyományos közgazdasági összefüggés, totálisan elveszítette jelentőségét. A pénzmennyiség elmélete. A Philips görbe. Először csak megváltozott, aztán már nem érvényes. A demográfia megerősödött. Az új globalizációs elméletek megerősödtek, de a digitalizációból következő új közgazdasági összefüggések, azok még nincsenek benne. Digitalizáció van, csak még nem kerültek be a közgondolkodásba.

„A távoli víz nem jó, ha közel a tűz.” Mondják a Kínaiak, tudják miért. Jobb lenne közel a víz, vagy távol a tűz. Tehát, ha közeledik egy ilyen nehezebb időszak a magyar fenntartható, gazdasági felzárkózás szempontjából, mi azt gondoljuk, és ezt szeretném itt a Magyar Modell 2.0-nál csak felvillantani, hogy négy területen folyamatosan szükséges előre lépnünk. Az első terület, amit a magyar nemzeti bank egy 330 pontos versenyképességi programban foglalt össze, az a versenyképességi fordulat. Minden egyes elemet vitatni kell, küzdeni kell érte és meg kell lépni. Versenyképességi fordulatra van szükség. És azt gondoljuk, hogy hat területen érdemes lépni, a tudás, az egészség, az innováció, az állam, a finanszírozás és a munka területén. Önök ismerik ezt a programot, hoztunk belőle más kiadványainkból is hoztunk, hogy fertőzzünk mindenkit. Ez egy jó fertőzés, tehát nem köhögést okoz, hanem megkönnyebbülést, hogy van valami terv, program, de azt gondoljuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank, és mások, tehát a Versenyképességi tanács, a Palkovics úr által vezetett minisztérium, a külgazdaság és külügyminisztérium által kidolgozott versenyképességi programok már nem elegendőek. Ha jön a vihar, ezek távoli vizek. Nem elegendőek, hanem szükség lenne egy általános konjunktúraélénkítő programra is.

Az általános konjunktúra élénkítés legalább a hitelezés területén már elindult a növekedési kötvényprogrammal. Mi ezt még erős tényreakcióként aláhúztuk. AZ EU források felhasználását, azt gondolom szintén érdemes átalakítani, és a költségvetési tartalékot is végig kell majd gondolni. De azt gondoljuk, ez sem elég. Hanem lehetnek bajban majd iparágak. Németországban is iparágak kerültek bajba. Például az autóipar. És ha bajba kerülnek iparágak, nem elegendő az általános konjunktúraépítés. Még csak a versenyképességi fordulat sem. Célzott iparág erősítő lépések is elkerülhetetlené válnak. Nem csak a fenyegetés, hanem a lehetőség miatt is. Hiszen a high tech iparágak óriási lehetőséget teremtenek Magyarországon a szolgáltatásban. A zöld technológiákat kötelezően be kell vezetni. A tudás intenzív ágazatokat és az értékteremtő képességet pedig erősíteni kell.

De azt gondolom, hogy ez sem elég, hanem egy negyedik lépéssorozatot is kell tennünk. Minden kedvező munkaerő piaci helyzetet meg kell erősítenünk. Ha munka van, minden van, a legnagyobb fordulat Magyarországon 2010 óta a munka világában történt. És még nincs vége, hiszen vannak még lépések, külföldről is érdemes hazahívni családokat és munkavállalókat. De azt gondoljuk, hogy az aktivitás tovább emelése, a foglalkoztatás bővítése, és a bérek vásárló erejének növelése lehet része egy ilyen munkaerő piaci programnak. Szumma-szummarum a Magyar Modell 1.0 2010-től, de a növekedési fordulat felől 2013-tól nagyon sikeres. Sikeres és fenntartható, mert egyszerre biztosítja az egyensúlyt és a növekedést. De ez a modell, ez továbbfejlesztést igényel, és mi egy Magyar Modell 2.0-át javaslunk 2019 és, hát ’30 között, minél előbb, annál jobb. És jeleztem, hogy milyen irányokba, természetesen nem végleges a gondolkodás, hanem éppen hogy csak elkezdtük. Nagyon szépen köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Friss

A Ford egymillió e-autóval árasztja el Európát?

A Ford 2022-re egymillió új elektromos autó értékesítését tervezi Európában, ez a szám akkorra meghaladhatja a benzines és dízel üzemű járművek eladását.

Kisbolygók haladnak el a Föld mellett szombaton

Biztonságos távolságot jelentő 5,6 millió kilométerre halad el a Föld mellett két közepes méretű aszteroida szombaton - közölte a NASA.

Varga: a rendezetlen Brexit sem rengetné meg a gazdaságot

Magyarország érdeke, hogy Nagy-Britannia rendezett keretek között lépjen ki az Unióból, ugyanakkor a szigetország megállapodás nélküli kilépése sem okozna jelentős visszaesést a magyar gazdaságnak - hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter.

A cégek a konjunktúra visszaesésével számolnak

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) második negyedéves vállalati konjunktúra mutatója 39 pontról 33 pontra csökkent, vagyis a cégek a konjunktúra visszaesésére számítanak - közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK).

Hírek

Alpesi turistaházban vizsgálják a műszaki cikkek hiányának egészségre gyakorolt hatását

Alpesi turistaházban vizsgálják tíz önként jelentkezőn a műszaki cikkek, különösen a mobiltelefon hiányának egészségre gyakorolt hatását Olaszországban.

Kisbolygók haladnak el a Föld mellett szombaton

Biztonságos távolságot jelentő 5,6 millió kilométerre halad el a Föld mellett két közepes méretű aszteroida szombaton - közölte a NASA.

Fidel Castro krokodilja harapta le egy férfi karját

Fidel Castro hajdani kubai vezető tulajdona volt az a krokodil, amelynek harapása miatt amputálták egy svéd férfi karját.

Fűtési idény. Csak egyszer ingyenes az indulás

Szeptember 15-én kezdődik a fűtési időszak, a Főtáv is fűtésre alkalmas állapotba helyezi a berendezéseit. Kizárólag egyetlen alkalommal díjmentes a fűtés indítása, leállítása.

Markáns hidegfront érkezik a jövő héten

Jövő kedden markáns hidegfront éri el az országot a modellszámítások szerint - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.

INPUT Program. Gondolatvezérléssel az amerikai piacra

Gondolattal irányítható elektronikus vezérlő, úgynevezett agy-gép interfész-rendszer fejlesztésével nyert a Mindrove csapata az INPUT Program első országos startup versenyén. A fejlesztők jutalma egy 20 ezer dollár értékű, észak-amerikai piacra lépési csomag.

Mesterien főzték a szeszt az ókori Kínában

A Kínában eddig felfedezett legnagyobb ókori lepárlóüzem romjait tárták fel Anhuj tartományban. A leletekből kiderült, az ókori kínaiak mesteri szinten űzték a szeszfőzést.

Leukémiában szenved Karel Gott

Akut leukémiában szenved Karel Gott. A cseh popsztár a Prágai Egyetemi Általános Kórházba jár kezelésre.

Budai barlangban termett a kannabisz – videó

Kábítószer-birtoklás bűntette miatt nyomoznak a negyvenegy éves F. Gy. ellen, aki a XXII. kerületi telkén lévő barlangrendszerben kannabiszt termesztett - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

E-cigaretta. Csak trafikban árusítható a töltőfolyadék

A dohányzás füstmentes alternatívái ugyanúgy dohánygyártmánynak és jövedéki terméknek minősülnek, mint a cigaretta. Kizárólag dohányboltokban forgalmazhatók, számos feltétel mellett - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

Elárverezik Darth Vader eredeti maszkját

Ritka, filmben viselt Darth Vader-maszkra és Harry Potter-szemüvegre is lehet licitálni egy filmes relikviákból rendezett Los Angeles-i árverésen.

Vihar – Életveszélyessé vált a szegedi jogi kar épülete

Jelentős károk érték a hétfő délutáni viharban a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Állam- és Jogtudományi Karának főépületét, az ingatlan életveszélyessé vált - közölte a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága.
Hirdetés

Gazdaság

Megnyílnak a bankszámlák az appok előtt

Az ötezer forint alatti érintéses fizetések esetén is kérhetik a PIN-kódot a boltokban, bevezetik a nyitott bankolást és módosul az internetbanki belépés folyamata is.

Kamatot vágott az EKB – újraindul az eszközvásárlási program

Az Európai Központi Bank a várakozásokkal összhangban kamatot csökkentett és úgy döntött, hogy újraindítja a nettó eszközvásárlási programot, miközben csökkentette az eurózónára vonatkozó inflációs és GDP-növekedési előrejelzését.

Bírság. Belső hiányosságok a K&H Banknál

Nem megfelelő szabályozottságára visszavezethető, kis súlyú jogsértés miatt a Magyar Nemzeti Bank 29,2 millió forint bírságot szabott ki a K&H bankcsoport három intézményére.

Facebook Libra. A kibocsátók nyerik a legnagyobbat?

Bár a Facebook kriptodevizája, a Libra erősíteni tudná a világ elmaradott térségeiben élők pénzügyi kibontakozását, a virtuális pénz kibocsátóit nem önzetlen szempontok mozgatják - írja a müncheni ifo gazdaságkutató intézet tanulmánya.

Monetáris tanács – egyhangúlag maradt az alapkamat

A monetáris tanács tagjai ellenszavazat nélkül döntöttek az alapkamat, az egynapos és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatának 0,9 százalékon, valamint az egynapos jegybanki betét kamatának mínusz 0,05 százalékon tartásáról.

Deutsche Bank: egy százalékpontot vág a kamaton a Fed

A Deutsche Bank azzal számol, hogy a Fed a következő egy évben jelentősen csökkenti az alapkamatot, és hogy lassul az amerikai gazdaság növekedése.
Hirdetés
Hirdetés
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom