Tudomány

Kapcsolatot mutattak ki bizonyos vércsoportok és 49 betegség fokozott kockázata között a svédországi Karolinska Intézet kutatói, akik több mint ötmillió svéd ember adataira és csaknem ezer betegségre terjesztették ki a tanulmányukat, megállapítva egyebek között, hogy a B-s vércsoport védelmet nyújthat a vesekövek ellen.

A világ csaknem összes gleccsere veszít tömegéből, méghozzá gyorsuló ütemben - állapította meg egy minden korábbinál átfogóbb nemzetközi tudományos kutatás.

Messzebbre jutott és nagyobb sebességre kapcsolt harmadik tesztrepülésén a Marson az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) minihelikoptere, az Ingenuity.

Magyar hardverrel és szoftverrel készíti majd a fotókat az üstökösvadász űrszonda, a Comet Interceptor (üstökös elfogó) - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH)...

Az új típusú koronavírus hónapokig észrevétlenül terjedhetett az első Covid-19-esetek 2019. decemberi kínai megjelenése előtt amerikai kutatók szerint, akik a Science című tudományos...

A villámcsapásoknak a meteoritokhoz hasonló fontos szerepük volt abban, hogy az élethez tökéletes feltételek alakuljanak ki a Földön - állapították meg a Leedsi Egyetem geológusai.

Régóta foglalkoztatja a tudósokat a kérdés, hogy hova tűnhetett a víz, amely évmilliárdokkal ezelőtt a Mars felszínén hömpölygött. Új eredmények alapján a szakértők úgy vélik, a bolygó külső rétege, a kéreg zárhatta magába: az ősi víz a Mars kőzetében ásványok formájában létezik.

Növelheti a koronavírus-fertőzés kockázatát a levegő magas pollentartalma egy új német kutatás szerint.

Csaknem fél évszázadnyi kísérletezés után négy magyar és egy svéd kutatónak az eddig mért adatok elemzése alapján sikerült bizonyítania egy rendkívül tünékeny részecske, az Odderon régóta feltételezett létezését - hangzott el a felfedezésről beszámoló.

A Föld mágneses pólusváltása és a naptevékenység csökkenése olyan apokaliptikus környezetet teremthetett 42 ezer évvel ezelőtt, amely közrejátszhatott egy sor jelentős eseményben, a megafauna kipusztulásától kezdve a neandervölgyiek kihalásáig.

A gyerekek veleszületett immunrendszere gyorsan megtámadja a koronavírust, ezért van az, hogy náluk nagyobb eséllyel jelentkezik enyhe tünetekkel a Covid-19 - állapították meg ausztrál kutatók a Nature Communications című folyóiratban publikált tanulmányukban.

A 36. marsi év alkalmából első ízben jelent meg földrajzi atlasz a Marsról a NASA volt kutatójának a szerkesztésében. A kiadványban Hargitai Henrik a domborzati, éghajlati viszonyok mellett bemutatja a vörös bolygóra küldött járművek eddigi és jövőben várható leszállóhelyeit is.

Naprendszerünk gyorsulásának megismerését tette lehetővé a Tejútrendszerről eddig ismert legpontosabb térkép, amelynek készítésében a Gaia projekt révén az ELTE kutatóhálózatának csillagászai is közreműködnek. A Nap háromszázezer legközelebbi szomszédjának pontos helyzetét mérték fel a tudósok.

Egy nemzetközi kutatócsoport részeként az ELTE kutatói új állatmodellt vezettek be egy ritka, örökletes ráktípus megismeréséhez. Az új modell felhasználásával a kutatók elő tudták állítani a betegséget okozó Williamson-mutációt egy apró, mindössze egy milliméter hosszúságú féregben. Eredmények új utakat nyithatnak meg a gyógyszerfejlesztésben is.

Régóta vitatott kérdésben jutottak egyezségre a csillagászok: megállapították, hogy az univerzum mintegy 14 milliárd éves - olvasható a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Az év legérdekesebb tíz tudományos írása közé sorolta Domokos Gábor, a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Építészmérnöki Kar tanára és szerzőtársai írását a Science, a tudományos élet egyik legnevesebb szaklapja.

Annak ellenére, hogy a kutyák hallása kiváló, mégsem figyelnek a szavak közötti különbségekre, ha azok csak egy beszédhangban térnek el. A négylábúak ilyen jellegű figyelmi beállítódása lehet az egyik oka annak, hogy a legtöbb kutya élete során csak kevés szót tanul meg felismerni - a többi között ezt állapították meg az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai kutatócsoportja.

Az emberek által termelt és előállított tárgyak tömege első alkalommal szárnyalta túl a Föld összes élőlényének tömegét egy becslés szerint. Izraeli kutatók a Nature című...

Megkezdte a kőzetminták gyűjtését a Holdon a Csang'o-5 kínai űrszonda - jelentette be szerdán a kínai nemzeti űrügynökség.

Magyarországon a kutatás-fejlesztési (k+f) ráfordítások folyó áron számított összege 2019-ben elérte a 702 milliárd forintot, amellyel hazánk a 22. helyet foglalta el az európai innovációs rangsorban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.