Gazdaság

A harmadik negyedévben folytatódott a beruházások bővülése, 12,4 százalékkal nőtt a volumen a koronavírus-járvány által súlyosan érintett egy évvel korábbihoz képest. A vállalkozások körében 21,8 százalékkal nőttek a beruházások, ugyanakkor az azok 13 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések lényegesen, 11,7 százalékkal visszaestek - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Az infláció és a folyó fizetési mérleg változása mögött meghúzódó folyamatokat elemezve a pénzügyminiszter arra a következtetésre jut, hogy ezekre a mutatókra elsősorban külső tényezők hatnak, és kedvezőtlen alakulásukban a hazai fiskális és bérfolyamatok csak mérsékelten játszanak közre.

Az államháztartás központi alrendszerének bevételei 1730,2 milliárd forinttal, 9,5 százalékkal nőttek az idei év első tíz hónapjában az előző év azonos időszakához képest, a kiadások 2048,2 milliárd forinttal, 9,8 százalékkal voltak magasabbak. A központi alrendszer 2922,2 milliárd forintos hiánnyal zárt október végén, ami az idei évre kitűzött módosított előirányzat 127,7 százaléka és 634,5 milliárd forinttal, 12,2 százalékkal több az egy évvel korábbinál - derül ki a Pénzügyminisztérium részletes tájékoztatójából.

Az áprilisi 28 pontról 38 pontra emelkedett az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet konjunktúramutatója, amely a tavaly áprilisi -25 pontról másfél év alatt lényegében visszatért a koronavírus-járvány kitörését megelőző utolsó, 2019. októberi adatfelvétel során tapasztalt 40 pontos értékére.

Világszinten 5 százalék felett, Magyarországon pedig legalább 6,5 százalékkal nőhet a gazdasági teljesítmény idén - közölte a CIB Bank.

Az államháztartás nettó finanszírozási igénye a harmadik negyedévben 572 milliárd forintot, a negyedéves GDP 4,2 százalékát tette ki. A szeptember végén zárult egy évben az államháztartás hiteligénye 4013 milliárd forint, a GDP 7,7 százaléka volt - közölte a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján a Magyar Nemzeti Bank.

Negatív meglepetést okozott a magyar gazdaság növekedése a harmadik negyedévben, ugyanis a bővülés a vártnál jobban lassult - kommentálták elemzők a friss GDP-adatot.

A harmadik negyedévben Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint is 6,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit - jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal.

A magyar felzárkózási pályát újra kell tervezni, olyan egyensúlyi fordulatra van szükség, amely nem egyszerűen a növekedést, hanem a fenntartható növekedést célozza - írta a Magyar Nemzeti Bank elnöke a magyarnemzet.hu-n megjelent írásában.

A növekedés közös magyar siker, ezért mindenkinek részesülnie kell belőle - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a bérmegállapodás aláírásakor Budapesten.

A gazdasági kabinet 750 milliárd forintnyi adócsökkentésről döntött, tovább csökkennek a munkát terhelő adók - jelentette be a pénzügyminiszter.

Egyre bővülő kapcsolatok és a gazdasági teljesítmény emelkedése jellemzi a magyar-német együttműködést, amely egyaránt előnyös a magyar és a német gazdaság számára - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) 2021-es Konjunktúrafórumán.

Magyarország gazdasági növekedése 2022-ben is erőteljes, 5,4 százalékos lesz a fiskális ösztönző intézkedéseknek köszönhetően. Azonban 2023-ban már várhatóan 3,2 százalékra lassul, ahogy a szakpolitikai támogatás fokozatosan megszűnik - közölte az Európai Bizottság őszi időközi gazdasági előrejelzésében.

A folyamatos inflációs meglepetések miatt az eddig vártnál jóval agresszívabb jegybanki kamatemelések várhatók a közép-európai EU-gazdaságokban, köztük Magyarországon - prognosztizálják londoni pénzügyi elemzők.

A nyugdíj, a családtámogatás, az állami alkalmazottak bére és sok más mellett az Otthonfelújítási támogatás elbírálása, kiutalása is a Magyar Államkincstár feladata. Bugár Csaba elnök azokról a fejlesztésekről beszélt AzÜzletnek, amelyekkel olyan szolgáltatóközponttá válik a Kincstár, amely már a bankok világában is megállja a helyét.  

A várakozásokat meghaladóan gyorsult az infláció októberben. Az áremelkedés lassulásához szükséges a monetáris politika szigorítása, de az önmagában nem elégséges - kommentálták a Központi Statisztikai Hivatal friss jelentését elemzők.

Az első tíz hónapban az államháztartás központi alrendszere 2922 milliárd forintos hiánnyal zárt, októberben a deficit mértéke 630 milliárd forint volt - közölte a Pénzügyminisztérium.

Októberben az éves összevetésben számított infláció 6,5 százalék volt. Az előző hónaphoz képest az infláció 1,0, a maginfláció 0,7 százalékponttal emelkedett. Az infláció növekedésének hátterében elsősorban az üzemanyagok, az iparcikkek és az élelmiszerek áremelkedése áll - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

Októberben a fogyasztói árak átlagosan 6,5 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben az üzemanyagok, illetve a szeszes italok, dohányáruk ára emelkedett jelentősen. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,1 százalékkal nőttek - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

A jegybank sikeresen vett részt a válságkezelésben: intézkedéseinek eredménye az is, hogy tavaly az infláció a toleranciasávon belül, a jegybanki cél körül alakult, átlagosan 3,3 százalék volt - értékelte a jegybankelnök a Magyar Nemzeti Bank 2020-as üzleti jelentését és beszámolóját az Országgyűlés gazdasági bizottságában.