Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Leépítés helyett bővítés - Tordai-Lejkó Gábor müncheni főkonzul a német-magyar gazdasági...
No menu items!

Leépítés helyett bővítés – Tordai-Lejkó Gábor müncheni főkonzul a német-magyar gazdasági kapcsolatokról

A német-magyar kétoldalú gazdasági kapcsolatok jövőjét illetően a müncheni magyar főkonzul optimista. Tordai-Lejkó Gábor úgy véli, igazi sikertörténetről van szó. Szerinte a régió profitálhat azokból a törekvésekből is, amelyek a beszállítói láncok lerövidítését irányozzák elő. Magyarország elkötelezett, hogy segítse a folyamatot, a német illetve bajor cégeket. Kifejtette AzÜzlet.hu-nak adott interjújában hogy, optimizmusát az országos adatok is erősítik. A közvetlen külföldi beruházások 2020-ban globálisan 42 százalékkal estek vissza, Magyarországon pedig 140 százalékos növekedés következett be.

– 2020 a pandémia éve volt, ami sajnos még nem ért véget. Miként reagáltak erre a bajorországi cégek Németországban?

– A 2008-as gazdasági világválság után sajnos most a vírusválság időszakát kell, hogy megéljük, és egyelőre úgy tűnik, hogy minden igyekezetünk ellenére, a koronavírus-járvány miatti járványügyi készültség várhatóan 2021-ben is fennmarad. Meg kell tehát tanulnunk a járvánnyal együtt élni, ez pedig különösen igaz a gazdasági szereplőkre, mind Magyarországon, mind itt Bajorországban. Fontosnak tartom azonban, még a teljes lezárás időszakában is, amikor a személyes találkozók, rendezvények szervezése korlátokba ütközik, hogy ne veszítsük el kapcsolatainkat, sőt lehetőleg próbáljunk meg újakat létrehozni, és fenntartani a kommunikációt.

a magas autóipari kitettség miatt a tartományt érzékenyen érintette az ipar recessziója

Bajorországban jelenleg az egészség védelme az első számú cél. A novemberi részleges zárlat  kevésnek bizonyult a negatív trend megfordításához, így egyelőre teljes lezárás van érvényben a tartományban, amely érzékenyen érinti a gazdaságot. A tartomány Európa legerősebb régiói közé tartozik. A helyi gazdaság és az ipar súlyának is köszönhetően az elmúlt évtizedben Bajorország növekedett leggyorsabb mértékben a tartományok között. A kedvező adatokat azonban már a járvány előtt is beárnyékolta a növekedés lassulása és az export visszaesése, a cégek megszorító intézkedései. A járványhelyzet előtt kezdődő gazdasági megtorpanásnak számos belső és külső tényezője volt, így például a magas autóipari kitettség miatt a tartományt érzékenyen érintette az ipar recessziója, a gazdasági transzformáció, az elektromobilitás miatti technológiaváltás kényszere, a klímavédelmi követelmények, a magas energiaárak, a Brexit körüli bizonytalanságok, a kereskedelmi háborúk. A járvány tehát egy – részben a globális jelenségeknek köszönhetően már eleve stagnáló – bizonytalan helyzetben lévő bajor gazdaságot ért el, és szinte valamennyi szektorra negatív hatást gyakorolt.

a cégek jelentős része likviditási támogatásokra szorul

Az elbocsátások, megszorító intézkedések folyamatosan napirenden voltak és vannak a mai napig. A cégek jelentős része likviditási támogatásokra szorul. A turizmus mellett a legnagyobb vesztesek a már korábban is strukturális problémákkal küzdő ágazatok, így a gépipar, a repülőgépipar, az autóipar, illetve a rendezvényszervezői iparág – melynek Bajorországban a vásárok miatt hagyományosan nagy súlya van -, valamint a kiskereskedelem. Mindazonáltal, természetesen vannak nyertesek is. A koronaválságból a már eleve online módon üzemelő cégek sokat profitálhattak.

A vállalatok, attól függően, hogy mely szektorban működnek, eltérően reagálnak a krízisre. Összességében megállapítható, hogy a cégek próbálnak túlélni: belső átalakításokat hajtanak végre, előszeretettel alkalmazzák a rövidített munkaidő intézményét, home office-t vezettek be, szigorú higiéniai szabályokat alkottak, próbálják felgyorsítani a digitalizációs fejlesztéseiket, megkísérlik diverzifikálni ellátási láncaikat, számos vezető vállalat leépít, vagy elhalasztja beruházásait. A cégek próbálnak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, megfigyelhető, hogy egyes nagyvállalatok – mint például a BMW – növelni szeretnék az online értékesítések arányát, 2025-re a bajor autógyártó az értékesítések negyedét már online úton kívánja megvalósítani, amit nem sokan gondoltak volna a járvány kitörése előtt.

sok iparág szembesült a beszállítói függőséggel

Ebben a nehéz időszakban az iparnak szembesülni kellett a beszállítási problémákkal. Az autógyártás számára a mai napig nehézséget okoz a félvezetők hiánya, az úgynevezett „chip-válság”, amelyre egyelőre nem látszik rövidtávú megoldás. Itt meg kell jegyezni, hogy sok iparág szembesült a beszállítói függőséggel, amelyet idővel szeretnének lerövidíteni, átstrukturálni. Ebben pedig Magyarországnak komoly szerep jut majd.

– A bajor cégek igen aktív befektetők Magyarországon. A pandémia visszavetette-e a befektetési hajlandóságot, vagy mennyire jelentek meg új hangsúlyok a befektetésvonzásban a pandémia hatására?

– Egyelőre úgy látjuk, hogy a befektetési hajlandóság töretlen a bajor cégek részéről, sőt egyes szereplők jelentősen növelték magyarországi jelenlétüket. A járvány egy különleges, új helyzetet teremtett, ez azonban egy átmeneti időszak, ami véget fog érni. Ezzel szemben nagy múltra visszatekintő, stabil kereskedelmi kapcsolatainkra az állandóság, a folyamatos fejlődés jellemző. Számos oka van ennek, elég csak a földrajzi közelségre, a kedvező hazai befektetési környezetre, a közös történelemre, vagy a jelentős bajorországi magyar közösségre vagy akár a pandémia válság során nyújtott támogatásokra, munkahelyeket védő programokra gondolni.

Nem véletlen tehát, hogy Bajorország a hazai befektetések tekintetében hagyományosan az elsők között szerepel a német tartományok között, és biztos vagyok abban, hogy ezt a jelenlegi krízis nem fogja gyökeresen megváltoztatni. A Főkonzulátus szorosan együttműködik a Külgazdasági és Külügyminisztériummal, illetve annak háttérintézményeivel, így a Nemzeti Befektetési Ügynökséggel, a HIPA-val is. Úgy látjuk, hogy a bajor cégek továbbra is aktívak. Ennek egyik leglátványosabb jele, hogy Szijjártó Péter miniszter december 16-ai müncheni látogatása alkalmával Oliver Zipse, a BMW elnök-vezérigazgatója megerősítette a cég elköteleződését Magyarország iránt, sőt azt a rendkívül pozitív hírt kaptuk, hogy a BMW debreceni üzeme, mely részben magyar állami támogatással épül, kulcspontja lesz a prémium autógyártó elektromobilitásra épülő stratégiájának. Emellett még több más sikeres gazdasági tárgyalást is folytattunk.

2020-ban globálisan 42 százalékkal estek vissza a közvetlen külföldi beruházások, Magyarország 140 százalékos a növekedés

A magyar kormány minden lehetséges eszközzel segíti a befektetésösztönzést, ezt pedig a befektetők beruházásokkal, bővítéssekkel jutalmazzák. Az ENSZ gazdasági szervezete az UNCTAD által nemrég közölt adatok szerint, amíg 2020-ban globálisan 42 százalékkal estek vissza a közvetlen külföldi beruházások, addig Magyarország 140 százalékos növekedést tudott felmutatni. A befektetők visszaigazolják tehát annak a gazdaságpolitikai döntésnek a létjogosultságát, hogy a magyar kormány a beruházások támogatása mellett tette le a voksát, számos munkahelyet mentve meg ezáltal, jelentős fejlesztéseket hozva Magyarországra. A magyar kormány által életre hívott versenyképesség-növelő támogatási program a bajor vállalatokat is arra ösztönözte, hogy a leépítések, bezárások helyett inkább bővítsenek Magyarországon.

A magyarországi beruházást vizsgáló német cégek egyharmada bajor vállalkozás. Ez is arra utal, hogy még a jelenlegi rendkívül nehéz körülmények között is számos bajor cég gondolkodik magyarországi fejlesztésben. Ezzel cseng össze az is, hogy a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara múlt év októberi felmérése szerint a magyarországi német cégek bizakodók. A válaszadók mintegy 60 százaléka számít üzleti helyzetének javulására a következő 12 hónapban, és mintegy 50 százalék gondolja úgy, hogy újra eléri a krízis előtti árbevétel-szintet. A felmérés szerint a cégek hosszútávon a koronavírus-válság következtében bizonyos mértékben visszatelepíthetik a termelési és beszállítói kapacitásaikat Ázsiából Európába, amiből a közép-kelet-európai régió profitálhat. Magyarország elkötelezett az iránt, hogy ezeknek a folyamatoknak a nyertese legyen és, hogy ebben segítse a német, illetve bajor cégeket.

– Tapasztalatai szerint a járvány időszaka mennyire érintette a bajor cégek magyarországi tevékenységét?

– A járvány, illetve a járvány miatti korlátozások, határlezárások természetesen érintették a bajor cégek működését is. Az anyavállalatok szerkezetátalakítással kapcsolatos intézkedései, a megszorítások, az ellátási láncok megszakadása, az alapanyag és alkatrészhiány mind hatással voltak a jellemzően globális piacon működő bajor cégekre. A hazánkban jelenlevő cégeknek is újra kellett gondolniuk működésüket. A biztonságos munkavégzést a pandémia idején is fent kellett tartaniuk, így sokan vezettek be home office-t. A magyar ipar fellegvárát és büszkeségét, a győri Audi-gyárat sem kerülhette el például a termelés leállása, a csökkentett műszakban történő termelés, illetve a szigorított higiéniai szabályok bevezetése.

– A pandémia hatására miként alakult Bajorországban a magyar munkavállalók helyzete? Lehet, hogy ennek hatására több mesterember és szakember hazatér Magyarországra, vagy megmaradt a kinti cégek felszívó ereje?

2020 végére a Bajorországban élő magyarok száma elérte a járvány előtti szintet

– Nehéz pontos adatokat mondani, hiszen két uniós tagállamról van, az állampolgárok mozgása pedig egyrészt folyamatos, másrészt alapvetően a Főkonzulátus látókörén kívül esik. A bajor gazdaság korábbi dinamikus fejlődésének és a földrajzi közelségnek is köszönhetően a tartományi megoszlást tekintve Bajorországban él a legtöbb magyar, közel 78 ezer fő. A valós szám azonban ennél magasabb lehet, becsléseink szerint elérheti a 100 ezret is. A szövetségi statiszitkai adatok szerint számuk 2020 első negyedévéig csekély mértékben, de folyamatosan növekedett. Ezt a tendenciát a koronavírus-járvány megtörte, hiszen a járvány a határok lezárásával és kijárási tilalommal nemcsak a szabad mozgást korlátozta, de a gazdasági teljesítmény visszaesésével a munkavállalás esélyeit is megnehezítette. A csökkenést a nyáron stagnálás, majd a második hullám idején újabb csökkenés követte, év végére azonban újabb növekedés volt tapasztalható, így 2020 végére a Bajorországban élő magyarok száma elérte a járvány előtti szintet. A Főkonzulátus az említett adatokból, valamint a cégekkel, szakmai szervezetekkel folytatott egyeztetésekből arra tud következtetni, hogy a többségében a feldolgozóiparban, építőiparban, szolgáltatóiparban dolgozó magyar munkavállalók kivárnak, a járvány miatt a Bajorországból visszaáramló hazai munkaerő egyelőre nem számottevő.

– Mit vár 2021-re a bajor-magyar üzleti kapcsolatok terén?

– Sok minden függ a koronavírus-járvány kezelésétől, attól, hogy mikor indulhat be a gazdaság és térhet vissza az élet a normális kerékvágásba. Nehéz ebben a helyzetben előrejelzésekbe bocsátkozni. Sajnos a müncheni gazdaságkutató intézet, az Ifo intézet legutóbbi felmerése nem ad okot optimizmusra. A német cégek egyelőre borúlátók, az ifo üzleti klíma index 90,1 százalékra csökkent, ami nagyobb visszaesés, mint amit a szakértők vártak. A német kereskedelmi és ipari kamara felmérése szerint 175 ezer vállalkozás tart attól, hogy csődbe kerül.

… biztos vagyok benne, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatainkra a járvány hosszútávon nem lesz negatív hatással.

Ennek ellenére, a már említett okok miatt is biztos vagyok benne, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatainkra a járvány hosszútávon nem lesz negatív hatással. Kiemelten követjük a beszállítói láncok lerövidítésére, átalakítására vonatkozó üzleti szándékokat és döntéseket. A német tartományok közül hagyományosan Bajorországgal ápoljuk a legintenzívebb kapcsolatokat, ezek szilárd alapokon nyugszanak, kölcsönös bizalomra épülnek és töretlenül fejlődnek. A fejlődés egyik kézzelfogható jele, hogy a kapcsolatok intenzitása miatt, a krízis ellenére is növeltük diplomáciai képviseleteink számát Bajorországban: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2020. október 2-án nyitotta meg a Müncheni Főkonzulátushoz rendelt, nem önálló képviseletünket Nürnbergben.

Bizakodásra ad okot az is, hogy 2019-ben újabb rekordokat döntött a magyar-bajor külkereskedelmi forgalom, amelynek értéke 14,75 milliárd euró volt, a kereskedelmi fogalom 2010-től lényegében tehát megduplázódott. A bajor cégek bíznak hazánkban és a magyar kormányban. A közel 150 bajor nagyvállalat összesen több mint 1800 milliárd forintnyi, hozzávetőlegesen 5 milliárd eurónyi beruházást hozott eddig Magyarországra. A bajor vállalatok több mint 50 ezer főt foglalkoztatnak hazánkban. Figyelemre méltó az is, hogy a magyar kormány 87 stratégiai partnere közül 15 német, ebből is 5 bajor. Az Audi, a Siemens, a Knorr-Bremse, a Güntner, és a Bock fontos partnereink, melyekkel közösen keressük a megoldást a krízisre. A bajor cégek tehát hosszútávon gondolkodnak hazánkban, és stabil befektetők az országban.

Úgy gondolom, hogy a vállalkozások minden krízis idején sikeresen tudtak alkalmazkodni a megváltozott környezethez és ez így lesz most is. Mindkét országnak olyan kormánya és vállalatai vannak, mely folytatni kívánja a jövőt alakító technológiákba, így a digitalizációba történő beruházásokat, az elektromobilitással kapcsolatos fejlesztéseket, a startupok támogatását, valamint a hidrogénnel kapcsolatos fejlesztéseket, és beruházásokkal kíván a gazdaságnak lendületet adni.

A gazdaságvédelmi akcióterv keretében indított külpiaci növekedést és külpiacrajutást elősegítő támogatások révén a bajor befektetések mellett, a jövőben a magyar vállalkozások is hangsúlyosabban jelenhetnek meg a kétoldalú kapcsolatokban a német piacokon, mely továbbra is fontos szerepet tölt be a magyar vállalkozások üzletstratégiájában. Ezt bizonyítja, hogy a Főkonzulátus éves szinten hozzávetőlegesen 150 megkeresést kap többségében magyar vállalkozásoktól.

olyan jövőbe mutató területeken igyekszünk elősegíteni a bajor magyar kapcsolatok fejlesztését, mint az űrkutatás, az elektronika, a startupok, vagy a hidrogéntechnológia

Munkatársaimmal azon dolgozunk, hogy elősegítsük a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését, és olyan területeket azonosítsunk be, illetve vonjunk be az együttműködésbe, amelyre eddig nem volt példa. Így olyan jövőbe mutató területeken igyekszünk elősegíteni a bajor magyar kapcsolatok fejlesztését, mint az űrkutatás, az elektronika, a startupok, vagy a hidrogéntechnológia. Engedjen meg kérem végezetül egy sikertörténet a közelmúltból. A külgazdasági és külügyminisztérium támogatásával, a Müncheni-Magyar-Akcelerátor Program keretében a Főkonzulátus négy magyar startup céget is támogatott, melynek köszönhetően két hazai cég dobogós, első, illetve harmadik helyen végzett az Electronica nemzetközi vásárhoz kapcsolódó startup versenyen és nyert több tízezer euró értékű marketingcsomagot. Ez lendületet adhat az innovatív hazai vállalkozások üzletfejlesztésének és a fejlesztések Magyarországra történő hozatalának.

Összeségében, tehát optimista vagyok a kétoldalú gazdasági kapcsolatok jövőjét illetően, mely egy igazi sikertörténet.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Üzleti célú utazás – Szigorú szabályok

2021. március 1-től ismét szigorodtak Magyarországon a határátlépésre vonatkozó szabályok. Külön elbírálás alá esnek azonban az Európai Unión belüli és kívüli utazások.

AstraZeneca vakcina – Romániában felső korhatár nélkül

Romániában eltörölték az eddigi 55 éves korhatárt, és a továbbiakban valamennyi, 18. életévét betöltött felnőtt megkaphatja a koronavírus elleni AstraZeneca vakcinát - közölte az oltáskampányt koordináló országos bizottság (CNCAV).

Magyar-svéd kutatócsoport igazolta egy új részecske, az Odderon létezését

Csaknem fél évszázadnyi kísérletezés után négy magyar és egy svéd kutatónak az eddig mért adatok elemzése alapján sikerült bizonyítania egy rendkívül tünékeny részecske, az Odderon régóta feltételezett létezését - hangzott el a felfedezésről beszámoló.

CO2 mentes gazdaság? A Shell nagyot lépett

Az energetikai óriás bejelentette, hogy drasztikusan csökkenti az olajkitermelést....

Hírek

AstraZeneca vakcina – Romániában felső korhatár nélkül

Romániában eltörölték az eddigi 55 éves korhatárt, és a továbbiakban valamennyi, 18. életévét betöltött felnőtt megkaphatja a koronavírus elleni AstraZeneca vakcinát - közölte az oltáskampányt koordináló országos bizottság (CNCAV).

Már igényelhető a kibővített bértámogatás

A márciusban zárásra kényszerült vállalkozások is kérhetik az ágazati bértámogatást. Az igényléseket március 31-ig nyújthatják be a főként kiskereskedelemben és egyéb szolgáltatások szektorban működő cégek - közölte Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár.

Közép-európai online jogtár magyarul – csak regisztrálni kell

Az ingyenes HULEX-jogtár hozzáférést biztosít a CED által lefedett országok teljes joganyagának hiteles magyar nyelvű fordításához, ezzel is segítve az eredményes külpiacra lépést - közölte a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft.

Szerdán újra nagyot emelkedik az üzemanyagok ára

Szerdán tovább drágulnak az üzemanyagok: a benzin és a gázolaj literenkénti átlagára is bruttó 6 forinttal emelkedik.

Helikopterbalesetben meghalt az egyik leggazdagabb francia

Hatvankilenc éves korában helikopterbalesetben meghalt vasárnap Olivier Dassault francia milliárdos, a Mirage, a Falcon és a Rafale harci repülőket gyártó Dassault cégcsoport egyik örököse, jobboldali politikus.

Hamarosan drágul a cigaretta

Rövidesen emelkedik a dohánycikkek ára Magyarországon. Jelzésértékű, hogy a kétlépcsős jövedékiadó-emelés első, januári szakaszához közeledve a trafikok már decemberben elkezdtek árat emelni, ezért az iparági várakozások szerint a közelgő április 1-jei adóváltozás hatása is lassan érezhető lesz.

A legmérgezőbb medúzáknál a méhek veszélyesebbek Ausztráliában

A méhek a legveszélyesebb mérgesállatok Ausztráliában - derült ki az Ausztrál Egészségügyi és Jóléti Intézet (AIHW) tanulmányából.

Uniós biztos: rendben lévő, ha uniós tagországok orosz vagy kínai vakcinát vásárolnak

Rendben van, ha az Európai Unió tagországai meg akarják vásárolni Oroszországból a Szputnyik V, vagy Kínából a Sinopharm nevű koronavírus elleni oltóanyagokat - idézte Thierry Breton belső piacért felelős európai uniós biztost a Politico című brüsszeli hírportál.

Krokodil nyelt le egy gyereket Indonéziában

Krokodil nyelt le egy nyolcéves kisfiút az Indonéziához tartozó Borneó szigetén - adta hírül a The Sydney News Today online kiadása.

Szálló por. Hat városban veszélyes a levegő

Tovább romlott a levegőminőség a magas szálló por koncentráció miatt, már hat településen veszélyes a levegő.

Pénzmosás? Ghánai bűnbandának segíthetett a 69 éves tolnai asszony

Egy 69 éves naki asszonyt azzal gyanúsítanak, hogy legalább 50 millió forintnyi bűncselekményekből származó összeg tisztára mosásában vett részt - közölte Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Olaszország – Kormánypárti lemondás. A Demokrata Párt főtitkára távozott

Bejelentette lemondását Nicola Zingaretti, a legnagyobb olaszországi baloldali erő...

Gazdaság

Exim: fix kamatozású beruházási hitel – nem csak exportőröknek

A gazdaság újraindításának elősegítése, illetve a mikro-, kis- és középvállalati szegmens hosszútávú finanszírozása érdekében 10 éves futamidejű, kamattámogatott és euró alapon 0,5 százalékon fixált kamatozású programot indít az EXIM, fordulat beruházási hitel néven - közölte a hitelintézet.

Bővítés. A kamatmentes újraindítási gyorskölcsön az új korlátozásokkal érintett ágazatoknak is jár

Jelentősen bővül azoknak a vállalkozásoknak a köre, amelyek elsőként igényelhetik a Magyar Fejlesztési Bak (MFB) kamatmentes újraindítási gyorskölcsönét. A módosítás célja, hogy azok a vállalkozások is forráshoz juthassanak, amelyeket a március 8-tól életbe lépő új korlátozó intézkedések kedvezőtlenül érintenek - közölte az MFB.

Megugrott a legnagyobb bankok bevétele

Tíz éve legnagyobb mértékben nőtt a világ 12 legnagyobb befektetési bankjának a bevétele tavaly. Az első negyedévi minimális emelkedést követően a második negyedévben felgyorsult a növekedés, és ez a bővülés kitartott az év végéig.

Jogosulatlanul adott hitelt – százmilliós bírság a fővárosi cégnek

A Magyar Nemzeti Bank 100 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a budapesti F-hold Kft.-re, és véglegesen megtiltotta, hogy üzletszerűen pénzkölcsönt nyújtson. A jegybank a társasággal szemben büntetőfeljelentést is tett, illetve öt magánszemélyt összesen 7,5 millió forint eljárási bírsággal sújtott.

Széchenyi Kártya Program – meghosszabbított krízishitelek

A Széchenyi Kártya Program kríziskonstrukciói december 31-ig biztosan a vállalkozók rendelkezésére állnak, a kormány ugyanis június 30-ról az év végéig meghosszabbította a hitelek igénybevételi lehetőségét - közölte a programot koordináló KAVOSZ Zrt.

Zöld pénzügyek – MNB: az irány jó, de van hova fejlődni

A járvány ellenére előrelépés történt a zöld pénzügyekben: számos bank dolgozik zöld hitelek bevezetésén, az állam pedig zöld állampapírokat bocsátott ki. Ugyanakkor a fenntartható fejlődési célok szempontjából van hova fejlődni - mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Zöld pénzügyi jelentést ismertetve.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom