A 2010-es kormányváltás előtti korrupciós ügyeket okolta Deutsch Tamás, amiért az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF jelentős összeg visszafizetéséről szóló ajánlást fogalmazott meg éves jelentésében.
A szocialista-liberális kormány korrupciós ügye vastagon hozzájárul a még mindig magas pénzügyi következmények megfogalmazásához – jelentette ki Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő Brüsszelben, magyar újságíróknak nyilatkozva.
A képviselő az Európai Parlamentben adott nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy ellenzéki magyar EP-képviselők a jelentésről szólva “megszokott módon az igazságról és a lényegről elfelejtették tájékoztatni a nyilvánosságot“.
Kiemelte, a 2010 előtti korrupciós ügyek között Magyarország történetében ugyanis a legnagyobb ilyen ügy a budapesti 4-es metró korrupciós ügye az, amely hozzájárul ahhoz, hogy ilyen adatok szerepelhetnek a jelentésben.
Ez a példátlan korrupciós ügy, amelyben a szocialista kormányzat és a liberális budapesti városvezetés egyaránt érintett, és amelyben a szálak egészen Medgyessy Péter volt kormányfőig és Demszky Gábor korábbi főpolgármesterig vezetnek – húzta alá.
“A pénzt a maguk javára költötték el, a korrupciós ügy következményeivel azonban az őket 2010-től követő kormánynak kell szembenéznie” – fogalmazott.
Ezekhez a súlyos pénzügyi következményekhez kapcsolódó politikai felelősség egyértelműen a szocialista kormány, és a Demszky Gábor irányítása alatt működő liberális budapesti városvezetést érinti – húzta alá.
A politikus közölte, a kormány megtette azokat az intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik, ha tényleges pénzügyi következményei lesznek az OLAF ajánlásának, az azokkal kapcsolatos helytállás azokat a cégeket érintse, amelyek szabálytalan és korrupt intézkedéseit az uniós vizsgálat feltárta, ne pedig a magyar adófizetőket.
Hozzátette, kampányidőszakban az OLAF más brüsszeli intézményekhez hasonlóan közvetlenül avatkozik be a magyarországi választási kampányba, segítve a magyar baloldali ellenzéket.
Azzal kapcsolatban, hogy tavaly Magyarországról 33 bejelentést regisztráltak feltételezett csalásokra vonatkozóan, a fideszes képviselő kiemelte, ezen feljelentések döntő részét az ellenzéki pártok, azok politikusai, vagy politikai aktivistái nyújtották be az OLAF-hoz.
“Azok beszélnek állítólagos korrupcióról, akik nyakig érintettek az Altus-, vagy a Szeviép-botrányokban, illetve olyan párt képviselője, amely még annak sem tudott eleget tenni, hogy a parlamenti választásokhoz nyújtott állami költségvetési támogatásokkal határidőre tudjon elszámolni” – tette hozzá.
A képviselő kiemelte, szinte valamennyi lényeges, Magyarországra vonatkozó adat az OLAF korábbi években közzétett jelentésében foglaltakhoz képest kedvezőbb lett.
Az unióban 2018 folyamán a legtöbb OLAF-vizsgálatot Magyarországon zárták le, a 2017-es 10 helyett 9-re került sor, amely szintén kedvező változást jelent.
A múlt évek adatait vizsgálva kitűnik, hogy 2016-ban a Magyarországnak járó uniós támogatás mintegy 4,16 százalékát érintette az OLAF azon ajánlása, amely a pénzek felhasználása során tapasztalt szabálytalanságok okán ezen forrásokat vissza kellene fizetni. Ez a mutató 2017-ben 3,92 százalékra csökkent, míg tavaly 3,84 százalékra zsugorodott – hangsúlyozta Deutsch Tamás.
Az OLAF kedden tette közzé 2018-ra vonatkozó éves jelentését, amely szerint a hivatal uniós szinten csaknem 170 vizsgálatot folytatott le, és ezek alapján több mint 370 millió euró (nagyjából 122 milliárd forint) visszafizettetésére tett javaslatot.
Az értékelés szerint a lezárt 167 vizsgálat nyomán 256 ajánlást adtak ki az illetékes közösségi és tagállami hatóságok számára. A szervezet ezen időszakban 1259 előzetes elemzés alapján 219 új eljárást indított.
A szervezet a legszembetűnőbb tendenciákat is elemezte. Mint írták, elterjedt a színlelt vállalatok alapítása és a hamis üzleti tranzakciók álcázása, gyakoriak a csalások a mezőgazdasági termékek promóciója kapcsán, amelynek során a pénzt gyakran harmadik országokon keresztül mossák tisztára, illetve számos példa van nemzetközi bűnözői struktúrák vámcsalásaira is.
Egy évvel korábban, 2017-ben az EU csalás elleni hivatala rekordnagyságú összeget, körülbelül 3,1 milliárd eurót utaltatott vissza.
