Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Egy jegybankelnök tündöklése és bukása
No menu items!

Egy jegybankelnök tündöklése és bukása

Riad Salamé 1993. április 1-je óta irányítja a libanoni jegybankot. Fotó: Reuters/Mohamed Azakir

A libanoni jegybankelnök évtizedekig a stabilitás záloga volt. Hatalmát és reputációját saját gazdagodására használta. Monetáris politikájával pedig válságba juttatta az országot. A problémák régóta ismertek, de a nyugati hitelezők és szövetségesek nem vettek tudomást róluk. 

Nagyon magasról nagyon mélyre

2018-ban ünnepelte a Libanoni Nemzeti Bank (Banque du Liban, BdL) fennállásának 55., Riad Salamé pedig jegybankelnökségének 25. évfordulóját. Salamé érdeme, hogy az évtizedek óta instabil Libanon nem omlik össze; a BdL az ország egyetlen jól működő intézménye – ünnepelték a nyugati politikusok és a pénzpiacok.

2020 nyarán robbanássorozat történt a bejrúti kikötőben. A balesetben és az azt követő tűzvészben 200 ember meghalt, 80 eltűnt, 6000 megsebesült és 300 ezer libanoni otthona megsemmisült. A kormány szükségállapotot hirdetett, az ország káoszba süllyedt. 

A BdL nem bírt a libaboni fontra nehezedő nyomással, leértékelésbe kezdett. A nyár végén a jegybank, története során először, képtelen volt az államadósság refinanszírozására. Az árfolyam összeomlott. Befagyasztották a számlákat, korlátozták a külföldre utalásokat. A cégek nem tudtak fizetni az importcikkekért. Azok csak a feketepiacon, valutáért és horribilis áron lettek elérhetők. Az energiaimporthoz szükséges valuta is elfogyott, mindennapossá vált az áramkimaradás és a benzinhiány. Az üzletek előtt sorban állók között rendszeresek lettek a verekedések, ahogy a fosztogatások is. A lakosság fele néhány hónap alatt a szegénységi küszöb alá csúszott.  

A helyzet azóta sem javult. A Világbank szerint „békeidőben a XIX. század óta egyetlen ország sem került olyan mély gazdasági válságba, mint Libanon”.          

Salamé a felelős?!

A lakosság és a nyugat is az évtizedekig istenített jegybankelnököt kiáltotta ki felelősnek: válságkezelése legalább olyan elhibázott, mint egész jegybankelnöki ténykedése.  

Felróják neki, hogy elutasította az IMF segítségét, mert nem akarta beengedni a külföldi revizorokat. És, hogy csak akkor tiltotta meg a külföldre utalásokat, amikor az elit és ő maga külföldre mentette a pénzét.  

Nem derült égből jött a villámcsapás

Toufic Gaspard

Az IMF magas rangú, libanoni származású szakértője, Toufic Gaspard már 2017-ben figyelmeztetett: a BdL kinnlevőségei évek óta meghaladják a tartalékát. A font leértékelődése és a bankrendszer megroppanása csak idő kérdése. Az import és a védelmi költségvetés finanszírozásához a kormánynak számottevő valutára van szüksége, amit a BdL külföldi befektetőktől hosszú távon finanszírozhatatlanul magas kamatért szerzett be. A BdL és a kormány érdemi válasz helyett Gaspard elleni lejárató kampánnyal reagált. 

2018-ban a legnagyobb hitelező, Franciaország megbízásából készült jelentésben a jónevű könyvvizsgáló, az amerikai Ernst & Young is felhívta a figyelmet a problémákra.  

A Wikileaks leleplezésekből pedig kiderült, hogy a legfontosabb katonai szövetséges, az USA nagykövete többször informálta Washingtont a hibás monetáris poltikáról és a Salamét övező korrupcióról.

A BdL és a Salamé hatalma extrém nagy, mindenfajta jogi és politikai kontroll nélkül tevékenykedik – írta az IMF. Ennek ellenére hitelezte Libanont, pedig Salamé nem működött együtt a szervezet ellenőreivel, sőt még az ország devizatartalékáról sem adott felvilágosítást.      

Évtizedes hibák és szerencsétlen véletlenek

Libanon az 1975-1990-es polgárháború után a nyitott gazdaság modellje mellett döntött: szabadkereskedelem és attraktív feltételek a külföldi (pénzügyi) befektetőknek.  

A jegybank ősbűne a libanoni font árfolyamának az amerikai dollárhoz kötése volt 1992-ben. A kormányé pedig, hogy évről-évre egyre deficitesebb költségvetéssel dolgozott, mert látta, hogy Salamé gondoskodik az adósságfinanszírozásról. A bajt tetézte a külkereskedelem egyre romló mérlege. A hiány 2020-ra elérte a GDP 24 százalékát 

A nyitott gazdaság jegyében minden külkereskedelmi akadályt eltöröltek, ami a nemzeti valuta mesterségesen erősen tartásával együtt a haza vállalatokat és termékeket előbb az exportban, majd a hazai piacon is versenyképtelenné tette. A korábban virágzó fa-, cipő és textilipar összeomlott.  

Jerome Maucourant

A költségvetési hiány a kormány vétke, a dollárhoz kötött árfolyam azonban egyértelmű szakmai hiba, amiért a jegybankelnök felel, ahogy részben a nyitott gazdaság erőltetéséért is” – nyilatkozta a Le Monde diplomatique-nak (LMd) Jerome Maucourant, a Saint-Étienne-i Université Jean Monnet Libanon-szakértő közgazdász professzora.  

Az évtizedes hibákból körülmények szerencsétlen összejátszásával lett összeomlás: a szíriai polgárháború és a Libanont elárasztó menekültek, az ország egyetlen exportcikke, az olaj árának drasztikus csökkenése, a pandémia, majd az azt követő gazdasági válságban munkanélkülivé vált külföldön élő libanoniak hazautalásainak elmaradása. Jelentősen csökkent a Libanonba folyó deviza mennyisége. Fentarthattalanná vált a kötött árfolyam, az elszabaduló dollárkurzus hatására pedig finanszírozhatatlanná vált az államadósság és az import.   

A mindenható jegybankelnök

Salamé gazdasági és politikai tűzereje legalább akkora, mint a Hezbollah katonai potenciálja – tartották a jegybankelnökről.  

Hogy valójában mekkora hatalma volt, nehéz megmondani. Ahogy azt sem lehet tudni, mennyit tudott a kormány a korrupciós ügyeiről. De az biztos, hogy fel sem merült Salamé elmozdítása, mert mindennél többet számított, hogy gondoskodott az államadósságot refinanszírozásáról és a kormányzati vásárlásokhoz kellő devizáról.    

Maucourant szerint nem egyedülálló, hogy egy fejlődő országban a jegybank számít a külföld szemében a stabilitás zálogának. „Salamé visszaélt a bizalommal. Politikai hatalomszerzésre és saját meggazdagodására használta. Pozíciója megtartása érdekében pedig szakmailag hibás monetáris politikát folytatott” – fogalmazott nyíltan a francia közgazdász a LMd-ban. Azt pedig súlyosan összeférhetetlennek tartja, hogy a jegybank – cégvásárlásokon keresztül – a reálgazdaság egyik legfontosabb szereplője lett.   

Petrus Szabolcs 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A Moderna, már az influenza, Omicron kombinációt favorizálja

A Moderna közölte, hogy a következő generációs COVID-19 vakcinajelöltje...

ESG társadalmi pillér: így lehet versenyelőny a különbözőségből, a diverzitásból

A diverzitás, a különbözőség megkülönböztetetten fontos tényezője lett az...

ESG – mit jelent a három betű, ami meghatározza a jövőt

A fenntarthatósági trendek előretörésével, amit már jogszabályi elvárások is...

Az amerikai jegybank senkit nem lepett meg

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve, a Fed,...
Hirdetés

Hírek

Tőzsde – Veszteséges zárás az európai tőzsdéken

Az európai kereskedési idő végén a WTI nyersolaj 1,50 százalékkal drágult a nemzetközi kereskedelemben, hordónként 79,99 dollárra, a Brent ára pedig 1,28 százalékkal nőtt, 80,64 dollárra.

Csökkenő forgalom mellett csúcsra emelkedett a BUX a héten

Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Bakuban jelentette be a Shah Deniz gázmező 5 százalékos részesedésének megvásárlását, a tranzakciót a harmadik negyedévben fogják lezárni.

Vegyesen alakult csütörtök reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggelre az előző esti jegyzéshez képest.

Iránykereséssel, illetve kis pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden a BÉT részvényindexe, a BUX 1073,29 pontos, 1,55 százalékos csökkenéssel 68 385,55 ponton zárt.

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

A péntek esti jegyzése alapján májust pozitív mérleggel zárta a forint, 0,3 százalékkal erősödött az euróval és a svájci frankkal szemben, és 2,0 százalékkal erősödött a dollár ellenében.

Devizapiac – Vegyes forintmozgás csütörtök reggel

Reggel hétkor az euró árfolyama 388,20 forintra gyengült a szerda kora esti 388,30 forintról. A svájci frank jegyzése 392,93 forintról 393,75 forintra emelkedett, a dollár pedig 359,02 forintról 359,57 forintra drágult.

Devizapiac – Forintgyengülés reggel

Gyengült a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben

Devizapiac – Alig változott a forint árfolyama hétfő reggelre

A forint jegyzése erősebben áll az egy héttel korábbi kezdésnél.

Gazdaság

Az amerikai jegybank senkit nem lepett meg

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve, a Fed, szerdán változatlanul tartotta a kamatlábakat, miközben a kamatcsökkentés kezdetét legfeljebb decemberre tolta ki. Így a...

Csökkentek a nem fizető hitelek, rövidebb a bankok feketelistája

A bankok feketelistája, a negatív KHR (régebbi nevén BAR-lista) is egyre rövidebb.

Nem volt megtakarítás, csak az adósságot halmozta a lakosság áprilisban

Az új szerződések száma is szokatlanul magas volt, meghaladta a 26 ezret, ez sem fordult elő már 2019 októbere óta.

Heti várható: Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatokat közöl a KSH

Kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kamatdöntő ülést tart.