Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Egy jegybankelnök tündöklése és bukása
No menu items!

Egy jegybankelnök tündöklése és bukása

Riad Salamé 1993. április 1-je óta irányítja a libanoni jegybankot. Fotó: Reuters/Mohamed Azakir

A libanoni jegybankelnök évtizedekig a stabilitás záloga volt. Hatalmát és reputációját saját gazdagodására használta. Monetáris politikájával pedig válságba juttatta az országot. A problémák régóta ismertek, de a nyugati hitelezők és szövetségesek nem vettek tudomást róluk. 

Nagyon magasról nagyon mélyre

2018-ban ünnepelte a Libanoni Nemzeti Bank (Banque du Liban, BdL) fennállásának 55., Riad Salamé pedig jegybankelnökségének 25. évfordulóját. Salamé érdeme, hogy az évtizedek óta instabil Libanon nem omlik össze; a BdL az ország egyetlen jól működő intézménye – ünnepelték a nyugati politikusok és a pénzpiacok.

2020 nyarán robbanássorozat történt a bejrúti kikötőben. A balesetben és az azt követő tűzvészben 200 ember meghalt, 80 eltűnt, 6000 megsebesült és 300 ezer libanoni otthona megsemmisült. A kormány szükségállapotot hirdetett, az ország káoszba süllyedt. 

A BdL nem bírt a libaboni fontra nehezedő nyomással, leértékelésbe kezdett. A nyár végén a jegybank, története során először, képtelen volt az államadósság refinanszírozására. Az árfolyam összeomlott. Befagyasztották a számlákat, korlátozták a külföldre utalásokat. A cégek nem tudtak fizetni az importcikkekért. Azok csak a feketepiacon, valutáért és horribilis áron lettek elérhetők. Az energiaimporthoz szükséges valuta is elfogyott, mindennapossá vált az áramkimaradás és a benzinhiány. Az üzletek előtt sorban állók között rendszeresek lettek a verekedések, ahogy a fosztogatások is. A lakosság fele néhány hónap alatt a szegénységi küszöb alá csúszott.  

A helyzet azóta sem javult. A Világbank szerint „békeidőben a XIX. század óta egyetlen ország sem került olyan mély gazdasági válságba, mint Libanon”.          

Salamé a felelős?!

A lakosság és a nyugat is az évtizedekig istenített jegybankelnököt kiáltotta ki felelősnek: válságkezelése legalább olyan elhibázott, mint egész jegybankelnöki ténykedése.  

Felróják neki, hogy elutasította az IMF segítségét, mert nem akarta beengedni a külföldi revizorokat. És, hogy csak akkor tiltotta meg a külföldre utalásokat, amikor az elit és ő maga külföldre mentette a pénzét.  

Nem derült égből jött a villámcsapás

Toufic Gaspard

Az IMF magas rangú, libanoni származású szakértője, Toufic Gaspard már 2017-ben figyelmeztetett: a BdL kinnlevőségei évek óta meghaladják a tartalékát. A font leértékelődése és a bankrendszer megroppanása csak idő kérdése. Az import és a védelmi költségvetés finanszírozásához a kormánynak számottevő valutára van szüksége, amit a BdL külföldi befektetőktől hosszú távon finanszírozhatatlanul magas kamatért szerzett be. A BdL és a kormány érdemi válasz helyett Gaspard elleni lejárató kampánnyal reagált. 

2018-ban a legnagyobb hitelező, Franciaország megbízásából készült jelentésben a jónevű könyvvizsgáló, az amerikai Ernst & Young is felhívta a figyelmet a problémákra.  

A Wikileaks leleplezésekből pedig kiderült, hogy a legfontosabb katonai szövetséges, az USA nagykövete többször informálta Washingtont a hibás monetáris poltikáról és a Salamét övező korrupcióról.

A BdL és a Salamé hatalma extrém nagy, mindenfajta jogi és politikai kontroll nélkül tevékenykedik – írta az IMF. Ennek ellenére hitelezte Libanont, pedig Salamé nem működött együtt a szervezet ellenőreivel, sőt még az ország devizatartalékáról sem adott felvilágosítást.      

Évtizedes hibák és szerencsétlen véletlenek

Libanon az 1975-1990-es polgárháború után a nyitott gazdaság modellje mellett döntött: szabadkereskedelem és attraktív feltételek a külföldi (pénzügyi) befektetőknek.  

A jegybank ősbűne a libanoni font árfolyamának az amerikai dollárhoz kötése volt 1992-ben. A kormányé pedig, hogy évről-évre egyre deficitesebb költségvetéssel dolgozott, mert látta, hogy Salamé gondoskodik az adósságfinanszírozásról. A bajt tetézte a külkereskedelem egyre romló mérlege. A hiány 2020-ra elérte a GDP 24 százalékát 

A nyitott gazdaság jegyében minden külkereskedelmi akadályt eltöröltek, ami a nemzeti valuta mesterségesen erősen tartásával együtt a haza vállalatokat és termékeket előbb az exportban, majd a hazai piacon is versenyképtelenné tette. A korábban virágzó fa-, cipő és textilipar összeomlott.  

Jerome Maucourant

A költségvetési hiány a kormány vétke, a dollárhoz kötött árfolyam azonban egyértelmű szakmai hiba, amiért a jegybankelnök felel, ahogy részben a nyitott gazdaság erőltetéséért is” – nyilatkozta a Le Monde diplomatique-nak (LMd) Jerome Maucourant, a Saint-Étienne-i Université Jean Monnet Libanon-szakértő közgazdász professzora.  

Az évtizedes hibákból körülmények szerencsétlen összejátszásával lett összeomlás: a szíriai polgárháború és a Libanont elárasztó menekültek, az ország egyetlen exportcikke, az olaj árának drasztikus csökkenése, a pandémia, majd az azt követő gazdasági válságban munkanélkülivé vált külföldön élő libanoniak hazautalásainak elmaradása. Jelentősen csökkent a Libanonba folyó deviza mennyisége. Fentarthattalanná vált a kötött árfolyam, az elszabaduló dollárkurzus hatására pedig finanszírozhatatlanná vált az államadósság és az import.   

A mindenható jegybankelnök

Salamé gazdasági és politikai tűzereje legalább akkora, mint a Hezbollah katonai potenciálja – tartották a jegybankelnökről.  

Hogy valójában mekkora hatalma volt, nehéz megmondani. Ahogy azt sem lehet tudni, mennyit tudott a kormány a korrupciós ügyeiről. De az biztos, hogy fel sem merült Salamé elmozdítása, mert mindennél többet számított, hogy gondoskodott az államadósságot refinanszírozásáról és a kormányzati vásárlásokhoz kellő devizáról.    

Maucourant szerint nem egyedülálló, hogy egy fejlődő országban a jegybank számít a külföld szemében a stabilitás zálogának. „Salamé visszaélt a bizalommal. Politikai hatalomszerzésre és saját meggazdagodására használta. Pozíciója megtartása érdekében pedig szakmailag hibás monetáris politikát folytatott” – fogalmazott nyíltan a francia közgazdász a LMd-ban. Azt pedig súlyosan összeférhetetlennek tartja, hogy a jegybank – cégvásárlásokon keresztül – a reálgazdaság egyik legfontosabb szereplője lett.   

Petrus Szabolcs 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A nagyvállalatok többsége beépítette áraiba az inflációt

A negyedik negyedévben a legalább 2 milliárd forint éves árbevétellel rendelkező magyarországi vállalatok közel kétharmada, 64 százaléka tudta érvényesíteni áraiban az inflációt, szemben a harmadik negyedév 54 százalékos arányával - közölte friss felmérésének adatait a K&H csoport.

MNB: változatlan az egyhetes betét kamata

A Magyar Nemzeti Bank - ahogy az előző három héten is - az előző hetivel megegyező 4,0 százalékon hirdette meg egyhetes betéti tenderét. Ezzel negyedik hete tarja ezen a szinten az effektív rátát, miután az idei aukción megszakította a kamat emelésének november közepétől hat héten át tartó sorozatát. A jövő heti tenderre a monetáris tanács keddi ülése után kerül majd sor.

Koronavírus – Egymilliárd ingyenes tesztet oszt szét az amerikai kormány

Joe Biden elnök múlt heti bejelentése szerint az amerikai kormány egymilliárd otthon is felhasználható, a Covid-19 kimutatására alkalmas gyorstesztet oszt szét ingyenesen az amerikaiak között. Az online leadható igényléseket már rögzítik, minden háztartás négy gyorstesztet rendelhet házhoz. A teszteket a posta szállítja ki 7-12 napon belül.

Rekordot döntött tavaly a hazai használtautó-piac

Az előzetes adatok szerint a hazai használtautó-piacon minden eddiginél több, csaknem 819 ezer személygépkocsi cserélt gazdát tavaly, ez 3,4 százalékkal haladja meg az előző évit, amikor 791 ezer volt a belföldi átírások száma. Ezzel a használt személyautók hazai piacának forgalma nem egészen egy évtized alatt a duplájára emelkedett - közölte a JóAutók.hu portál.

Hírek

Hollandia 175 millió eurót fizet egy Rembrandtért

A holland szenátus jóváhagyásával elhárult az utolsó akadály is az elől, hogy Hollandia megvásárolja Rembrandt van Rijn (1606-1669) Zászlóvivő című festményét - közölte az NL Times című angol nyelvű holland hírportál.

Az állam beszáll a debreceni repülőtérbe

Kormánydöntés értelmében a magyar állam 51 százalék tulajdonrészt szerez a debreceni nemzetközi repülőteret üzemeltető társaságban - jelentette be a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és a város polgármestere.

Újra megjelent a madárinfluenza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Ismét megjelent a magas patogenitású madárinfluenza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A vírust ezúttal Csengerújfaluban, egy 37 ezer egyedet számláló pecsenyekacsa-tartó gazdaságban mutatta ki a Nébih laboratóriuma.

Amerikai repülőjáratokat töröltek az 5G miatt

Több nemzetközi légitársaság bejelentette, hogy szerdától törölte járatait egyes amerikai repülőterekre, mivel attól tartanak, hogy az ott kiépített 5G hálózatok megzavarhatják a repülőgépek kritikusan fontos berendezéseit.

Máltai elnököt választott az Európai Parlament

Roberta Metsolát, az Európai Néppárt (EPP) jelöltjét választották meg az Európai Parlament elnökének a testület strasbourgi plenáris ülésén.

Megújult a NAV honlapja

Néhány napja debütált a NAV új információs, illetve online ügyintézésre is alkalmas portálja, amely a magánszemélyek és a szakmabeliek számára is új megoldásokat kínál.

Horvátország újabb lépéssel készül az euró bevezetésére

Horvátországban szeptember elejétől már euróban is fel kell tüntetni a termékek árát - jeéentette be Andrej Plenkovic horvát kormányfő.

A szupergazdagok megduplázták vagyonukat a járvány alatt

Kétszeresénél is nagyobbra növelte vagyonát a világ 10 leggazdagabb embere a pandémia kezdete óta - írta a The Guardian online kiadása.

Gazdaság

MNB: változatlan az egyhetes betét kamata

A Magyar Nemzeti Bank - ahogy az előző három héten is - az előző hetivel megegyező 4,0 százalékon hirdette meg egyhetes betéti tenderét. Ezzel negyedik hete tarja ezen a szinten az effektív rátát, miután az idei aukción megszakította a kamat emelésének november közepétől hat héten át tartó sorozatát. A jövő heti tenderre a monetáris tanács keddi ülése után kerül majd sor.

Fizetési mérleg. Csökkent a hiány novemberben

Tavaly novemberben 331 millió euróval 486 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya az októberi 817 millió euróról. Az ország külső finanszírozási helyzetének jellemzésére a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg összevont egyenlegéből számolt mutató az októberi 326 millió finanszírozási igényből novemberre 218 millió euró aktívumba fordult - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
Támogatott tartalom

Profi segítség nélkül könnyű elvérezni a pénzpiacokon

Olyan időszakon vagyunk túl, amit még senki nem tapasztalt meg korábban. Az azonban világosan kiderült, hogy aki bizonytalan helyzetben hirtelen, vagy megalapozatlan döntést hozott, sokat veszíthetett – meséli Simon Péter, a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, akit a zöld befektetésekről is kérdeztünk.

MNB: még mindig nem szerzett magyar banklicenszt a Revolut

A Revolut Bank Magyarországon továbbra is határon átnyúló intézményként működik, itthoni banklicenszt nem szerzett, noha ezt a jegybank folyamatosan szorgalmazza az ügyfelek biztonsága érdekében - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom