Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Egy jegybankelnök tündöklése és bukása
No menu items!

Egy jegybankelnök tündöklése és bukása

Riad Salamé 1993. április 1-je óta irányítja a libanoni jegybankot. Fotó: Reuters/Mohamed Azakir

A libanoni jegybankelnök évtizedekig a stabilitás záloga volt. Hatalmát és reputációját saját gazdagodására használta. Monetáris politikájával pedig válságba juttatta az országot. A problémák régóta ismertek, de a nyugati hitelezők és szövetségesek nem vettek tudomást róluk. 

Nagyon magasról nagyon mélyre

2018-ban ünnepelte a Libanoni Nemzeti Bank (Banque du Liban, BdL) fennállásának 55., Riad Salamé pedig jegybankelnökségének 25. évfordulóját. Salamé érdeme, hogy az évtizedek óta instabil Libanon nem omlik össze; a BdL az ország egyetlen jól működő intézménye – ünnepelték a nyugati politikusok és a pénzpiacok.

2020 nyarán robbanássorozat történt a bejrúti kikötőben. A balesetben és az azt követő tűzvészben 200 ember meghalt, 80 eltűnt, 6000 megsebesült és 300 ezer libanoni otthona megsemmisült. A kormány szükségállapotot hirdetett, az ország káoszba süllyedt. 

A BdL nem bírt a libaboni fontra nehezedő nyomással, leértékelésbe kezdett. A nyár végén a jegybank, története során először, képtelen volt az államadósság refinanszírozására. Az árfolyam összeomlott. Befagyasztották a számlákat, korlátozták a külföldre utalásokat. A cégek nem tudtak fizetni az importcikkekért. Azok csak a feketepiacon, valutáért és horribilis áron lettek elérhetők. Az energiaimporthoz szükséges valuta is elfogyott, mindennapossá vált az áramkimaradás és a benzinhiány. Az üzletek előtt sorban állók között rendszeresek lettek a verekedések, ahogy a fosztogatások is. A lakosság fele néhány hónap alatt a szegénységi küszöb alá csúszott.  

A helyzet azóta sem javult. A Világbank szerint „békeidőben a XIX. század óta egyetlen ország sem került olyan mély gazdasági válságba, mint Libanon”.          

Salamé a felelős?!

A lakosság és a nyugat is az évtizedekig istenített jegybankelnököt kiáltotta ki felelősnek: válságkezelése legalább olyan elhibázott, mint egész jegybankelnöki ténykedése.  

Felróják neki, hogy elutasította az IMF segítségét, mert nem akarta beengedni a külföldi revizorokat. És, hogy csak akkor tiltotta meg a külföldre utalásokat, amikor az elit és ő maga külföldre mentette a pénzét.  

Nem derült égből jött a villámcsapás

Toufic Gaspard

Az IMF magas rangú, libanoni származású szakértője, Toufic Gaspard már 2017-ben figyelmeztetett: a BdL kinnlevőségei évek óta meghaladják a tartalékát. A font leértékelődése és a bankrendszer megroppanása csak idő kérdése. Az import és a védelmi költségvetés finanszírozásához a kormánynak számottevő valutára van szüksége, amit a BdL külföldi befektetőktől hosszú távon finanszírozhatatlanul magas kamatért szerzett be. A BdL és a kormány érdemi válasz helyett Gaspard elleni lejárató kampánnyal reagált. 

2018-ban a legnagyobb hitelező, Franciaország megbízásából készült jelentésben a jónevű könyvvizsgáló, az amerikai Ernst & Young is felhívta a figyelmet a problémákra.  

A Wikileaks leleplezésekből pedig kiderült, hogy a legfontosabb katonai szövetséges, az USA nagykövete többször informálta Washingtont a hibás monetáris poltikáról és a Salamét övező korrupcióról.

A BdL és a Salamé hatalma extrém nagy, mindenfajta jogi és politikai kontroll nélkül tevékenykedik – írta az IMF. Ennek ellenére hitelezte Libanont, pedig Salamé nem működött együtt a szervezet ellenőreivel, sőt még az ország devizatartalékáról sem adott felvilágosítást.      

Évtizedes hibák és szerencsétlen véletlenek

Libanon az 1975-1990-es polgárháború után a nyitott gazdaság modellje mellett döntött: szabadkereskedelem és attraktív feltételek a külföldi (pénzügyi) befektetőknek.  

A jegybank ősbűne a libanoni font árfolyamának az amerikai dollárhoz kötése volt 1992-ben. A kormányé pedig, hogy évről-évre egyre deficitesebb költségvetéssel dolgozott, mert látta, hogy Salamé gondoskodik az adósságfinanszírozásról. A bajt tetézte a külkereskedelem egyre romló mérlege. A hiány 2020-ra elérte a GDP 24 százalékát 

A nyitott gazdaság jegyében minden külkereskedelmi akadályt eltöröltek, ami a nemzeti valuta mesterségesen erősen tartásával együtt a haza vállalatokat és termékeket előbb az exportban, majd a hazai piacon is versenyképtelenné tette. A korábban virágzó fa-, cipő és textilipar összeomlott.  

Jerome Maucourant

A költségvetési hiány a kormány vétke, a dollárhoz kötött árfolyam azonban egyértelmű szakmai hiba, amiért a jegybankelnök felel, ahogy részben a nyitott gazdaság erőltetéséért is” – nyilatkozta a Le Monde diplomatique-nak (LMd) Jerome Maucourant, a Saint-Étienne-i Université Jean Monnet Libanon-szakértő közgazdász professzora.  

Az évtizedes hibákból körülmények szerencsétlen összejátszásával lett összeomlás: a szíriai polgárháború és a Libanont elárasztó menekültek, az ország egyetlen exportcikke, az olaj árának drasztikus csökkenése, a pandémia, majd az azt követő gazdasági válságban munkanélkülivé vált külföldön élő libanoniak hazautalásainak elmaradása. Jelentősen csökkent a Libanonba folyó deviza mennyisége. Fentarthattalanná vált a kötött árfolyam, az elszabaduló dollárkurzus hatására pedig finanszírozhatatlanná vált az államadósság és az import.   

A mindenható jegybankelnök

Salamé gazdasági és politikai tűzereje legalább akkora, mint a Hezbollah katonai potenciálja – tartották a jegybankelnökről.  

Hogy valójában mekkora hatalma volt, nehéz megmondani. Ahogy azt sem lehet tudni, mennyit tudott a kormány a korrupciós ügyeiről. De az biztos, hogy fel sem merült Salamé elmozdítása, mert mindennél többet számított, hogy gondoskodott az államadósságot refinanszírozásáról és a kormányzati vásárlásokhoz kellő devizáról.    

Maucourant szerint nem egyedülálló, hogy egy fejlődő országban a jegybank számít a külföld szemében a stabilitás zálogának. „Salamé visszaélt a bizalommal. Politikai hatalomszerzésre és saját meggazdagodására használta. Pozíciója megtartása érdekében pedig szakmailag hibás monetáris politikát folytatott” – fogalmazott nyíltan a francia közgazdász a LMd-ban. Azt pedig súlyosan összeférhetetlennek tartja, hogy a jegybank – cégvásárlásokon keresztül – a reálgazdaság egyik legfontosabb szereplője lett.   

Petrus Szabolcs 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Negyven éve nem történt olyan Nagy-Britanniában, mint most

Negyven év óta először mértek Nagy-Britanniában tíz százalék fölötti éves inflációt: a brit statisztikai hivatal (ONS) beszámolója szerint a lakhatási költségek nélkül számolt fogyasztói árak (CPI) júliusban 10,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.

Jászai Gellért új pozícióból irányítja tovább a 4iG-t

A 4iG Nyrt.-nél szétválik a stratégiai és az operatív irányítás és ezzel az elnöki, valamint a vezérigazgatói pozíció: Jászai Gellért a csoport többségi részvényese, az igazgatóság elnökeként irányítja tovább a vállalatcsoport stratégiáját - közölte a társaság.

A szuperszonikus, fenntartható repülésre voksol az American Airlines

Az American Airlines megállapodott a Boom Supersonic 20 szuperszonikus Overture repülőgépének megvásárlásáról - jelentették be a vállalatok.

Hiába a kedvező GDP-adat, tovább gyengült a forint

Gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi devizapiacon szerda délig kora reggelhez képest.

Hírek

Jászai Gellért új pozícióból irányítja tovább a 4iG-t

A 4iG Nyrt.-nél szétválik a stratégiai és az operatív irányítás és ezzel az elnöki, valamint a vezérigazgatói pozíció: Jászai Gellért a csoport többségi részvényese, az igazgatóság elnökeként irányítja tovább a vállalatcsoport stratégiáját - közölte a társaság.

Hiába a kedvező GDP-adat, tovább gyengült a forint

Gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi devizapiacon szerda délig kora reggelhez képest.

Figyelmeztet a NAV: adózni kell a lakáskiadás után

A kiadó ingatlanok piacának augusztus-szeptemberi csúcsszezonja előtt a hosszú távú lakáskiadás és bérlés adózási szabályaira és egyéb részleteire hívja fel a figyelmet az adóhatóság.

Drágább lesz a bliccelés a BKK járatain szeptembertől

Növekednek a pótdíjösszegek szeptember 1-től, ugyanakkor új kedvezményrendszert is bevezetnek a fővárosi közösségi közlekedésben - közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK).

Válságálló a bécsi vízellátás

Miközben ősziesen hulló sárga falevelek és kiégett mezők csúfítják el a nyári tájat Európa-szerte, az osztrák főváros mégsem aggódik a vízellátás miatt. Mégpedig azért, mert miközben a bécsi víz jó minőségű, a város klímatanácsnoka, Jürgen Czernohorszky szerint egyben válságbiztos is. A város célja, hogy különböző intézkedésekkel legalább 2050-ig szavatolja a városlakók biztonságos vízellátását.

Újabb támogatást kapnak a benzinkutasok

A kormány folytatja a kis benzinkutak támogatását, erre a célra 18,5 milliárd forintot különített el - jelentette be az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára.

Nagyot gyengült a forint, jóval 400 felett jár az euró

Nagyot gyengült kedden a forint a főbb devizákkal szemben a bankközi devizapiacon: az eurót a déli órákban 404,08 forinton jegyezték a kora reggeli 398,43 forint után.

Olcsóbb lett a tankolás Horvátországban

Horvátországban tovább csökkent az üzemanyagok ára. Az új árszabás az ország összes kiskereskedelmi töltőállomására vonatkozik - közölte a horvát kormány.

Gazdaság

Augusztusban folyamatos volt a banki hitelkamat-emelés

Két hét alatt valamennyi nagybank drágított a hitelein azt követően, hogy az MNB 10 százalék fölé vitte az alapkamatát. Most főleg a személyi kölcsönök voltak soron, amelyekből már az olcsóbbakért is többet kell fizetni a jegybanki kamatnál. A lakáshiteleknél pedig általánossá vált a 8 százalék feletti THM - derül ki a Bank360.hu összeállításából.

Kéthetes mélyponton a forint – megvannak az okai

Kedden tovább növelte veszteségeit a magyar fizetőeszköz, amely ezzel kéthetes mélypontra zuhanva alulteljesítette régiós társait, amelyek mérsékeltebb esést mutattak.

Fizetési mérleg. 806 millió eurós hiány júniusban

A májusi csökkenés után júniusban a korábbi hónapok szintjére, 806 millió euróra nőtt a folyó fizetési mérleg havi hiánya - derül ki a Magyar Nemzeti Bank előzetes adataiból. Májusban 370 millió, áprilisban és márciusban egyformán 780 millió euró volt a folyó mérleg deficitje.

OTP: stabil a teljesítmény, bizonytalan az orosz leánybank sorsa

Az egyedi tételeket nem számítva, a háború hatásaival együtt a tavalyihoz hasonló lett az OTP csoport teljesítménye a második negyedévben, ami a bank stabilitását és erejét mutatja - mondta Bencsik László, az OTP Bank Nyrt. vezérigazgató-helyettese a bank eredményeit értékelő sajtótájékoztatón. Azt is közölte: vizsgálják az orosz leánybank értékesítésének lehetőségét.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom