Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Egy jegybankelnök tündöklése és bukása
No menu items!

Egy jegybankelnök tündöklése és bukása

Riad Salamé 1993. április 1-je óta irányítja a libanoni jegybankot. Fotó: Reuters/Mohamed Azakir

A libanoni jegybankelnök évtizedekig a stabilitás záloga volt. Hatalmát és reputációját saját gazdagodására használta. Monetáris politikájával pedig válságba juttatta az országot. A problémák régóta ismertek, de a nyugati hitelezők és szövetségesek nem vettek tudomást róluk. 

Nagyon magasról nagyon mélyre

2018-ban ünnepelte a Libanoni Nemzeti Bank (Banque du Liban, BdL) fennállásának 55., Riad Salamé pedig jegybankelnökségének 25. évfordulóját. Salamé érdeme, hogy az évtizedek óta instabil Libanon nem omlik össze; a BdL az ország egyetlen jól működő intézménye – ünnepelték a nyugati politikusok és a pénzpiacok.

2020 nyarán robbanássorozat történt a bejrúti kikötőben. A balesetben és az azt követő tűzvészben 200 ember meghalt, 80 eltűnt, 6000 megsebesült és 300 ezer libanoni otthona megsemmisült. A kormány szükségállapotot hirdetett, az ország káoszba süllyedt. 

A BdL nem bírt a libaboni fontra nehezedő nyomással, leértékelésbe kezdett. A nyár végén a jegybank, története során először, képtelen volt az államadósság refinanszírozására. Az árfolyam összeomlott. Befagyasztották a számlákat, korlátozták a külföldre utalásokat. A cégek nem tudtak fizetni az importcikkekért. Azok csak a feketepiacon, valutáért és horribilis áron lettek elérhetők. Az energiaimporthoz szükséges valuta is elfogyott, mindennapossá vált az áramkimaradás és a benzinhiány. Az üzletek előtt sorban állók között rendszeresek lettek a verekedések, ahogy a fosztogatások is. A lakosság fele néhány hónap alatt a szegénységi küszöb alá csúszott.  

A helyzet azóta sem javult. A Világbank szerint „békeidőben a XIX. század óta egyetlen ország sem került olyan mély gazdasági válságba, mint Libanon”.          

Salamé a felelős?!

A lakosság és a nyugat is az évtizedekig istenített jegybankelnököt kiáltotta ki felelősnek: válságkezelése legalább olyan elhibázott, mint egész jegybankelnöki ténykedése.  

Felróják neki, hogy elutasította az IMF segítségét, mert nem akarta beengedni a külföldi revizorokat. És, hogy csak akkor tiltotta meg a külföldre utalásokat, amikor az elit és ő maga külföldre mentette a pénzét.  

Nem derült égből jött a villámcsapás

Toufic Gaspard

Az IMF magas rangú, libanoni származású szakértője, Toufic Gaspard már 2017-ben figyelmeztetett: a BdL kinnlevőségei évek óta meghaladják a tartalékát. A font leértékelődése és a bankrendszer megroppanása csak idő kérdése. Az import és a védelmi költségvetés finanszírozásához a kormánynak számottevő valutára van szüksége, amit a BdL külföldi befektetőktől hosszú távon finanszírozhatatlanul magas kamatért szerzett be. A BdL és a kormány érdemi válasz helyett Gaspard elleni lejárató kampánnyal reagált. 

2018-ban a legnagyobb hitelező, Franciaország megbízásából készült jelentésben a jónevű könyvvizsgáló, az amerikai Ernst & Young is felhívta a figyelmet a problémákra.  

A Wikileaks leleplezésekből pedig kiderült, hogy a legfontosabb katonai szövetséges, az USA nagykövete többször informálta Washingtont a hibás monetáris poltikáról és a Salamét övező korrupcióról.

A BdL és a Salamé hatalma extrém nagy, mindenfajta jogi és politikai kontroll nélkül tevékenykedik – írta az IMF. Ennek ellenére hitelezte Libanont, pedig Salamé nem működött együtt a szervezet ellenőreivel, sőt még az ország devizatartalékáról sem adott felvilágosítást.      

Évtizedes hibák és szerencsétlen véletlenek

Libanon az 1975-1990-es polgárháború után a nyitott gazdaság modellje mellett döntött: szabadkereskedelem és attraktív feltételek a külföldi (pénzügyi) befektetőknek.  

A jegybank ősbűne a libanoni font árfolyamának az amerikai dollárhoz kötése volt 1992-ben. A kormányé pedig, hogy évről-évre egyre deficitesebb költségvetéssel dolgozott, mert látta, hogy Salamé gondoskodik az adósságfinanszírozásról. A bajt tetézte a külkereskedelem egyre romló mérlege. A hiány 2020-ra elérte a GDP 24 százalékát 

A nyitott gazdaság jegyében minden külkereskedelmi akadályt eltöröltek, ami a nemzeti valuta mesterségesen erősen tartásával együtt a haza vállalatokat és termékeket előbb az exportban, majd a hazai piacon is versenyképtelenné tette. A korábban virágzó fa-, cipő és textilipar összeomlott.  

Jerome Maucourant

A költségvetési hiány a kormány vétke, a dollárhoz kötött árfolyam azonban egyértelmű szakmai hiba, amiért a jegybankelnök felel, ahogy részben a nyitott gazdaság erőltetéséért is” – nyilatkozta a Le Monde diplomatique-nak (LMd) Jerome Maucourant, a Saint-Étienne-i Université Jean Monnet Libanon-szakértő közgazdász professzora.  

Az évtizedes hibákból körülmények szerencsétlen összejátszásával lett összeomlás: a szíriai polgárháború és a Libanont elárasztó menekültek, az ország egyetlen exportcikke, az olaj árának drasztikus csökkenése, a pandémia, majd az azt követő gazdasági válságban munkanélkülivé vált külföldön élő libanoniak hazautalásainak elmaradása. Jelentősen csökkent a Libanonba folyó deviza mennyisége. Fentarthattalanná vált a kötött árfolyam, az elszabaduló dollárkurzus hatására pedig finanszírozhatatlanná vált az államadósság és az import.   

A mindenható jegybankelnök

Salamé gazdasági és politikai tűzereje legalább akkora, mint a Hezbollah katonai potenciálja – tartották a jegybankelnökről.  

Hogy valójában mekkora hatalma volt, nehéz megmondani. Ahogy azt sem lehet tudni, mennyit tudott a kormány a korrupciós ügyeiről. De az biztos, hogy fel sem merült Salamé elmozdítása, mert mindennél többet számított, hogy gondoskodott az államadósságot refinanszírozásáról és a kormányzati vásárlásokhoz kellő devizáról.    

Maucourant szerint nem egyedülálló, hogy egy fejlődő országban a jegybank számít a külföld szemében a stabilitás zálogának. „Salamé visszaélt a bizalommal. Politikai hatalomszerzésre és saját meggazdagodására használta. Pozíciója megtartása érdekében pedig szakmailag hibás monetáris politikát folytatott” – fogalmazott nyíltan a francia közgazdász a LMd-ban. Azt pedig súlyosan összeférhetetlennek tartja, hogy a jegybank – cégvásárlásokon keresztül – a reálgazdaság egyik legfontosabb szereplője lett.   

Petrus Szabolcs 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Húsvéti programokkal várják a családokat a nemzeti parkok

A négynapos hétvégén is nyitva lesznek a látogatóközpontok és tematikus túrákkal várják a kirándulókat.

A Bükk-vidék Geopark elnyerte az UNESCO Globális Geopark címet

A geoparkok fontos szerepet töltenek be a vidéki térségek fejlesztésében a földtudományi értékekre alapuló, a helyi szolgáltatókat helyzetbe hozó fenntartható geoturizmus által

Baj van: több büntetést szabott ki a Nébih

Egy kicsivel rosszabbak lettek a számok, mint korábban, ez valószínűleg annak a kereskedői viselkedésnek köszönhető, amivel megpróbálják a fogyasztás visszaesése miatt kiesett nyereséget visszapótolni

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.

Hírek

Enyhe emelkedéssel nyithat a tőzsde az elemző szerint

Enyhe emelkedéssel nyithat szerdán a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint.

Elemző: iránykereséssel nyithat a tőzsde

Hétfőn a BÉT részvényindexe, a BUX 141,21 pontos, 0,22 százalékos csökkenéssel, 65 095,72 ponton zárt.

A héten várható: Az MNB kamatdöntő ülést tart, államháztartási adatok

Tavaly decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 655 600, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 451 300 forint volt.

Devizapiac – Gyengült a forint reggel

Gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek reggel.

Elemző: átlag feletti forgalomban emelkedett a tőzsde

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 462 pontos, 0,71 százalékos emelkedéssel, 65 450,33 ponton zárt hétfőn.

BÉT – Emelkedő forgalomban csökkent a BUX a héten

Emelkedő forgalom mellett csökkent a héten a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe,

NAV: már elérhetők az adóbevallási tervezetek

A bevallási tervezet ugyanis csak azokat a bevételi, jövedelmi adatokat tartalmazza, amelyek a NAV rendelkezésére állnak a munkáltatók és kifizetők bevallásai, adatszolgáltatása révén.

Elemző: a Richter húzta le a BUX-ot

A részvénypiac forgalma 28,7 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével gyengültek az előző napi záráshoz képest.

Gazdaság

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.

Stabil kilátással megerősítette az OTP-bankok besorolásait a Moody’s

A hitelminősítő kiemeli, hogy az OTP finanszírozása stabil, és mindenekelőtt a betétállományra épül.

Az MBH Bank lett a Fundamenta többségi tulajdonosa

A Fundamenta ezentúl az MBH Bank konszolidált leányvállalataként, de önállóan működik tovább

A költségvetés biztosította a forrásokat a nyugdíjak és a családtámogatások védelméhez

A költségvetés a válságokban is helytállt, a rendkívüli kiadások mellett is biztosította a forrásokat a nyugdíjak és a családtámogatások védelméhez, valamint a rezsicsökkentés fenntartásához.